Két lányát egyedül nevelő apa Csornán: sok jó emberrel találkozott Horváth György

Csupa jó emberrel találkozott az elmúlt napokban a csornai Horváth György. Ő az az édesapa, aki két kislányával maradt özvegyen öt évvel ezelőtt. Azóta küzdelem az élete, hiszen olyan problémákkal találkozik a mindennapokban, melyek embert próbálók és sokszor úgy érzi, meghaladják erejét. Tisztességgel helytáll azonban, és tudja, a gyerekek életében az édesanyjukat nem helyettesítheti, de igyekszik mindent megadni nekik.

A kisalfold.hu január 22-én írt Horváthék gondjai­ról, akiket olvasóink is segítettek a Jóakarat hídján keresztül. Arról, hogy kevés a tüzelő, és az édesapa gyakran azt sem tudja, a másnapi kenyeret honnan teremti elő lányainak. Horváth György rokkantnyugdíjas, de szívesen elvállal alkalmi munkákat.

– Az elmúlt napok nekünk a jóságról és a szeretetről szóltak, és nagyon hálásak vagyunk mindenkinek, aki segíteni próbált rajtunk. A Kisalföld alapítványától kapott pénzzel a Tüzépre siettem és vettem fát, szenet. Aztán, ahogy ígértem, a lányok megkapták az új farmert, amire annyira vágytak már és még egy-egy cipőt is tudtunk vásárolni nekik. Boldogok voltak. Még maradt is az összegből, azt beosztom és a fontos kiadásokra teszem félre. Aztán az újságcikk megjelenése után nagyon sokan megkerestek. Küldött fát a Vilmos Park Kft. és hoztak egy utánfutóval Farádról is. Egy másik ismerősömtől munkából megmaradt fa érkezett. Így megtelt a fáskamra és a tél végéig talán elég is lesz. Rengeteg jó minőségű ruhát kaptak a lányok. Kaptunk jó pár csomagnyi tartós élelmiszert, feltöltöttem a konyhát – sorolta a sok támogatást Horváth György. A napokban azért rosszindulatú megjegyzésekről is hallott.

– Én ugyan nem olvastam, de az interneten állítólag többen is megjegyezték, miért kéregetek. Rokkantnyugdíjas vagyok, több betegséggel is, ami nem csoda azok után, amin keresztülmentem az elmúlt években. De higgyék el, nem fogadnék el semmit, ha nem lennénk valóban bajban – beszélt érzéseiről Horváth György.