Kisalföld logö

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 31°C Még több cikk.

Ezer ember él a város szélén

Újvárost némi borúlátással Győr mostohatestvérének nevezik, amely több városrészből áll.
Újvárost némi borúlátással szokás Győr mostohatestvérének nevezni.
Ez a városrész azonban jó néhány részből áll, amelyek hivatalosan nem különülnek el, de hagyományát és hangulatát tekintve mérföldek választják el egymástól. És ha van a mostohatestvérnek is mostohatestvére, akkor az a Liget, a Nép utca és a Rábca-töltés között fekvő terület. A „Telep".

Tulajdonképpen nincs olyan, hogy Gorkijváros, mégis így hívják a háború óta. Előtte volt – az elcsatolt részekről idetelepítettek után – Trianon-telep, majd Szenterzsébet is. Ma több SMS-t kapunk, amelyben a lakók visszakérnék ezt a szépen csengő elnevezést, de az igazság az, hogy ez kizárólag az embereken múlik. Gorkijváros nevét ugyanis mindig is a köznyelv határozta meg, ahogyan a Laposét is. Maguk között egyébként csak „Telepnek" nevezik a lakók ezt a mintegy tízutcás környéket. A járókelő sokszor elbizonytalanodik errefelé – már ha egyáltalán idetéved, mert sok dolga biztosan nem akad itt, a város szélén.

Sétál a virágokról elnevezett utcácskák között, és sokszor úgy érzi, hogy a hatvanas évekből felejtették itt a környéket. Néhány méter múlva viszont frissen épített, jókora családi házba botlik és visszapottyan a jelenbe. Ugyanígy nehéz azt is eldöntenie, hogy falun vagy városban járkál-e. Napközben jóformán egy lélek sincs az utcákon, nyilván dolgozik vagy tanul a lakosság, ahogy más városrészekben is, ahol valamiért mégis van élet. Ez a rész a maga némi belterjességével falusi élményt nyújt: vagyis békés, csendes, nyugalmas s ez mellesleg éppen egyik vonzereje.

Építkezni itt sem olcsóbb

Kalmár Ákos újvárosi képviselő szerint mintegy ezer ember lakik a Liget, a Nép utca és az íves Rábca-töltés háromszögében. Többnyire tősgyökeres telepiek, de sok a betelepülő is, akik a csend és a jó közbiztonság miatt nézték ki ezt a környéket. Feltételezhetnénk persze, hogy az alacsony ingatlanárak mindennél vonzóbbak, de ez nem felel meg a valóságnak. Építkezni itt sem olcsóbb: egy lakó például a repedező, hulló vakolatot virágzó házikóját nemrég tizennégymillió forintért árulta. Mára tízig lement, de már most megmondjuk, hogy nyolcig meg sem fog állni. A környéken élők szerint azt a házat már úgy, ahogy van, le kellene bontani.

Sok ilyen épület akad még itt egyébként, és talán sehol Győrben nem olyan éles a kontraszt múlt és jelen között, mint errefelé. Nincsenek kimondottan csinosabb vagy elhanyagoltabb utcák. Az egyik ház új és igényes, a másikhoz negyven éve nem nyúlt halandó. Az egyik járdaszél saroktól sarokig tiszta és rendezett, a másik nem látott kaszát az esőzések óta.

A hetvenhat éves Horváth Lászlóné előtt éppen feltúrták az utat az önkormányzati munkálatok miatt, panaszkodik is rengeteget az asszony. A legnagyobb problémának azt látja, hogy a gyerekek nem tudnak hová menni, mivel egy játszótér van csak a Gyepszélen. A tízévesek az utcákon rohangálnak, s ami lábuk ügyébe akad, az általában az új vízelvezető árokban végzi, éppen Bözsi néni ablaka előtt.

Elegáns éttermek nincsenek

Meg kell említenünk azt is, hogy a kereskedők valamiért nem látnak fantáziát ebben a tíz utcában. Messze a zöldséges, messze a bolt, egyébként messze van a patika is, a rendelő is, könyvtár pedig már egyáltalán nincs a környéken. Persze az elegánsabb vendéglők is hiányoznak, vagyis minden olyan dolog, ami egy városhoz tartozik, s ami miatt a kedves olvasó és a városi szervek képviselői erre tévednének. Kocsmából vagy kocsmaszerű vendéglőből hármat is találunk – a kereslet-kínálat törvénye mindenható. Sokat és sok mindenért bosszankodnak a helybéli lakók, ugyanakkor nincs panasz például a közvilágításra és ezt nem szeretnénk kifelejteni.

Kalmár Ákos szerint a környék zsúfoltsága, a szinte egymásba kapaszkodó házak képe a Telep múltbéli adottságaiból ered: a húszas években sűrűn építették be a környéket. S aminek örülni kell – hogy viszonylag sok a betelepülő –, egyben növeli is a zsúfoltságot, mivel az új házak lakói már modern méretekben gondolkodnak, és sok épület szinte betölti az egész telket. Kalmár Ákos egyébként hajlik arra a megállapításra, hogy Gorkijváros Győr mostohatestvére, ez megmutatkozik például a rossz tömegközlekedésben. A képviselő szeretné elérni, hogy a 14-es busz vonalát kivigyék egészen a Nép utcáig, az 1-es busz végállomásáig. Ma sok lakónak ugyanis egy teljes kilométert kell gyalogolni, vagy pedig fél órát kell várni az indulásra. Így nem is az a baj, hogy kevés helyben a szolgáltatás, hanem, hogy a város ma még túl messzire van.

Mégis fejlődik a Telep

Főleg időben nézve. De fejlődik egyébként a Telep, még ha kullog is az előkelőbb városrészek mögött. Az elmúlt években épült ki a gáz- és szennyvízcsatorna, hozzáférhető a kábeltévé és éppen most készül a csapadékárok. Az infrastruktúra fejlődésével a lakók is egyre többet áldoznak otthonukra, a régi házakat itt is, ott is újratatarozzák, s ez tovább élesíti a városképi kontraszthatást. Az igazság az, hogy ma még elképzelni sem tudjuk, hogy fog kinézni Gorkijváros tíz év múlva. S főleg: hogyan fogják hívni. Mi mindenesetre most ünnepélyesen elnevezzük Szenterzsébetnek, azután az olvasón a sor.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

22 ezer eurót nyertek a győri diákok

Győri iskolások 22 ezer eurót nyertek a Socrates Nemzeti Irodája Comenius–1 nyelvi program… Tovább olvasom