Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

A vámosok sorsára juthatnak a határőrök is

Az osztrák, szlovák, szlovén határszakasz őrizete a schengeni egyezményhez való csatlakozással 2007 megszűnik.
A schengeni csatlakozásra való felkészülés már javában folyik: február 13-tól helyszíni bejárást is tartanak. Ez egészen nyárig tart majd – rajtunk kívül még hét másik új EU-tagállammal egyetemben. A csatlakozással összefüggő beruházások már elkezdődtek, jelentős informatikai fejlesztésre van szükség: ez főképp a SIS II rendszerre vonatkozik. Alapvetően a külső határok és a mélységi ellenőrzés megerősítése a cél. Brüsszel a schengeni alapból 2004 és 2007 között 160 millió eurót ad, illetve adott Magyarországnak: ez negyvenmillió eurós társfinanszírozással egészül ki (így átszámolva összesen 50 milliárd forintot költhetünk a felkészülésre).

Ennek döntő hányada a Belügyminisztériumot illeti. A tervek szerint húsz kirendeltséget felújítanak (a déli és keleti végeken), s eszközbeszerzésre is milliókat költhetnek: éjjellátó készülékek, hőkamerák szerepelnek ezen a listán. Harmincmillió euró jut a vám- és pénzügyőrségnek, míg tízmillió euróból mikrobuszokat, terepjárókat, speciális készülékeket, számítógépeket vásárolnak. Ha a szakértők mindent rendben találnak, jövő tavasszal elindulhat a próbaüzem, s 2007 szeptemberében eldől, hogy két hónappal később elhagyhatják-e szolgálati helyüket a szlovák, osztrák és szlovén határszakaszt védő őrök. Kiss Péter kancelláriaminiszter nemrégiben kijelentette: a határőrségen belüli létszámelosztást kell majd igazítani a változó feladatokhoz. Szerinte az átszervezések a Nyugat-Dunántúlon is megoldhatók úgy, hogy azok viszonylag kis leépítéssel járjanak.

Mindenesetre ezzel nem várták meg a schengeni csatlakozást: az átalakításnak országos szinten most 150 munkatársuk vált „ áldozátul", ekkora leépítésre kényszerült a parancsnokság.
(Igaz, korábban olyan információk voltak, hogy kétezer elbocsátott lesz.) Így a határőrség idén 11.500 dolgozóval látja el munkáját: ebből a Győri Határőr Igazgatóságnál 1200 embert foglalkoztatnak. Hegyeshalomban közel kétszázötvenen dolgoznak, a határőrberkekben „statisztikai átkelőnek" nevezett Rajkán nagyjából feleannyian. Egy névtelenül megszólaló, határátkelőn dolgozó megyebeli lapunknak elmondta: teljes a bizonytalanság a munkájuk időtartamát illetően.

– Már több időpontot is hallottunk a schengeni csatlakozásról, egyelőre várjuk, mi lesz a sorsunk. Új embert már nem vesznek fel a határátkelőre, a létszám folyamatosan csökken. Tavaly többen mentek el tőlünk, mint az előtte lévő öt évben. Aki talál magának más munkát, az még az elbocsátása előtt elhagyja a testületet. Aki teheti, nyugdíjba megy, jövőre várhatóan akit lehet, nyugállományba küldenek. Szerintem mindenki felkészült arra, hogy hamarosan elveszíti munkahelyét: a vámosok sorsa „lebeg a szemünk előtt". Ott is sokáig ígérgették, hogy nem küldik el őket: volt, akinek 2004. április harmincadikán, éjjel háromnegyed tizenkettőkor szóltak, hogy hétfőn adja le a fegyverét, s nem kell többet jönnie. Elvileg a határőrizetnél is lesznek majd mobil csoportok. Néhányan ide átkerülhetnek vagy a keleti végeken kaphatnak munkát. Ezt azonban nem hiszem, hogy sokan vállalnák – mondta.
A másik lényeges kérdés, hogy mi lesz a határátkelők sorsa. A rajkai régi átkelőt és a hegyeshalmit várhatóan lebontják – ezek a munkálatok költségesnek mutatkoznak.

A korszerű, néhány évvel ezelőtti milliárdos beruházás – a másik rajkai létesítmény – sorsa is bizonytalan: várhatóan értékesítik.
Erre pályázatot írnak ki, s akár szálloda is lehet belőle. Hegyeshalomban a lebontott épületek helyén össze kell kötni a magyar és az osztrák autópályát néhány száz méteres szakaszon.
Nemcsak hazánk, hanem északi szomszédunk is készül: 65 millió eurót költenek – melyből 54-et az EU finanszíroz – a Szlovákia és Ukrajna közötti majdani schengeni határvonal kiépítésére.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A mozgássérültek eljárást kezdeményeznek

Egy új kormányrendelet szerint az új, vagy átalakításra tervezett, közhasználatú épületeket, közterületeket úgy kell megépíteni, hogy azokat a súlyos mozgássérültek is tudják használni. A mozgáskorlátozottak megyei egyesülete célul tűzte ki, hogy hogy a településeken tervezett az építészeti beruházások során nagyobb figyelmet fordít a fenti törvények betartására. Tovább olvasom