Kisalföld logö

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

WikiLeaks-kiszivárogtatások - Bizalmas jelentések Magyarországról is

Az ausztrál rendőrség vizsgálja, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál megsértett-e valamilyen ausztrál törvényt az újabb bizalmas amerikai iratok közzétételével - jelentette be hétfőn az ausztrál főállamügyész.


12:08: Franciaország a "demokratikus szuverenitást és tekintélyt" célzó "fenyegetésnek" tekinti a negyedmillió bizalmas amerikai dokumentum kiszivárogtatását a WikiLeaks oknyomozó portál által, és jelezte: "nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval" - közölte hétfőn a francia kormányszóvivő.

"Nagyon szolidárisak vagyunk az amerikai adminisztrációval abban a tekintetben, hogy nemcsak azt szeretnénk elkerülni, hogy az államok tekintélyén, a munkájuk minőségén csorba essen, hanem azt is, hogy veszélybe kerüljenek azok az emberek, akik az országuk szolgálatában végzik a munkájukat" - hangsúlyozta Francois Baroin az Europe 1 francia kereskedelmi rádiónak adott interjúban.

A kormányszóvivő elmondta, hogy az amerikai hatóságok előre informálták a francia kormányt a dokumentumok várható megjelenéséről. "Az államok szintjén nagyon figyelmesnek és nagyon szolidárisnak kell lennünk azért, hogy küzdeni tudjunk az ellen, amit a demokratikus szuverenitást és tekintélyt célzó fenyegetésnek tekintünk" - tette hozzá.

"Az államok védelme komoly dolog, mert az az emberek, az állampolgárok védelmét jelenti" hangsúlyozta Baroin.

Jean-Francois Copé, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára a France Inter közszolgálati rádióban "valódi problémának" nevezte a dokumentumok nyilvánosságra kerülését.

Véleménye szerint "a diplomácia területén tiszteletben kell tartani a bizalmasság" kérdését. "Nem vagyok boldog attól, ami történt" - mondta a pártvezető.

"Az, hogy átláthatóságot biztosítunk olyan folyamatokban és tényekben, amelyek ellentétben állnak az általunk képviselt értékekkel, ez teljesen rendben van" - vélte Copé, példaként említve az afganisztáni visszaéléseket. "Ugyanakkor valamennyi diplomáciai sürgönynek a nyilvánosságra hozatala válogatás nélkül valódi problémát jelent" - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy olyan területekről van szó, ahol "az emberek biztonsága, illetve a béke és a biztonság érdekében végzett munkával összefüggésben álló diplomáciai kapcsolatok hatékonysága kerülhet veszélybe".

A WikiLeaks oknyomozó portál által megszerzett amerikai diplomáciai dokumentumok egy részét vasárnap öt nagy világlap, köztük a francia Le Monde is közzétetette internetes oldalán. A francia liberális újság olyan titkos és bizalmas amerikai táviratokból közölt részleteket, amelyek az iráni nukleáris kérdéssel kapcsolatosak.

A Le Monde az újságírói által jegyzett cikkekben publikálta a sürgönyöket. "Ezek a dokumentumok, még ha illegálisan kerültek is a WikiLeaks birtokába, bármikor a közvélemény elé kerülhetnek. A Le Monde ezért feladatának tekintette, hogy azokat átnézze, és újságírói elemzéssel kísérve olvasói rendelkezésére bocsássa" - közölte a francia lap szerkesztősége.



12:06: A világ minden tájáról, köztük Magyarországról is tartalmaztak diplomáciai értesüléseket azok a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumok, amelyeket a WikiLeaks oknyomozó portál juttatott el vasárnap az El País, a Le Monde, a Der Spiegel, a The Guardian és a The New York Times című lapokhoz.

Az Afganisztánnal, majd Irakkal foglalkozó bizalmas amerikai dokumentumok idei közzététele után a mintegy 250 ezer külügyi irat kiszivárogtatása a portál immár harmadik "nagy dobása" volt, amely az amerikai kormány heves tiltakozását váltotta ki. A közzétett iratok ugyanis nem csupán az amerikai diplomácia - és a partnerállamok - mindeddig titkos törekvéseiről ismertettek részleteket, hanem ékesen tanúskodtak arról is, hogy az amerikai diplomaták - legalábbis a kulisszák mögött - nem mindig voltak jó véleménnyel a szövetséges államok vezetőiről.

