Kisalföld logö

2017. 04. 26. szerda - Ervin 12°C | 21°C Még több cikk.

Gyors kilábalást ígér Putyin

Főként külső tényezőkkel magyarázta az orosz gazdaság jelenlegi nehéz helyzetét csütörtöki évértékelő sajtótájékoztatóján az orosz elnök, ugyanakkor azzal biztatta hallgatóságát, hogy a legrosszabb esetben is két év alatt kilábalhatnak ebből a válságból.
Az orosz televíziókban élőben közvetített, 10. alkalommal, és ezúttal közel 1300 újságíró részvételével megtartott évértékelő tájékoztatóján Vlagyimir Putyin azt hangoztatta, hogy a jegybank és a kormány egészében véve jól reagált a problémákra és meghozzák a megfelelő intézkedéseket. "Kétségkívül korlátozásokra lesz szükség" - tette hozzá.

Az elnök ugyanakkor bizakodóan beszélt az orosz gazdaság távlatairól, és szükségszerűnek nevezve a kilábalást. Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a világgazdaság szerinte egészében véve továbbra is fennmaradó növekedéséhez "további energiaforrásokra lesz szükség". Másrészt úgy vélte, hogy ez idő alatt Oroszországnak is sikerül előrelépnie a gazdasági reformokban. Hangoztatta, hogy az "orosz gazdaság általános, 8,4 billió rubeles tartalékkal" rendelkezik és a hatalom teljesíteni tudja szociális kötelezettségeit.

Putyin Oroszország külföldi energetikai terveiről, kérdésre válaszolva beszélt, de nem nevezte meg a Déli Áramlat gázvezetéket. Azt viszont hangsúlyozta, hogy nagymértékben az európai partnerországoktól függ, létrejön-e a török-görög határon egy gázelosztó központ. Onnan szerinte Görögországon és Macedónián keresztül akár az ausztriai Baumgartenig eljuthat az orosz gáz. Hozzátette, hogy szerinte Európának nincs az orosznál olcsóbb és megbízhatóbb gázbeszerzési forrása.

Az orosz államfő december 1-én Ankarában jelentette be, hogy a "jelenlegi körülmények" között - az Európai Unió ellenkezése és a bolgár engedély hiánya miatt - Oroszország eláll a Dél Áramlat gázvezeték tervétől, viszont kész kiépíteni Törökország felé egy újabb gázvezetékrendszert.

Az orosz elnök a nemzetközi sajtóértekezleten azt állította, hogy az orosz gazdaság problémái "25-30 százalékban vezethetők vissza a nyugati hatalmak által Moszkvával szemben bevezetett szankciókra". Hozzátette, hogy "nem a Krímről van szó, hanem arról, hogy függetlenségünket védjük, szuverenitásunkat és létezésünkhöz való jogunkat".

Putyin a Nyugatot azzal vádolta, hogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, ami szerinte jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémája. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a NATO keleti bővítése és a rakétapajzs létesítése is "falépítést" jelent.

Az elnök hangoztatta, hogy a külföldnek meg kell értenie a válságkezelésben, így az ukrajnai rendezésben tanúsított meglehetősen kemény orosz álláspontból, hogy közös humanitárius, biztonsági és szabad gazdasági teret kell létrehozni. A több mint 3 óra hosszáig tartó nemzetközi sajtóértekezleten arról is beszélt, hogy Oroszország keleti nyitásának nem politikai, hanem a globális gazdasági okai vannak.

Az előző évek hasonló rendezvényeitől eltérően most elsősorban az orosz állami sajtó munkatársai és egy-két nagy külföldi hírügynökség, valamint lap tudósítói tehetettek fel kérdéseket Putyinnak. Az elnök az UNIAN ukrán hírügynökség tudósítójának provokatívnak szánt kérdésére kijelentette, hogy nem Oroszország, hanem Kijev hajt végre büntetőhadjáratot Délkelet-Ukrajnában és az ukrán vezetés kártékony gazdasági blokádot folytat a szakadár régióval szemben. Leszögezte, "teljesen kilátástalan" az, hogy Kijev erő alkalmazásával gyakorol nyomást Délkelet-Ukrajnára, és szerinte ez árt Ukrajna államiságának és népének is. Megismételte a Kreml álláspontját, miszerint Ukrajnában fegyveres államcsíny történt, és az ország egyik része nem értett egyet a helyzet ilyen kimenetelével.

Az orosz elnök ezúttal kerülte bírálatában a különösen éles kifejezéseket, és egy orosz ellenzéki újságíró kérdésére megjegyezte, hogy "igenis vannak banderisták" Ukrajnában. Putyin az Oroszországban náci kollaboránsnak tartott Sztepan Bandera a nyugat-ukrajnai Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) egykori vezetője követőire utalt.

Vlagyimir Putyin szerint Moszkva célja az, hogy helyreállítsák Ukrajna politikai egységét. Ukrajnának azonban tiszteletben kell tartania a délkeleti országrész lakosságának érdekeit, teljesítenie kell ígéreteit. A minszki megállapodásról szólva hangsúlyozta, hogy ő volt az egyik kezdeményezője a délkelet-ukrajnai konfliktus megoldását célzó tárgyalásoknak. Utalt rá, hogy a békés rendezési elképzelésekben Moszkva partnerre talált Petro Porosenko ukrán államfőben.

Putyinnak az orosz gazdasági teljesítmény romlása, a rubel zuhanása, és a nemzetközi feszültség kialakulása miatti személyes felelősségét több újságíró felvetette. Az államfő azonban érzékeltette, nem tart attól, hogy "palotaforradalom" történik a Kremlben, és őt leváltják tisztségéből. Kijelentette, hogy az orosz lakosság támogatja a hatalmat.

Egy másik kérdésre válaszolva az orosz elnök kifejtette, hogy még korai lenne arról beszélni, indul-e a következő elnökválasztáson.

Az orosz elnök évértékelő tájékoztatóján éles vita bontakozott ki a csecsenföldi gyújtogatások kapcsán egy csecsen állami és egy moszkvai független tévé munkatársa között. Kszenyija Szobcsak, a Dozsgy nevű független televíziót képviselő ismert médiaszemélyiség kérdéséreutyin közölte, hogy ki kell vizsgálni ezeket az eseteket és a törvények betartására szólított fel.

Ramzan Kadirov elnök kitoloncolással és házaik lerombolásával fenyegette meg a csecsen fegyveres lázadók családjait, miután december 4-én Groznijban 25 ember halálát követelő, hivatalosan terrorakciónak minősített fegyveres összetűzés történt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átadták Belgrád második Duna-hídját

Átadták Belgrád második Duna-hídját, a kínai befektetésből megvalósult Mihajlo Pupin hidat… Tovább olvasom