Letartóztatták a győri rendőrkapitányt - Jogászt kérdeztünk a hivatali visszaélésről

Letartóztatta a Győri Törvényszék katonai tanácsa, az ügyészi indítványnak megfelelően, azt a vidéki rendőrkapitányt, akit szeptember 1-jén vettek őrizetbe – erősítette meg a Magyar Nemzetnek Kovács Katalin katonai ügyész. A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője hozzátette: mást az üggyel kapcsolatban a nyomozás érdekeire tekintettel továbbra sem mondanak.

A letartóztatott főtiszt Váczi Attila ezredes, a Győr Városi Rendőrkapitányság vezetője, akit pénteken a munkahelyéről, egyenesen a kapitányi irodából vittek el bilincsben a Győri Regionális Nyomozó Ügyészségre.

A Magyar Nemzet arról értesült, egy vállalkozó jelentette fel Váczi Attilát, és egy korrupciógyanús ügy is felsejlik a történetben.

Portálunkon pénteken írtunk az esetről, miszerint hivatali bűncselekmény gyanújával vették őrizetbe a győri rendőrkapitányt. De mit is jelent a hivatali bűncselekmény, amivel gyanúsítják? 

Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, és az információink sem elég részletesek, tehát nem a konkrét ügyet, de a közleményben leírt gyanút elemeztük dr. Bencze Krisztina ügyvéddel, aki a győri egyetem bűnügyi tanszéken oktat.

Kényszer vallatástól az információk kiadásáig

Büntető törvény könyvben egy egész fejezet foglalkozik a hivatali bűncselekményekkel, tehát ez egy gyűjtőfogalom. – Több bűncselekmény tartozik ide a kényszer vallatástól a jogosulatlan fogva tartáson át a hivatali visszaélésig. A hivatalos személyek körét is meghatározza a törvény, nyilván rendvédelmi szerv tagja vagy vezetője annak minősül. Fontos kitétel még, hogy a bűncselekmény a munkájukhoz kötődik.

Azaz ha hivatalos személy követ el közúti szabályszegést, az még nem minősül hivatali bűncselekménynek. Attól lesz az, ha valamilyen feladatával kapcsolatban történik.

Hátrány okozás, vagy előnyszerzés

Az említett fejezetcímen belőle szerepel a hivatali visszaélés is, melyről akkor beszélünk, ha valaki például kötelességét megszegi, a hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyéb módon visszaél. – Ez utóbbi kategóriába elég sok minden beleférhet, ami biztos: azért teszi, hogy valakinek jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyhöz jusson. Nagyon pontos szabályai vannak annak, hogy kit lehet őrizetbe venni, és mennyi időre, hogy történik egy nyomozáskor a szakértők kirendelése, hogy történik egy tárgy lefoglalása. A büntető eljárási törvény elég szigorúan szabályozza azt hogy egy folyamatban lévő nyomozás során ki az aki a nyomozásról információt, iratanyagot kaphat. A bírósági eljárás az már nyilvános, de a nyomozás nem. Egy gyanúsítotti kihallgatást megelőzően például nyilván nem tudhatja az adott személy, azt hogy hányan vallottak rá.

Amennyiben ezeket hátrány okozása, vagy előnyszerzés céljából valaki megszegi, az kimeríti a hivatali visszaélés fogalmát.

Három évet is érhet a visszaélés

Mivel rendőri szerv esetében összeférhetetlenség lenne, ha a rendőrség végezné a nyomozást. – Ilyen esetben az ügyészség nyomozati szerve, jelen esetben a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség nyomoz, és a vádképviseletet is ő látja el. – mondja Bencze Krisztina.

A bíró végső ítélete azonban még sok mindentől függhet. – Ha valóban hivatali visszaélés történt, az esetben három évi szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, amit kísérhet foglalkozástól való eltiltás, katonai eljárás esetén fokozatban való visszavetést, lefokozás, vagy rendőri fokozattól való megfosztás, szolgálati viszony megszüntetése.