Az általa megszerzett iratokat honlapján maga a WikiLeaks kívánta közzétenni, ez azonban nem sikerült, saját bevallása szerint azért, mert a portált informatikai támadás érte. Ezt követően döntött arról, hogy az iratokat az említett lapok segítségével hozza nyilvánosságra, már vasárnap este. A portál hétfőn további dokumentumokat hozott nyilvánosságra, hírügynökségi jelentések alapján már saját internetes címén.

A brit The Guardian például arról számolt be, hogy arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezető tisztviselői ellen. A brit lap - mint arról Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója beszámolt - kiemelte, hogy Abdalláh szaúdi uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett.

A The Guardian szerint az iratokból az is kitűnt, hogy Washington "titkos hírszerzési hadjáratot" folytatott az ENSZ vezetése, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak tavaly júliusban.

A Le Monde című francia napilap egyebek közt az izraeli védelmi minisztérium álláspontját ismertette arra vonatkozóan, hogy Irán eltökélten törekszik nukleáris fegyver létrehozására. Erről Venczel Katalin, az MTI párizsi tudósítója számolt be. A Le Monde internetes változata hétfőn azt írta, hivatalosan senki sem tudja, ki adta át a WikiLeaksnek a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumot, de az amerikai hatóságok már júniusban őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, a 23 éves Bradley Manning közlegényt, akik Irakban teljesített szolgálatot.

A WikiLeaks Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel német hetilap számolt be internetes kiadásában. Az újság "világtérképéhez" mellékelt táblázatából kitűnt, hogy a Magyarországgal foglalkozó iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát.

A dokumentumokat az amerikai külügyminisztérium mind Magyarország, mind a többi állam esetében a titkosítás szempontjából 6 kategóriába sorolta. A Magyarországgal foglalkozó 734 dokumentum közül négy került az 1-es számú, azaz a legszigorúbb kategóriába, amely a "titkos, külföldiek elől elzárandó" elnevezést viselte. A Budapestről származó dokumentumok közül 32 kapta a 2-es számú besorolást, amely a "titkos" elnevezést viselte.

A következő besorolás a "bizalmas, külföldiek elől elzárandó" minősítést kapta, ebbe a kategóriába 7 magyarországi dokumentum került. A csak "bizalmas" iratok képezték a következő kategóriát, ezt a besorolást 408 budapesti távirat "érdemelte ki". További 148 Magyarországgal foglalkozó amerikai diplomáciai irat kapta a "csak szolgálati használatra", azaz belső felhasználásra szánt besorolást, míg a fennmaradó 135 Budapestről származó diplomáciai irat a "nem minősített" besorolást kapta.

A közzétett bizalmas amerikai külügyi iratok meglehetősen érzékenyen érinthetik az Egyesült Államok diplomáciáját, és a történtek hatása szakértők szerint egyelőre felmérhetetlen.

Franciaország a "demokratikus szuverenitást és tekintélyt" célzó "fenyegetésnek" tekinti a negyedmillió bizalmas amerikai dokumentum kiszivárogtatását a WikiLeaks oknyomozó portál által, és jelezte: "nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval" - közölte hétfőn a francia kormányszóvivő.

Moszkva egyelőre igen visszafogottan reagált azokra az orosz vezetőkre vonatkozó megjegyzésekre, amelyek a Wikileaks által legfrissebben közölt bizalmas amerikai külügyi dokumentumokban találhatók. Dmitrij Medvegyev elnök környezetében egy neve elhallgatását kérő forrás rámutatott, hogy az amerikai kormány előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról.

A berlini kormány nem kívánja a nyilvánosság előtt kommentálni a WikiLeaks által megszellőztetett bizalmas információkat, amelyek egy része meglehetősen negatív képet fest vezető német politikusokról - írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív újság a Merkel-kormány szóvivőjétől kapta a fenti értelmű tájékoztatást. Steffen Seibert érdemben csupán annyit közölt: Berlin és Washington egyaránt sajnálatosnak tartja bizalmas diplomáciai anyagok nyilvánosságra hozatalát. A ZDF televízió washingtoni tudósítója az amerikai külpolitika szempontjából katasztrófának minősítette a kiszivárogtatást, hiszen ezek után senki sem fog bizalmas körben szóba állni Washington képviselőivel.


