MÉH telepről került elő, most Ihászon őrzik Kmety 1849-es hadiládáját

Kmety György hadiládáját őrzik Ihász községben, a faluházban. Kmety 1849. június 27-én, az ihászi ütközet alatt ásatta el a községben, de visszatérni érte már nem volt lehetősége. Szalay Balázs, a csornai csata részleteit is kutató helytörténész ismertette meg a láda történetét a Kisalfölddel. 

Nemrégen csornai diákokkal kereste fel az ihászi faluházat. 

– Király Iván az 1970-es években írta meg a csornai csata történetét. Ebben utal a Kmety- hadosztály hadiládájára, melyet akkor Pápán őriztek. A pápai múzeumban érdeklődésemre kiderült, hogy a ládát 2021-ben Ihászra adták kölcsön. Czupper András polgármester úr megszervezte, hogy az idei, hagyományos gyalogtúránk során a diákokkal megnézhessük az értékes ereklyét. A hadiláda előkerülése egyébként a véletlennek köszönhető – vázolta Szalay Balázs. 

– 1957-ben egy ihászi kocsiszín alapozását végző munkás találta meg, közel egyméteres mélységben. Teljesen üres volt. A kincsben reménykedő munkások szétverték a díszes zárat, és egy csákánnyal belyukasztották a vasláda fenekét, de csalódniuk kellett. Még egy-két napig csodájára jártak a helyiek, majd ott maradt rozsdásan, földesen, nyitott fedéllel az építkezés udvarán. 
Nem sokkal később a pápai MÉH-vállalat telephelyéről értesítették Jászai József pápai iskolaigazgatót, miszerint egy nagy méretű vasládát vittek be hozzá Ihászpusztáról és ócskavasként adták el. 

A rábatamási tanítócsaládból származó Jászai József (1898–1989) elkötelezetten mentette a múlt emlékeit. Honismereti szakkört szervezett, és elkezdte gyűjteni a környék helytörténeti, néprajzi tárgyait. Ez a gyűjtemény lett az alapja a pápai városi múzeumnak. Jászai a hír hallatán azonnal szemlére ment és felderítette a 100x60x50 centiméter méretű, sűrűn rakott pántokkal erősített vasláda történetét. 

Az 1986-ban megjelent visszaemlékezése szerint Kmety György seregének hadipénztárládája az 1849. június 27-én Ihásznál vívott csata idején kerülhetett a földbe. Az ütközet során az utánpótlást, lőszert, sebesülteket szállító szekereket az épületek között helyezték el, ahol ezek némileg védve voltak az egyre hevesebben tüzelő osztrák ágyúk elől. A sebesültek és a hadianyag szállításához minden fogatra szükség volt, így a kiürített hadipénztári ládát elásták az ihászi major területén. A világosi fegyverletétel után és az önkényuralom éveiben elfeledkeztek róla. 

A becslések szerint legalább 150 kilós hadiláda a szabadságharc után több mint száz évvel került a pápai múzeum gyűjteményébe, majd az elásása után 172 évvel érkezett „haza” Ihászra. Kmety seregének hadiládája tehát jelenleg az egykori Pápai Állami Gazdaság ihászi üzemi konyhájából kialakított faluházban látható, mint a szabadságharcos-kiállítás ékessége.