Kisalföld logö

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 31°C Még több cikk.

Rigoletto a gengszter-világban

Szombat este egy bérgyilkosság szemtanúi lehettek a Győri Nemzeti Színház nézői. Medveczky Ádám vezényletével mutatták be Verdi Rigoletto című operáját Forgács Péter rendezésében. A színházigazgató most először vitte színre operát, mert „felpiszkálták".

– Végignézve a rendezéseit ez lesz az első operája. Miért most és miért a Rigoletto?
– Silló István, a színház vezető karnagya kezdett el kapirgálni, hogy miért nem rendezek operát. Erre csak azt tudtam mondani, hogy soha nem is rendeztem, és ha belegondolok, nem is tudom, miért. Mire ő érvelt, hogy „kotta- és partitúraolvasó ember vagy, zenész voltál, konzit végeztél". Végül annyira felpiszkált, hogy azt mondtam, belevágok.

Az opera főbb szereplői

A mantuai herceg
: László Boldizsár/Alessandro Codeluppi
Rigoletto udvari bolond: Gurbán János/Laborfalvy Soós Béla
Gilda, a leánya: Kovács Éva/Sipos Marianna
Sparafucile bérgyilkos: Rácz István/schwimmer János
Maddaléna
Sparafucile húga: Lázin Beatrix
Monterone gróf: Bede-Fazekas Csaba
– Megszerette?

– Csak halkan mondom, hogy nem vagyok egy nagyon-nagyon operabarát ember. A zene megfog, de az egész rendezésben az érdekelt, hogyan tudom kimozdítani a rossz klisékkel megáldott operistákat a színpadon, mert néha az az érzésem, hogy az operarendezők nem is várják el tőlük, hogy a színjátékot erősebben vigyék színpadra. A Rigolettót azért vettük elő, mert operaslágerekkel teletűzdelt, gyönyörű darab.

– Mennyire sikerült az énekeseket játszatni?
– Próbáltam őket kimozdítani, ezért is találtam ki azt, hogy a harmincas évek amerikai gengsztervilágába vigyem át a történetet a XVI. század Olaszországából. Az alaptörténet arról szól, hogy a herceg az összes körülötte lévőt nőt meg akarja szerezni, csak úgy szórakozásból. Ez beleillik a gengszter környezetbe és nagyon él benne. Mindig is szerettem a harmincas évek Amerikáját, amit láthattunk a Volt egyszer egy Amerikában, a Gengszterek klubjában, A keresztapában.


Fotók: Bertleff András
Fotók: Bertleff András

– A partitúrába is belenyúlt? Egyáltalán belenyúlhat Verdibe?
– Elvileg nem lehetne, de igen. Ebből a szempontból eléggé pofátlan vagyok, mert a Sakkból is kihúztam harminc percet. Ha az ABBA-pasik látnák, megőrülnének, de pont ez vált előnyére a darabnak. A Rigolettóból is húztam, amitől a mi csodálatos karmesterünk, Medveczky Ádám egy kicsit megrémült. Volt egy kis vitánk is, mert én még szerettem volna húzni, de azt már nem engedte. Operában ilyet még nem láttam, de 21.30-kor a nézők már az utcán lesznek.

Fotók: Bertleff András
Fotók: Bertleff András

– Attól tartok, még vannak meglepetései. A történet megmaradt?
– Abba nem lehet belenyúlni, az adott. Az biztos, hogy a darab vége egy nagy krimiben csúcsosodik ki. Nem akarom elárulni, de egészen különleges módon „halatom meg" Gildát. A katartikussága megmarad, de a néző egy kicsit azt érzi majd, hogy: hoppá. Nem egy klasszikus Rigoletto-rendezést kap, előkerülnek pisztolyok, lesz biliárdasztal és sok-sok nő. Nem félek attól, hogy nem fogja megszeretni a közönség.

– Visszatérve az első kérdésre, az első operarendezést követi a második?
– Hát nem. Maradok a kaptafámnál, mert az bevált. Nem hiszem, hogy erőltetem én ezt tovább.

Fotók: Bertleff András
Fotók: Bertleff András



Udvari bolond zakóban

Kockás zakóban énekli az udvari bolond címszerepét Gurbán János (képünkön) és Laborfalvy Soós Béla, Rigoletto testi fogyatékosságát mindössze egy válltömés jelzi a kabátban. A klasszikus rendezések teveszerű púppal hangsúlyozzák a gnóm testet, Forgács Péter koncepciójában nem ez lesz a figura lényege.

– Lelki alapon közelít a rendezés Rigoletto személyiségéhez, egy szerencsétlen ember szerencsétlen sorsára alapoz, aki tele van a lánya iránti féltéssel és szeretettel. Testi hibája majdhogynem észrevehetetlen a történetben, megjelenésében színekkel és formákkal próbálom az udvartól eltávolítani – mondta Tordai Hajnal, a darab jelmeztervezője.



 
A király mulat

Guiseppe Verdi 38 évesen írta meg háromfelvonásos operáját, és ezzel a Victor Hugo egykori botrányos színdarabja (A király mulat) alapján született remekművével egy csapásra megalapozta világhírét. Az 1851-es velencei bemutatót követően a mű a világ egyik legtöbbet játszott operája lett. A Rigoletto Itáliában játszódik az 1500-as évek derekán. Címszereplője a mantuai herceg éles eszű udvari bolondja, aki lányát, a szépséges Gildát a világtól elzártan neveli. Nagyon félti, és mindenáron meg akarja védeni a hercegi udvar ármányokkal teli, veszélyes világától, azon belül pedig mindenekelőtt a sármos, nőfaló hercegtől, aki azonban így is elcsábítja Gildát. Amikor mindez Rigoletto tudomására jut, a dühödt apa bosszút forral. Felfogadja Sparafucilét, a hidegvérű bérgyilkost a herceg megölésére, hiszen most már a család becsületének megmentése a tét...






hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

70 éve nem felejtenek

Az emlékév és a hétfői holokauszt-világnap kapcsán kerestük meg Villányi Tibort, a győri hitközség vezetőjét, aki már hozzálátott a jubileumhoz kapcsolódó tervek megvalósításához. Tovább olvasom