11:54:
A berlini kormány nem kívánja a nyilvánosság előtt kommentálni a WikiLeaks által megszellőztetett bizalmas információkat, amelyek egy része meglehetősen negatív képet fest vezető német politikusokról - írta hétfőn a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A konzervatív újság a Merkel-kormány szóvivőjétől kapta a fenti értelmű tájékoztatást. Steffen Seibert érdemben csupán annyit közölt: Berlin és Washington egyaránt sajnálatosnak tartja bizalmas diplomáciai anyagok nyilvánosságra hozatalát.

A berlini külügyminisztérium a FAZ megkeresése nyomán értésre adta: a tárcának nem szokása megjegyzést fűzni nyilvánosságra került, ám tulajdonképpen bizalmasnak szánt értesülésekhez.

A WikiLeaks által megszellőztetett információk szerint amerikai diplomaták nem éppen hízelgő véleménnyel vannak vezető német politikusokról. Angela Merkel kancellár szerintük "ritkán kreatív", és nem szívesen merészkedik kockázatos területre. Guido Westerwelle német külügyminiszter viszont "időnként agresszív", míg a bajor CSU vezetője, Horst Seehofer "kiszámíthatatlan".

A ZDF televízió washingtoni tudósítója az amerikai külpolitika szempontjából katasztrófának minősítette a kiszivárogtatást. Ulf Röller szerint Washington számára az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a napvilágra került információk után feltehetőleg senki nem fog bizalmas körben szóba állni az Egyesült Államok diplomatáival. Elvégre senki sem tudhatja, hogy az amerikaiak füle hallatára elhangzottak nem kerülnek-e föl másnap az internetre vagy valamelyik újság címoldalára. Röller szerint az alapvető gond az, hogy Washington forrásai "nem zárnak hermetikusan".

Az Egyesült Államok berlini nagykövete egy hétfői sajtóinterjúban igyekezett kisebbíteni a kiszivárogtatás horderejét. A Die Welt munkatársával beszélgetve Philip Murphy elmondta: bizonyos abban, hogy az amerikai-német kapcsolatok a kiszivárgott információk dacára ugyanolyan erősek lesznek ezután is, mint amilyenek a múltban voltak. "Rövid távon esetleg összetörik egy-két porcelán, ám ezt túl fogjuk élni" - vélekedett a diplomata, aki 2009 augusztusa óta képviseli hazáját Berlinben.

A kiszivárogtatás esetleges személyi következményeit firtató kérdésre Murphy kijelentette: magáért nem aggódik. Inkább azon diplomatákért, akik "nem mindennap szerepelnek az újságokban, viszont nap mint nap fontos munkát végeznek a világ minden fővárosában. Az ő egzisztenciájukért bizony aggódom. Hangsúlyozom: semmit nem bánok abból, amit kollégáim tettek, kiállok értük. Viszont mélyen sajnálom azt a felelőtlenséget és bűnözői energiát", amely a kiszivárogtatást eredményezte.

A Deutschlandfunk rádióban hétfőn reggel meginterjuvolt korábbi amerikai nagykövet szerint meglehetősen nagy kárt okozott a német-amerikai viszonyban a WikiLeaks. John Kornblum, aki 1997 és 2001 között állt a bonni, majd berlini amerikai nagykövetség élén, sajnálatos ténynek nevezte a korszerű technika velejáróit. "A rendszert feltörték, ezentúl nem lehet a diplomáciai értesüléseket a hagyományos módon megvédeni. A rég módszerek ideje lejárt, új korszak kezdődött, ezért a diplomatáknak is valami újat kell kitalálniuk" - fogalmazott Kornblum.



11:36: Hivatalosan senki sem tudja, hogy ki adta át a WikiLeaks oknyomozó portálnak azt a 250 ezer bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumot, amelyeknek közlését vasárnap kezdték el közölni a sajtóban, de az amerikai hatóságok már júniusban őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, a 23 éves Bradley Manning közlegényt - írta internetes oldalán a Le Monde című francia napilap.

A fiatalember az amerikai hadsereg egyik Irakban állomásozó hírszerzési egységéhez volt beosztva. Jóllehet közkatona volt, engedélyezték neki, hogy rendszeresen hozzáférjen két biztonsági informatikai hálózathoz, amelyet az amerikai katonák és diplomaták használnak szerte a világban.

Ebben az iraki laktanyában, ahol Bradley Manning nagyon unatkozott és kevés barátja volt, sok időt töltött a különböző internetes fórumokon. Egyebek között rendszeresen társalgott, vesztére, Adrian Lamo korábbi hackerrel, akit csodált.

