Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 20°C Még több cikk.

Szobrot kap Szent László a Káptalandombon

Szent László király tiszteletére szobrot emeltet a Gasztonyi család Győr belvárosában. A lovagkirály szobra két és fél méter magas lesz.

Szent László király tiszteletére, Győr történelmi belvárosának kulturális értékeit is gazdagítandó a Gasztonyi család és a VILL-KORR Hungária Kft. - közérdekű kötelezettség-vállalás keretében - Szent László király emlékére szobor felállítását határozta el - derült ki a pénteki közgyűlésen.

A tervezett szobor Szent Lászlót, a szakrális uralkodót ábrázolja, kezében hatalmi jelképként jogart formázó bárddal.

A király - 2 méter magas fehér mészkő talapzatra helyezett - szobrának magassága 2,5 méter, anyaga bronz, melyet Lebó Ferenc szobrászművész készít el.

A lovagkirály szobra - dr. Pápai Lajos megyés püspök támogató egyetértésével - a Káptalandombon, a Bazilika épületének apszisa mögötti közterületen foglal majd helyet.

A szobor felavatását és felszentelését a Győri Püspökség a június 27-i Szent László-ünnepségek keretében tervezi, melyet követően a Gasztonyi család az alkotást térítésmentesen Győr önkormányzatának tulajdonába kívánja átadni.

Győr legújabb köztéri alkotásának műleírását, kivitelezési tervét, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakértői véleményét ide kattintva olvashatják el.



Szent László győri hermája

Szent László hermája a király szentté avatásának alkalmából készült.

Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült. A Győrben látható ereklyetartó-másolat 1400-1425 között készült.

Az aranyozott ezüst, 65 centiméter magas, sodronyzománcos fejereklyetartó a magyar ötvösművészet egyik remekműve.

Az ezüst fejrész a XIV-XV. század fordulóján készült, az eredetileg négyágú gótikus koronát a XVII. század fordulóján alakították át barokk tízágúra.

A reneszánsz sodronyzománcos mellrész egy XV. századi átalakítás eredménye. A művet egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének, Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják.

A herma 1606-ban került a győri székesegyházba, a másolata a nagyváradi bazilikában látható.

Forrás: Vendégváró.hu






Olvasóink írták

  • 11. totel 2012. május 26. 17:27
    „10!
    bolond lyukból bolond szél fúj! ......”
  • 10. Mankapunka 2012. május 26. 16:31
    „totel

    Gondolod??? Lassan legalább lesz bizonyíték ellened,ha valakit megütsz,hogy az interneten már előkészületeket teszel,és megalapozott lesz az emberölési kísérleted.”
  • 9. vonLichthofen 2012. május 26. 13:51
    „Remélem nem lehet majd a szódásborzadmányt és szent királyunk szobrát egyszerre látni.
    Remélem azt is, hogy művészetileg fényévekkel lesz jobb/szebb mint a Kormányzó szobra.”
  • 8. totel 2012. május 26. 08:34
    „1;4. !
    nem csalódtam benned....
    én tudom kihez kellene a pezsgős üveget vágni,....!”
  • 7. igazságmondó 2012. május 26. 06:23
    „Gratulálok a Gasztonyi családnak. Nagyon sokat dolgoznak. Nagyszerű emberek. Büszke vagyok, mert a kislányom is az ő rokonuk.”
  • 6. tovari 2012. május 25. 21:34
    „majd dániel leönti ezt is :D”
  • 5. mir 2012. május 25. 19:16
    „1

    Teljesítmény híján marad a szoborállítás meg az utcaátnevezés :) Ha normális szobrot emelnek azzal nincs bajom csak nehogy valami ultramodern akármit rakjanak oda.”
  • 4. Mankapunka 2012. május 25. 18:10
    „Harcona

    Tudod ki a szent?????????????,
    -Aki tüsszent.”
  • 3. gyugyu1 2012. május 25. 16:43
    „Nagyon örülök az új szobornak,és annak is hogy egy győri család ad vissza a városának abból amit a várostól kapott.
    Az is örvendetes ,hogy győri művész az alkotója a szobornak. Gratulálok nekik és köszönöm a győriek nevében !!!

    de lenne egy kérésem is a kivitelezőkhöz : Jó hosszú csavarral rögzítsék a szobrot,tudják a rézgyűjtők !!!!!!!!!!!”
  • 2. HarconaMarcos 2012. május 25. 15:51
    „Szent életet élt, a Krisztusi tanításokat követve.
    I. László hatalomra jutása után azonnal hozzáfogott a rendteremtéshez. Ennek érdekében 1077 körül adta ki III. törvénykönyvét. A tulajdonviszonyok átalakulása ugyanis a lakosság egy részét szolgasorba taszította. E réteg tiltakozása a tulajdon semmibevételében nyilvánult meg: bizonytalanságában elemelt mindent, ami mozdítható volt. ,,Magyarország főurai megesküdtek, hogy a tolvajt nem kímélik, és el nem rejtik." - olvasható a legelső cikkelyben. A törvények több, mint fele a tulajdon védelmével foglalkozott. Minden lopásért kemény megtorlás járt. Akit lopáson tetten értek, felakasztották. Ha közben bemenekült a védelmet nyújtó templomba, megúszta megvakítással, de tízévesnél idősebb gyermekeit eladták rabszolgának. Liba- vagy tyúklopásért kitolták a tolvaj szemét, Gyakori büntetés volt a kéz- vagy orrlevágás, a nyelv kitépése. Ha a bíró a bűnöst futni hagyta, mindenét elvesztette, és őt magát is eladták. Ellenben ártatlan ember felakasztása esetén csak az áldozat vérdíját kellett kifizetnie. Ebben a törvénykönyvben szerepel első ízben a nemes (nobilis) kifejezés. A megnevezés azt mutatja, hogy a szabadok társadalmában Szent István óta változások mentek végbe. Az előkelőket vagyoni állapotuk és társadalmi helyzetük tekintetében jelentős különbségek választották el a szabadok tömegeitől. Kiváltságos helyzetüket I. László király törvénye már jogi normává emelte.

    http://hu.wikipedia.org/wiki/I._L%C3%A1szl%C3%B3_magyar_kir%C3%A1ly”
  • 1. Mankapunka 2012. május 25. 13:26
    „Hozzá kell a végén majd egy pezsgős üveget is vágni.

    Ez amúgy valami Fidesz program,hogy az országban most nagy a szoboravatós buli??? Régen nem avattak ennyit ennyi időn belül.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fürdőbérleteket kaptak a nyugdíjasok Győrben

Az önkormányzat biztosította kétszáz darab fürdőbérletet Borkai Zsolt polgármester adta át a győri… Tovább olvasom