Kisalföld logö

2017. 05. 23. kedd - Dezső 14°C | 24°C Még több cikk.

Róma, az ezerarcú város

Húsvétkor járt Rómában Galgóczi Róbert, Hamburgban élő olvasónk. Praktikus tapasztalatokkal és személyes élményekkel színezett, Róma, a turisták mágnese című beszámolójának folytatását olvashatják.
Düsseldorfból Rómába tartva – érintve Frankfurt, Stuttgart, Milánó légterét – alkalmas széláramlás rásegítésével, 2 óra alatt Fiumicinoba értünk. A fel- s leszállás folyamatát kivéve, alig 40 perces egyenes repülést jelentett. A légikísérő személyzetnek alig jutott elegendő idő a telt gépet étellel, itallal ellátni. Stuttgart és Milánó között tisztán lehetett látni az Alpok hófedte sziklás bérceit. A hegyvidék gleccserei a repülő ablakából nézve hosszú jégárnak látszanak. A fiumicinoi repülőtér Rómától nyugatra, 34 kilométer távolságra, közel a tengerparthoz fekszik. Óriási nagy területtel, hosszú kifutókkal, több nagy hangárral, valamint számos fogadó- és indulócsarnokkal rendelkezik. Mérete tekintetében Európa 7. legnagyobb repülőtere. Ahova érkeztünk, onnan sokat kellett gyalogolni a csomagkiadóhoz. Onnan pedig hosszan kellett bőrönddel caflatni a bejárat előtt álló shuttle-buszok megállójához. Hamburgban váltott buszjeggyel érkeztünk. Fejenként 25 €-ba került. Bizony jól ráfizettünk! Alaposabb tervezés nem ártott volna. Az ottani HÉV vonaljegye Róma Termini főpályaudvaráig csak 6 €-ba került. Onnan a szállodánk gyalog is elérhető távolságban állt.


Fiumicino, ahogy a nem magas kerítéssel körülvett autópályáról tűnt, Rómával csaknem összeépült. A 34 kilométer hosszú buszmenet jó benyomást nyújtott a mai, nem antik Rómáról. Nagy tetszést keltett bennem az új bérházak színes homlokzata és váltakozó építészeti stílusa. Nem „egyenruhás" panelházak. Nem előregyártott, szürke betonfalakból összerakott unalmas épületek. Mindegyik egyedi. Más a színe. Más a magassága. A római építészek szeretik az íveket, a hajlatokat, a nem egysíkú homlokzatokat. Látszik rajtuk az építész töprengése a szembeötlő megoldáson. Az épületek előtti és közötti pázsitos terület szélesebb méretet nyújt az utcának, amelyen nincs hulladék. Járdán járókelőt keveset, parkírozó autót sokat láttam. A belvárosba érve az is feltűnt, hogy Rómát a II. világháború nem tette tönkre. Régi építmények között nincsen nem oda illő, újonnan felhúzott épület.

Forum Románum

Anyai nagybátyám Gyarmaton katolikus plébános volt. Az 1950-es évek elején szünidőkben gyakran nála nyaralta mint tizenéves diák. Emlékezetem szerint dolgozószobája falán fekete keretes, romfalat és oszlopokat ábrázoló, nyomtatott kép függött „Forum Románum" felirattal. Ezt a képet azóta sem felejtettem el. Az idén, 2012 kora tavaszán a helyszínen csodálhattam meg a valódi Forum Románum romba dőlt maradványait. Néhány ép oszlop, fal meg pirostéglás épület ma is áll. A képen látott oszlopot, falmaradványt nem sikerült azonosítani. Védőkorlát közé szorított sok látogató akadályozza a szabad mozogást. A romterület megtekintésére belépőjegyet kell venni. Többszörös ide-oda irányú kordonok között kellett a pénztár előtt várni. A belépő 12 €. Ha nyugdíjas igazolványt mutatunk fel, „ingresso gratuito 0,00 €" jegyet kapunk! Róma városa nagylelkű! Megköszöntem.


A bejárat után mobiltelefonra hasonlító készülék bérelhető. Ára 5 € + 25 € letét. Több nyelvre lehet beállítani. H betű sajnos nincs rajta. Hasznos készülék. Elmondja a híres Forum Románum egykori jelentőségét és szerepét. Ez volt az antik Róma szíve. Itt zajlott a polgárok politikai, gazdasági, kulturális, valamint vallásos élete. Itt hirdették ki a halálos ítéleteket. Itt tették közzé a szenátus döntéseit. Három épülettípus romja öröklődött, maradt a jelenkorra. Vallási, politikai és gazdasági jelentőséggel rendelkező paloták. Itt ülésezett valaha, a császári kor előtt a híres szenátus. Jelentősebb rommező áttekintésére kilátót építettek. Értelmetlen alkotmány. A lépcsőn tolongó sok látogató és sivítozó, sárga színű „baseball" sapkás diákok között lehetetlen a piciny platóra feljutni. A Forum Románum (Róma nyilvános tere) megtekintését számos védő- és terelőkorlát dacára értékes időbefektetésnek tartom. Noha többet álltam, vártam, mint jártam. Kivált azért, mert húsvétkor az olasz fővárosban sok a látogató. Zarándokidény van. A sok japán turista, zarándok? Ki tudja! (Alább majd kiderül.) A helyszínen nyert tapasztalataimat, ritka szép élményeimet sosem fogom felejteni.

