Kisalföld logö

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 5°C | 13°C Még több cikk.

Egy hajszál választja el a csődtől Görögországot

A bankok egy hétre bezártak, a pénzfelvételt korlátozzák, külföldre utalni nem lehet az országból. Görögország nem fizet kedden az IMF-nek.
Zárva maradtak a bankok hétfőn, a tőkemozgás felett elrendelt ellenőrzés első napján a pénzügyi szakadék szélén álló Görögországban, míg a válság fertőzésének lehetőségétől megrémült pénz- és tőkepiacokon erős eladási hullám bontakozott ki. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a görög válság legújabb eseményei igen csekély hatással vannak a magyar gazdaságra.

Görögország nem fizet kedden az IMF-nek


Görögország nem fizeti vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) a kedden esedékes 1,6 milliárd eurós tartozását - mondta el egy görög kormányzati illetékes a Reuters hírügynökségnek hétfőn.

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója vasárnap jelezte: amennyiben Athén nem teljesíti törlesztési kötelezettségét, Görögország ugyan továbbra is a pénzügyi szervezet tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban, és jogosult lenne technikai jellegű segítségre is, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja.

Megfigyelők biztosra vették az athéni bejelentést azután, hogy megszakadtak a hitelezők és Görögország tárgyalásai, így az országnak nincs honnan előteremtenie a szükséges összeget.

Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből. A 2010-ben indított második hitelprogram utolsó, 7,2 milliárd eurós részletének folyósítási feltételeiről folytak egyeztetések az elmúlt napokban, de szombaton eredmény nélkül értek véget a tárgyalások.

Obama és Hollande mint megtesz a tárgyalások folytatásáért


Francois Hollande francia és Barack Obama amerikai elnök "megállapodott abban, hogy mindent megtesznek a tárgyalások folytatása érdekében" Görögország és a hitelezők között - közölte hétfőn a francia elnökség.

A két ország vezetői telefonon beszéltek egymással, és "megállapodtak abban, hogy mindent megtesznek a tárgyalások folytatása érdekében, amellyel a lehető leggyorsabban megoldható lenne a válság, biztosítható lenne Görögország pénzügyi stabilitása" - mondta az elnökségi forrás.

A görög válság miatt hétfőn reggel összehívott rendkívüli kormányülést követően a francia elnök jelezte: Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve ha megvan rá a közös szándék.

"Szeretném, ha a görögök is úgy döntenének, hogy a tárgyalások folytatódjanak" - mondta délelőtt Hollande, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Athén megszakította a tárgyalásokat, mert - mint fogalmazott - "már nagyon közel voltunk a megállapodáshoz". Úgy vélte, a július 5-i népszavazás alapvető tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy megkockáztatják a kilépést.

Miután a válság kiéleződésének hatására a világ vezető tőzsdéin jelentősen csökkentek az irányadó indexek, az euró árfolyama erőteljesen süllyedt a vezető devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon, a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamai pedig megugrottak, a francia elnök fontosnak tartotta megnyugtatni a hazai közvéleményt az eurózónából való esetleges görög kilépés hatásait illetően. "A francia gazdaság jelenleg erős, sokkal erősebb, mint négy évvel ezelőtt, ezért nem kell tartania attól, ami történhet" - mondta Hollande.

Pogátsa Zoltán: alapjában véve nyugalomban telt a hétfő Görögországban


Alapjában véve békében, nyugalomban telt a hétfő Görögországban, az emberek a bizonytalanság ellenére élik tovább az életüket - vélte Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, aki Athénból nyilatkozott az M1 aktuális csatorna hétfő esti Híradójának.

A közgazdász, aki egy kormánypárti tüntetés helyszínéről jelentkezett be, elmondta, hogy nem érez igazán nagy pánikot a görög fővárosban, a lakosság méltósággal tűri a helyzetet.

Arra a kérdésre, hogy mitől félnek jobban a görögök, az euróövezet elhagyásától vagy a megszorító politika folytatásától, Pogátsa azt válaszolta, hogy mindkettőtől. A szakértő szerint a kormányon lévő baloldali Sziriza párt azzal az ígérettel nyerte meg az előre hozott választásokat az év elején, hogy az ország tagja marad az eurózónának, ugyanakkor véget vetnek a megszorításoknak, később azonban világossá vált, hogy a kettő egyszerre nem sikerülhet.