A közkatona ez év tavaszán kezdett újdonsült barátjának hencegni azzal, hogy milyen titkos dokumentumok másolatához jutott hozzá a bázison, és amelyeket elküldött a WikiLeaksnek.

Lamo, akinek korábban már meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással, megijedt attól, hogy bűnrészes lehet, és feljelentette a katonát a rendőrségen. A katona vele folytatott levelezését pedig elküldte a Wired című amerikai magazinnak, amely a levélrészletek némelyikét lehozta.

A levélváltásokból kitűnt, hogy Manning egy fiatal, túlzottan lelkes idealista. A csetelés során említés tett egy videóról is. Ezen egy amerikai helikopter Bagdadban - 2007-ben - civileket, köztük két hírügynökségi fotóst lőtt le. A felvételt idén áprilisban hozta nyilvánosságra a WikiLeaks. Az üzenetváltásból kiderült az is, hogy a katona az amerikai külügyminisztérium és az amerikai követségek mintegy 260 ezer jelentését is elküldte az oknyomozó internetes oldalnak.

Némelyik jelentést maga is elolvasta, és ezek sokkolták őt. "Láttam a majdhogynem bűnös politikai egyezségeket... . Ezeket a hihetetlen, rémisztő dolgokat a nyilvánosság tudomására kell hozni, nem szabad, hogy egy washingtoni barlangban lévő szerverben rostokoljanak. Hillary Clinton (amerikai külügyminiszter) és a világ diplomatáinak ezrei szívrohamot kapnak, ha egy reggel felébrednek és felfedezik, hogy egy keresőmotorral hozzáférhető a nyilvánosság számára a bizalmas külpolitikai dokumentumok teljes tárháza" - írta Manning.

A közkatona beszámolt arról is, hogy az adatokat egy CD-re másolta ki. Biztonságban érezte magát, mert a rendszervédelem gyenge volt, nem volt hatékony a szerverek védettsége, gyengék voltak a jelszavak, a biztonság és az elhárítás.

Manninget, miután leleplezték, előbb egy kuvaiti börtönbe vitték, majd egy Washington környéki katonai támaszpontra szállították. Ez év júliusában nemzetvédelemi tiltott információk kiadásával vádolták meg, 52 évi börtönt kaphat, ha elítélik.


10:04:
Az ausztrál rendőrség vizsgálja, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál megsértett-e valamilyen ausztrál törvényt az újabb bizalmas amerikai iratok közzétételével - jelentette be hétfőn az ausztrál főállamügyész.

Robert McClelland elmondta: nincs tudomása arról, hogy az Egyesült Államok kérte volna az ausztrál hatóságoktól, vonják be a WikiLeaks alapítójának, Julian Assenge-nek az útlevelét. A titkos amerikai dokumentumok közzétételére reagálva azonban az ausztrál kormányszervek számos lehetőséget vizsgálnak. A főállamügyész szerint fennállhat több büntetőjogi törvény megsértésének az esete.

Nem sokkal később Stephen Smith védelmi miniszter bejelentette: egy amerikai-ausztrál kormányzati vegyes bizottság vizsgálja, milyen esetleges károkat okozott a dokumentumok nyilvánosságra hozatala. "Pontról pontra át kell tekintenünk (a dokumentumokat), de mindvégig alapvetően ugyanazt tartjuk szem előtt: megvédeni Ausztrália nemzeti érdekeit. Ismét olyan cselekményről van szó, amellyel kapcsolatban nincs más lehetőség, mint teljes mértékben elítélni azt. Elképzelhető, hogy a nemzetbiztonság, illetve egyes emberek biztonsága veszélybe került" - mondta a miniszter a Sky News brit hírtelevíziónak adott interjújában.


Korábban:

Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki a WikiLeaks oknyomozó portál.

A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel számolt be vasárnap internetes kiadásában.

A német hetilap "világtérképéhez" mellékelt táblázatból, illetve ismertetésből kitűnt, hogy a Magyarországgal foglalkozó iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát.

A dokumentumokat az amerikai külügyminisztérium mind Magyarország, mind a többi állam esetében a titkosítás szempontjából 6 kategóriába sorolta. A Magyarországgal foglalkozó 734 dokumentum közül 4 került az 1-es számú, azaz a legszigorúbb kategóriába, amely a "titkos, külföldiek elől elzárandó" elnevezést viselte. A Budapestről származó dokumentumok közül 32 kapta a 2-es számú besorolást, amely a "titkos" elnevezést viselte.

