Kisalföld logö

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 14°C Még több cikk.

2,5 milliárd forintból biomassza fűtőmű épülhet Győrben

A biomassza fűtőmű létesítésével 6,9 millió köbméter földgázt szeretne kiváltani a Győr-Szol Zrt. éves szinten.

Mint arról portálunk a szeptemberi közgyűlési tudósításában beszámolt: Győr képviselőtestülete zárt ülésén jóváhagyta egy biomassza fűtőmű létesítésének tervét.

Információnk szerint a zárt ülésen tárgyalt előterjesztés szerint a létesítmény a Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. és a Wis Befektetési és Kereskedelmi Zrt. által létrehozott projekt kft. beruházásában valósulhat meg a Győr-Szol Zrt. tulajdonában lévő ingatlanon, a Győrlakk volt telephelyén, a Régi Szentiváni út közelében.



Nagyobb térképre váltás
Forrás: GoogleMaps.



"Mindkét kazán maximum 110 Celsius-fokos hőmérsékletű melegvíz termelésre képes"

"A biomassza fűtőmű hőtermelő kapacitásának optimalizálása érdekében két kazán, 8 MW névleges teljesítményű faapríték tüzelésű kazán, valamint 5 MW névleges teljesítményű szalmabála tüzelésű kazán - szükség esetén faapríték tüzelés lehetőségével - telepítése valósulhat meg.

Mindkét kazán maximum 110 Celsius-fokos hőmérsékletű melegvíz termelésre képes, a kazánok egymástól független előtároló és feladó rendszerrel rendelkeznek" - kezdte portálunk érdeklődésére Ozsvárt Tamás, a Győr-Szol Zrt. kommunikációs menedzsere.

A tüzelőanyagot a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt-től történő erdészeti faapríték beszállítása mellett a Győr-Szol Zrt. által összegyűjtött és kitermelt faanyag biztosítaná. (A szalma a környező mezőgazdasági területekről beszerezhető, de az utóbbi tüzelőanyag faaprítékkal is kiváltható.)


A Győrben kivágott faapríték `táplálná´ a fűtőművet. Fotó: Győr-Szol Zrt.
A Győrben kivágott faapríték is `táplálná´ a fűtőművet. Fotó: Győr-Szol Zrt.


A biomassza fűtőmű beruházási költsége körülbelül 2,5 milliárd forint

"A tervek szerint a biomassza fűtőmű 218 ezer GJ hőt fog a győri távhőrendszerbe táplálni éves szinten, kiváltva ezzel körülbelül 6,9 millió köbméter földgázt.

A beruházás eredményeként csökkennek a távhőtermelés költségei, a földgáz megújuló energiával való helyettesítése mérsékli a földgázfüggőséget, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátását, hozzájárulva a környezet védelméhez.

Nem utolsó szempont, hogy hasznosíthatóvá válik a Győr-Szol Zrt. által összegyűjtött közterületi lágyszárú anyag és faapríték, miközben a fejlesztés hozzájárul mintegy öt fő foglalkoztatásának biztosításához" - tette hozzá Ozsvárt Tamás.

Úgy tudjuk, a biomassza fűtőmű beruházási költsége hozzávetőlegesen 2,5 milliárd forint, melyhez jelentős pályázati forrást szeretne nyerni a Győr-Szol Zrt. és Wis Befektetési és Kereskedelmi Zrt.



Miskolcon működik a biomassza fűtőmű: a gomolygó füstfelhőből volt politikai kérdezz-felelek

Az észak-magyarországi városban tavaly év végén tartották a helyi biomassza fűtőmű próbaüzemét.

Miskolcon 780 millió forintból valósították meg a 3 megawatt kapacitású biomassza tüzelésű hőerőművet, mely mintegy 4 ezer tonna biomassza felhasználásával vált ki 1 millió köbméter földgázt.

A tulajdonosi konstrukció hasonló, mint a tervezett győrié: a város távhőszolgáltatását biztosító Miskolci Hőszolgáltató Kft., valamint a Wis Zrt. (utóbbi tulajdonosa, Wicha József a 100 leggazdagabb magyar tagja; 2010-ben 9 milliárdos vagyonnal a 60. helyen jegyezték az egykori fűtésszerelőt) közös beruházásban valósult meg a biomassza fűtőmű.

A próbaüzemet követően Jakab Péter, a Jobbik önkormányzati képviselője azt nehezményezte, miszerint a biomassza fűtőmű kéményéből jól látható füstfelhő gomolyog.

Méhn Imre, a fűtőmű ügyvezető igazgatója válaszában leszögezte: működik a porleválasztó, ezért vizet és széndioxidot kibocsáthat az erőmű, de port egészen biztosan nem.