A bankjegykiadó automaták előtt hétfőn is hosszú sorok kígyóztak, éjszaka jellemzően a fiatalok, reggel pedig az idősek álltak sorba. Utóbbiak közül sokan úgy vélik, az utolsó nyugdíjukhoz juthatnak hozzá a rendszer összeomlása előtt. "Mit gondol, miért vagyok itt? A nyugdíjamért. Azt gondolja, talán csak a bankot nézem?" - kérdezte ingerülten egy férfi Athén központjában a Híradóban sugárzott felvételen.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök vasárnap este bejelentette, hogy egy hétig zárva maradnak a görög bankok és tőkekorlátozásokat vezetnek be. A pénzügyminisztérium 60 euróban limitálta azt az összeget, amelyet helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehetnek az ATM-ekből. Megtiltottak egyben minden pénzátutalást külföldre.

Angela Merkel: az ajtó nyitva áll a további tárgyalások előtt


Nyitva áll az ajtó a további tárgyalások előtt Görögországgal - jelentette ki hétfő délután Berlinben Angela Merkel.

A német kancellár azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy válságtanácskozást tartott a görög adósságválság legújabb fejleményeiről a német parlamenti pártok frakcióvezetőivel.

Amennyiben a vasárnapra kitűzött referendum után a görög kormány újabb tárgyalásokat kér, természetesen nem zárkózunk el azok elől - fogalmazott a kancellár, aki a görögök törvényes jogának nevezte a népszavazás megtartását. "Annak eredményét tiszteletben tartjuk" - hangoztatta Merkel.

Berlinben egyidejűleg közölték, hogy szerdán rendkívüli vitát tart a Bundestag a görög adósságválságról.

Juncker arra kéri a görögöket, hogy szavazzanak igennel


Az Európai Bizottság elnöke arra kérte a görögöket, hogy mondjanak igent a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásra a július 5-én tartandó népszavazáson, Alekszisz Ciprasz miniszterelnököt pedig arra szólította fel, hogy "mondja el az igazságot a görög népnek".

A Brüsszelben hétfőn tartott sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker leszögezte: az igenek győzelmével a görögök azt az üzenetét küldenék, hogy az euróövezetben és az Európai Unióban akarnak maradni.

"Ha a görögök a végső kérdéstől függetlenül nemmel szavaznak, annak az lesz az üzenete, hogy Görögország nemet mond Európára" - fogalmazott Jean-Claude Juncker.

A görög vezetőkkel szemben a luxemburgi politikus bíráló hangot ütött meg. Azt mondta: egyetlen demokrácia sem követelhet többet, mint a többi. Mint mondta: sok erőfeszítés, áldozat és véráldozat után 28 ország meg tudott birkózni a történelemmel és a földrajzzal, a megbékélés és a kompromisszum Európája pedig a közös érdekek türelmes keresésének és nem a nemzeti érdekek teátrális ütköztetésének helyszíne. Európa csak tisztességes és tiszteletteljes párbeszéd esetén működőképes - vélekedett Juncker.

"Ez nem egy pókerjátszma, ahol valaki nyer, és a többiek veszítenek. Itt vagy mindenki nyer, vagy mindenki veszít" - jelentette ki Juncker.

A politikus arra az álláspontra helyezkedett, hogy ő maga személyesen és a többi intézmény is jelentős erőfeszítést tett, még pénteken is eltökélten ültek tárgyalóasztalhoz, hogy sikerüljön megállapodni,

"Kicsit úgy érzem, elárultak" - mondta Juncker, aki szerint nem méltó a görög nemzethez, hogy egy demokráciát 18 másik ellen fordítson. A bizottság elnöke emlékeztetett, hogy más országok, így Lettország, Portugália, Ciprus, Írország nagyon nehéz döntéseket hoztak, nagyon magas politikai árat fizettek. A sorrend a következő: először jön a felelősség, aztán a személyes életrajz, az ország érdekeit a pártérdek elé kell helyezni - húzta alá Juncker.

A politikus elmondta: tisztában van azzal milyen nehézségeken kell és kellett a görögöknek keresztül menniük, és éppen ezért szociálisan méltányos csomag kidolgozásán dolgozott, és ennek érdekébe a hitelezők nagyon messzire hajlandóak voltak elmenni, sosem adtak ultimátumot Athénnak, sosem mondták, hogy "Ez van vagy semmi", és a görögök kérésének megfelelően politikai szintre emelték az egyeztetéseket, nem "névtelen bürokraták tárgyaltak sötét szobákban".

