Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

Havi 4 ezer forinttal gazdálkodnak a 8-14 év közötti gyerekek

Egy átlagos magyar általános iskolás kb. havi 1-2 ezer forintot tud megtakarítani, ám nem mindegy milyen szülői útmutatást kap hozzá.
Egy átlagos magyar általános iskolás kb. havi 1-2 ezer forintot tud megtakarítani, ám nem mindegy milyen szülői útmutatást kap hozzá.

A diákok legfontosabb pénzforrása a zsebpénz, az ajándékba kapott pénz és a munkából származó bevétel. Ezekből a forrásokból közel évi 32 milliárd forint összeggel gazdálkodik az általános iskolás korosztály, derül ki a TakarékPont hálózat kutatásaiból, valamint Marián Béla szociológus elemzéséből. Azonban míg ennek az összegnek az elköltésére leginkább a szülői támogatás van hatással, a kutatásból az is kiderült, hogy a szülők többsége maga is segítségre szorul abban, hogyan tudják a legtudatosabban segíteni gyermekeik pénzügyi szocializáci&o acute;ját.

Egy 2008-a felmérés kimutatta, hogy a 8-14 évesek havonta átlagosan 3300 forintot kapnak. Hasonlóan a zsebpénzből gazdálkodók arányához, nőtt azok száma is, akik a házimunkáért pénzt kapnak, valamint egyre többen vállalnak serdülőkorukban munkát. Így biztosan állítható, hogy ma Magyarországon a 8-14 éves korcsoport egészét tekintve havi 4.000 forint körüli átlag zsebpénzt kapnak ma a gyerekek, amiből kb. havi 1-2 ezer forintot tudnak és akarnak megtakarítani, vezeti le Marián Béla szociológus.

A kutató elemzéséből az is kiderül, hogy a szülői viselkedésminta valamint a támogatás – például a kiadások és bevételek nyilvántartásának vezetésére nevelés, a megtakarításra való ösztönzés – befolyással van a fiatalok gazdasági orientációjára. Azok a fiatalok, akik kapnak ilyen jellegű támogatást a szüleiktől, jobban kontrollálják kiadásaikat, inkább preferálják a gyűjtögetést a pénzköltéssel szemben, jövőorientáltak, tudatosabbak, és több a megtakarításuk. Az általános iskolások pénzköltési szokásait befolyásolja, hogy a szülők, nagyszülők nem csak adják a zsebp&e acute;nzt, hanem sok esetben kontrolálják is annak felhasználását. A kutatások azt bizonyítják, hogy ennek az ellenőrző szerepnek nagyobb súlya van a pénzügyi szocializációban, mint magának a zsebpénznek.

„Kutatásaink igazolják, hogy a fiatalok gazdasági tapasztalatainak kialakulásában a szülők zsebpénzről alkotott elképzelése fontos szerepet játszik, és ezen elvek alkalmazása a nevelési gyakorlatban szorosan összefügg a gyerekek pénzköltési szokásaival. Éppen ezért fontos, hogy milyen mintát adnak a felnőttek a gyerekek számára.” – mondta Brezina Szabolcs a TakarékBank ügyvezető igazgatója.

„Mi magyarok sokszor hozunk rossz pénzügyi döntéseket, amelynek nem csak mi látjuk kárát, hanem a gazdaság egészére is kedvezőtlen hatást gyakorol, hogy a hazai pénzügyi kultúra elmarad a fejlett országokétól. Túlságosan sok készpénzt használunk, túl kevés a rendszeresen megtakarító háztartás, és a megtakarítók távolról sem optimálisan választanak a pénzpiaci lehetőségek közül.” – fűzte hozzá Marián Béla.

Az elmúlt 10 év adatait nézve a magyar háztartások bruttó megtakarítási rátája 10 százalék körüli szinten mozgott. A legalacsonyabb érték 8,1 százalék, míg a legmagasabb 12,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a háztartások rendelkezésére álló éves jövedelmük mindössze tizedét fordíthatják gyarapodásra és megtakarításokra a fogyasztási kiadások után. Ám ennek az összegnek csak a töredékéből lesz valamilyen pénzintézeti megtakarítás.

