Kisalföld logö

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 24°C Még több cikk.

Mindig nyitva van az aranykapu

Színek és ízek miatt is az aranyváros nevet kaphatja a kelet-franciaországi Nancy. Olyan történelmi főtere van, ami miatt mindenképp érdemes útba ejteni, akárcsak fél napos sétára. Egyszerűen muszáj itt megcsodálni a rokokó ragyogását és megkóstolni a bergamott olajosságát.
Nasium néven egy római település nyomai is megcsodálhatók Nancynál, de nem a szokásos, az időrendi események felelevenítése illik ehhez a városhoz, ha az iránta elragadtatott érzéseit az ott járt ember fel akarja eleveníteni. Sokkal jobban megragadja a lényeget az a vidám kis embléma, amit a százezres település turistairodájában pólókra, jelvényekre nyomva is árusítanak. Nagyon hasonlít a New York iránti szerelmet hirdető feliratra, sőt első pillantásra és messzebbről annak is látszik: „I love NY". Csakhogy az N és az Y közé kis betűkkel odaírnak még három betűt: „anc". Így összeolvasva kijön a Nancy. Ehhez nem is kell semmi mást hozzátenni.

Szaniszló szobra a csoda közepén

A város fontos vasúti csomópont, így akár Strassbourgból Párizsba tartva érdemes itt átszállni és rövid sétát tenni. A főpályaudvartól nincs messze a legszebb látnivaló, a több mint harminc franciaországi világörökséggé nyilvánított helyszín egyike, a Stanislas tér. Míg gondolatban odasétálunk, szót ejtünk arról, miért egy lengyelről nevezték el, miért neki állítottak szobrot ezen a híresen szépséges, bearanyozott téren. Magyarosan Leszczyński Szaniszló, lengyelesen Stanisław Bogusław Leszczyński, franciásan Stanislas Leszczynski lengyel herceg és német-római birodalmi gróf volt. I. János néven Lengyelország királya, utolsó királya és Litvánia nagyhercege, 1738–1766 között Lotaringia és Bar uralkodó hercege volt. Ezért őrzik emlékét a lotaringiai – franciául Lorraine tartományban található – Nancyban. Leányát, Maria Leszczyńskát, XV. Lajos francia király vette hajdan feleségül.

A középkorban létrejött városkában a XVII. században szaporodtak el a magánpaloták. Ugyanekkor kapta meg Stanislas királytól, a 250. születésnapjára 2005-ben pompásan felújított teret, amelyet 1983-ban az Unesco a világörökség részévé minősített és amihez foghatót keveset találunk Európa-szerte: a Place Stanislast. E szép téren közepén emelkedik 1831 óta Szaniszló király emlékszobra, e felirattal: „á Stanislas le Bienfoisant, la Lorraine reconnaissante, érégée en 1831 par les départemens Meurthe, Meuse, Yosges". Azaz: a jótevő Lászlónak a háládatos Lorraine, emelve 1831-ben Meurthe, Meuse és Yosges-megyék által.

S bár a lengyel szobra jelenti a középpontot, mégsem ez vonzza leginkább a tekintetet, inkább arra jó, hogy talapzatának árnyékában hűsölve, megpihenve körbetekintsük azon a csodán, amit a tért övező épületek egységessége jelent. Itt van a városháza, a turistairoda, az opera, a színház és egy luxusszálloda is, de olyan csodás együttest alkotnak, amit szavakkal leírni nehéz. Beszéljenek a fotók, csak annyit említünk meg, hogy mivel most az egyik épület tetejét tatarozzák, hogy ne bontsák meg a sajátos cirádák egységét, a munkálatok állványzata elé olyan vásznat feszítettek, mely az épületrész hű mása. Persze van a napfényben fehéren ragyogó kövezetű téren több bronz díszkút is kecses szobrokkal, egyik bejárata pedig a XV. Lajos tiszteletére felállított diadalkapu, s a kandeláberek is szemet gyönyörködtetően egyediek... A legszebb éke mégis a Jean Lamourtól kapott aranyozott vasrács, amely a tér mind a négy sarkán visszaköszön. Itt állnak az aranykapuk, amelyek mindig hívogatóan tárva vannak. Főként miattuk kiemelkedő történelmi és művészeti érték ez a térélmény.

A rokokó bájos játékossága

Mutassák be mondatok helyett a képek a rokokó teret, de azért e műfajról megemlítünk néhány érdekességet, hiszen a francia rokokó ragyogó példája az alkalmazott művészetben a díszes kerítésrács Nancyban, a Stanislas téren, amelyet Jean Lamour kovácsolt. S Franciaországban a rokokó plasztika az élettelit, a bájt, a játékosságot, az idillt hangsúlyozza.

