Harcolnak a cégek Győr-Moson-Sopronban a munkavállalókért

Mi a munkaerőhiány oka és milyen stratégiákat vetnek be a cégek? HR-menedzserek keresték a választ nemrég Győrben a kereskedelmi és iparkamara által szervezett rendezvényen. 

– Minőségi és mennyiségi munkaerőhiányról beszélünk. Látható ugyan még valamekkora munkaerőpiaci tartalék, azonban sok esetben komoly felzárkóztatásra lenne szükség, és adott esetben az egyén döntése is lehet, hogy nem kíván munkát vállalni – részletezte a problémát Gáspár Gergely, a Work Force HR-szolgáltató értékesítési és marketing­igazgatója.

– 2022-ben a Magyarországról elvándorlók száma 35 ezer fővel rekordot döntött. Van ugyan egy visszavándorlási trend is, ami évi 10–15 ezer embert jelent, de a deficit jól érzékelhető. Az egy másik kérdés, hogy azok a helyi munkavállalók, akik az adott cég vonzáskörzetében élnek, be tudják-e tölteni az üres pozíciókat. Ezt sok tényező befolyásolhatja, ilyen például a szociális háttér, a képzettség, a kultúra, emellett sokaknak a lakóhely távolsága vagy a közlekedés jelent nehézséget... Ez a réteg hiába jelent mozgósítható erőforrást, nem tudják velük betölteni az űrt a vállalatok – magyarázta Gáspár Gergely, a Work Force HR-szolgáltató értékesítési és marketingigazgatója. – Az is kihívás, hogy a magyar társadalom mobilitása alacsony, nem szeretnek költözni az emberek. Nem segíti ezt az sem, hogy például Győrben az ingatlanárak jóval magasabbak az országos átlagnál. Ha egy munkavállaló ide szeretne költözni a Dél-Alföldön eladott házából, lehet, hogy még egy lakást sem tud vásárolni. Emiatt már egyre több cég próbál szállást vagy támogatást nyújtani a még mozgósítható és minőségében megfelelő munkaerő megszerzésének érdekében. 

Alkalmazkodás a kompetenciákhoz 

Győr-Moson-Sopron vármegye a munkavállalók eldorádója lehet, hiszen a cégeknek versenyezniük kell a munkavállalókért. De valóban versenyeznek a cégek egymással? – merül fel a kérdés. 

– Ma a munkavállalóknak sokkal nagyobb választási lehetőségük van, mint régen. Ezt árnyalhatja ugyan a képzettség vagy a tapasztalat, de az biztos, hogy a cégek mára jóval kompromisszumkészebbek. Abba az irányba is elmozdult a munkaerőpiac, hogy a vállalatok nagyobb mértékben hajlandóak a pozíciókat a potenciális munkaerő kompetenciái­hoz alakítani. Részfeladatokra bontják az adott pozíciót, vagy egyéb szervezési módon alkotnak könnyebben betölthető munkahelyeket. A cégek egyre fiatalabb korosztályt céloznak meg, akiknek egyre bátrabban adnak szakmailag kihívást jelentő feladatokat. Az egyetemekről előszeretettel felveszik a végzősöket és frissdiplomásokat, valamint a duális képzésekről is sokan maradnak teljes állásban a gyakorlóhelyükön. A munkáltatók igyekeznek a kismamák számára is kényelmes feltételeket teremteni, ilyen például a gyakorlatban „kismamaműszaknak” nevezett rugalmas munkarend, valamint gyakori a nyugdíjas-foglalkoztatás is – összegezte Gáspár Gergely. 

A vendégmunkások megoldást jelenthetnek 

Arra a kérdésre, hogy nőhet-e még a munkaerőhiány, a szakember így válaszolt: 

– Mivel a gazdaságpolitikának fontos része a folyamatos munkahelyteremtés és fejlődés, azt gondolom, nagyobb munkaerőhiányt már nehezen tudna kezelni a hazai gazdaság. Rövid távon nem várható ugrásszerű növekedés a kevés megmaradt tartalékból mozgósítható magyar munkavállalók számában, így a vendégmunkások integrálása hozhat megoldást a problémára. 
A vármegyében is már több cég rákényszerült, hogy külföldi munkavállalókat alkalmazzon. 

Határon túl, de a vállalaton belül 

– A legtöbbször gyorsan kell reagálni egy kialakult új üzleti helyzetre, életbevágó, hogy minél gyorsabb megoldással álljunk elő. Ezt mi is megtapasztaltuk tavaly év végén, amikor közel 200 fővel kellett bővíteni a foglalkoztatási létszámot – vázolta fel vállalata példáját Nagy Mihály, a Dana Hungary Ltd. európai és afrikai HR-ügyekért felelős vezetője. – Megvizsgáltuk, mennyi pályázót tudunk felvenni a helyi, regionális munkaerőpiacról, de hozzá kellett nyúlni kiegészítő megoldásokhoz is. Így indult nálunk a harmadik országból való munkavállalók alkalmazása. Két csoportban összesen hatvanan érkeztek. Rajtuk kívül még további mintegy 60, más országból érkezett kollégánk van, így 120 külföldi munkatárs is része a közel 1300 fős dolgozói létszámnak, tehát nem éri el a 10 százalékot az arányuk – mondta Nagy Mihály, és megosztott egy új kezdeményezést is, amely a munkaerő megtartását szolgálja. 

Nemzetközi nagyvállalat révén lehetőségük van a munkavállalóknak a vállalatcsoport más európai gyáraiban dolgozni. Ez mindenkinek jó, mert akik visszatérnek, sokkal tapasztaltabbak, mivel más munkakörnyezetet ismernek meg és a nyelvtudásuk is sokat fejlődik. A legfontosabb azonban, hogy nem mennek el a vállalattól, hiszen a vállalatcsoporton belül kapnak külföldi lehetőséget.