A mai fiatalok és gyerekek megtakarítási motivációi élethelyzetenként és korosztályonként változóak.

A serdülőkorúak és az egyetemisták a takarékoskodást alapvető eszköznek tartják ahhoz, hogy megvalósíthassák céljaikat. A TakarékPont saját kutatásaiból kiderült, hogy a 14-30 év közötti korosztály 84 százalékának van megtakarítása, miután rendszeresen félretesz jövedelméből valamekkora összeget. Továbbá egy-egy jól meghatározott cél érdekében kétharmaduk akár fél évig vagy annál tovább is hajlandó lenne gyűjtögetni. Megtakarítási célok között említették a képzési kiadásokat, a nyelvvizsga-költségeket és a jogosítvány megszerzését.

A gyerekek és a fiatalok elsősorban közvetlen fogyasztási célok érdekében hajlandóak takarékoskodni, például valamilyen értékesebb műszaki cikk megvásárlása érdekében, vagy egy utazásra, nyaralásra, esetleg fesztiválozásra.

„A 8-10 évesek többsége már rendszeresen kap zsebpénzt, rájuk lehet a legnagyobb hatással bármilyen pénzügyi edukáció. Ráadásul az ő szüleik igénylik a legtöbb segítséget gyerekeik pénzügyi szocializációjához. A 10-14 éves kiskamaszok többségének pénzügyekkel kapcsolatos érdeklődése a felnőtt világ felé fordul. Ők már bankkártyát és saját számlát szeretnének, amit sok esetben meg is kapnak a szüleiktől” – összegezte megállapításait Marián Béla szociológus.

Olvasóink írták

  • 6. oxana 2013. augusztus 14. 16:12
    „4. tricse

    A zsebpénz alatt azt értem, hogy a 8-12 évesek vehessenek utközben kólát, fagylaltot, mozijegyet,mindenféle más kisebbséget, ami ebben a korban "menö", nyilvánvalóan nem új cipöt vagy ruhát. Azt megveszi a szülö, ha szükséges. Ha maguk vesznek valamit, büszkék rá. Legalábbis én ezt láttam a gyerekeimnél. Késöbb, tinédzser korban már másra kellene a zsebpénz, esetleg rúzsra, ilyen-olyan kis láncokra. Ha elfogyott a pénz és meglátnak valahol egy "cuki" karkötöt, várjanak hónap végéig. Nem életbe vágóan fontos, mint egy új cipö, mert a réginek levált a talpa. Tudom, van sok szülö , aki nem tud gyerekeinek zsebpénzt adni. Nekik jobban fáj a szívük, mint a gyerekeknek.”
  • 5. Túrabakancs 2013. augusztus 14. 14:22
    „Zsebpénz? Minek? Gumicukrokra? Kólákra? Hamburgerekre?
    Persze kérdés mekkorák a gyerekek. A tinédzsereknek kell
    zsebpénz, az tény.”
  • 4. tricse 2013. augusztus 14. 14:14
    „Oxana nincs az a szülő aki ne adna akkor is ha a gyerek honap közepéig elköltötte!:) Akkor meg minek?:) Mármint a jó szülő!”
  • 3. Tumbanu 2013. augusztus 14. 12:31
    „10 évesnek bankkártya? :DDD - persze kaphat...kapargassa vele a körme alól a koszt, de hogy pénzt nem adnék rá az biztos!!”
  • 2. oxana 2013. augusztus 14. 12:19
    „Házi munka elvégzéséért pénzt adni?? Az kötelesség. Amúgy a zsebpénz nem rossz dolog, ha megtanulják a gyerekek, hogyan kell vele bánni, hogyan kell értékelni. Ha a hónap közepén elfogy, nem kellene pótolni. Tanulják meg, hogyan kell beosztani.”
  • 1. tricse 2013. augusztus 14. 11:05
    „Zsebpénz? Három gyerekem van, egyik se kapott! Ha kellett nekik valami akkor megvettük ahogy tellett rá! Ha kértek nagy ritkán szórakozásra, kaptak egy minimális összeget! Ennyi!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A GDP fél százalékkal emelkedett

A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékkal emelkedett az idei második negyedévben az előző év… Tovább olvasom