Kisalföld logö

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -8°C | -1°C

Ügynökmúlt, ördögi jelen

Az egyházi méltóságok kommunista ügynökmúltjának maradéktalan feltárásáért síkra szállnak a lengyel püspökök – miután a Varsó érseki székébe jelölt Stanislaw Wielgus beismerte: a lengyel titkosszolgálat informátora volt. Mi a helyzet Magyarországon? – kérdeztük Szeged-Csanád egyházmegye megyés püspökét, a Magyar Katolikus Püspöki Kar médiafelelősét, Kiss-Rigó Lászlót.
A múlt vasárnap olvastak föl a 38 milliós Lengyelország minden katolikus templomában azt a pásztorlevelet, melyben az áll, hogy a püspöki kar, „az egyház nem fél az igazságtól, még ha súlyos, szégyenletes igazságról van is szó, amely esetenként fájdalmat okoz". A levél „drámai fejleménynek" nevezi Stanislaw Wielgus kinevezett varsói érsek idén január 7-i lemondását. A történteket a Vatikán szóvivője az „egykori üldözők bosszújának" minősítette. „Védők és tanúk nélkül ítélkeztek" – mondott véleményt Józef Glemp bíboros, Lengyelország prímása, akinek utódaként 2006. december 6-án nevezte ki Wielgus püspököt a pápa.

Emlékezetes: Wielgus heteken át tagadta, hogy együttműködött volna a kommunista rendszer titkosszolgálatával. Lemondani azután kényszerült, hogy a nem szeplőtelen múltjára vonatkozó dokumentumokat két – történészekből, illetve egyházi személyekből álló – bizottság is hitelesnek találta. A lengyel püspökök pásztorlevele rámutat: a katolikus egyházra „nemcsak az igazság keresésének feladata vár, de az is, hogy kivegye részét a társadalmi megbékélés" előmozdításából.

Vád, per, helyreigazítás

Egy tisztázatlan eredetű és tartalmú ügynöklistán 2005 februárjában megjelent – többek között – Kiss-Rigó László címzetes katolikus püspök neve. Akkor bejelentette: büntetőeljárás megindítását kérte, az elkövető személyének felfedése után rágalmazásért pert indít. Rés vagy erős bástya? címmel az Élet és Irodalom 2006. március 3-án megjelent számában Ungváry Krisztián történész öt újabb katolikus főpapról – közte Gyulay Endre akkori szeged-csanádi püspökről és Kiss-Rigó László akkor címzetes, most szeged-csanádi püspökről – állította, hogy a Kádár-korszakban kapcsolatban állt a titkosszolgálattal. A lap Kiss-Rigó László ügyvédjének fölszólítására megjelentette helyreigazítási kérelmét, melyben kijelenti: ügynökként soha nem szervezték be, az állambiztonsági szolgálatokkal semmilyen formában nem működött együtt.

– A Vatikán átgondolta és elfogadta Wielgus püspök személyes döntését. E lépés lengyelországi, illetve az egész katolikus közösségre gyakorolt hatásának fölmérése nehéz. A vallásos embereket hitükben nem rendítheti meg, hiszen jól tudják: egész Közép-Kelet-Európában a politikai fegyvertár szívesen alkalmazott eszköze az ügynökmúlt fölemlegetése, sokszor indokolatlanul – válaszolt kérdéseinkre Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar médiafelelőse.

– Igen, engem is vádoltak, legutóbb 2006 márciusában azzal, hogy 1989-ben kapcsolatban álltam a titkosszolgálattal. Egy ilyen állításon jót derül, aki ismer. Az engem vádlót viszont bepereltem. A bírósági eljárás hamarosan véget is ér. Drukkolok is, hogy a lehető legnagyobb összegű legyen a kártérítés, mert azt már korábban a katolikus közoktatás támogatására ajánlottam föl. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy tisztán lássuk az egyház és a korábbi hatalom viszonyát. Mert azok, akiket hozzám hasonlóan 1981-ben vagy azt követően szenteltek pappá, csak hallomásból értesültek arról, hogy az egyházi vezetők között akadt, aki zsarolható volt, más túlbuzgóságból vagy egyéb ok miatt állt a szükségesnél szorosabb kapcsolatban a politikai hatalommal. Viszont a papok többsége híven szolgálta közösségét. Remélem, elérkezik az idő, hogy megfelelő törvények születnek annak érdekében, hogy tisztán lássuk a múltat!
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az UEFA kizárta a Feyenoordot

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) pénteken kizárta a Feyenoordot az UEFA-kupából, mert a… Tovább olvasom