Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 23°C Még több cikk.

Mikor jár bérpótlék?

A bérpótlékok szabályozása július óta megváltozott és emiatt több olvasó kereste meg szerkesztőségünket. Ezért A munka törvénykönyvének erre vonatkozó főbb rendelkezéseit ismertetjük közérthetően az MSZOSZ (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége) tisztségviselőinek segítségével.

– Az új munkatörvénykönyv ötféle bérpótlékot sorol fel. Létezik a műszakpótlék, a vasárnapi pótlék, a munkaszüneti napi pótlék, az éjszakai pótlék és a rendkívüli munkáért járó pótlék. Az egyik legjelentősebb változást a délutáni műszakpótlék megszüntetése jelenti, de ezzel kapcsolatban is sok a félreértés a dolgozók körében. Nem egyszerű az új szabályozás értelmezése, ráadásul már júliusi hatálybalépése óta is módosították – kezdte tájékoztatását Molnár Ákos és Potyondi Antal. Az MSZOSZ megyénkbeli tisztségviselői ezért először a műszakpótlékokról beszéltek lapunknak.

Műszakpótlék már csak 18 és 6 óra között jár a munkavállalóknak, ha a beosztás szerinti napi munkaidejük kezdete rendszeresen változik. Mértéke: 30 százalék. Akiket klasszikus módon foglalkoztatnak három műszakban, azaz váltakozva 6-tól 14, 14-től 22, 22-től 6 óráig járnak dolgozni, azoknak emiatt nem változott a bérük. Ugyan a délutáni műszakjuk első felére (14–18 óra) már nem jár nekik pótlék, de a másik felére (18–22 óra) a korábbi 15 százalékos helyett 30 százalékos pótlékot kapnak.

Az úgynevezett köztes vagy ölelkező műszakokban dolgozók, akik reggel 6 és este 6 között töltik idejüket a munkahelyükön váltakozó időkben kezdve munkaidejüket, illetve azok, akik 6 és 18 óra között egyben dolgoznak le 12 órát, már egyáltalán nem kapnak műszakpótlékot, pedig korábban 14 óra után 15 százalékot kaptak. (A megszakítás nélküli munkarendben dolgozókra külön szabályok vonatkoznak.) Lényeges még, hogy a törvényben előírtnál több műszakpótlékot fizethet a munkaadó, például továbbra is adhat délutános pótlékot, de ez már nem kötelező.

Vasárnapi pótlék több műszakos tevékenység keretében és készenléti jellegű munkakörben járhat a dolgozóknak a vasárnapokon végzett munkáért. Mértéke: 50 százalék. Ez a kereskedelemben dolgozóknak is jár vasárnapokon, azonban a vendéglátásban alkalmazottaknak nem.

A jogszabály magyarázata szerint ugyanis utóbbi vállalkozások tevékenysége "kötődik a vasárnapokhoz", ilyenkor is "társadalmi közszükségletet elégítenek ki". A rendeltetésük folytán mindennap működő munkahelyeken se jár vasárnapi pótlék. Szakértőink még azt is megjegyezték, hogy bár a közbeszédben hallani róla, nincs hétvégi és szombati pótlék.

A hivatalosan munkaszüneti napi pótléknak nevezett pótlék a fizetett ünnepeken jár. Ilyen évente a törvény meghatározása szerint 12 van: január 1., március 15., húsvétvasárnap és -hétfő, május 1., pünkösdvasárnap és -hétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25. és 26. Ha ezeken a napokon munkaidőbeosztása szerint rendes munkaidőben végez munkát a dolgozó, akkor jogosult 100 százalékos bérpótlékra.

A törvény szerint ezeken a piros betűs ünnepeken persze nem lehet munkát végezni, kivéve olyan helyeken, ahol például nem lehet az üzemet leállítani vagy társadalmi közszükségletet kell folyamatosan ellátni, illetve a munka jellegéből adódik a mindennapos munkavégzés. Így ünnepeken is dolgozhatnak a munkavállalók például a benzinkutaknál, egyes gyárakban, és bizonyos helyeken a vagyonőrök.

Az éjszakai pótlék 22 és 6 óra között jár. Mértéke 15 százalék. Feltétele, hogy a munkavégzés több mint egyórás időtartama essen 22 és 6 óra közé. Úgy is lehet fogalmazni, hogy ezt a pótlékot tulajdonképpen az állandóan éjszakára járóknak találták ki. Akiknek ugyanis műszakpótlék jár, nem kaphatnak még pluszban éjszakai pótlékot is.

A rendkívüli munkáért járó pótlékot a köznyelv túlórapénznek hívja. A napi munkaidőn felüli munkáért járhat vagy a munkaidőkeretben dolgozóknak, ha a m
Összeállításunkban nem tértünk ki a jogszabály minden részletére, de a témával kapcsolatos kérdéseiket olvasóink elküldhetik a rimanyi.zita@kisalfold.hu e-mail címre. Szakértőinktől tájékoztatást kérünk, válaszaikat megjelentetjük.
unkaidőkeret lejártakor készülő elszámolás szerint túlóráik voltak. Az elszámolási időszaknak nevezett rendszerben dolgozóknak is járhat ilyen pótlék, ha a heti munkaidejük meghaladja az átlagot.

A rendkívüli munkáért járó pótlék mértéke 50 százalék, de megállapodás szerint szabadidőt is adhat ehelyett a munkaadó. Ha "lecsúsztatja" a túlórát a munkavállaló, ha szabadidőt kap érte, akkor az nem lehet kevesebb az elrendelt túlóra tartamánál vagy az elvégzett munka tartamánál. Erre az időre az alapbér arányos része jár.

Ha azonban a heti pihenőnapján hívják be az alkalmazottat túlórázni, akkor a pótlék mértéke 100 százalék, vagy a cserébe kapott szabad-
időre a bér arányos részén felül 50 százalékos pótlék jár. Például ha a szombatra berendelt dolgozó egy hétfői szabadnapot kap. (A heti pihenőnap a legtöbbek esetében a szombat és a vasárnap, de nem minden munkavállalónál van ez így.) Ügyelet időtartamára is járhat a készenlétért, a behívhatóságért 40–50 százalékos pótlék.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Miért nem megy a tüdőszűrő busz?

Schmidt Sándor bakonygyiróti olvasónk jelezte, hogy a tüdőszűrő busz a korábbi években községét is útba ejtette, idén azonban a szomszédos Bakonyszentlászlóra kell átmenniük az érintetteknek. Tovább olvasom