Kisalföld logö

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 9°C | 14°C Még több cikk.

Belső vérzés

Ha a fiút mentő viszi be és más kísérője nincsen, akkor milyen felsőbb erő fogja belesúgni az orvos fülébe a „traumatológia" szót?

A tizenhárom évesen elhunyt Bence peréről nehéz állást foglalni, hiszen a bíróság eldöntötte – igaz, hogy a hetedik orvos szakértői vélemény alapján –, a negyedikről kizuhant fiút kivizsgáló orvos nem hibázott. Az ítélet jogerős, és mivel a család vesztett a pótmagánvádas eljárás végén, ők fizetnek több mint félmillió forintos perköltséget. Jogszerű és támadhatatlan.

Mégis, ennyi huzavona után nehéz lett volna olyan ítéletet hozni, ami eloszlatja az ember kétségeit, hiszen ha az ügyeletes orvos vétlensége annyira egyértelmű, ahogyan a perdöntő véleményben áll, akkor miért volt szükség előtte hat másik orvos szakértőre, akik közül hárman elmarasztalták, hárman pedig felmentették volna a doktort? A történetet sokszor leírtuk: az erkélyről kizuhant fiún a nála alig idősebb társai úgy látták, jól van az esés után, s a közben megérkező szülőknek nem szóltak a balesetről. Bence állapota ezután romlott, bevitték a kórházba, s most jön a perdöntő vélemény helye: beszámolójukból az orvos nem tudhatta, hogy a kamaszt a traumatológiára kellene vinni, s így a végzetes belső sérülésekre nem derült fény.

Logikus, bár a legfőbb kérdésre nem kapunk választ: ha a fiút mentő viszi be és más kísérője nincsen, akkor milyen felsőbb erő fogja belesúgni az orvos fülébe a „traumatológia" szót, s vajon akkor megnyomkodja-e Bence hasát? Na és persze végiggondolva mindent a szülők szemszögéből: ők a kórházban – legyenek akár a szemészeten, akár a csecsemőosztályon – joggal gondolhatták eddig a napig, hogy már a legjobb helyen van a fiuk, csupa olyan ember között, akik tanultak általános orvoslást, álmukból ébresztve is ismerik például a belső vérzés tüneteit, hiszen még nekem is tanítottak valamit róla, mielőtt autót vezettem.

Sajnos Bence két fiatal társa még nem volt abban a korban, hogy jogosítványt szerezzen, nem kizárt, hogy belső vérzésekről még csak nem is hallottak 14–15 évesen. Ezért tartom a szituációt részükről is legalább annyira életszerűnek, ahogy a bíróság az orvos részéről, annak ellenére, hogy az ő két év felfüggesztett börtönükhöz nem volt szükség hét szakértőre. Mert képzeljük el: nagy baj történik egy bulin, aminek talán felfokozott hangulatához a betoppanó szülőknek egyébként is lenne pár szavuk. Majd látják a gyerekek, hogy pórul járt társuk nem vérzik, magánál van, talán egyikük még ki is tapogatja a csontjait, nem tudhatom. Elszállt a baj, hála istennek – gondolták ők, akik még nem tudták, hogy az ember belül is tud vérezni, általános orvoslást pedig végképp nem tanultak a biológiaórán. Elsunnyogták a dolgot, s azóta ők tanultak a legtöbbet a tragikus esetből. Nem tartom menthetetlennek ezt a gyermeki reakciót.

Az orvosét sem tartom annak, de az ettől csak erősebbé vált előítélet miatt – hogy ez a szakma mindig összezár – valakinek a kórházban is fájhatna már a feje. A sokszor emlegetett kép az apró Geréb Ágnesről, akit az eljárás első pillanatában bilincsbe vertek, s vele szemben a több száz megnyert per, felmentett orvos és a 6+1 szakértői vélemény kiábrándító mérlege annak az előítéletnek, hogy ez a rendszer is belül vérzik.

De nem csak nem tartom, nem is tarthatom menthetetlennek az esetet. Mert ha a jogerős ítéletet vitatnám és sajtópert akasztanék a nyakamba, a bíróság egyetlen újságíró véleményét sem fogja kikérni.
Ha a fiút mentő viszi be és más kísérője nincsen, akkor milyen felsőbb erő fogja belesúgni az orvos fülébe a „traumatológia" szót?