A következő besorolás a "bizalmas, külföldiek elől elzárandó" minősítést kapta, ebbe a kategóriába 7 magyarországi dokumentum került. A csak "bizalmas" iratok képezték a következő kategóriát, ezt a besorolást 408 budapesti távirat "érdemelte ki".

További 148 Magyarországgal foglalkozó amerikai diplomáciai irat kapta a "csak szolgálati használatra", azaz belső felhasználásra szánt besorolást, míg a fennmaradó 135 Budapestről származó diplomáciai irat a "nem minősített" besorolást kapta.

Olvasóink írták

24 hozzászólás
12
  • 24. meir 2010. december 04. 16:27
    „22-es!
    Az USA meg az amerikai zsido gazdasagi szakemberek jovoltabol letezik ma is!!
    lasd,; Manhattan Palace of Bourse!!
    ---------------------------------------------------------------------------------------------------
    23-as!
    tokmindegy!!
    az izraeli "bomba"(k) a franciak jovoltabol letezik!!az USA nem adott hozza semmit!!
    Dimona egy Francia tipusu reaktor!”
  • 23. szabo1936 2010. december 01. 23:02
    „Elemer
    Egy amerikai zsido szarmazasu kem lopta el a bomba titkait a neve Polard,O most is a bortonbe van Federal Prison.Edig minden Israeli prime miniszter megprobalta,hogy kegyelmet kapjon (pardont) es Israelben telepedhesen le de meg a slick Willi sem jarult hoza.Azt bezartak azt eldobtak a cela kulcsot.”
  • 22. elemér 2010. december 01. 13:57
    „Izrael az USA adófizetök jóvoltábol létezik.”
  • 21. meir 2010. december 01. 11:39
    „20-as <moderálva...>
    a "bomba" a Franciak jovoltabol letezik!! ugyanis De Gaulle nyujtott segitseget a Dimona-i eromuhoz!!
    akkoriban az USA embargo alatt tartotta Izraelt!!
    olyasmirol .....,amit at is eltel ott!!”
  • 20. elemér 2010. december 01. 00:48
    „Obama adta nektek a bombát.”
  • 19. elemér 2010. november 30. 22:32
    „Megvitatták ámerikában ezt. Nincs semmi meglepetés, mert nagyjábol ezt mind tudtuk már elözöleg. Mi van abban meglepetés, hogy szövetségeseink mást mondanak nekünk és saját népüknek. Azon se lehet csodálkozni, hogy hazudoznak nekünk és mi ezt tudjuk. Ámerika nélkül még mindig a ruszkitol rettegnétek. Pax Americana, Izrael jövöje.”
  • 18. SC 2010. november 30. 20:42
    „No akkor csak olvasgasd őket,öreg. :-)”
  • 17. meir 2010. november 30. 18:58
    „-"the classified document´s of hungary"- cimszo alatt meglehetosen erdekes dokumentu?mok olvashatok azert!!”
  • 16. elemér 2010. november 30. 13:12
    „Kitüntetett benszülött amcsi adta ezt a csemegét a világnak.

    http://topics.wsj.com/person/M/bradley-manning/6200”
  • 15. elemér 2010. november 30. 12:22
    „Szóval ami kiszivárgott azt most olvashatja a világ paszirozva. Ahogy én olvasom, beugrott hogy kerültek foglyok Getmobol Mo.-ra. Vagy ugy hogy nagyob lett a kormány mellénye, vagy ezt megfizették. Az hogy 56-ban Khruscsov megkérdezte Eisenhowert mit szól ha visszaküld csapatokat pár év mulva tudtuk csak meg. Azért, mert utánanéztünk és kértük a hiteles papirokat. Goldmund megállapitásával nincs problémám. Az USA egy világhatalom és kapitalista demokrácia. Nagyob a szabadság mint Mo.-n és az ember jobban érzi magát. Tudom hogy Mo.-n erre kiváncsiak. Az ember lehetöségei, keresete és nyugdija is jobb. Remélem ezzel segitettem.”
  • 14. Goldmund 2010. november 30. 08:26
    „"Az államok védelme komoly dolog, mert az az emberek, az állampolgárok védelmét jelenti" hangsúlyozta Baroin.

