Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

Most, most, most

Mekkora öröm volt megvenni az első felnőttbiciklimet, amire a pénz felét nekem kellett összegyűjtenem a zsebpénzemből.
Mindent azonnal akar a fiatalok többsége: pénzt, elismerést, kényelmes életet – nyilatkozta egy bűnmegelőzési szakember, arra válaszolva, mi áll a rengeteg, fiatalok által elkövetett bűncselekmény hátterében. Persze nem kell feltétlenül a bűnözési statisztikákig menni, hiszen minden erre mutat, kezdve ott, hogy már az óvodában is cikinek számít tisztes polgári foglalkozást bemondani a „mi leszel, ha nagy leszel?" kérdésre – elvégre abból nem élünk meg.

A reklámokból ömlik ránk a „szerezze meg most, azonnal, ne késlekedjen!" mantra és hirtelen lett, megcsinált percemberek sikere kelti azt a téves benyomást, hogy a legegyszerűbb út a boldoguláshoz véletlenül sem munkával – vagy bármi más erőfeszítéssel – van kikövezve.

Hogy ez hova vezet, az látszik többek között abból a három évvel ezelőtti felmérésből is, amely a pályakezdő fiatalok bérigényeit vizsgálta. Talán nem meglepő, de a diplomások irreális igényekről, a reálisnak tartott kezdő bérnél több mint ötvenezer forinttal többről számoltak be, amikor arról kérdezték őket, mekkora fizetést tartanának elfogadhatónak (minimális vagy egyenesen nulla munkatapasztalattal). Az ismerős munkaadók szerint ehhez társul a fene nagy öntudat, amellyel nagy részük eleve kizárja, hogy a ranglétra aljáról indulva, alázattal végzett, kemény munkával építsen jól jövedelmező karriert. (Na persze a dolognak nem használ az egyre nyíló „társadalmi olló", azaz az egyre mélyülő szakadék a társadalmi rétegek keresete között, az egyre több nagyon szegény és nagyon gazdag közti ordító különbség sem...)
Hogy mit jelent ez az emberek, sőt, már a gyerekek életére, személyiségére nézve? A nagy valószínűséggel bekövetkező pofára esés és állandó elégedetlenség mellett azt a jóleső érzést, amit a javak és státusok megérdemelt, „természetes úton" történő megszerzése jelent. Vágyakozni, várakozni, saját erőből elérni. Emlékszem, mekkora öröm volt megvenni az első felnőttbiciklimet, amire a pénz felét nekem kellett összegyűjtenem a zsebpénzemből. Telt volna rá azonnal is a családnak, de így éreztem igazán, mit jelent megbecsülni valamit.

Emlékszem az első, ma már csekélykének tűnő fizetésemre – akkor a világ császárának éreztem magam –, az első picike albérletemre, és az első rutinfeladatokra a szerkesztőségben, amikor boldog voltam attól is, hogy rám bíztak egy kétsoros képaláírást. Nem hagynám ki egyik állomást sem, és biztos vagyok benne, hogy ma nem lennék elégedett az életemmel, ha mindez erőfeszítés nélkül az ölembe hullott volna. Nem mondom, egy icipicit talán elégedettebb lennék, ha eddigi erőfeszítéseim egy tágas, tetőtéri, jakuzzis-tetőteraszos lakáshoz vezettek volna, de... majd.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Krúdy úr, segítség!

Szívem szerint hagynám is a témát, mert pénzzel álmodni általában nem jó jel. De hát a hírek azok… Tovább olvasom