Albertkázmérpuszta - A névadóról írt könyvet a győri helytörténész

Albert Kázmér szász-tescheni herceg kétszáz éve, 1822-ben hunyt el. Ő alapította Európa első, ma is működő agrár-felsőoktatási tanintézetét, a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának jogelődjét, amely augusztus 1-jétől az ő nevét viseli. Szerkesztőségünket megkereste Biczó Zalán győri helytörténész, aki számos kutatása között Albertkázmérpuszta és temploma történetét is feldolgozta. 

– Benkovich Ferenc atya hívta fel a figyelmemet Albertkázmérpusztára és templomára. Korábban is foglalkoztam már a Győri Egyházmegye területén és az elcsatolt területeken lévő templomokkal, így szívesen vállaltam a feladatot – avatott be a győri Széchenyi-egyetem jogi karának könyvtárosa. 

– A terület valaha királyi birtok volt, majd a XVIII. században nászajándékként került Mária Krisztina és férje, a birtok névadója, Albert Kázmér herceg kezébe. Az 1800-as évek elején Közép-Európa egyik legjobban felszerelt mintagazdaságát alakította ki a területen. A Várbaloghoz tartozó község nevében nemcsak a pusztai majorság (régi nevén Szent Kázmér) meg- alapítójának, Albert Kázmér főhercegnek nevét örökítették meg, hanem Nagy Szent Albert és Szent Kázmér védőszentekét is – emlékeztetett Biczó Zalán. 

A győri helytörténész még egy másik évfordulóra is felhívta a figyelmet: a trianoni békeszerződés után elcsatolt Albertkázmérpuszta 1923. augusztus 1-jén visszakerült Magyarországhoz Frigyes főherceg közbenjárására. A magyar csendőrök bevonultak, az osztrák csendőrség pedig kivonult a településről.