    Nem! Az államok védelme a hatalom érdeke.
    A hatalom még az úgynevezett demokráciákban is elszakadt a néptől. Vagyis a kisembernek semmiféle hátránya nem származik ezekből a kiszivárogtatásokból (közvetetten sem!), kizárólag a hatalmon lévők levesébe köptek bele!”
  • 13. stewe7109 2010. november 30. 08:20
    „Ez mind szép és jó de mi van a magyar cuccban?????????”
  • 12. Lobbo71 2010. november 30. 06:25
    „Túrabakancs: "Az egyik kiszivárogtatót már le is csukták nemi erőszak miatt."

    Látom, ebben is ugyanolyan alultájékozott vagy, mint minden másban. Egy nő megvádolta, de a rendőrök elhajtották. Sosem jutott el vádemelésig az ügy, lecsukásig meg aztán végképp nem.”
  • 11. elemér 2010. november 30. 01:51
    „Aszongya, Kina bele egyezett Korea egyesitésében, mert unalmas és siralmas már nekik amit kliensük müvel. Ne is beszéljünk hogy költséges, ép ugy mint Kuba volt a ruszkiknak. Bejingben szeretnék az ügyet intézni konferenciával. Nemtudom hogy én vagyok itt a terminator, vagy a moderator. Nicsak tessék, megijedtek a George Washingtontol.

    http://www.guardian.co.uk/world/2010/nov/29/wikileaks-cables-china-reunified-korea”
  • 10. elemér 2010. november 29. 19:57
    „Nocsak, nektek ma is csak a ruszkitol kell tartani. Olvasd csak a riportot a ruszkikrol. Szerencse hogy van NATO és USA.”
  • 9. Nagy3845 2010. november 29. 19:27
    „A világ nem biztonságos -mondják, azaz Amerika, tehettem volna idézőjelbe is... meggyengült. Kipukkadt a kapzsiság lufija. most gondolom masszívan össze kéne zárni mögöttük, nehogy jöjjenek az arabok vagy bárki más primitív horda. Újabb muníció a nagy irányítóközponthoz.”
  • 8. elemér 2010. november 29. 18:33
    „Aszongya a Szaudik még nyáron kértek minket hogy csinálljunk valamit, mert É. Koreátol már megkapták a rakétákat és öket még szövetségeseinket is elérik. Ha várunk akkor, erösittik az erömüveiket és nehezebb lessz majd elpusztitani. Izrael erre megkapta tölünk a bombákat, ami ilyenre is jó. Vasbetont is robbantsa. Gratula, kivánok sok sikert.”
  • 7. elemér 2010. november 29. 18:06
    „Tessék olvasni a hireket.

    http://www.nytimes.com/”
  • 6. elemér 2010. november 29. 17:11
    „Ez a modern világ amit mi teremtettünk az internettel együtt. A közkatona mint intel. analizáló volt beosztásban. Természetes hogy hozzáfért az infohoz. Manapság ez digital és ezzel azt csinálhat amit akar. Persze van egy régi megoldás amit email is használlnak, hogy miután olvasod már eltünt és nemtudsz vele semmit csinállni. Én ilyenkor megnézem a kukában hova tünt. Obama már ugy emlékszem tegnap megválaszolta ezt a bulit. Nekünk nem tervünk hogy amit közölnek azt megvalósitjuk. Ma viszont olvasom hogy már felrobbant egy iráni atom tudós és másik társa is megsérült. Erre rögtön az amcsikat és Izraelt vádolja Irán. Kocsijukra bomba volt szerelve és egy motoros robbantotta fel az uton. Megáll az ész. Az USA után legjobban a ruszkik vesztenek, mert a riport leközli a direkt összeköttetést az alvilággal. Ennek a riportnak az elönye hogy megmagyarázza miért az USA csinál sokmindent. Azért mert szövetségesei megkérik hogy csinállja azokat és ha nem akkor maguk csinállják. Mo.-n mindig csak azt tudják amit forditanak. Ilyesmi néha kicsit lassu.;))”
  • 5. meir 2010. november 29. 16:45
    „3-as!!
    <moderálva trágár, sértő>
    Nalunk nyugissan lehet olvasgatni a Wikileak´s anyagokat a net-en!!
    majd rakeresek a Magyar dokumentumokra kisse!!
    aztan.................;a netre!!”
24 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Folytatódik az uniós gazdaságélénkülés

Az Európai Bizottság hétfőn közzétett őszi előrejelzése szerint az unióban folytatódik a gazdaság… Tovább olvasom