"Görögország kilépése az euróövezetből számomra sosem volt elképzelhető" - húzta alá Juncker, arra az álláspontra helyezkedve: ez egy átfogó és kemény csomag, de méltányos.

Juncker kijelentette: a csomag nem tartalmaz bércsökkentést, és gyakorlatilag azt mondta, hogy aki mást állít, az hazudik. Világossá tette azt is nyugdíjcsökkentés sincs a javaslatok között. Ezzel kapcsolatban uniós tisztviselők elmondták, hogy a hitelezők valóban az "EKAS"-nak nevezett "szolidaritási juttatás" kivezetését javasolják, de ez egyrészt nem nyugdíj, másrészt a nyugdíjrendszer átfogó reformjával más,célzottabb juttatás válthatná fel. Ez 15 év szolgálati idő után igénylehető, a kisnyugdíjak kiegészítése a célja, viszont feltűnöen sokan vonultak 15 év után nyugdíjba. Uniós források szerint a görögök is beismerték, hogy súlyosan torzítja a rendszert.

"Ez nem egy idióta megszorító csomag. Természetesen rövid távon néhány intézkedés fájdalmas, de a javaslatok túlmutatnak a fiskális intézkedéseken" - jelentette ki Juncker. Nevük mellőzését kérő tisztviselők elmondták, hogy a tárgyalások 60-80 százalékát azok azoknak az intézkedéseknek a megvitatása emésztette fel, amelyekre ugyan "nem harap annyira a média", de amelyek az állam átfogó, rendszerszintű reformját jelentenék, mint például a független adóhivatal, a behajtási szabályok módosítása, az inkasszálás szabályainak európai szintre szállítása.

"Jelenleg törvény teszi lehetővé az adó be nem fizetését, mert az adóhivatal bizonyos esetekben nem inkasszálhat" - magyarázta egy név nélkül nyilatkozó forrás.

Juncker azt is elmondta: Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszterrel elmagyarázták Ciprasznak, hogy országa kaphat még pénzt, és az adósságról is lehet tárgyalni, mert erre korábban ígéretet is tettek. Nevük mellőzését kérő források szerint erről már ősszel, egy következő program részeként lehetett volna szó.

"Ez Ciprasz úr is nyilván tudja" - közölte Juncker, hozzátéve: a leges legutolsó pillanatig hegyeket igyekeztek megmozgatni, a görög népnek pedig meg kell tudnia az igazságot.

Magát a népszavazást Juncker "abszolúte jogosnak" nevezte, s kijelentette, hogy a bizottság részéről továbbra is nyitva az ajtó, de az idő egyre jobban szorít.

"Ideje, hogy a görögök kimondják, mit gondolnak, kezükbe vegyék a sorsukat, a görög vezetők pedig elárulják nekik, hogy mi a tét. Ez az igazság pillanata" - szögezte le az Európai Bizottság elnöke.

Juncker azt is tudatta: sosem hagyja magára a görög népet, s bízik abban, hogy a görög nép sem hagyja cserben Európát. Az igen üzenete a politikus szerint az volna Európán kívül is, hogy Görögország kitart Európa és az euróövezet mellett.

"Nem kell öngyilkosnak lenni, csak azért, mert valaki fél a haláltól" - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.

Megszakadtak a tárgyalások


A hét végén megszakadtak a tárgyalások a görög kormány és a nemzetközi hitelezők között, az Európai Központi Bank (EKB) pedig fenntartotta ugyan a görög bankok likviditási támogatását, de a pénteki szinten befagyasztotta a vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) igénybe vehető források keretösszegét, így Athénnak nem sok választása maradt, hogy megakadályozza a bankrendszer összeomlását.

Hat napra bezárnak a bankok


Az egyre nagyobb méreteket öltő betétmenekítés miatt a görög kormány elrendelte, hogy hétfőtől kezdve hat munkanapra tartsák zárva a bankokat és a tőzsdét. Emellett pedig tőkekorlátozásokat vezettek be, így egyebek között 60 euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre.

