2021.07.29. 08:45
Győri baleseti helyszínelési tapasztalatok – ha feleslegesen rendőrt hívunk, nem marad el a szabálysértési bírság sem
Magyarországon évente 15–16 ezer közlekedési baleset történik, vagyis napi 40–45 karambolban érintettek hazai autósok. Megyénkben a forgalom nagysága és tempója nő, miközben a bizalmi elv, a tolerancia csökken. Egyre több ugyanis az olyan károkozó autós, aki egyértelmű helyzetben sem képes elismerni hibáját.
Cserbenhagyások
A baleseteket nézve vannak veszélyesebb időszakok; ilyen az őszi iskolakezdet, a karácsonyt megelőző pár nap, vagy nyár közepén, amikor péntek délutánonként kocsisor araszol a Balaton felé. Ha közúti baleset részeseivé válunk, azonnal álljunk meg és menjünk oda a másik járműben utazókhoz, kérdezzük meg állapotukat.
Szomorú tény: évről évre több a cserbenhagyás, vagyis akadnak, akik ezen az egyszerű becsületbeli ügyön is megbuknak. Személyi sérülés esetén kötelező mentőt hívni és értesíteni a rendőrséget; abban az esetben is, ha a sérült ezt nem akarja.
Tévhitek
„Gyakori szituáció, hogy nincs személyi sérülés, ám az érintett sofőrök nem tudnak megegyezni a felelősség kérdésében” – mondta el portálunknak Koller József helyszínelő és balesetvizsgáló. A Győri Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának törzszászlósa hozzátette: a balesetet követően sok autós gondolja azt, hogy a rendőrség dolga a kárrendezés.
„Ez tévhit. A mi feladatunk, hogy a KRESZ szerint felelősséget állapítsunk meg, azaz megtaláljuk azt az okot vagy okokat, ami miatt az ütközés bekövetkezett” – hangsúlyozta. Mivel az alkatrész- és javítási költségek magasak, sok autós gondolja, hogy a rendőrség helyszínre hívásával megúszhatja a baklövését. Ez tipikus zsákutca. A rendőrségi helyszínelők feketén-fehéren feltárják a baleseteket. Így az autósnak végül nem csupán a felelősségét kell elismernie, de mivel a baleset előtt többnyire valamelyik KRESZ-passzust is megsértette, utóbbiért szabálysértési bírságot is fizethet – amit egyébként költhetne kárenyhítésre.
Jótanácsok
„Ha megtörtént a baj, amennyire lehet, maradjanak higgadtak és beszéljék meg a karambol részleteit. Fontos, hogy megadják egymásnak a nevüket, címüket, biztosítójuk nevét és a kötelező felelősségbiztosítási kötvényük számát. Ehhez használják bátran telefonjuk kameráját és fényképezzék le egymás adatait” – mondott jótanácsot Koller József. Az apró koccanásoknál is a vétkes autósok közül többen azért sem szívesen töltik ki a baleseti bejelentőlapot, mert így a kötelező biztosításuk összege emelkedni fog. Ez azonban ismét öngól.
A baleset okozójának bónuszbesorolása személygépkocsi esetén valóban két kategóriával csökken, ám az emelt összeg alól végül akkor sem mentesül a károkozó, ha rendőrt hív, sőt, akár hónapokon át tartó rendőrségi procedúra főszereplőjévé válhat. Érdemes megjegyezni: Ausztriában és Szlovákiában a baleseti helyszínelés költségét is kiszámlázza a rendőrség azoknak a károkozóknak, akik nem ismerik el az elkövetett szabályszegést és rendőrt hívnak.
