Kisalföld logö

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Ybl-díjakat adott át Pintér Sándor belügyminiszter

Pénteken adta át a kimagasló építészeti tevékenységet jutalmazó Ybl Miklós-díjakat Pintér Sándor belügyminiszter a március 15-iki nemzeti ünnep alkalmából rendezett művészeti díjátadó ünnepségen a Néprajzi Múzeumban.
A tervező-alkotó építészek munkásságának legrangosabb elismerését idén Fejérdy Péter, Hőnich Richárd, Nagy Csaba, Perényi Tamás és Rostás László kapta meg.

A Belügyminisztérium által az MTI-hez eljuttatott méltatás szerint Fejérdy Péter egyenletesen ívelő pályafutását kiváló mesterek mellett kezdte. Első munkáján, a soproni Szent Imre-templomon még érzékelhető a társszerző hatása, a csepeli görög katolikus templom és további megvalósult munkái azonban már határozott egyéni jelleget, önálló alkotókészséget mutatnak. A tervezés mellett oktat is, munkásságát az alapos felkészültség és a kiegyensúlyozottság jellemzi, feladatait mindig a közösség iránti felelősséggel, szolgálatként teljesíti.

Hőnich Richárd építészi alkotótevékenysége kezdettől a budapesti Építész Stúdióhoz kapcsolódik. Munkáit általában több alkotóval társulva végzi, ami a szakmai műhelyekben, a nagy és jelentős feladatok esetében szükséges és természetes is egyben. Eddigi munkássága során meggyőzően bizonyította tehetségét, kiemelkedő szakmai felkészültségét és kiváló együttműködési készségét. Számos jelentős középület, mint például a budai Alkotás Point, a ferencvárosi Népliget Center és a pécsi Kodály Központ tervezésében meghatározó szerepet töltött be.

Nagy Csaba sokoldalú munkásságát egyenletesen magas színvonal és kiegyensúlyozottság jellemzi. Épületei gondolati tisztaságról és következetességről tanúskodnak. Formakincse, anyaghasználata korszerű, természetes könnyedséget, nagyvonalúságot mutat. Az új feladatok megoldása mellett a belsőépítészetben ugyanolyan biztos kézzel alkot, mint például az átalakítások, felújítások területén. A Richter uszoda, a velencei Ifjúsági Tábor, az angyalföldi József Attila Művelődési Ház rekonstrukciója, továbbá több oktatási, nevelési és egészségügyi létesítmény tervezése bizonyítja kiemelkedő alkotókészségét.

Perényi Tamás munkásságában az építészeti tervezés gyakorlati művelése, valamint az egyetemi oktatói, tanszékvezetői munka szerves egységbe került. Mindezek mellett színházi és filmes díszlettervezőként is dolgozott. Sokoldalú, igényes alkotó tevékenységét példázza több lakóépület, amely városi környezetben, foghíjbeépítésként valósult meg és a múlt évben Pro Architectura-díjjal kitüntetett budafoki víztorony is.

Építészetét alapvetően a környezet és a feladat sajátosságaira való érzékenység jellemzi, házainak üzenete a megbízhatóság.

Rostás László mintegy négy évtizedes, főként Miskolcon kifejtett munkássága komoly életmű, amelyet több jelentős oktatási, sport és egészségügyi rendeltetésű épület tölt meg tartalommal. Építészeti hitvallását mégis templomai és kisebb épületei tükrözik leghívebben. Ez a kép leginkább szakrális vagy kozmikus jelekből épül fel, ezekből írja le az alkotó a konkrét anyaggal bíró tereket. Kiemelkedők lamella-szerkezetes kísérletei, amelyeket kupolák, tektonikus felületek létrehozására alkalmaz. Egyes épületei drámai erejűek, mint például a Gyár utcai ravatalozó.

A minisztérium tájékoztatása szerint a 2011-es Ybl Miklós-díjakra összesen 32 pályázat érkezett, amelyeket a héttagú Ybl Miklós-díj Előkészítő Bizottság - Soltész Ilona megbízott országos főépítész elnökletével - három szakaszban értékelt. Pintér Sándor belügyminiszter a bizottság ajánlása alapján adományozta az öt építésznek az elismerést.
Az Ybl Miklós-díjat 1952-ben alapították, eredetileg az építéspolitika eredményeit jól reprezentáló egyes épületek tervezőinek elismerésére.

Az akkoriban díjazott tervezők és épületeik többségükben kiállták az idő próbáját, több közülük mára műemléki státust kapott, és az ipari létesítmények közül is nem egy váltott ki a maga idejében nemzetközi érdeklődést és elismerést. A 70-80-as évektől az Ybl-díjak adományozását egyre kevésbé motiválták politikai szempontok, a rendszerváltozást követő, 1992. évi újraalapítással pedig megváltozott a díj jellege. Az évente kiadható Ybl-díjak számát ötre korlátozták, az elismerés elnyeréséhez pedig nem elég egyetlen épület példás megtervezése, hanem huzamosabb idejű, egyenletesen magas színvonalú építészeti munkásság vagy életmű bemutatása lett a feltétel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pekingben már koszorúztak a magyarok

Pekingben a magyar nagykövetség szervezésében pénteken tartották meg a március 15-i nemzeti ünnepi… Tovább olvasom