Kisalföld logö

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 4°C | 14°C Még több cikk.

Kamatdöntés: nem ijedt meg a gyengülő forinttól a monetáris tanács

Az MNB Monetáris Tanácsa újabb 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa újabb 25 bázisponttal 5,50 százalékra csökkentette keddi kamatdöntő ülésén a jegybanki alapkamatot. A forint közel egy százalékkal erősödött azt követően, hogy a tanács jelezte: megfelelő a monetáris politika jelenlegi eszköztára, a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget.

Egymást követő hatodik alakalommal, a piaci várakozásoknak megfelelően csökkentette az alapkamatot a jegybank legfőbb döntéshozó testülete. Simor András jegybankelnök szóhasználata alapján valószínűleg a tanács ezúttal is 4:3 arányban, a külső tagok szavazatával döntött a kamatcsökkentésről.

A tanács annak ellenére vágott ismét kamatot, hogy az euró forintárfolyama az elmúlt hetekben emelkedett, kedd délelőtt pedig a 300 forintos lélektani határ közelébe nőtt. Kedd reggel már több banki elemző is amellett érvelt, hogy egyre nagyobb az esélye annak, hogy a testület a kamat tartása mellet dönt.

A testület ugyanis közleményeiben korábban - és most is - úgy fogalmazott, hogy további kamatcsökkentésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos inflációs céllal és fennmaradnak a kedvező pénzpiaci folyamatok. Az utóbbi feltétel teljesülését firtató kérdésre válaszolva Simor András jegybankelnök - a tanács véleményét közvetítve - azonban arra utalt, hogy a 300 forint közeli euróárfolyam még nem tántorította el a többséget a kamatcsökkentési ciklus folytatásától.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere a kamatvágást értékelő kommentárjában amellett érvelt, hogy az elmúlt időszak forintgyengülésének tükrében nehéz helyzetbe került az MNB, hiszen "ha a 300-as euró-forint szint közelében megállt volna, akkor egyértelműen jelzi, hogy igenis létezik olyan árfolyamszint, amely mellett az eddig mindenre elszánt külsős tagok is visszavonulót fújnak, és egy ilyen konkrét szint explicitté tétele a későbbi mozgásteret szűkítette volna".

Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője a kedden tapasztalt kamatcsökkentési hajlandóságból kiindulva a ciklus folytatását valószínűsítette elemzésében. Ennek megfelelően az Equilor az év végére 4,5-4,75 százalékos alapkamatra számít és arra, hogy csak akkor lehet szünet a monetáris lazítások terén, ha jelentős sokk éri a magyar piacot, ami 300 forint feletti euró árfolyammal, és tartósan növekvő kötvénypiaci hozamokkal párosul.

William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdásza keddi értékelésében arról tájékoztatott, hogy a piacok további 0,75 százalékpontos monetáris enyhítést áraznak, 4,75 százalékos idei MNB-kamatmélyponttal számolnak ugyan, két fő kockázat miatt azonban kétséges, hogy valóban erre a szintre csökken az alapkamat. Az egyik a jegybank élén esedékes márciusi váltás, a másik a külső befektetői hangulat romlásának lehetősége. Jackson erre az esetre kényszerű MNB-kamatemelés lehetőségét sem zárta ki.

Némileg a közgazdasági logikának ellentmondóan a kamatcsökkentést a forint markáns erősödése követte. Ezt devizakereskedők azzal magyarázták, hogy a tanács közleményében elutasította az újabb, illetve nem szokványos monetáris politikai eszközök bevetését. A testület úgy fogalmazott: "a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, a nemkonvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget".

A tanács ezt feltehetőleg azokra - az egyébként a forint gyengüléséhez is hozzájáruló - a piaci spekulációkra válaszul üzenhette, amelyek szerint egy új jegybankelnök a gazdaságélénkítés érdekében markánsabb lépéseket tehet. Simor András jegybankelnök megbízatása március elején jár le.
Az euró forintárfolyama a bejelentésre a 297 forint feletti szintekről kedd estére 295,50 forint alá süllyedt, ami lényegesen alacsonyabb a hétfőn tapasztalt 299 forint körüli jegyzéseknél. A forint - és a többi régiós deviza - erősödéséhez hozzájárult az is, hogy 13-havi csúcsra szökött az euró a dollárral szemben.

A tanács keddi közleményében kitért a makrogazdasági kilátásokra is. Megítélése szerint a tavalyi recesszió után idén megindulhat a növekedés. Ezen kívül a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít a testület, amely biztosíthatja, hogy az átmeneti sokkok kifutása után a 3 százalékos cél közelében alakuljon az infláció.

A tanács megerősítette, hogy a tavalyi folyamatok alapján a 3 százalékos inflációs céltól legfeljebb plusz/mínusz 1 százalékponttal eltérő fogyasztóiár-index utólag elfogadható az árstabilitás szempontjából, és megállapította, hogy 2012 során az inflációs cél nem teljesült.

