Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 23°C Még több cikk.

A külföldi diploma a rugalmasság bizonyítványa

Észak-Dunántúl. Tanulj így! – Amíg egy feladatot megoldasz, el is sajátítod a leckét. Külföldi diplomával könnyű az álláskeresés – ezt mutatja két fiatal sikere. Nem azért, mert dániai iskoláik rangosabbak a hazaiaknál, hanem mert a nemzetközi cégeknek, amelyektől ajánlatokat kaptak, rugalmasságukat bizonyítja, hogy otthonuktól távol tanultak.
A mosonmagyaróvári Varga Nóra értékesítés és marketing szakon tanult Koldingban. A gyakorlatorientált oktatás, az életszerű feladatok, az esettanulmányi versenyek vonzották a dániai intézménybe. Arra is lehetőséget kapott iskolájától, hogy Stuttgart közelében a Mercedes-Benz egyik projektjén dolgozzon más európai diákokkal együtt. Ennek nyomán egy gyakornoki állásajánlatot kapott, de inkább az Erasmus ösztöndíj révén fél évig Kölnben tanult.

Szakmai gyakorlatra Bécsbe mehetett az OMV-hez, egy már felelősséggel járó pozícióba. Megkérdezte, miért épp őt választották és mentora így felelt: „Láttam, hogy magyarként Dániában tanulsz angol nyelven, nemzetközi tapasztalattal rendelkezel, úgy gondoltam, precíz, talpraesett, ambíciókkal teli és könnyen alkalmazkodó vagy."

Nóra most mesterképzésre és egy dán-brit diploma megszerzésére készül, iskolája nemzetközi diáknagykövete, így képviselheti Lettországban és Kínában. Nemzetközi cégnél szeretne elhelyezkedni, akár itthon. Gyakorlati helyet és állást keresve is sok helyre elküldte már jelentkezését és több pozitív visszajelzést kapott külföldi tapasztalatainak köszönhetően. Persze az is számít, hogy németül, portugálul is beszél. Szerinte fontos, hogy egy diplomás életrajzából kitűnjön, nyitott versenyekre, csereprogramokra, önkéntesmunkákra is.

A gönyűi Kadlicsek Rebeka szintén úgy véli, előnyt jelent neki külföldi diplomája. Tapasztalatai szerint a cégeknek azt bizonyítja: mindazt megtanulta, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy bárhol megállja a helyét, képes megérteni egy számára idegen környezetet is. Divattervezőként végzett Dániában, s már az iskolában is ruhaterveket készített s azokat kivitelezte, mert az az elve tanárainak, hogy amíg egy feladatot megold az ember, azalatt meg is tanulja a feladott leckét.

Csoportmunkák során különféle mentalitású emberekkel kellett együttműködnie, problémákat megoldania, akárcsak majd jövőbeli kollégáival. Megtanulta, hogy megfelelő információcsere nélkül nem tudja kamatozatni tudását, nem jut előre karrierje. Iskolája révén külföldi gyakorlatokon, tanulmányutakon vehetett részt: Milanóban és Sanghajban is szakmai és élettapasztalatokat szerzett. Bekerülhettek egy olasz cég kollekciójába tervei, így már most eredményekkel teli szakmai életrajza, pedig még csak pályakezdő. Először egy elismert nemzetközi divatcégnél szeretne dolgozni, de mielőbb saját márkája kialakításába is több energiát akar fektetni. Sokat utazik valószínűleg az elkövetkezőkben is, szerinte ez azért is kell, mert a divat is állandóan változik. Úgy véli, ha Magyarország mellett döntene később, gyakorlati háttérével itt is kedvező lehetőségeket találna.


Kadlicsek Rebeka több országban járt tanulmányutak, szakmai gyakorlatok révén, például Sanghajban. Koppenhágában a divathéten vehetett részt.


Varga Nóra Dániában és Németországban is tanult, a Mercedes-Benz, az OMV projektjein dolgozhatott gyakorlatképp.

Hányan mennek?
A dániai továbbtanulást segítő projekt révén 2007-ben egy, 2008-ban nyolc, 2009-ben ötvenhat diák ment ebben a skandináv országba. 2010-től számuk megtöbbszöröződött és évről évre nő. Több ezren érdeklődnek e lehetőség iránt. Hasonlóképp megugrott a más országokba jelentkező érettségizettek száma. Nincs nyilvántartás róluk, a becsléseket a jelentkezésüket segítő szervezetek adataira lehet alapozni, de sokan maguk intézik a felvételizést. Mintegy 15 ezer magyar fiatal tanulhat külföldön. Főként skót, dániai és ausztriai egyetemeken, mert ezekben az uniós állampolgároknak ingyenes az oktatás. Anglia is népszerű célpont, itt van tandíj, de kedvező a diákhitel, s többen mennek Németországba, az USA-ba és Hollandiába is. A Kisalföld felmérése szerint a térségbeli középiskolások fele tervezi, hogy egy ideig külföldön tanul. S egyre erősödik ez a trend.

Mennyiből jönnek ki?
A Dániában és Erasmus ösztöndíjjal Nyugat-Európában tanuló egyetemisták elmondása alapján átlagosan havi százötvenezer forintból tudnak megélni külföldön. A legdrágább országban nyolcszáz euróból. A legnagyobb kiadást a szállásdíj jelenti, ez jóval többe kerül, mint itthon. Az élelmiszer nem. Az első hónapok nagyobb költségeire számítani kell, a kollégiumra, az albérletre kauciót kell fizetni. A holmik kiköltöztetése viszont nem drága, mert több szállítási vállalkozó „szakosodott" a diákokra. Ha a fiatal repülővel negyed-félévente hazajön, az plusz költséget jelent. Ha alkalmi munkákat talál, eltarthatja magát, de óriási a kelet-európai munkakeresők száma.
A különbségek miatt az Erasmus a jövőben igazodik az államok árszínvonalához, attól függően havonta három-, négy- vagy ötszáz euró támogatást ad. Ez nem fedezi a diák minden kiadását, ez nem is cél, hiszen ha itthon tanul, akkor is költenie kell a megélhetésre. A Velux ösztöndíj viszont a repülőjegyre is ad pénzt és havonta 220 ezer forintnak megfelelő összeget jelent.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pihe, puha meleg ölelésben

Szürke csizmák, szőrcsíkos táskák, jól szabott kabátok...
Tovább olvasom