Kolosszeum...

...az építészet mesterműve, az emberi kegyetlenség megtestesítője. A „panem et circenses", a „kenyeret és cirkuszi játékokat" szabadtéri színpada. Itt is gombóc keletkezett a torkomban, amikor a boltíves bejárat küszöbét átléptem. Ismerem a kolosszeum rendeltetését. Hallottam a véres párviadalra kiképzett, ellenfelével életre-halálra megküzdő, bajvívó gladiátorok hőstetteiről. Hány embert gyilkoltak itt halálra? Hány állatot hajszoltak itt végzetbe? Kevés olyan ember létezhetik, aki itt ne kapjon libabőrt. A küzdelmek népszerűsége megegyezett napjaink labdarúgó mérkőzéseinek népszerűségével.


A mesterségesen lerombolt, csonka épület megpillantása csodálatot keltő benyomást tesz. Áll! Van! Immár 2 ezer éve létezik. Ténynek kell venni. Szótlanná teszi, ámulatba ejti a látogatót. Ovális épülete hatalmat sugároz. Az ellipszis hossza 188 méter, szélessége 156 méter és a kerülete 527 méter. A homlokzati fal 48 méter magas. Az embert parányira törpíti. Alázatot követel.

Az első emeleti körfolyosó áll a látogatóknak nyitva. Jegyem is oda szólt. A 48 méter magas falban fészkelő, toronylakó vörösvércsék vijjogását mégis hallottam. Olyan tökéletes a stadion akusztikája. A kolosszeum belseje, pontosabban az ellipszis alakú nézőtér 49-50 ezer embernek nyújtott ülőhelyet. A legfelsőbb emeleten 5 ezer nő nézhette állva a véres viadalokat. Szaktudók szerint a 3 emeleten lévő ülőhelyekhez vezető folyosók építészeti kivitelezése lehetővé tette, hogy 15 perc alatt minden néző elérhette a helyét. Napjaink stadionépítészei is a kolosszeum megoldását alkalmazzák.


A földszint 80 boltíves bejárattal rendelkezik. A boltívek kivitelezése úttörő alkotás. Megéri alaposabban szemügyre venni a téglák alakját és méretét. Mégiscsak az építészeti technika első boltívei előtt állunk! Csak itt fordulnak elő.

A vastag és hosszú oszlopokat emelődaru nélkül hogyan mozgatták? Kérdésemre a válasz túllépi a képzelet határát. Egy-egy faragott oszlopfej súlya több tonna lehet. Az építést 72-ben kezdték el és 80-ban avatták fel. 8 év alatt kész lett. Csaknem 400 évig véres rendezvények színhelye volt.


Egy x-dik bejárat előtt soroltam be az ott lévő kordon kapujához. Kordon ide, kordon oda. Többórás sorbaállás. Fiatal örök ügyeltek a rend betartására. Itt is 12 €-t kértek a belépőért. Nyugdíjas nem fizet. Várokozás közben szót váltottam egy másik várokozóval. Dél-Koreából érkezett. Sokat nem tudtunk egymással beszélni, de kiderült, hogy katolikus és viszi magával a pápai „urbi et orbi" teljes búcsút jelentő, húsvéti áldást. Lám-lám, az ő útja kifizetődött! Mi illet engem? Rómában sok elégedett arcú, higgadt embert láttam!

Konstantin diadalíve

Konstantin i.u. 312-ben északról jövet megtámadta Rómát, hogy az akkori trónbitorló Maxentius császárt elzavarja a trónról. A döntő ütközet előtti éjjel Konstantin álmában a „keresztények keresztjét" látta és az „e jelben győzni fogsz" szózatot hallotta. Konstantin tényleg győzött. Ezen ütközet emlékére emelték a Kolosszeum mellett álló diadalívet. Konstantin a keresztény hitet államvallás rangjára emelte. Ez vetett véget a véres gladiátorviadaloknak.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Róma, a turisták mágnese

Húsvétkor járt Rómában Galgóczi Róbert, Hamburgban élő olvasónk. Praktikus tapasztalatokkal és… Tovább olvasom