Olvasóink írták

  • 3. oaxacaca 2011. november 29. 19:03
    „Goldmund! Nem akarok poéngyilkos lenni, de a számból vetted ki a szót. Magam is szülő vagyok, pokoli lehet egy gyermek elvesztése. DE! Ha már ott tartunk, hogy azt feltételezzük, mi lett volna ha... akkor induljunk el sorban.
    S ebben a láncolatban az orvos csak egy láncszem, mégis majdnem ráhúzták a vizes lepedőt. Gondolt-e valaki arra, hogy milyen meghurcoláson esett/esik át ő, csak azért mert becsapták. S gondolt-e valaki arra, hogy ha minden beteget elküldene az orvos ide-oda, hátha mégsem az történt vele, amiről beszámolt, mekkora lenne a várakozási idő. Akár egy rendelésen belül, akár a várólista esetében, a financiális oldaláról nem is szólva. Szóval nem olyan egyértelmű dolgok ezek. Csak olyan könnyű bűnbakot keresni. S aki keres, az ugye talál is.”
  • 2. Goldmund 2011. november 29. 15:06
    „Hogy az orvos hibázott-e, azt rábízom a bíróságra, ill. a szakértőkre.

    Én azon gondolkodnék el, hogy a szülők mire, hogyan reagáltak.
    Engedték gyereküknek , hogy rendezzen egy bulit. Ahol feltehetőleg nem málnaszörpot iszogatnak a gyerekek. A "nem-málnaszörpnek" pedig sokféle hatása lehet: a heveny alkoholmérgezésen kívül az is, hogy az ember nagyon bátorrá válik. Ezért odaül, olyat tesz, ami balesetveszélyes. A többiek pedig szintén nem fogják lebeszélni, hiszen ők is fogyasztottak nagy adag "bátorítóitalt". A baleset megtörténik, látszólag nagyobb baj nem történik, a szülőknek nem is mondják el.
    Aztán orvoshoz kel vinni a gyereket: lezajlik, ami a per tárgya volt, a fiú pedig meghal.
    A szülők pedig ahelyett, hogy magukat okolnák: "Miért engedtük, hogy felügyelet nélkül bulizzanak, igyanak?", ehelyett az orvost akarják felelősnek beállítani.
    Talán azért, hogy saját háborgó lelkiismeretüket csillapítsák, vagy azért, hogy a külvilág előtt felmutathassák: nem ők, hanem a "gaz orvos" a felelős Bence haláláért!”
  • 1. oaxacaca 2011. november 29. 10:16
    „Tegnap, a nyomtatott formában olvastam először a cikket, s három fonalon indultam el. Egyrészt. Ismeri-e a cikkíró a Miből van a legtöbb.. című magyar népmesét. Érdemes utána járni, elolvasni. Másrészről . A bíró(ság) az érzelmeket kizárva, a bizonyítékok/jogszabályok alapján dönt, ezekre támaszkodva hoz döntést. Ezen lehet filozofálni, de ettől a lényeg nem változik. Nem lehet- hál Istennek- lecsukatni valakit csak azért, mert nem szimpatikus. Harmadrészt szinte minden szakmában van egy protokoll, ami alapján a munkavégzés zajlik. Ha az orvos a szakmai protokoll szerint járt el, egyszerűen nem vonható felelősségre. Ismételten lehet tovább gondolni, hogy mi lett volna.... de ez nem több feltételezésnél. Véleményem szerint a cikk csak ismételten az orvos-beteg bizalmi kapcsolaton ejtett csorbát, márpedig bizalom nélkül nincs gyógyulás. Érdemes továbbá elolvasni a szlovák szükségállaporól szóló mai cikket, mi is erre haladunk, s ebben nagy segítségre vannak az efajta cikkek is.
    Üdvözlettel
    Oaxacaca
    PS:Miből van a legtöbb...nem elfelejteni!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Családi béke

A norvég szakember rendkívül szimpatikusan nyilatkozik, senkivel sem akar viszályt, ám számomra… Tovább olvasom