Az Európai Bizottság az uniós jog őreként gyorselemzésnek vetette alá a görögországi tőkekorlátozásokat, és az intézkedéseket indokoltnak, szükségesnek és arányosnak találta. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a görög gazdaság, az euróövezet és az Európai Unió egységes piaca érdekében a lehető leghamarabb vissza kell állítani a tőke szabad áramlását.

Újra tárgyalhatnak


Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve ha megvan rá a közös szándék - hangoztatta a francia államfő a görög válság miatt összehívott rendkívüli kormányülés után. Francois Hollande szerint még mindig megvan a megállapodás lehetősége, de ez már a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról július 5-re kiírt görög népszavazás eredményétől függ.

Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja is úgy ítéli meg, hogy még mindig maradt mozgástér a tárgyalásokra. Az RTL francia rádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Athén pár centiméterre állt a hitelezőkkel való megállapodástól, amikor szombaton megszakadtak a tárgyalások Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek a népszavazás kiírásáról szóló bejelentése után. A biztos szerint a tét immár az, hogy miként győzzék meg a görög kormányt arról, hogy az igen szavazatok leadására buzdítsa a lakosságot.

A német kancellár is kész további tárgyalásokra a görög kormányfővel az adósságválság megoldásáról - közölte Angela Merkel szóvivője. A görög adósságválság legújabb fejleményei éles feszültséget keltettek Berlinben. Merkel vezényletével válságtanácskozások kezdődtek, az ellenzéki pártok pedig a Bundestag rendkívüli ülésének összehívását követelik.

Nincs késő elfogadni a javaslatokat


Günther Oettinger energiaügyi biztos a Handelsblatt című német újságban megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Görögország még mindig elfogadhatja az euróövezeti tagságának fenntartását biztosító javaslatokat, de a feltételek újratárgyalásáról szó sem lehet. Hozzátette, hogy "nem jönne el a világvége" akkor sem, ha a görög kormány elutasítja a hitelezők kezdeményezéseit, és emiatt az ország az euróövezet elhagyására kényszerül.

Kevés hatás a magyar gazdaságra


A magyar és a görög gazdaság kereskedelmi kapcsolatai viszonylag mérsékeltek, a külkereskedelmi áruforgalomnak mindössze 0,4 százalékát adják - jelentette ki Varga Mihály, aki arra számít, hogy a legújabb fejlemények csekély hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra. Újságíróknak nyilatkozva a pénzügyminiszter kiemelte, hogy a görög bankrendszer hatása a magyar bankszektorra elenyésző, Magyarországon nincsenek jelen görög bankok.

Két hatással azonban számolni kell: az egyik az árfolyam alakulása, a másik pedig az állampapírok hozamaira gyakorolt hatás. Varga Mihály úgy látja, hogy az utóbbi hetekben az árfolyamot tekintve a világpiacok már beárazták a görög válság aktuális eseményeit, egy esetleges görög csőd vagy egy eurózónából való kilépés hatását. Az állampapír-hozamok emelkedhetnek, de itt sem kell drasztikus, érzékeny hatással számolnia Magyarországnak.

A forint jelentősen gyengült hétfő reggelre, de délelőtt erősödésnek indult a dollárral, a frankkal és a jennel szemben is, míg az euróhoz képest gyakorlatilag stagnált az árfolyam.

Kivonta a pénzét Macedónia


A macedón központi bank vasárnap arra utasította az ország bankjait, hogy vonják ki pénzüket és követeléseiket a görög bankokból és hozzanak "megelőző intézkedéseket" annak érdekében, hogy korlátozzák a tőkekiáramlást a bankpánikkal sújtott Görögországba. A bolgár bankrendszert viszont nem érintik a görög tőkekorlátozások a központi bank közlése szerint.

Zuhannak a tőzsdék

A válság kiéleződésének hatására a világ vezető tőzsdéin jelentősen csökkentek az irányadó indexek, az euró árfolyama erőteljesen süllyedt a vezető devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon, a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamai pedig megugrottak, bár a veszteségek mérséklődtek az idő múlásával. A görög államkötvények közül a kétéves lejáratúak hozama 11,99 százalékponttal 33,25 százalékra, az ötéveseké 6,25 százalékponttal 21,85 százalékra, a tízéveseké 3,67 százalékponttal 14,54 százalékra emelkedett.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már halottja is a van a tajvani aquaparki tűznek

Egy 20 éves nő az első halálos áldozata a hétvégi tajvani aquaparkban történt tűzesetnek, amelynek… Tovább olvasom