A miskolci biomassza-fűtőmű a próbaüzem alatt. Fotó: www.boon.hu.
A miskolci biomassza-fűtőmű a próbaüzem alatt. Fotó: www.boon.hu.
  


Nyitóoldali képünk illusztráció!

Olvasóink írták

  • 16. Cloeon_dipterum 2012. október 04. 12:39
    „14. Oreg35 2012.10.03. 21:02
    Örülök, hogy a téma felkeltette az érdeklődését.
    Ismeretei most nem csalnak. Pontosan a lúgos kémhatása miatt alkalmazom/alkalmazzák, hiszen a termeszetes csapadék hatására és főleg a savas esők hatására valamennyi talajtípus savassá válik (szakszóval: kilúgozódik), így kedvezőtlenné válik a talaj kémhatása a legtöbb növény számára. Az optimum bár fajonként eltér, nagy általánosságban elmondható, hogy nálunk a ph semleges és enyhén lúgos talajt kedvelik legjobban a növényeink. Fenyőerdőkben a tűlevél is erősen savanyít. Erre jelent megoldást a hamu szétterítése. Nagy üzemi kísérlet Pécs környékén zajlott az utóbbi években. Kiskertben is kiváló talajjavító, főleg ha a homok savanyú. Az őszibarack pl. kifejezetten meghálálja. A hamu a talajra terítve kiválóan távol tartja a növényeinkre káros meztelen csigákat, csak még néhány hasznot tanáccsal szolgálhassak. A talajfelszínre természetesen sosem 4-5 méter magas rétegben helyezzük el, mint a vörösiszapot..., hanem csak néhány mm-es rétegben. A hamu számos szervetlen elemet rejt magában, amit a fa/gabona élete során összegyűjtött, amelyek az égés során visszamaradnak.”
  • 15. dsj 2012. október 04. 10:23
    „Ha még hozzászámítjuk a biokukákból begyűjtött hulladékot, üzemanyag lehet bőven. Szerintem jó kezdeményezés, de persze, ezt is el lehet baltázni.”
  • 14. Oreg35 2012. október 03. 21:02
    „13.
    Úgy tudom a hamu lúgos kémhatású, nem mindenhol kedvező hatású!”
  • 13. Cloeon_dipterum 2012. október 03. 12:42
    „12. urbaniastapista 2012.10.03. 12:28
    Az erdészetek leginkább csak a csemetekertben trágyáznak, ott intenzíven. A hazai erdők tápanyagutánpótlása természetes úton történik, üllepedéssel a levegőből és a holtfa bomlása révén. Ez egyeztethető össze a természetvédelemmel. Európa egyes országaiban van, ahol valamelyest alkalmazzák az erdők mesterséges tápanyagutánpótlását is. Hazai kísérletek már vannak többhelyen. jelenleg a mezőgazdaság az a szektor, ahol igen nagy mértékű a mesterséges utánpótlás. A hamu felhasználását még népszerűsíteni kell. Én otthon a kertben nagy sikerrel alkalmazom, de nagyban is kipróbálnám.”
  • 12. urbaniastapista 2012. október 03. 12:28
    „#11.
    Én elég sokat járok erdőben, de még nem láttam olyat, hogy hamut vagy bármi más tápanyagpótlást szórtak volna szét.”
  • 11. Cloeon_dipterum 2012. október 03. 10:49
    „10. Oreg35 2012.10.02. 23:22
    Valamennyi égés melléktermékek keletkezésével jár. A fa égésekor széndioxid, szénmonoxid, víz keletkezik elsődlegesen. A széndioxidot a megújuló erdők ismét magukhoz veszik. A szénmonoxid tökéletlen égéskor keletkezik, ezért célszerű erőművekben végezni az energiatermelést, mert ott ez nagyságrenddel kisebb kibocsáltással jár. A visszamaradt szervetlen anyagok (hamu: fa által feszívott ásványi sók oxidjai: kálium,kalcium, nátrium, foszfor stb.) az erőműből talajjavításhoz használatosak). Tehát megvalósul a környezetbarát körfolyamat. A különbség, hogy amíg a kőolaj származékok kitermelése jóval energiaigényesebb, környezetszennyezőbb és készletük véges, addig az erdőgazdálkodás korlátlan ideig fenntartható és az esetleges hőerőművekben történő hasznosítás során keletkező széndioxidot a már fennálló és a betakarított fák helyén növő fiatal fák/erdő ismét hasznosítja. A kőolajkészlet elégetése során keletkező gázmennyiséget nem tudjuk ilyen gyorsan megkötni semmivel sem. A készlet kimerül, mi pedig hoppon maradunk.
    A megoldás természetesen az energiafelhasználás mérséklése lenne, de ez sajnos nem megvalósítható ezen emberi társadalomban, mert a közgazdászoknak a mindent elsöprő, folytonos növekedés a világnézetük.”
  • 10. Oreg35 2012. október 02. 23:22
    „Szerintem meg akár a fát, akár a szalmát ha eltüzelik mindenképpen szennyezik a környezetet!/a levegőt/ Miért nem komposztálják és a talaj javítására újra hasznosítsák?
    A párologtatás elvén működő hőmennyiség elosztók sem a valódi hőfelhasználást mutatják!”
  • 9. Cloeon_dipterum 2012. október 02. 22:29
    „6. urbaniastapista 2012.10.02. 15:09
    Magyarországon a törvényileg szabályozott szakszerű erdőgazdálkodás még így sem használja ki a kínálkozó lehetőségeket a szigorú természetvédelmi korlátozások miatt. Az erdeinkben keletkező éves fatömeg kb. felét takarítják csak be. Így az éves haszon felével minden évben gyarapodik az élőfakészlet és valamekkora mértékben a holtfakészlet. Említsük meg, hogy a búzatáblákat ezzel szemben minden évben tarra vágják.
    A fát, mint megújuló energiaforrást használni kell. Ki kell váltani az ásványi energiahordozókat, amelyeket "nem lehet újrateremteni", míg az erdőkkel ezt tesszük. A fával való gazdálkodás mindannyiunk közös érdeke.”
  • 8. anuvuk 2012. október 02. 16:03
    „Látom lesz konkurenciája a park nyüvőknek,még kevesebb fa lesz a parkokban,- jaj a kicsit is odvasnak!!”
  • 7. 19 2012. október 02. 15:14
    „5. ATXadmin 2012.10.02. 13:46

