Kisalföld logö

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 5°C | 19°C Még több cikk.

Lássunk tisztán gázolaj ügyben! - válaszol az MKFE

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) közleményében az üzemanyagok folyamatosan emelkedő, soha nem látott magasságú árával kapcsolatban fejti ki véleményét.

Az üzemanyagok folyamatosan emelkedő, soha nem látott magasságú árai tálcán kínálják a lehetőséget arra, hogy szakmai és kevésbé szakmai megalapozottsággal nyilatkozatok, vélemények kerüljenek nyilvánosságra. Az MKFE az alábbiakban próbál választ adni a jogosan megfogalmazódó kérdésekre.

1. A tavalyi második félévben a magyar fuvarozók teljesítették-e a vállalásukat?

2. A kereskedelmi gázolajár beváltja-e a hozzá fűzött reményeket?

3. Érdemes-e a közúti közlekedési szolgáltatóknak (akár a nem magyar vállalkozásoknak is – tranzitforgalomban) Magyarországon tankolni 2011-ben?


1. A tavalyi második félévben a magyar fuvarozók teljesítették-e a vállalásukat?

2010 nyarán a magyar kormány és a hazai fuvarozói érdekvédelmi szervezetek a kelet-magyarországi árvíz sújtotta térségek helyreállítási munkálatai során partnerségben állapodtak meg. A szervezetek képviselői az árvízkárosultak közvetlen megsegítése mellett felajánlást tettek: a számukra nélkülözhetetlen üzemanyag (költségeik mintegy 35-40 százaléka) beszerzését – lehetőség szerint - magyarországi területre koncentrálják, annak ellenére, hogy a környező országokban olcsóbban tankolhatnának. Az ajánlat mellett egy kérés is megfogalmazódott: öt uniós tagországot követően 2011-től hazánk is vezesse be a kereskedelmi gázolajat (ennek lényege a jövedéki adó egy részének visszatérítése az EU által engedélyezett mértékig és formában).

A hazai fuvarozói érdekvédelmi szervezetek a szakma versenyképességének javítása érdekében ezt egyébként hosszú évek óta kezdeményezik, szakmai érvekkel alátámasztva. Ami tavaly nyáron az újdonságot jelentette, az maga a fenti felajánlás volt. (Az Aranycsapat legendás mondását felhasználva: „először a nagy focit" vállalták.) Ráadásul jelen esetben a kért pénz (a jövedéki adó visszaigénylés) csak látszólag juttatás, valójában ezzel az intézkedéssel az államháztartás is jól járhat!

Az elmúlt hetekben – elsősorban a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) forgalmi adatai alapján- vannak, akik megkérdőjelezik, hogy a magyar fuvarozók és személyszállítók ezen vállalásukat teljesítették-e? Az MKFE természetesen az összes rendelkezésére álló eszközzel megpróbálta e folyamatot ösztönözni. Olyan tankolási konstrukciókat alakított ki – a legnagyobb hazai olajtársaság segítségével - közel 3000 tagvállalata részére (akik a hazai közúti közlekedési szolgáltatói szektor kapacitásának felét teszik ki), amelynek használata esetén versenyképes árakat tudott biztosítani Nyugat-európával szemben. A vállalások sikerre vitelében – méretüknél fogva - komoly szerepet játszottak a legnagyobb hazai fuvarozó vállalatok is, de a mikro-, kis-, és középvállalkozások is széles körben irányították Magyarországra tankolásaikat.

Ennek köszönhetően 2010 második félévében a vállalás teljesült.
A magyarországi gázolaj eladási statisztikák elemzéséhez ugyanis nem elegendő csak a MÁSZ adataira támaszkodni. A szövetség összefogja, tömöríti a Magyarországon jelenlévő olajtársaságokat, amelyek együttesen cca. 1100 üzemanyagtöltő állomást működtetnek. Rajtuk kívül azonban további mintegy 850 olyan töltőállomás is működik, melyek nem tartoznak egyik olajtársaság „logója" alá sem. A tisztánlátás érdekében szükséges még felhívnunk a figyelmet azokra az értékesített mennyiségekre is, melyeket a közúti közlekedési szolgáltatók közvetlenül saját – telephelyükön álló – tároló-, és kiszolgáló berendezéseik segítségével használnak fel. A korrekt statisztikai alap tehát Magyarország teljes, üzemanyagkúton és nagykereskedelmi értékesítésben eladott gázolajforgalmának a mennyisége.

