Kisalföld logö

2018. 01. 23. kedd - Zelma, Rajmund -2°C | 4°C Még több cikk.

Vona Gábor: a kormány nem reál, hanem orálpolitikát folytat

Schmitt Pál az alkotmányról beszélt, Vona a kormány működéséről, de szóba került a Vocational Academy alapítvány is az Országgyűlés hétfői ülésén.
1. rész
Hétfőn a parlamentben napirend előtt a képviselők megemlékeztek a holokauszt magyar áldozatairól és felszólalt Schmitt Pál államfő is az alkotmányozás kapcsán.

A holokauszt áldozatairól emlékezett meg a Ház
A holokauszt magyar áldozatairól emlékezett meg hétfőn napirend előtt az Országgyűlés.
Kövér László házelnök felhívta a figyelmet: 2001 óta minden évben április 16-án emlékezik meg az ország a holokauszt magyar áldozatairól, 1944-ben ugyanis ezen a napon lépett hatályba a zsidók vagyonának bejelentését és zár alá vételét előíró kormányrendelet.
Az Országgyűlés elnöke a holokausztot az egész magyar nemzet tragédiájának nevezve hangsúlyozta, évekkel korábban törvények sora rekesztette ki a nemzetből és a magyarságból zsidó honfitársainkat. "A deportálásokra az ország német megszállása után került sor, a magyar közigazgatási szervezet közreműködésével, a hazai közvélemény többségének bénultságával, vagy éppen közönyével kísérve" - fogalmazott.
Kövér László szerint figyelmeztetni kell arra: minden körülmények között elfogadhatatlan, hogy embereket vallásuk, fajuk, származásuk, bőrszínük, nemzetiségük, anyanyelvük miatt megkülönböztessenek, elpusztítsanak. "Főhajtás közben figyelmeztetnünk kell magunkat: hétköznapi szegregációval, verbális erőszakkal is ráléphetünk arra az útra, amelyről olykor nem könnyű felismerni, hogy rossz irányba vezet, amelyről nehéz visszafordulni, és amely a múltban Auschwitzba vezetett" - jelentette ki.

Schmitt: Magyarországnak szüksége van rá, hogy húsz évvel a rendszerváltás után megalkossa új alaptörvényét
Magyarországnak szüksége van rá, hogy húsz évvel a rendszerváltás után éljen a történelmi lehetőséggel, és a társadalomban érezhető elvárásnak megfelelve megalkossa új alaptörvényét - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
Az államfő fontosnak és üzenetértékűnek érzi, hogy Magyarország alaptörvénye ezentúl azt az évszámot viseli majd, amikor az ország először tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét.
A köztársasági elnök közölte: sajnálatosnak tartja, hogy a képviselők közül néhányan távol maradtak az alkotmányozás folyamatától, és a Parlament falain kívülről akarják megmondani, hogy mit szeretnének látni a készülő alaptörvényben.
Hozzátette: nagyon reméli, hogy a részleteket szabályozó sarkalatos törvényeknek már minden képviselő társalkotója lesz, és ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a jövő nemzedékek sorsát meghatározó keret megteljen igazi tartalommal.
Az MSZP és a Fidesz képviselőcsoportjából senki nem kívánt reagálni Schmitt Pál köztársasági elnök felszólalására, a Jobbik, a KDNP és az LMP képviselői azonban megtették ezt.
Balczó Zoltán a Jobbik frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: azt várták, hogy a kormánypártok a nemzeti együttműködés jegyében kívánják ezt a legfontosabb törvényt megalkotni, azonban az 53 százalékos támogatottságú kormánypártok nem hallgatták meg az ország 47 százalékának véleményét.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: az alaptörvény szövege nem felelt meg egy normaszöveg követelményeinek és láthatóan a "fő cél az április 25-i aláírási dátum betartása volt," a Nemzeti Konzultáció pedig "megkésett és nem a lényeget érintő kérdésekkel foglalkozott."
Balczó Zoltán szerint a kormánynak megvolt a lehetősége forradalmi változások véghez viteléhez, de "eljátszották azt."
Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője reagálásában hangsúlyozta: nincs olyan társadalmi csoportja ennek az országnak, amely sérelmet szenvedett volna ebben az új alkotmányban, ezért igaz, amit az államfő mondott, hogy "ez a nemzet alkotmánya lesz, minden magyar emberé."
Schiffer András az LMP frakcióvezetője felszólalásában leszögezte: mivel pártja "tisztelettel viseltet az államfő intézménye iránt", ezért nem kíván vitába szállni Schmitt Pál megállapításaival vitába szállni. Az ellenzéki politikus hozzátette: minden alkotmány annyit ér, amennyit az állampolgárok annak szelleméből megértenek és magukévá tesznek, ezért Schiffer András reméli, hogy "az államfő folytatja elődje tevékenységét, hogy kibontsuk az alaptörvény morális tartalmát."
Schmitt Pál nem kívánt reagálni a frakcióvezetők hozzászólásaira.


