Erről írtunk 60, 30, 20 éve - A befőzés rejtelmei, 68 jogi doktort avattak a győri egyetemen

60 éve - Befőzés előtt

Nagyanyáink, a kitűnő háziasszonyok egyik fő büszkesége éléskamrájuk és abban is befőttes polcuk volt. A mai dolgozó nőnek egészen más az életformája, megváltozott tehát a háztartás vezetése is. A sokféle konzerváru, a mirelit gyümölcsök, főzelékfélék, stb. télen is lehetővé teszik, hogy friss gyümölcsöt, főzeléket tegyen az asztalra a háziasszony. Mégis a ma háziasszonya is befőz. Ha nem is annyit, mint a régi háziasszonyok, de csaknem mindenkinek van valami kedvelt befőttje, amit csak ő tud finoman, a család ízlése szerint elkészíteni. Nem szándékunk ezúttal befőzési recepteket adni, inkább a befőzést megelőző műveletekről néhány szót szólni. Nagyban megkönnyíti a munkát, ha nem akkor kapkodunk, amikor már a gyümölcs is megvan, hanem előtte felkészülünk a befőzésre. Az üvegeket mossuk ki a befőzés előtti napon. Beszerezzük a cukrot, sót, ecetet, szalicilt, befőzőhártyát, gumit, kötözőfonalat. Álljon készen a befőzőlábas és a kanál is. Az eltenni való gyümölcsöt lehetőleg az eltevés napján korán reggel vásároljuk meg vagy szedjük le, hogy friss legyen. Elsőrendű, hibátlan gyümölcsöt vegyünk, mert csak így lehetünk biztosak benne, hogy befőttünk nem romlik el. A befőtthöz félliteres üvegenként 12—20deka cukrot főzünk sziruppá vagy ugyanannyi kristálycukrot teszünk az üveg aljába, és a gyümölccsel megrakott üveget hideg vízzel feltöltjük. Befőzéshez porcukrot ne használjunk. A befőttet 6—20 percen át gőzöljük, nagyon gondosan kössük le az üvegek száját, és a gőzölés után csak 24 óra múlva tegyük helyre. A dzsemet 40—70 százalék cukorral főzzük. Forró üvegekbe téve lekötözzük, és párnák között, úgynevezett száraz gőzben tartjuk 24 órán át.

30 éve - A „Wildfire World Theatre” bemutatója A kovács és a király Vándorszínészek a világegység üzenetéről

A „Wildfire Világszínház” ma este 6 órától Sopronban, a Fő téren mutatja be nagy sikerű musicaljét, a „ Walluga and the Kabaka"-t. A hét évvel ezelőtt alakult fiatal bahái zenészekből és művészekből álló csoport ebben az évben mutatta be először a „Wallakuga and the Kabaka" (A kovács és a király) című produkcióját Ausztráliában. A musical némajátékkal és az álarcok használatával egybekötve a „Wildfire” zenéjét és táncait egy afrikai népmese újra elmondásával azon szellemi témákat kutatja fel, amelyek a világegység magvában vannak. A ma bemutatott darab a társulat eddigi legnagyratörőbb próbálkozása, alapja egy Ugandai népmese a baganda nemzettől. Bár a történet afrikai és nagyon régi, témái korszerűek és halhatatlanok. A Kabaka (a király) a darabban a tipikus zsarnokságot jelképezi, aki annyi szenvedésért és elnyomásért felelős a világ sok országában. A színjáték középpontjában a zsarnok akaratlan döntése áll egy egyszerű kovács (Wallakuga) által, aki csendes nemességével kihívja a királyt. A „Wildfire Világszínház" előadása egy kiáltás korunk ütemében és a világbéke érdekében.

20 éve - Diploma: Hatvannyolc jogi doktort avattak az egyetemen

A negyedik, 1998-ban indult győri jogászévfolyam 68 végzősét szombaton az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dísztermében ünnepélyes külsőségek között avatták jogi doktorrá. „Summa cum laude" Öt évvel ezelőtt 135 fiatal kezdte meg tanulmányait, s most az évfolyam ötvenöt százaléka jutott el a diplomáig. A végzősök közül 15 fő summa cum laude, 39 cum laude, 14 rite minősítéssel védte meg diplomáját. A rangos „summa cum laude” a mosonmagyaróvári Dajka Zsuzsanna, a soproni Horváth Barbara, a répcelaki Humpok Andrea, a pápai Kiss Gábor Szabolcs,a márkói Kovács Edit, a komáromi Musitz Gábor, a körmendi Németh Kinga, a győri Pálffy Balázs,a szintén győri Pető Zsófia,a székesfehérvári Pintér Adrienn,a kunszigeti Stoller Katalin,a mezőörsi Szabó Eszter,a veszprémi Szüts Katalin,a székesfehérvári Varga Katalinés a mosonmagyaróvári Witinger Mónikadiplomáján szerepel. Győri visszatérés 1995-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem programkihelyezéseként tért vissza Győré a jogászképzés. Az oktatás újbóli meghonosítása az egykori Széchenyi István Főiskola bázisán, az Universitas — Győr Alapítvány sokrétű támogatásával valósult meg. A 2001-ig felvett hallgatók a nagy képzési tradícióval rendelkező fővárosi egyetem tantervei, képzési követelményei szerint végzik tanulmányaikat Győrben, s ELTE-s diplomát kapnak. 2002 őszétől a Széchenyi István Egyetem saját jogú képzése lett a jogász szak. Az első széchenyis jogidoktor-avatás 2007-ben lesz. Nincsenek feszítő gondok A friss jogi doktorok pályázattal a bíróságokon, az ügyészségeken, az ügyvédi irodáknál, az államigazgatásban és a térség cégeinél helyezkednek el. Más hazai térségekkel összehasonlítva Nyugat- és Felső-Dunántúlon nincsenek a más térségekre jellemző elhelyezkedési problémák. Ez főként a mind több jogi munkahelyet kínáló önkormányzatok, az erős gazdasági háttér szakemberigényével függhet össze. „Mivel Győrben csak 130 fő körüli évfolyamokon folyik a jogászképzés, nincsenek olyan feszítő elhelyezkedési gondok, mint az 500—800 fős évfolyamokat indító más egyetemi központokban” - fogalmazza meg dr. Szalay Gyula,a Széchenyi István Egyetem oktatási rektorhelyettese.