Kisalföld logö

2017. 01. 24. kedd - Timót -6°C | -2°C Még több cikk.

Kevés a nővér, de sok az ápoló

Bőny–Vittel - A takarítók is részt vesznek a betegellátást egyeztető megbeszéléseken a francia kórházakban, hiszen a gyógyításhoz fontos jeleket észlelhetnek. Erről és más érdekességekről a külföldi kiküldetésben lévő bőnyi háziorvos, dr. Menyhárt Miklós beszélt a Kisalföldnek.

Eleinte csak „mösziőzték", „monsieur"-nek, azaz uramnak szólították a franciaországi kórházban, de hamarosan a francia orvosi kamara tagja lett és meggyőződtek arról, megbízhatnak nyelv- és szaktudásában, így már kijár neki a „le docteur", azaz „lö doktőr". Dr. Menyhárt Miklós hiába rendelkezett több évtizedes orvosi gyakorlattal, kórházi, műtéti tapasztalattal is, Vittelbe kerülve újra bizonyítania kellett. S épp azzal okozott ott meglepetést orvoskollégáinak, kovácsolt előnyt magának, ami a magyar egészségügynek a franciához viszonyított műszerezettségi hátrányából adódik. Bár a hazai diagnosztikai eszközök egyáltalán nem lebecsülendők szerinte, Vittelben tapasztalatai szerint e téren jobb az ellátottság, több a modern műszer. Viszont az azokhoz szokott orvosok talán túlságosan is a gépekre hagyatkoznak. Így Menyhárt doktor azok nélkül diagnosztizált – az eredményekre váró francia kollégáknál korábban – két komolyabb esetben is betegségeket, amiket aztán a műszeres és laborvizsgálatok is igazoltak.

A bőnyi háziorvos szakmai kiküldetésben a termálfürdőjéről és ásványvizéről híres, Strasbourghoz közeli városkában tartózkodik. Az Országos Alapellátási Intézet megbízásából több idősellátással, geriátriával foglalkozó tanulmányt készít az ottani állami kórházban tapasztaltak alapján.

Egyedül vizitel: A francia kórházban dr. Menyhárt Miklós is maga tolja vizitelőasztalkáján laptopját.
Egyedül vizitel: A francia kórházban dr. Menyhárt Miklós is maga tolja vizitelőasztalkáján laptopját.

A francia rendszer ugyanis felkészült az összlakosság számához képest egyre növekedő arányú idősek ellátására.

De például a fővárost és a Riviérát kivéve náluk is orvos- és nővérhiány jellemzi az egészségügyet. Igaz, egy-egy osztályra eleve kevesebb magasan képzett diplomás nővért vesznek fel, mert őket több ápoló segíti. Utóbbiak kísérik a betegeket, hajat mosnak nekik, masszírozzák őket, manikűröznek, azaz minden olyasmit elvégeznek, ami nem igényel egészségügyi szaktudást. Az orvos pedig egyedül vizitel, kis gurulós, polcos asztalkát tol magával. Azon vannak eszközei, a betegek egészségügyi adatait tartalmazó hagyományos kartonok és a laptop, amin a központi adatbázison keresztül hozzáfér a betegek adataihoz, leleteihez és a számítógépen rögtön be is jegyzi, amit friss vizsgálatán tapasztal.

– Sokan mondják hazai szakmabeliek, milyen jó nekem. Szerintem sok magyar kolléga élhetne hasonló lehetőséggel, csak nem olyan könnyű munka mellett felkészülni arra, hogy egy idegen nyelven is ugyanolyan szinten lássa el az orvos a feladatát, és nem könnyű eleinte idegen környezetben egyedül boldogulni – szögezte le a bőnyi orvos, aki családjával – feleségével, gyerekeivel – kiküldetése alatt csak pár havonta lehet együtt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Galgóczira emlékeznek

Győr-Ménfőcsanak - Húsz évvel ezelőtt, 1989. május 20-án halt meg Galgóczi Erzsébet. A Kossuth-díjas… Tovább olvasom