Félre lehet tenni az autót Győrben - Mutatunk pár tippet

Dr. Szakonyi Petra, a győri Széchenyi-egyetem közlekedésépítési és vízmérnöki tanszék adjunktusát, fenntartható mobilitási szakértőt arról kérdeztük, miért aktuális beszélni e témáról.

– Ha olyan településeket szeretnénk, ahol jó élni, tisztaság van, biztonságosan tudunk közlekedni, egészséges levegőt tudunk szívni, szép és egészséges környezetben tudunk lakni, akkor mindenképpen változtatni kell a jelenlegi szokásainkon. Ehhez egyrészt az kell, hogy az egyes városrészek könnyen megközelíthetőek legyenek. Átjárhatóságuk gyalogosan és kerékpárral, vagy éppen elektromos rollerrel is biztosított legyen. Másrészt megfelelően el legyenek látva különböző szolgáltatásokkal, gondolok itt a kereskedelmi, ügyintézési, oktatási, szabadidő-eltöltési lehetőségekre. Erről szól a 15 perces városok koncepciója is, melyet a legtöbb fenntartható település már magáévá tett. Az az optimális megoldás tehát, ha minden a lehető legközelebb van a lakóhelyükhöz, így az embereknek nem is kell városon belül autóval közlekedniük.

Ebbe az irányba kellene elmozdulni és el kellene szakadni attól a rossz tervezési gyakorlattól is, hogy ha valahol torlódás van, akkor az út kapacitásbővítő fejlesztésére gondolunk mindjárt első kézenfekvő megoldásként. Az sem jó megoldás, ha a parkolási problémákat a parkolóhelyek számának bővítésével, a közterületek vagy zöldterületek rovására kívánjuk megoldani. Sokkal inkább a nyugat-európai gyakorlatot kellene követni, ahol az autóktól visszaveszik a közlekedési célú területeket és visszaadják az embereknek, sétányokat, játszótereket alakítanak ki. Egyre több olyan utca van, amit lezárnak a közforgalom elől, csak a célforgalom mehet be, vagy éppen autóval egyáltalán nem megközelíthetőek, ilyenek az autómentes övezetek. Sok helyen az embereknek nincs is saját autójuk, hanem inkább autómegosztó rendszereket használnak, melyeknek sokkal kisebb a közterületigénye. Cserébe azt kapják, hogy szépen rendezett szabad közterületeik vannak, játszóterekkel.

Ki lehet engedni a gyerekeket az utcára, nem kell félni attól, hogy elüti őket egy autó – sorolta a tennivalókat a szakember, aki tizenegy évig szervezte a városházán a Győri Mobilitási Hetet, az autómentes napot, most pedig az egyetemen a fenntartható közlekedés- és településfejlesztéssel foglalkozik. – Az egyetemen kiemelt hangsúlyt fektetünk ezeknek a tárgyaknak az oktatására, mert mindenki a bőrén érzi, miközben a munkahelyére közlekedik vagy a gyerekét viszi iskolába, hogy nagyon időszerű ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Ahhoz, hogy az embereket átültessük az autókból kerékpárra, és a közösségi közlekedésre vagy az új alternatív közlekedési módok irányába tereljük, gondolok az elektromos vagy hagyományos rollerekre, vagy más mikromobilitási eszközökre, nem szabad természetesen megfeledkezni az infrastruktúra és a közlekedési szolgáltatások fejlesztéséről sem. A fejlesztések tervezése során a fenntartható közlekedési módok kiszolgálására kell helyezni a hangsúlyt.

Adódik a kérdés: Mit kell előbb, az emberek szemléletén változtatni vagy a körülményeken?