2. rész
A kormány első egy éve, a kolozsvári Mátyás-szobor újraavatása, az ECOFIN hétvégi ülése és az innováció kérdése is téma volt a parlament hétfői ülésén napirend előtt.

Vona Gábor: a kormány "nem reál, hanem orálpolitikát folytat"
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője felszólalásában beszélt Tétényi Évának, Esztergom független polgármesterének hétvégi "zarándoklatáról" és beszéde végén át is adta a kormány képviselőjének az esztergomiak petícióját. Az ellenzéki politikus szerint ha a kormány "nem hallgatja meg a helyi emberek segélykiáltását, akkor a város működésképtelenné válik, mert a Fidesz egy pártkáderért feláldoz egy 33 ezres várost".
A kormány első egy évével kapcsolatban Vona Gábor hangsúlyozta: nemzeti együttműködés helyett a kormány sem az ellenzékkel, sem a civil szférával nem kíván együttműködni, az alkotmányozás érdemi változást nem hoz, csak "sok hűhó semmiért," egymillió munkahely helyett 130 ezerrel kevesebb a munkahely, az elszámoltatás helyett pedig "elszámoltak tízig, hogy az érintettek elfuthassanak az elszámoltatás elől". A Jobbik szerint ez "nem reál, hanem orálpolitika, de ezzel a magyar társadalmat nem fogják kielégíteni".
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszában elmondta: az esztergomi petíciónak megnézik a tartalmát és a jogszabályok szerint fognak eljárni.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: inkább dicséretnek veszi, hogy a Jobbik nem elégedett a kormány munkájával. "Akkor ijednék meg, ha a Jobbik, amelyik rendvédelmi gettókat akar létrehozni, elégedett lenne a munkánkkal" - tette hozzá.

Varga István: új fejezet a magyar-román kapcsolatokban
Varga István (Fidesz) a kolozsvári Mátyás-szobor április 2-i újraavatása kapcsán a magyar-román kapcsolatok új fejezetéről beszélt.
Semjén Zsolt (miniszterelnök-helyettes) válaszában leszögezte: Mátyás-király személye a magyar megmaradás és élni akarás szimbóluma és szimbolikus a szobor megmaradásának története is. Semjén Zsolt kiemelte, hogy a szobor újraavatása szimbóluma a magyar-román együttműködésnek is, hiszen a két kormány 400-400 ezer eurós támogatást adott a szobor rekonstrukciójára. "Az erdélyi magyarság boldogulása szorosan összefügg a románság sikerével, Románia pedig a magyarok nélkül nem lehet sikeres" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Schiffer András: a kormány nem tudja letörni az ellenállást
Schiffer András az LMP frakcióvezetője az uniós pénzügy- és gazdasági minisztereinek hétvégéi gödöllői tanácskozása (ECOFIN) kapcsán elmondta: "sok jót a 80-as évek amerikáját idéző magyar vudu-gazdaságpolitikától sem várhatunk. Ami eddig látszik: az igazságtalan egykulcsos adórendszer okozta bevételkiesést zárolásokkal, megszorításokkal igyekszik a kormány pótolni. Csökkentik a táppénzt, a munkanélküli támogatásokat és ami igazán súlyos, hatalmas pénzeket vonnak ki munkaerő-piaci programokból."
Az ellenzéki politikus az elmúlt időszak legnagyobb tüntetésének nevezte a hétvégi szakszervezeti demonstrációt, ahol szerinte "olyanok is jelen voltak, akik kinn voltak az elmúlt 8 évben is az előző kormány megszorításai ellen tüntetni". Az LMP szerint a kormánypártok "folytatói az előző álbaloldali kormány megszorító politikájának, ehhez hozzárendelik a munkavállalói jogok, a munkavállalói biztonság leépítését; megpróbálják védtelenné, kiszolgáltatottá tenni a terhek viselőit, de az ellenállást nem fogják tudni letörni".
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter válaszában szép magyar sikernek nevezte, hogy a hétvégén az ECOFIN-csúcson nem Magyarország volt a téma, hanem "az euró-övezet néhány déli tagállama, akik komoly bajban vannak." A miniszter szerint nem hagyományos, de igen sikeres gazdaságpolitikát folytat Magyarország, amely megteremtette a pénzügyi függetlenséget egy olyan időszakban, amikor nagyon sok "nálunk biztosabb lábakon álló ország elveszítette azt."