    Kedves ATXadmin,
    igazad van, nem gondoltam, hogy vannak emberek, akik ezt beveszik. Aki nem veszi a fáradságot, és nem tesz fel órát, és a szolgáltatóra bízza, hogy számolja ki a fűtésköltséget, az meg is érdemli ezt az irreális összeget!
    Villanyszámlát is eon bemondásra fizetnek egyes emberek? Amerre én járok, arra ez is hagyományos mérőóra alapján történik.”
  • 6. urbaniastapista 2012. október 02. 15:09
    „Az 20000 tonna faapríték. Jó ez az erdőknek, hogy az utolsó gallyat is elviszik belőlük és eltüzelik?
    Az miért nem nyilvános, hogy ki mit fizet bele és ki mennyit kap belőle?”
  • 5. ATXadmin 2012. október 02. 13:46
    „3. nem igazán gondoltad végig mert nagy marhaságot írtál, ott ahol nincs számláló felrakva ott igen is 50m2 simán 30ezer a fűtés és k*rvára nem függ ez az ablakoktól sem a radiátortól se semmitől csak a hőszolg.mivel ott hasra ütnek és küldik a számlát!!!!!!!!!”
  • 4. Ludmilla 2012. október 02. 11:16
    „Kedves Jani333!

    Nem hiszem, hogy azt jelenti (nem tudományos megalapozottsággal...), de talán azt, hogy a Győrszol Zrt. majdnem 1 milliárdos kintlévőségét kezelni tudja hosszútávon...!

    üdv, Ludmilla!”
  • 3. 19 2012. október 02. 11:04
    „1. Jani333 2012.10.02. 09:36

    Kedves Jani, ha egy parasztnak 30 ezer forint a havi fűtése, akkor ott nem a távhőárakkal van a probléma, hanem a nyitott ablakokkal, a 30 éves, azóta sem korszerűsített, fűtési rendszerrel, meg a szigeteléssel.
    Egy kis odafigyeléssel, összefogással, jó befektetéssekkel, helyes döntésekkel hamar el lehet érni a 30 ezer forint/év fűtésszámlát is.

    A cikkben közölt beruházás pedig nagyon örvendetes, csak így tovább!”
  • 2. arrabonem 2012. október 02. 10:56
    „1. Jani333
    Először X év míg megtérül a beruházás.
    Addig ideiglenesen 40 ezerrel számolj.”
  • 1. Jani333 2012. október 02. 09:36
    „Akkor ez most azt jelenti, hogy olcsóbb lesz a parasztnak a távhő??? Mondjuk nem 30 ezer 50m2-re hanem csak 18 egy hónapban?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elkezdődött az évad a Győri Nemzeti Színházban - videó

Elkezdődött az évad a Győri Nemzeti Színházban. A tanítónő, a győri színház legújabb darabja,… Tovább olvasom