Az arányok érzékeltetése kedvéért: 2009-ben az ún. szabadforgalomba bocsátott gázolaj mennyisége 3,5 Mrd liter volt, ebből benzinkutakon 2,5 Mrd, melyből a MÁSZ kútjainál 1,7 Mrd liter fogyott el. Azaz, a nagykereskedelemben cca. 1 Mrd liternyi gázolajat értékesítettek.

Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy ez az ún. nagykereskedelmi értékesítés azonban MINDEN olyan értékesítést takar, amely nem benzinkúton kerül eladásra (pl.: mezőgazdaság, vasút, hajózás is). A nagykereskedelmi forgalom belső arányai azonban nem, vagy csak nagyon nehezen állapíthatók meg.

Az évek óta megfigyelhető tendenciák azt mutatják, hogy Magyarországon az első és második félév forgalmi megoszlása gázolaj termék esetén szinte állandónak tekinthető. Ha 2010-ben ezt a tendenciát követte volna a hazai gázolaj eladás, akkor a tényadatokhoz képest több mint 120 millió literrel kevesebb lett volna a második félév és ezzel együtt 2010 teljes évi forgalma. Ez a 120 millió liter közel 12 milliárd forint jövedéki adó többlet-bevételt eredményezett. Egyesületünk véleménye szerint, amit a fenti statisztikai adatok is alátámasztanak, a magyar fuvarozók tehát teljesítették vállalásukat.


2. A kereskedelmi gázolajár beváltja-e a hozzá fűzött reményeket?
A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2011. január 01-től, csatlakozva 5 európai Uniós tagállamhoz, ahol ez a rendszer már működik (ezek: Franciaország, Belgium, Szlovénia, Olaszország, Spanyolország) bevezette a kereskedelmi gázolaj intézményét. Az intézkedés lényege, hogy azok a kereskedelmi céllal gázolajat vásárló tehergépjárművet vagy autóbuszt üzemeltető vállalkozások, amelyek megfelelnek a kritériumrendszernek, utólag, a már megfizetett jövedéki adóból visszatérítésre jogosultak. A visszatérítés mértéke kötött, számításánál a tagállamban alkalmazott jövedéki adómértéket, valamint az Unió által előírt minimum jövedéki adó szintet kell figyelembe venni. A szabály azt mondja ki, hogy a visszatérítéssel csökkentett jövedéki adó mérték nem lehet kevesebb az előírt minimumnál. A literenkénti 6,50 forintos visszatérítés gyakorlatilag az a maximum, amit e szabályrendszer keretében biztosítani lehetett.

Ha minden, arra jogosult üzembentartó minden magyarországi tankolása után él ezzel a lehetőséggel, a teljes visszaigénylési összeg várhatóan 8 milliárd forintot tesz ki.

Az MKFE arra törekszik, hogy minden magyar vállalkozáshoz eljuttassa a visszaigénylésről szóló információkat, mindenkivel megismertesse a lehetőséget. Azonban kicsi az esélye annak, hogy 100 százalékban élni fog minden érintett ezzel a lehetőséggel. A fent leírt mértékű visszatérítés-tömeget mégis reálisnak tartjuk, hiszen a jogszabály a nem magyar honosságú, de Magyarországon gázolajat vásárló kereskedelmi járművek üzemeltetőinek is lehetővé teszi a visszaigénylést (más uniós tagállamokhoz hasonlóan).

Az így kedvezőbb adózású gázolaj forgalomnövelő hatása az MKFE számításai szerint (melyet az 1-es pontban bemutatott statisztikai adatok is alátámasztanak) 2011-ben várhatóan 200 millió literes, ami közel 20 milliárd forint jövedéki adó bevétel-többletet eredményez. A várható költségvetési egyenleg 2011-ben tehát 12 milliárd forintos többletet mutat. Mindezek mellett nem elhanyagolható a rendelkezés versenyképesség-növelő hatása sem, hiszen a visszatérítésként kifizetett jövedéki adó a vállalkozások eredményességét javít(hat)ja. (Csak érdekességként említjük: a korábban említett 5 tagállam egyike sem függesztette fel a kereskedelmi gázolaj alkalmazását – azaz a rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket.)