Mesterházy Attila: az innováció a gazdaság kitörési pontja
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője ismertette a pártja által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot, amely rögzítené, hogy egy modern Magyarország megalapozásához, a gazdasági kitöréshez egy "fenntarthatóan növekvő zöld gazdaságra és innovációra van szükség".
Az MSZP szerint ebben az ügyben szakmai-politikai konszenzus kellene és remélik, hogy a határozatot a kormánypártok is támogatják.
Matolcsy György válaszában leszögezte: a kormány eddigi terveiben is, és ezt következőkben is fontos a megújulás, hiszen első intézkedéseik között a kormány egész működését megújították emellett létrehozták a Nemzeti Innovációs Hivatal és vállalták, hogy 1-ről 1,8 százalékra növelik a K+F részarányát a költségvetésben.


3. rész
Az innovációs fejlesztésekről, az iskolai erőszakról és a lakáshitelesek helyzetének rendezéséről volt szó hétfőn az interpellációk között a parlamentben.

MSZP: lesz még innováció Magyarországon?
Szekeres Imre (MSZP) arról beszélt, hogy az elmúlt 8 évben a szocialista kormányok több száz milliárd forintot fordítottak innovációs fejlesztésekre. Alapvető gondnak nevezte, hogy jelenleg kevés az olyan vállalkozás, amely magas high-tech lehetőségekkel rendelkezne, alacsony a kutatás-fejlesztési ráfordítás, és példátlanul alacsony a természeti és műszaki végzettségűek aránya is a felsőoktatáson belül. A jelenlegi kormány figyelmen kívül hagyta a korábban elfogadott innovációs politikai irányelveket, és a rendelkezésre álló pénzeszközöket befagyasztotta. Az ellenzéki politikus azt kérdezte, hogy miért nem érdekeltek a versenyképesség növelésében?
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt mondta, hogy lesz még innováció Magyarországon, de reméli, hogy soha többé nem lesz olyan osztogató és korrupciós rendszer, mint amilyet az előző kormányok működtettek. Olyan intézményrendszer működött, amit a felelősi körök teljes összemosása jellemzett. Az innovációs alap soha nem működött alapként, képtelen volt úgy gazdálkodni, hogy két-hároméves projekteket végre lehessen hajtani. Felidézte az elmúlt időszak szervezeti változásait, s azt mondta, hogy elkezdték a finanszírozási rendszer átalakítását is.
A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés viszont 207 igen, 77 nem és 1 tartózkodással jóváhagyta.

Fidesz: kártalanítják-e a Vocational Academy intézményeinek pedagógusait?
Pánczél Károly (Fidesz) azt idézte fel, hogy néhány éve a Vocational Academy alapítvány 12 községben 18 oktatási intézmény fenntartói jogát vette át Győr és Veszprém megyében, majd 2007 decemberétől a pedagógusoknak nem vagy csak késéssel fizette bérét. 2008 januártól egyáltalán nem kaptak fizetést a pedagógusok. Az indított munkaügyi perek végén a bíróság mintegy 100 millió kifizetésére kötelezte az alapítványt, amely ennek azóta sem tett eleget, és mintegy hetven pedagógus máig nem kapta meg többhavi munkabérét. Kiderült, hogy az alapítványnak már az induláskor hatalmas köztartozása volt. Kíván-e tenni valamit a tárca, hogy az érintetteket kártalanítsák, s van-e olyan lehetőség, hogy az alapítványi intézmények munkavállalói is jogosultak legyenek a bérgarancia-alap igénybe vételére. Hogyan kaphatott működési engedélyt egy olyan alapítvány, amely már működése kezdetekor köztartozással bírt? - kérdezte a kormánypárti politikus.
Halász János államtitkár válaszában azt mondta, hogy a szocialista kormányok nem tudták a problémát megoldani. Elmondta: az összes érintett bevonásával az ügy megtárgyalását kezdeményezik a tárcánál, és ígéretet tett arra, hogy a bérgarancia alap ügyében megkeresik a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert. Reményének adott hangot, hogy később a jogalkotás során a problémát tudják rendezni. Az Oktatási Hivatal ma is eljár az ügyben, lehetőségei a későbbi közoktatási törvény elfogadásával bővülhetnek a jövőben - jelezte.
A képviselő a választ elfogadta.