– A város azért választja meg a vezetőit, hogy felelősen gondolkodjanak, azért vannak a településtervező és közlekedésmérnökök, tájépítészek, építőmérnökök, hogy jó minőségű lakókörnyezetet tervezzenek. A vezetőknek a szakmára kellene hagyatkozni és elfogadni tőlük az újszerű gondolatokat, mert ezek bizonyítottan működnek. Számos olyan európai város van, amelyek élen járnak a fenntartható települések és a közlekedés fejlesztésében, miközben gazdasági teljesítőképességük és motorizációs szintjük jóval meghaladja a mi városunkét, Győrét is. Ilyen például Freiburg vagy Stockholm, hogy csak pár példát említsek. Bizonyított tehát, hogy ezek a rendszerek tudnak jól működni, nem kell félni attól, hogy kiszálljunk az autóból és kerékpárra vagy buszra üljünk. Azonban ehhez az is kell, hogy amikor dönteni kell két városfejlesztési megoldás között, akkor az lebegjen a városfejlesztők szeme előtt, hogy a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése élvezzen prioritást. Hiszem, hogy ha ez így működik, a lakosság is látni fogja ennek előnyeit. Ha a feltételek adottak, akkor sokkal szívesebben választják majd ezeket a közlekedési alternatívákat az emberek. Teszik ezt nemcsak elhivatottságból vagy klímatudatosságból, hanem mert látják a fenntartható közlekedési módok egészségi és környezeti hasznát is.

Nyilván, mint minden szemléletváltás, ez is nehéz lesz

A mobilitási hét és az autómentes nap jó lehetőség arra, hogy erre felhívja az emberek figyelmét. Egy korábbi városi tanulmányban megállapításra került, hogy a gyerekek roppant nyitottak a kerékpározásra, rollerezésre, csak mi, szülők féltjük túlzottan és sokszor jogosan is a gyerekeinket a közlekedési balesetektől. Viszont „a biztonság a tömegben van” megállapítás is igaz, tehát minél többen kerékpároznak, rollereznek, gyalogolnak, annál jobban nő a közlekedésbiztonság! Nem kell messze utaznunk ahhoz, hogy jó példákat lássunk, ott van Bécs, mint a 2023-as év legélhetőbb városa a világon, melyet Koppenhága követ a rangsorban (az Economist Intelligence Unit felmérése szerint), de persze több kisebb német, holland várost is sorolhatnék még, mint követendő példát – emlékeztetett dr. Szakonyi Petra.

Bicibusz két járattal

Hogy a gyerekek mennyire nyitottak, azt bizonyítja a Bicibusz – Bringázz a suliba! akció.

A bicibusz világszerte 2020 szeptemberében vált ismertté, amikor kikerültek az első videók a barcelonai kezdeményezésről a közösségi médiába. A mozgalmat öt helyi család indította, akik szerették volna, ha a gyerekeik reggel örömmel indulnak iskolába és biztonságban oda is érnek, miközben nagyon élvezetes módon mutatnak alternatívát nekik a fenntartható közlekedésre, az aktív testmozgásra, az önálló és felelős közlekedésre.

Az ötletet idehaza is kipróbálták már néhány helyen, az autómentes napon most Rábapatonán is megszervezik a bicibuszt. Két útvonalon szedik össze a megállókban a gyerekeket és kísérik a helyi polgárőr-egyesület és a szülők segítségével az iskolába kerekező gyerekeket. Arra felhívták a résztvevők figyelmét, hogy legyenek minél láthatóbbak. Viseljenek láthatósági mellényt, legyen felszerelve kerékpárjuk lámpákkal, LED-ekkel.

Milyen volt a faluban az ötlet fogadtatása?

– A szülők először nem tudták, miről van szó, hiszen itt ilyen még nem volt, de amikor elmondtam, mi is ez, sok szülőnek tetszett és szívesen csatlakoznak hozzá. Az iskolában lesz egy kerékpáros KRESZ-teszt, így legalább már ott lesznek a gyerekek bicajai. A polgárőrség mobil KRESZ-pályát hoz a gyerekeknek. Ügyességi feladatokat oldanak meg, illetve a táblákkal, közlekedési helyzetekkel ismerkednek, végül egy tesztet tölthetnek ki a diákok – sorolta a programokat Fehér-Páll Zsanett művelődésszervező.