A megemelt építményadóról tárgyalt a megyei kamara elnöke Győr polgármesterével

A találkozóra azért került sor, mert  - ahogy arról mi is beszámoltunk - a kamara jelezte: a győri építményadó mértékének drasztikus, mintegy 120 százalékos növelését elfogadhatatlannak tartja. 

A győri önkormányzat még 2020 végén döntött arról, hogy 900 forintról 2000 forintra emeli az építményadó mértékét. A győri vállalkozókat érintő jogszabály az elfogadásakor nem lépett életbe, 2023. január 1-jétől azonban hatályossá vált.  A Kamara véleménye, hogy a vállalkozások elfogadják az inflációval korrigált építményadó emelést, de 2020 óta az infláció nem 120% volt.

A kamara álláspontja szerint, a  vállalkozások a jelenlegi energetikai és munkaerőpiaci kihívások mellett az építményadó ilyen szintű emelését nem tudják kitermelni, ez komoly, sok esetben vállalhatatlan pénzügyi terhet jelent számukra. Amikor a mostanihoz hasonló gazdasági nehézségekkel kell szembenézniük a helyi cégeknek, az önkormányzatnak inkább azok támogatásában, a munkahelyek megtartásában, működőképességük megőrzésében kellene segítenie.

A megbeszélésen részt vett Kalmárné Dr. Hollósi Erika kamarai titkár, Molnár Albert Győri térségi elnök, Miklósy Lajos vállalkozó valamint Szeles Szabolcs és Radnóti Ákos alpolgármesterek és Nagyné Novy Lilla gazdálkodási főosztályvezető. 

A megbeszélésen résztvevő városvezetők emlékezettek rá: a koronavírus járvány idején a kormány megfelezte az iparűzési adót, két évig ingyenessé tette a parkolást. A győri iparűzési adó mértékét 1,6 százalékra csökkentette a város az országban általánosan alkalmazott két százalékkal szemben. Elmondták azt is, hogy Győr szolidaritási hozzájárulás címén idén 9,5 milliárd forintot fizet be a költségvetésbe, és ez az összeg nagyon hiányzik a város kasszájából. A központi elvonások már nem tesznek lehetővé további engedményeket. 
Szeles Szabolcs alpolgármester hozzátette: az építményadónak csak mintegy két százalékát fizetik a mikro- és kisvállalkozások, az adónemből bejövő összeg döntő része jellemzően a nagyvállalatoktól érkezik. Igaz, a szociálisan vagy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő vállalkozások kérvényezhetik az első részlet fizetési halasztását, de ennek külön eljárás díja van amit az adott helyzetben a kérvényezőnek mérlegelnie kell.

Pintér-Péntek Imre kifejtette, a kamarai küldöttség elsődleges célja az volt, hogy olyan kompromisszumos megoldást keressenek, amely mindkét fél számára elfogadható. 

Ha nem is lehetséges az építményadó emelésének visszavonása, teremtsék meg a lehetőségét a nehéz helyzetben lévő kis- és közepes vállalkozások támogatásának, és könnyítsünk a terhein azoknak a cégeknek, amelyek energetikai beruházásokat vagy az inflációs hatások mérséklését szolgáló bérfejlesztést hajtanak végre.

A kamara egy konkrét javaslatcsomag kidolgozását vállata, mely lehetővé teszi, hogy az energetikai beruházásokat, illetve béremelést végrehajtó helyi vállalkozások pályázati keretek között kérhessék az építményadó
növekmény egy részét.