Jobbik: ki védi meg a tanárokat?
Ferenczi Gábor (Jobbik) azt kérdezte, hogy ki védi meg a tanárokat. A pedagógusok sem anyagi, sem erkölcsi megbecsülésnek nem örvendhetnek, és munkájuk során biztonságban sem érezhetik magukat. Konkrét eseteket idézve azt mondta, hogy foglalkozásuk ellátása során rengetek atrocitás éri a pedagógusokat, és nincsenek eszközeik a deviáns magatartású diákokkal szemben. Ezeknek a tanulóknak a szegregációjára van szükség - hangoztatta, s azt mondta, érdemes lenne a bentlakásos iskolák intézményén is elgondolkodni.
Halász János államtitkár válaszában azt mondta, hogy a legtöbb iskolai konfliktusban általános társadalmi problémák jelennek meg. A felmerülő problémák kezelésére új pedagógiai módszerek általánossá tételére van szükség. A nevelési-oktatási intézményeknek ez az egyetlen hatékony, többség által elfogadott eszköze.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 186 igen, 68 nem szavazattal jóváhagyta azt.

LMP: mi lesz az adósokkal április 15. után?
Vágó Gábor (LMP) azt kérdezte, hogy mi történik az adósokkal április 15. után. Mint mondta, hogy az elmúlt egy évben lakhatási kérdésekben csak egyhelyben topogást láttak, a kormánynak még ötlete sincs a közeljövőben tömegessé váló kilakoltatások megakadályozására. A moratórium lejárta után tízezer-számra indulnak meg végrehajtási eljárások, és nem látni, hogyan készül a kormány erre a helyzetre - jegyezte meg. Szerinte az árverési hiénák járnak majd igazán jól. Milyen intézkedésekkel készülnek az utcára kerülő családok megsegítésére? - kérdezte.
Répássy Róbert államtitkár azt mondta, hogy a kormányzati intézkedések irányai világosak: "alapos problémafelmérés, közben kríziskezelés, majd hosszú távra tervezés". Felidézte, hogy többször meghosszabbították a kilakoltatási és árverési moratóriumot, ez azonban ideiglenes válságkezelő jogintézmény, így fokozatosan vissza kell térni a követelések érvényesítésének általános rendjének. Ezért szűnik meg lépésről-lépésre a moratórium - mondta.
Az államtitkár szerint minden ezzel ellentétes szabályozási irány súlyos kockázatot jelentene a hitelviszonyokban közvetlenül érintettekre és a társadalom egészére nézve. Közlése szerint a lakáshitel fedezetéül szolgáló ingatlanok döntő többsége végrehajtáson kívül kerül árverésre, értékesítésre, és a kilakoltatások közül néhány száz érint lakáshiteleket, azok döntő többsége más tartozásból ered, közüzemi díjból, közös költségből vagy lakbérből.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 185 igen 78 nem, 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.


4. rész
Az Innovációs Nagydíj jövőjéről, a zöld gazdaság fejlesztéséről, valamint az MR2 Petőfi Rádióról kérdeztek a képviselők az interpellációk között.