Simor András a sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva kitért arra is, miként vélekedik a jegybank azokról a kormányzati tervekről, amelyek alapján lehetővé válna a Magyar Államkincstár számára a betétgyűjtést. A jegybankelnök a nemzetgazdasági miniszternek megküldött jegybanki véleményt összefoglalva az intézkedési javaslatnak a versenysemlegességre és az intézkedésnek a hitelezésre, illetve a gazdasági növekedést befolyó negatív hatására, azaz a bankokat elkerülő betétekre hívta fel a figyelmet.

Megismételte: "nincs ingyen ebéd", ha az állam elszívja a betéteket, azaz a forrásokat a bankrendszertől, akkor a bankrendszer kevesebbet tud hitelezni.

Korábban:

Nem ijedt meg a forint egyre gyengülő árfolyamától keddi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács - értékelték piaci elemzők a jegybank újabb kamatcsökkentését.

Az MNB Monetáris Tanácsa kedden a piaci várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette az irányadó jegybanki alapkamatot. Korábban 2010 november 30-tól állt 5,50 százalékon az alapkamat, s ennél alacsonyabban csak 2010 április-november között állt, amikor 5,25 százalék volt.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere szerint az elmúlt időszak forintgyengülésének tükrében nehéz helyzetbe került az MNB, hiszen "ha a 300-as euró-forint szint közelében megállt volna, akkor egyértelműen jelzi, hogy igenis létezik olyan árfolyamszint, amely mellett az eddig mindenre elszánt külsős tagok is visszavonulót fújnak, és egy ilyen konkrét szint explicitté tétele a későbbi mozgásteret szűkítette volna".

A kamatcsökkentésre vonatkozó döntés azonban azt a kérdést veti fel, hogy miként értelmezendő a monetáris tanácsnak az az iránymutatása, amely szerint addig folytatódik a kamatcsökkentés, amíg a kedvező globális folyamatok megmaradnak - tette hozzá.

Bebesy Dániel úgy fogalmazott: a hajszálnyival kedvezőbb globális növekedési kilátások, és a stabilabb eurózóna mellett a gyengülő forint mindenképpen romlást jelez. Az esetleges 300 forintos euróárfolyam feletti kamatvágásokra eddig nem volt példa, így lépés a forint árfolyamra is váratlan hatással lehet.

Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője is azt emelte ki, hogy a 300 forinthoz közelítő euróárfolyam sem tántorította el a monetáris tanácsot, hogy folytassa a kamatcsökkentési ciklust. Valószínűleg a korábbiaknak megfelelően 4:3 arányban döntöttek a kamatvágás mellett, a külső tanácstagok többségével - tette hozzá.

A közgazdász rámutatott: Magyarország növekvő kockázati megítélése csak a forint piacán okozott látványos gyengülést az elmúlt időszakban, az állampapír-piaci hozamok és az ország kockázati felárai alig emelkedtek az év végi szintjükről. A 10 éves állampapír hozama az év végi 6,1 százalékhoz képest 30 bázisponttal emelkedett, de még így is 5 éves mélypont közelében mozog. A CDS piacán sem látható a befektetői bizalom megingása, a 275 pontos érték a nyugodt piaci hangulatot tükröz.

Gabler Gergely szerint a mostani kamatdöntés fényében valószínű, hogy idén tovább folytatódik a kamatcsökkentési ciklus. Az Equilor az év végére 4,5-4,75 százalékos alapkamatra számít és arra, hogy csak akkor lehet szünet a monetáris lazítások terén, ha jelentős sokk éri a magyar piacot, ami 300 forint feletti euró árfolyammal, és tartósan növekvő kötvénypiaci hozamokkal párosul.

A forint kilátásaival kapcsolatosan mindkét elemző azt emelte ki, hogy nagyobb kilengések elé néz a magyar fizetőeszköz.

Bebesy Dániel szerint ezt elsősorban az okozhatja, hogy nem tudható, vajon a külsős tagok miként vélekednek az elmúlt időszak gyengüléséről, miközben a kormány kommunikációja is meglehetősen ellentmondásos.

Gabler Gergely szerint a 300-as lélektani szint egyelőre megállíthatja a forintgyengülést, ám a következő egy-két hónapban nagy kilengések jöhetnek, ami akár jelentősen 300 fölé tolhatja az euró/forint árfolyamot. Ezt követően azonban stabilizálódhat a forint, s év végére ismét 290 körüli szinteken mozoghat az euró árfolyama - véli a közgazdász.

Olvasóink írták

  • 1. machers 2013. február 01. 21:34
    „Ez így jó lesz. Legalább nincs gond a betéti kamatokkal. Azt a keveset elviszi a kamatadó és az infláció.Bár, a birlameneteseknek így lesz jó.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevés kkv használ ma még felhőszolgáltatást

A szolgáltatások bevezetésének egyik fő akadálya az ismeretek hiánya. Tovább olvasom