A rokokó a barokkból született. A barokkból, ami az ellenreformáció jellegzetes művészete és fő kisugárzási pontja a XVI. század végi és a XVII. századi pápai Róma volt. A terjengősséget, a mozgékony vonalakat, a csavart formákat, a túlburjánzó díszítéseket kedveli. A barokk rokokóval való kapcsolatát azonban nem a szembenállás, hanem inkább a versengés jellemzi. A rokokó kifinomulttá, játékossá, könnyeddé teszi a barokk formákat. Kedveli a hullámzó vonalmozgást, az aszimmetriát, témáiban a kínaias egzotikumot, a groteszket, az iróniát és a kifejezés merészségét, az eleganciát, de a természet iránti érdeklődés is áthatja.

A szó elemzése közelebb visz a stílus megismeréséhez. A francia rococo a rocaille és a coquille szavak összevonása, s azok mindegyike eredetileg kagylódíszt, kagylóhéjat, csigahéjat jelent. Azokon a képeken ugyanis, amelyeken Franciaországban az új stílus először jelentkezett, algákkal és kagylókkal borított tengeri sziklákra emlékeztető szabálytalan alakzatokat lehetett látni. A rokokó szobrászat főleg játékos, dekoratív szobrocskákat, porcelán plasztikákat készített. A Napkirály udvarának művészete végérvényesen meghatározta fő fejlődési irányát. A hangsúly a világi ábrázolásra került át, és e témakörön belül is elsősorban az uralkodót dicsőítő emlékművek, antikos idealizáló portrék és akadémikus klasszicizáló szobrok születtek.

A citrusgyümölcsök levendulája

Nancy kellemesen enyhe hullámzatú völgyben fekszik, tropikus kertek ölelik körül. Itt terem a város arculatában szintén lényeges és finom, ehető olajú bergamott. Használják gyógyszerekhez, parfümökhöz is és Nancyban cukorkát készítenek belőle, ami éppúgy aranyos ragyogású, mint a főtér.

A bergamottot a citrusgyümölcsök levendulájának is nevezik. Dél-Európában, Ázsiában honos narancsfajta. Könnyű, friss, kicsit kesernyésebb illatú, mint a citrom. A gyümölcs héjából hideg sajtolással állítják elő az illóolajat. Gyógytulajdonságát tekintve hasonló betegségekkel szemben ajánlatos, mint a citrom és a narancs. Belsőleg görcsoldó, lázcsillapító hatású. Párologtatva élénkítő hatású, alvászavarokra és légúti problémákra ajánlott. Erős fertőtlenítő. Öblögetésre, bedörzsölésre is jó. Pattanásos bőrre való krémbe elég belőle pár csepp.

„Spirituális hatású illatmeditációkban, keveréke jóérzésekre és lelki felvirágozásokra alkalmas, fűszerezi az aromakonyhát." – fogalmaz a szakirodalom, de egyszerűen azt is mondhatjuk, hogy tegyük illatlámpába, fürdővízbe, masszázsolajba vagy akár tésztába, tejszínbe, mézbe, kekszbe. Vele sok szituációval és a munkaéletben fellépő megterheléssel jobban tud az ember elbánni. Gyors segítségként pár csepp bergamottolaj a zsebkendőbe, s szippantsuk be.

Visszavonzó szecesszió

S ha tényleg csak félnapos sétára volt időnk az egyeteméről és iparáról is híres Nancyban, akkor azért továbbindulás előtt érdemes a vasútállomás hátsó bejáratához, a vágányokon túlra felliftezni és búcsúzóul a gótikus katedrálist legalább kívülről megcsodálni. És el kell határozni, hogy visszatérünk a többi gótikus templom miatt, amelyek turistatérkép nélkül is toronyiránt megtalálhatók, az art nouveau-nak – ahogy a franciák hívják a szecessziót – a képzőművészeti remekeit felvonultató kiállítás miatt, a természettudományi múzeum akváriuma miatt és a botanikus kert, a parkok zöldjei miatt. Vissza a lotaringiai Meurthe-et-Moselle megye székhelyére, legalább még egyszer.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Köztéri pancsolás – külföldön nem szokás

Nagyvilág. A szökőkutakat kevés helyen használják úgy, mint a felújított győri Széchenyi téren.… Tovább olvasom