MSZP: lesz-e évek múltán is Innovációs Nagydíj Magyarországon?
Kolber István azt tudakolta, hogy lesz-e évek múltán is Innovációs Nagydíj Magyarországon.
Elmondta: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján az jelent meg, hogy kétmilliárd forint innovációs támogatás kifizetése kezdődött meg az Innovációs Alap 25 milliárd forintnyi zárolásából.
Azt is kérdezte: miért csak kétmilliárd forintot fizetnek ki, amikor 25 milliárd forintot zároltak az elmúlt félév alatt az Innovációs Alapból? Mi lesz a fennmaradó 23 milliárd sorsa? - kérdezte.
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában elmondta: a Nemzetgazdasági Minisztérium felel az innovációs politikáért és a Nemzeti Innovációs Hivatal irányításáért, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig az Innovációs Alapért, valamint a pályázatok lebonyolításáért és kifizetéséért felelős.
Közölte: a kormány azon dolgozik, hogy egy tisztességes, világos, innovációfinanszírozási rendszer jöjjön létre, s június közepéig, végéig dolgozzák ki annak alapjait.
Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány mind európai szinten, mind pedig hazai szinten megpróbálja megtalálni azokat a forrásokat, amivel az innováció forrásai bővíthetők.
A szocialista képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 175 igen, 75 nem mellett elfogadta a választ.

MSZP: a zöld gazdaság fejlesztése Magyarország számára kiemelt feladat
Szabó Imre szerint a gazdasági válság leküzdését követően elfogadhatatlan, hogy ismét egy szociálisan igazságtalan és környezetét romboló gazdaság épüljön fel. A jövőben a környezet védelmének és gazdaság fejlődésének egymást erősítő folyamattá kell válnia - jelentette ki.
Új gazdaság létrehozására van szükség, mely szerinte egyszerre biztosítja a gazdaság gyarapodását és a foglalkoztatás növekedését.
Kijelentette: a zöld gazdaság fejlesztése Magyarország számára kiemelt feladat. Hozzátette: az előző kormányok az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében milliárdok sokaságát fordították a zöld gazdaság fejlesztésére és a panelprogramok finanszírozására.
Véleménye szerint a zöld gazdaság fejlesztése során olyan vidékgazdaságot kell kialakítani, mely a környezeti és természeti adottságokat figyelembe véve egyszerre kínál lehetőséget a munkára és a fejlődésre.
Feltette a kérdést: milyen intézkedéseket tervez a kormány a zöld gazdaság további fejlesztése érdekében?
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: a foglalkoztatottak alacsony számára, valamint az éghajlatváltozás okozta kihívásokra a zöld gazdaság kiépítése kínálhat gyógyírt.
Mint mondta, az Új Széchenyi Tervben 140 milliárd forintnyi keretösszeg áll rendelkezésre a zöld gazdaság számára.
A kormány elkötelezett a zöldgazdaság fejlesztésében - jelentette ki.
A szocialista képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 189 igen, 45 nem és 32 tartózkodás mellett elfogadta azt.

A Jobbik az MR2 vezetéséről
Vágó Sebestyén arról beszélt, hogy már 2010. december elseje óta Koltay Gergely az MR2 főszerkesztője. Úgy fogalmazott: elvi kifogása nincs az ellen, hogy más politikai oldalnak a holdudvarában is legyenek előadók, ne csak a nemzeti oldalon. "Kifogásom csak az ellen van, ha ezek uralnak egy közszolgálati médiumot" - tette hozzá.
Mint mondta, nem azt kéri, hogy az "írmagját se hagyják" az eddigi irányzatnak, csak ha már közszolgálati az adó, élvezhessék a népzenét kedvelők vagy a nemzeti rock rajongói is a rádióadásokat.
A jobbikos képviselő azt kérte az államtitkártól, hogy lépjen fel a közszolgálatiság érdekében.
Azt is kérte, hogy az államtitkár a vizsgálatát terjessze ki arra, hogy "melyik sarokban rejtőznek az SZDSZ ottmaradt pribékjei a közszolgálati rádióban".
Fónagy János államtitkár azt válaszolta: a médiatörvény részletes szabályokat tartalmaz arra nézve, hogy a rádióknak és a televízióknak milyen arányban kell magyar műsort adniuk.
Hozzátette: a rádióknál alapvető elvárás, hogy a zenei művek közzétételére szánt műsoridő legalább 35 százalékát magyar zenei művek bemutatására fordítsák.
Kijelentette: a műsorszolgáltató vezérigazgatójának feladata betartatnia a médiaszabályozásban előírtakat, nem pedig a kormányé.
A jobbikos képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 207 igen, 37 nem és egy tartózkodás mellett elfogadta azt.


