Kisalföld logö

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 5°C | 19°C Még több cikk.

Reklám kellene a madármegfigyelésnek

Tükröt tart a Téti kistérségnek a diagnózis, ami egyetemi hallgatók felmérése nyomán készült.

Többek közt a lovas- és a vadászturizmushoz szükséges adottságokra világít rá és arra, hogy a környék a nyugat-dunántúli viszonyokhoz képest elmaradott.

A helyi vidékfejlesztési iroda bízta meg a gödöllői Szent István Egyetemet a kutatással, amelynek hallgatói tavasszal végeztek kérdőíves felméréseket. Adataikat összesíti a diagnózis, amely alapján majd elkészülhet a fejlesztési stratégia a térség polgármestereinek. Egyelőre a kistérségnek tükröt tartó tanulmányról tudott beszámolni Goda Pál doktorandus. Elmondta, hogy a környék tömegközlekedési csatlakozásainak összehangolása, az úthálózat kiépítettsége ahhoz képest, hogy az ország északnyugati régiójában és Győrhöz közel található, elmaradott. Ez pedig a továbbfejlődés gátja, akárcsak az, hogy nem mindenhol eléggé gyors az internetelérhetőség.

Jók az adottságai a kistérségnek a megújuló energiaforrások kiaknázásához is, ám az ilyen célú projekteket lakossági ellenérzések hátráltatják, a szélerőműpark építését meg is akadályozták.
A helybeliek a bankautomatákat is keveslik és úgy vélik, szükség lenne kistérségi kerékpárút-hálózatra. Azt a kutatók jegyezték meg, hogy a polgárőrség hatékonyabb lenne, ha a települési csoportok jobban együttműködnének. Ugyanakkor azt is megállapították, hiába egyezik meg a kistérség területe nagyjából a hajdani járáséval, mégis három részre osztott: a dombosabb, a síkabb és a Rábaközhöz közelebbi részre.

– Célszerű lenne az összefogást és a társadalmi aktivitást növelni, például nem külön falunapokat kellene rendezni, hanem közös rendezvényeket, amelyeket a nemzetközi kapcsolatok erősítése tehetne színesebbé. Jó lenne, ha nem azt gondolná egy-egy környékbeli, hogy ˝téti vagyok˝ vagy ˝gyarmati vagyok˝, hanem azt, hogy ˝sokoróaljai vagyok˝. Enélkül is lehetséges a továbbfejlődés, de sokkal nehezebb lehet – szögezte le Goda Pál és hozzátette: érdemes lenne helyben több eladási lehetőséget biztosítani és közös értékesítési szövetkezeteket szervezni a környék mezőgazdasági kistermelőinek.

A tanulmányban szerepel, hogy a kistérségben nincs egységes elképzelés a helyi iparűzési és idegenforgalmi adó mértékéről. Utóbbit nem tekintik potenciális bevételi forrásnak, pedig számos – egyelőre kihasználatlan – turistavonzó adottsága van a környéknek, ám azokat közös marketinggel kellene népszerűsíteni. ˝Remek idegenforgalmi attrakciók reklám nélkül – ennek eredménye a vendégéjszakák alacsony száma˝ – állítja a doktorandus és hozzáteszi: a madármegfigyeléshez, a lovas- és a vadászturizmushoz jó terep a kistérség.

Pályázati esélyek

Az egyetemisták diagnózisa alapján több segítség kellene a kistérségben élőknek a pályázatfigyeléshez és -íráshoz, hogy jobban kiaknázhassák a forrásokat a civil szervezetek, vállalkozások, mezőgazdasági termelők is. Fontos lenne, hogy ha sikerül pénztámogatást szerezni, akkor a projektet helyi vállalkozás bonyolítsa le és kivitelezze.
 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vízmosások elleni füvesítés a borvidéken

A régi dűlőkben a szüretet, az új ültetvényeken a vízmosásokat megelőző munkálatokat kezdi el… Tovább olvasom