Kisalföld logö

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 4°C | 13°C Még több cikk.

A Szitás-domb közel háromezer éve lakott

Győr - Hamarosan egy lakópark házai lesznek láthatóak azon a területen, ahol a Xantus János Múzeum munkatársai az elmúlt két esztendőben komoly feltáró munkálatokat végeztek.


A Vámosszabadi felé tartó főút valamint a Sárás és Kisbácsa utcái által határolt terület gazdái talán nem is gondolták, milyen régészeti kincseket rejt a föld pár méter mélyen. Az ásatások során kiderült, a Szitásdomb lakópark területe több ezer éve lakott. A folyó közelsége és a termékeny területek mindig vonzották az embereket a vidékre. Három korból is jól elkülöníthető leletekhez jutottak a régészek, akik a munkát
2007. július 05-én kezdték el. A több 3 hektárnyi területen 930 úgynevezett „régészeti jelenség" került feltárásra. Ezek közül jelentős mennyiségű lelet kötődik egy Árpád-kori településhez, körülbelül a 11-13. századból. ). Egy másik a késő középkort idézi meg a 16-17.századi életformákra utaló jelekkel. De az egyik legizgalmasabb talán a bronzkorból származó félkörívű lyukak sokasága.



A bronzkori gödrök kerekek méhkas alakúak. Elsősorban tároló veremként funkcionálhattak, majd szemétgödörként használhatták őket, ezt támasztja alá a belőlük előkerülő bőséges leletanyag, melyet a régészek aprólékos munkával feltártak.

Mint azt egy szerdai sajtó tájékozatón elmondták, az egyik bronzkori méhkas alakú gödörben egy felnőtt nyújtott, háton fekvőt csontváza került elő. A csontvázat hamus paticsos omladékréteg fedte, alatta egy levágott szarvasagancs került elő. Ilyen temetési módról abból az időből nincs tudomása a régészeknek. A különleges elhelyezkedésből, valamint a rituálisnak tűnő szarvasagancs maradékból arra lehet következtetni, hogy az elhunyt halálla is és temetése is rendellenes volt. De hogy hogyan és miért ara még nem tdnak választ adni a szakemberek.



Az Árpádkori leletek is legalább ilyen érdekesek. Hiszen azokból egy komplett cölöpházat lehet lemodellezni.



A földbe vagy félig földbe mélyített, általában hossztengelyüknél a rövidebb oldalfalak közepén egy-egy cölöplyukkal rendelkező házakban, kőből rakott kemence vagy füstelvezetős tűzhely álhatott egykoron. Különösen izgalmas volt a feltárók számára, hogy a házak maradványai között az összetört már nem használható kerámiatöredékben jellegzetes bográcstöredékek, valamint használati tárgyak eszközök, kések, sarlók is előkerültek.

 


A Szitás dombon építési telkeket alakítanak ki, és hamarosan új házak, egy egész új városrész fedi be a múltat, ám a régészek kitartó és áldozatos munkája után az emlékek, és az emlékekből leszűrhető tudás megmarad.



 

Kiemelendő a 220 nagyobb cölöplyukból álló ÉK - DNy irányú dupla oszlopsor maradványa. Feltehető, hogy ez a terület a középkorban mélyen feküdt, esetleg mocsaras volt, azért a területen való átjárást levert facölöpökre fektetett fapallókkal oldották meg, amely mint egy kisebb híd kötötte össze a szomszédos településeket. A feltárt kutak is különlegesek, hiszen a késő középkorból eddig ismeretlenek voltak a hordóbéléses kutak. A kútakna belsejét a homokos talaj miatt egy-egy kiütött aljú ill. tetejű hordóval bélelték, így védve azt az esetleges beomlásoktól. A hordók fa szerkezetének csupán lenyomatát őrizte meg a homokos talaj és az alacsony talajvízszint.

Olvasóink írták

  • 1. Misztertejfel 2009. március 25. 16:18
    „Van négyezer éves lelet is errefelé: a Csöpi presszó.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Agancsos halott a Szitásdombon

Győr - Befejeződtek a feltárási munkálatok Győrött a Szitásdombon. Tovább olvasom