6. rész
A Zeppelin-ház ügye, az élelmiszerbiztonság, a fegyvertartás és PANKKK-program is szóba került hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések során.

Jobbik a Zeppelin házról
Hegedűs Lórántné (Jobbik) azonnali kérdést tett fel a legfőbb ügyésznek. Azt mondta, hogy se szeri se száma a közelmúltban kirobbant ingatlanbotrányoknak, amelyeknek közös jellemzője a feltűnő értékaránytalanság.
Megjegyezte, hogy a beruházó érdekeit szolgai módon képviselő önkormányzatok és hatóságok részrehajlóak. Ide sorolta a belvárosi, Bécsi utcai Zeppelin-ház beruházását. Hozzátette, most viszont nyilvánosságra jutott, hogy vélhetően bűncselekményből származó pénzeket akarnak befektetni.
Feltette a kérdést, hogy a külföldi bűncselekményből származó pénzek magyarországi befektetése "nem veti fel esetleg a pénzmosás gyanúját".
Polt Péter azt felelte, hogy a Zeppelin-ház ügyében nincsen büntetőeljárás. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon akkor lehet nyomozást elrendelni, ha arra alapos gyanú van, de ilyen gyanút jelenleg nem lehet megállapítani. A pénzmosás feltételének nevezte, hogy a pénzösszeg bűncselekményből származzon, de erre nézve nincsen adatuk. Hozzátette, arról pedig nincs hivatalosan tudomásuk, hogy Izraelben milyen eljárás zajlik.

A PANKK-programért érvelt az LMP
Karácsony Gergely (LMP) azt kérdezte, hogy mi lesz a PANKKK-program sorsa. Közölte, hogy a program évente átlagosan 1500 koncertet, több mint kétszáz nagylemezt és közel száz tehetségkutató versenyt támogatott. Szavai szerint a program hidat képezett aközött amit a fiatalok kultúraként élnek meg, és aközött, amit az állam kultúraként fogad el.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly az LMP módosító javaslata nyomán a parlament 104 millió forintot fogadott el a programra, de a pénz egyelőre nem érkezett meg.
Halász János államtitkár azt mondta, hogy a program egyfajta vidéki kulturális fejlesztés, de színesebbé teszi a fővárosi klubéletet is. Elmondta, hogy 2005 óta a PANKKK-programra több mint egymilliárd forintot fordított az állam. Hozzátette, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban a tartalékképzés után is maradt 21 millió forint, amiből a program idén is elindulhat.

Az élelmiszerbiztonságért emelt szót a Fidesz
Selmeczi Gabriella (Fidesz) a vidékfejlesztési államtitkárhoz fordult az élelmiszerbiztonság ügyében. A képviselő azt mondta, egyre többször tapasztalható, hogy számos cég az élelmiszerek átcímkézésével és méreganyagot tartalmazó összetevők belekeverésével téveszti meg a vásárlókat.
Ángyán József azt mondta, hogy a felvetett kérdések a nemzetbiztonsági kategóriába tartoznak. Megjegyezte, hogy az élelmiszerellátás rendszere is problémás, ezért azt is át kell gondolni. Hozzátette, amíg a rendszert átalakítják, addig is erősíteni kell az ellenőrzést.

Jobbik a Mal Zrt.-ről
Kepli Lajos (Jobbik) azt mondta, hogy pontosan 14 év hirdették meg a Mal Zrt. részvényeinek értékesítését és 190 napja történt a vörösiszap-katasztrófa.
Emlékeztetett arra, hogy október 11-én a belügyminiszter a parlamentben jelentette be, hogy őrizetbe vették a cég vezetőjét és lefoglalták az eset kivizsgálásához szükséges iratokat.
A képviselő azt akarta megtudni, hogy hogyan áll a büntetőeljárás.
Kontrát Károly államtitkár azt felelte, hogy az illetékes nyomozóhatóság már a katasztrófa napján nyomozást indított, amit átadtak a Nemzeti Nyomozó Irodának és az eljárás szoros ügyészi felügyelet alatt zajlik. Kitért arra is, hogy az ügyben négy embert gyanúsítottak meg, de a részletekről a nyomozás érdekei miatt többet nem mondott.

