Triatlon - Londontól Párizsig futott, úszott és kerékpározott Rokob József

„Az első ironmanversenyemen a középmezőnyben végeztem" – meséli az extrémsportoló.

Utólag már látom, hogy rengeteg hibát követtem el, de szerencsére ezeket sikerült elkerülni.  Eddig összesen egy harmincszoros, két tízszeres, egy ötszörös, öt tripla, tíz dupla és tíz szimpla ironmantávot teljesítettem, s mindig kerestem azokat a versenyeket, amelyek igazi kihívást jelentenek számomra. A 2013-as harmincszoros olaszországi viadalon nem voltam esélyes, mégis sikerült győznöm. Ott egy hónapon keresztül mindennap egy szimpla ironmantáv volt a kitűzött feladat."

A hétköznapi ember ezeket az extrém eredményeket hallva azt gondolná, hogy ennél már nincs nagyobb kihívást jelentő verseny, de nem Rokob Józsefnek.

Rokob József terve, hogy újra teljesíti a nem mindennapi távot. Ez még senkinek nem sikerült.

„Az ember versenyzés közben tesz meggondolatlan kijelentéseket, hiszen a Garda-tónál rendezett verseny után azt gondoltam, ennél hosszabb, nagyobb nincs is, s ha ezt befejezem, itt a vége. Aztán mégis folytattam egészen addig, amíg összejött a századik teljesítésem. Ezután arra jutottam, hogy kevesebbet versenyzek, de ha elindulok valahol, akkor az valami nagyobb legyen. Tudtam, hogy az angol Enduroman nevű egyesület egy Arch to Arc versenyt szervez, ami a londoni diadalívtől a párizsi diadalívig tart. Jelentkeztem. Februárban a Kanári-szigetekre kellett utazni a verseny előtt kvalifikációs úszásra, ahol nem éppen nyaralóidőben kellett teljesíteni a nevezés előfeltételeként kiírt hatórás úszást. A versenyen elsőként a londoni Marble Archtól egészen Doverig kellett száznegyven kilométert futni, ez tizenhét óra tizenkilenc perc alatt sikerült, majd néhány órás pihenő után csütörtökön nulla órától sötétben kezdtem el a Dovertől Calais-ig tartó negyven kilométeres csatornaátúszást, utána pedig pénteken következhetett a Calais-tól a párizsi diadalívig tartó 290 km-es kerékpározás. A futás a terveknek megfelelően alakult, az úszás azonban okozott némi nehézséget:  tizenhat óra után olyan áramlatba kerültem, hogy hatszáz métert haladtam csak óránként. Közel volt a part, de nem tudtam kiúszni, egyszerűen visszasodort az áramlás. Ettem egy csokit, ami után sikerült áttörni ezt a szakaszt és utána már jobban tudtam haladni. A kerékpározás közben nagyon sok időt elpazaroltam az óriási párizsi forgalom és a rengeteg lámpa miatt."

Egyéniben eddig összesen 70-en indultak ezen a versenyen, Rokob volt a 30., aki teljesítette a távot. Az összesített táblázaton – 67 óra 19 perces idejével – a legjobb 4. lett.

Az eddigi indulók kevesebb mint fele tudta csupán teljesíteni az össztávot, s volt két versenyző, akik úszás közben vesztették életüket, s többen idő előtt feladták.

Többször bebizonyosodott már, hogy szorgalommal, kitartással sok mindent el lehet érni. Nagy köszönettel tartozom a felkészítőmnek, Barthalos Istvánnak és segítőimnek, Mester Gábornak, valamint dr. Varga Alexandrának, akik közül utóbbi kettő el is kísért a versenyre. Nélkülük nehezen sikerült volna elérni ezt az óriási célt"

– tette hozzá Rokob József, akinek terve, hogy újra teljesíti a Londontól Párizsig tartó távot. Ez ugyanis még senkinek nem sikerült.