Kisalföld logö

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | -1°C

Felelős

Az erdélyi magyarság mintegy fele él – a pontosan máig körül nem határolt – Székelyföldön.



Ma száz erdélyi településen tüntetnek a romániai régióátszervezési tervek ellen, s a székelyföldi autonómia mellett. A demonstrációkat a romániai magyarság körében a választási eredmények szerint legkevésbé támogatott Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (vagyis Tőkés és Toró T.) szervezi. A hangsúly a „legkevésbé"-n van.
Előrebocsátom: elfogadhatatlan, hogy a tervezett romániai regionális átalakítás a többségi (értsd román) érdekek szerint megbontsa az erdélyi magyarság helyi állam- és közigazgatási többségi pozícióit, gyengítse az erdélyi magyarság önigazgatási potenciálját. Továbbá elvben egyértelműen támogatandó minden nemzeti, nemzetiségi, így a székelyföldi automómia szándéka is.

Csakhogy... Romániában ma 1 millió 238 ezer magyar nemzetiségű ember él, 194 ezerrel kevesebb, mint tíz éve. A tág értelemben vett Székelyföld (Kovászna, Hargita és Maros megye) össznépessége 1.128.200 fő. Átlagosan itt a magyarság aránya nem éri el a hatvan százalékot. Hargitában és Kovásznában nyilván jóval magasabb. Maros megyében jóval alacsonyabb e mérték. Hogy egyértelmű legyek: az erdélyi magyarság mintegy fele él – a pontosan máig körül nem határolt – Székelyföldön.

Azért kell ezt leszögeznem, mert lassan úgy tűnik – lásd erre a múlt heti Székely Vágta a Duna tévé által is közvetített díszleteit és sugalmazását –, hogy a székelyek valamiféle külön test, nemzet vagy entitás lennének. Nota bene, mintha már a Ceausescu-rezsim érvelése is visszasomolyogna: a székelyek nem is magyarok. A korabeli összeírási íveken is külön népcsoportként szerepeltették őket. A Kárpátok géniusza elmagyarosított románoknak szerette volna őket tudni, akárcsak a csángókat. Ezzel az otrombasággal szemben a székelyek viszont szeretik hangsúlyozni sajátos etnikai eredetüket, sőt, nem idegenkednek a hun mitológiától sem. Erre példa a „székely himnusz", mely egyként egy viszonylag fiatal műdal, 1921-ben született. Szövegét Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. Vagy itt van bizonyságul az új keletű székely zászló mizéria is. Tele volt e jelképpel a Székely Vágta környezete is, meg magyar kormányzati sugallatra ott lobog már szinte minden anyaországi város- és megyeházon. E zászló csak 2004-ben született meg, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács döntött róla. Tény ugyanakkor az is, hogy jelképeinek gyökerei a XVII. századig nyúlnak vissza, mára pedig a székely autonómiatörekvés szimbólumává vált.
Újra mondom: Európában minden autonómiaszándék méltányos és támogatandó. Székelyföld is joggal követel autonómiát. Ám azt soha ne felejtsük el: a székelység a magyar nemzet része. A hivatalos kormánypropaganda ma előszeretettel hivatkozik a „minden magyar felelős minden magyarért" Szabó Dezső-i alapvetésére. Ehhez képest mostanában leginkább csak székelyekről hallunk kormányzati szájakból. Még egyszer: Romániában ma 1 millió 238 ezer magyar él. Bihartól Kászonig, Szatmártól a Temes völgyéig. És akkor még nem is szóltam Bukarestről.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A lélek tana

Talán a bizonyítási vágy, talán a félelem által vezérelt hatalom képviselői szerdán túljátszották a… Tovább olvasom