3. Érdemes-e a közúti közlekedési szolgáltatóknak (akár a nem magyar vállalkozásoknak is – tranzitforgalomban) Magyarországon tankolni 2011-ben?
Ennek a kérdésnek a megválaszolása – a tisztán látás érdekében – egy rövid áttekintést igényel az üzemanyagok árstruktúrájának területén. A fogyasztó által a töltőállomásokon tapasztalható bruttó árak egy bonyolult árképzés végeredményei. Ahhoz, hogy a közúti közlekedési szolgáltatókra vonatkozó árakat egyáltalán össze lehessen hasonlítani, három rendkívül fontos tényezőt kell tisztázni.

Általános Forgalmi Adó: azok a tehergépjármű és autóbusz üzemeltetetők, akik tankolásait ebben az anyagban vizsgáljuk, a hatályos jogszabályok alapján az ÁFA levonására illetve visszaigénylésére jogosultak. Ezért bármilyen európai kitekintés esetén szakmacsoportunk a nettó árakat veszi figyelembe.

A magyar forint és az EURO (a szakmacsoport nemzetközi fuvarozással illetve személyszállítással is foglalkozó tagjai bevételeik jelentős részéhez EURO-ban jutnak hozzá) árfolyama. Ha az árfolyam ingadozik, akár változatlan gázolajárak esetén is „olcsóbb" lehet egy más országban gázolajat tankolni.

A közúti közlekedési szolgáltatók, mint a gázolaj-forgalmazó vállalatok számára „nagyfogyasztók", különféle kedvezményrendszereket vehetnek igénybe. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek pl.: egységes árak alkalmazása egy ország, vagy régió minden töltőállomásán, a forgalomtól függő – akár emelkedő – kedvezménymértékek megállapítása, a töltőállomásokon kiírt ún."kúti" áraktól eltérő árak alkalmazása, stb.

Ezeket a tényezőket azonban minden esetben együtt, egymástól nem elválaszhatóan kell vizsgálni. Különösen igaz ez akkor, amikor magyarországi és más, szomszédos országokban alkalmazott árakat hasonlítunk össze. Az MKFE folyamatosan monitorozza néhány európai ország gázolaj árait. Az így nyert – és a szakmacsoport számára a fentiek alapján releváns – adatok 2010-ben azt mutatták, hogy kétségtelenül kedvezőbb néhány környékbeli országban vásárolni a gázolajat. Az MKFE kezdeményezésére 2010 második félévében ezt a hátrányt azonban már tagjaink jelentős része a legfontosabb relációban le tudta dolgozni. Az igazán nagy fordulat 2011-ben következett be. Míg hazánkban a kereskedelmi gázolajár bevezetésével komoly kedvezmény vált elérhetővé, addig ezzel egy időben emelkedtek az üzemanyagok adótételei Ausztriában és Szlovákiában. Ezek a változások azt eredményezték, hogy hazánkban a szakmacsoport tagjai számára jelenleg kedvezőbb a gázolaj ára, mint az említett két országban. 2010 és az azt megelőző időszak adatai is azt mutatták, hogy igen jelentős volt az a mennyiség, amelyet a magyar fuvarozók ezekben az országokban vásároltak meg. A magyar költségvetés tehát elesett ezeknek a mennyiségeknek a jövedéki és más, adó jellegű bevételeitől. 2011-ben – megismerve a környező országokban kialakult helyzetet – az a határozott véleményünk, hogy a kedvező változások legalább 200 millió liter többletforgalmat generálnak.

Végül egy kiegészítő gondolatsor:

Az utóbbi időszakban tapasztalható kedvezőtlen nyersanyag és késztermék piaci ármozgások következtében kialakult magas árak nem kedveznek egyetlen európai ország gazdaságának és egyetlen fuvarozónak sem. A hazai üzemanyagár-mozgások – tekintettel a korábban felsorolt három pontra is – tükrözik a nemzetközi trendeket. Az emelkedő üzemanyagárak az erre nagyon érzékeny fuvarozói szektorban komoly nehézségeket okoznak, s ha a tendencia folytatódik, a teljes szakmacsoport (nem csak hazánkban) jelentős fuvardíj-emelést kell, hogy érvényesítsen!

Ez a kérdéskör azonban túlmutat a gázolaj beszerzési lehetőségein, a tankolás helyének kiválasztásán és a kereskedelmi gázolaj intézményén.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alig változott a forint árfolyama

Alig változtak a főbb devizaárfolyamok a hétvégén, a forint hétfőn reggel 274,30-as jegyzésen áll az… Tovább olvasom