Az LMP a fegyvertartás liberalizációja ellen szólalt fel
Szabó Tímea (LMP) felidézte, Lázár János fideszes frakcióvezető, egy a hónap elején tartott sajtótájékoztatóján nem adott egyértelmű választ arra, hogy az ön- és tulajdonvédelem jogának alkotmányba emelése magával vonja-e a fegyvertartás liberalizációját. A képviselő azt kérdezte, hogy az jelenti-e az arányosságot, ha ezentúl könnyebb lesz fegyverhez jutni.
Kontrát Károly azt mondta, már korábban megkezdődött a fegyvertartásról szóló törvény felülvizsgálata. A hatályos szabályokat nehezen áttekinthetőnek nevezte, ezért indokoltnak tartotta a felülvizsgálatot. Hozzátette, a módosítás során megkeresik az érintett kamarákat és széleskörű társadalmi vitákat folytatnak majd le.

Mutyizásról beszélt a Jobbik
Pörzse Sándor arról beszélt, hogy debreceni Pannon Guard Zrt. referencialistáján szinte csak önkormányzati és megyei megbízók szerepelnek. Hozzátette, hogy a cég egyedüli jelentkezőként elnyerte a városban a kerékbilincselés, a járművek elszállításának és tárolásának feladatát. A képviselő szerint Debrecenben is zajlik a "nagyüzemi mutyizás".
Kontrát Károly azt felelte, hogy visszautasítja a képviselő megalapozatlan vádaskodásait. Kérte, ha a képviselő bűncselekményről szerez tudomást, akkor tegyen feljelentést.

Olvasóink írták

27 hozzászólás
12
  • 27. meir 2011. április 12. 22:38
    „az amit a Jobbik muvelt Gyongyospatan az Milyen politika vajon???
    -mar "ha" azt lehet ugy csufolni!!??”
  • 26. pancser 2011. április 12. 13:47
    „Nem okvetlenül kell védeni a sötétséget, mert egyszer csak te is olyan leszel kedves "fióka"!”
  • 25. Phobos 2011. április 12. 13:45
    „Beosztott nincs, csak főnökök - 80 millió közpénz Orbán rokonának és baráti körének

    Kétkezi dolgozókat még nem foglalkoztatnak, de már öt igazgató kap fizetést a Budapesti Közlekedési Központtól (BKK). A többi 39 munkatárs mindegyike is valamilyen vezetői munkakörben tevékenykedik - értesült a Blikk.
    November közepétől március végéig, azaz 4,5 hónap alatt 77,6 millió forintot fizettek ki a munkabérükre és más személyi kiadásaikra. A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén pedig további 250 millió forintot szavaztak meg a BKK-nak. A BKK-t azért hozták létre, hogy olcsóbban és hatékonyabban szervezze meg a budapesti tömegközlekedést, mint azt a BKV tette eddig.
    A vezetők szintjén a BKK eddig legalábbis túltett elődjén. A Blikk városházi forrásai úgy fogalmaztak, hogy a BKK-nál nem létezik főosztályvezetőnél alacsonyabb beosztás. A társaság kommunikációs irodája szerint azonban ez csak átmeneti állapot, hiszen a vezetők feladata, hogy kialakítsák az intézmény szerkezetét.
    ,,A Társaság szervezetfejlesztése a felülről lefelé építkezés elvét követi, amely szerint először a szervezeti egységek vezetői pozíciói kerülnek betöltésre, és ezt követik az alacsonyabb szintű munkakörök" - írta válaszlevelében a sajtóosztály.
    A tervek szerint valamikor majd 1450-en fognak dolgozni, akiknek háromnegyede jegyellenőr, forgalomirányító és közútfenntartó lesz. Hogy eddig mivel foglalatoskodtak a BKK vezetői, azt hosszasan sorolja a közgyűlés által elfogadott beszámoló. Ám az itt feltüntetett beruházások szinte mindegyikébe még a BKK megalakulása előtt belefogott a fővárosi önkormányzat valamelyik cége vagy a Főpolgármesteri Hivatal ügyosztálya. Például az 1-es és 3-as villamosok fejlesztése, villamosok és trolik vásárlása, a 42-es villamos meghosszabbítása vagy épp a bicikliutak bővítése évek óta napirendben van a közgyűlésben.
    Sőt, a BKK beszámolójába olyan dolgok is bekerültek, amelyek már egy ideje elkészültek, például a Szabadság híd felújítása, a délbudai tehermentesítő út harmadik szakaszának kiépítése vagy épp a szentendrei HÉV felújításának hatástanulmánya - olvasható ki a dokumentumból.”
  • 24. fióka 2011. április 12. 12:27
    „16. pancser 2011.04.11. 23:32-->már megint bölcsebb lettél volna ha csendben maradsz”
  • 23. MANASZ 2011. április 12. 10:52
    „Magyarország a FIDESZ diktarúra által vezérelve célba vette az 1850.-s évek Bach korszakát. Akkor Habsburgok akarták a Magyarságot felszámoltatni, ma meg saját magunk. Nem engedik nyugdíjba az embereket és éhen halnak XXI. században Magyarordzágon emberek csupán azért, mert Tescheni Albert helyett Orbán diktarúra van most kialakulóban Európa teljes megrökönyödésére.. Vajon mennyi lenne most a 2/3 ? ha szavazás lenne. Ígéretek földjévé vált a Magyar haza,pedig nem erre szavazott a nép tavaly tavasszal. Megegyezés az elnyomás Európai uraival, testvérpárt Izraelből, éppen erre nem vágytunk. Orális Gazdaság lettünk lesöpörve a Nép akaratát, megélhetés legkisebb lángja pislákol a családok ezreiben. Isten Áldja Magyarországot !”
  • 22. xonder 2011. április 12. 09:14
    „Mi az a orálpolitika?
    <moderálva>”
  • 21. igazszó 2011. április 12. 09:05
    „A jobbik már eddig is sokkal többet tett le az asztalra, köszönet érte! Győr város polgármetstere is inkább jobbikos lett volna!!!!”
  • 20. senechal 2011. április 12. 05:39
    „egyik se ...”
  • 19. Prédikátor 2011. április 12. 05:02
    „inkább öt Jobbik mint egy fidesznyik....”
  • 18. alfonz53 2011. április 12. 00:51
    „pancser ismét belepancserkodott egy jó nagyot. Kár volt. Majd egyszer ő is belátja.”
  • 17. Egyállampolgár 2011. április 11. 23:40
    „Elszámoltatást!”
  • 16. pancser 2011. április 11. 23:32
    „Előbb utóbb mindenki rájön mi is a Jobbik! Nagy sötét szégyenfoltja a magyar demokráciának.”
  • 15. hehe08 2011. április 11. 22:31
    „orál ok..... csak megint a rossz végén állunk mi.... a nép....”
  • 14. embertelen 2011. április 11. 22:20
    „Előbb, vagy utóbb mindenki rájön arra, hogy a fidesz egy hazaáruló banda az élen Szájerral és Deutsch Tompikával.”
  • 13. bojtár 2011. április 11. 20:55
    „Ja azt elfelejtettem mondani nagyon toleráns ember vagyok meg is hatódtam ismét ezeken a szegény üldözött teljessen ártatlan cigányokon.”
  • 12. bojtár 2011. április 11. 20:52
    „http://www.youtube.com/watch?v=rKG36yUVtz4&feature=player_embedded#at
    kérdés van????? fidesz&mszp meg ugye rendet csinálunk úgy írtják a magyar népet mint búcsuban a céllövöldébe a pálcikákat”
  • 11. IV.Béla 2011. április 11. 19:55
    „Miért nem lehet egy sort sem olvasni itt, a kisalfold.hu-n a Papp Dani-féle hőstettről? Nincs nálatok váltásruha, szerkesztők?”
  • 10. tricse 2011. április 11. 19:04
    „Persze ha úgy jobban tetszik kis átcsoportosítással egy hónap alatt megoldanám,hogy ne legyenek éhező gyerekek! És akkor máris megérdemlem a fizut!”
  • 9. tricse 2011. április 11. 18:59
    „nimpuq
    elvállalom addig az országházi illemhelyek takarítását minimálbérért--na? :)mellékesben!”
  • 8. öszödiböszme 2011. április 11. 18:47
    „3. tricse 2011.04.11. 17:59
    Húú-húú, de jó lesz!! Itt egy- ketten alig várják a narancssárga pélót!”
27 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árokba csúszott egy autóbusz Nógrád megyében

Árokba csúszott egy autóbusz hétfőn Nógrád megyében Csitár és Nógrádgárdony között, a balesetben… Tovább olvasom