Kisalföld logö

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 24°C Még több cikk.

Tízből kilencen érezzük a válságot

Magyarország - Válság ellen válságfű helyett eurót akar a magyarok döntő többsége, ha lehet, akkor minél gyorsabban. A bezzeg szlovákok csaknem olyan borúlátók, mint mi.

Az Európai Unió rendszeres közvéleménykutatás-sorozatában, az Eurobarometerben január-februárban reprezentatív felmérést készített arról, hogy az európaiak mit gondolnak a gazdasági-pénzügyi válságról. Ennek során összesen több mint 27 ezer embert kérdeztek meg személyesen. Az eredményeket nemrégiben tették közzé. Kiderült, hogy az uniós polgárok 80–90 százaléka valamennyi tagországban nagyon erősen aggódik a világgazdaság, az európai és a nemzeti gazdaságok miatt, ami a mostani helyzetre és az elképzelt jövőre is igaz. Ez a vélekedés személyes szinten már nincs ennyire túlsúlyban (58 százalék a mára, mindössze 56 a jövőre vonatkozóan).

Nem meglepő, hogy Magyarországon, ahol az átlagosnál jóval nagyobb visszaesést várnak az elemzők, ennél pesszimistább vélekedések a jellemzőek. Nálunk a megkérdezettek 88 százaléka állítja, hogy a válságnak már most vannak következményei a saját életére. A magyar gazdasággal kapcsolatban 97, az európai gazdaságokkal kapcsolatban 93, a világgazdasággal kapcsolatban 95 százalék helyezkedett erre az álláspontra. A borúlátók aránya mindegyik esetben csupán néhány százalékkal kisebb, ha a kérdés a jövőről szólt.

A magyarok, talán annak tudatában, hogy sérülékeny a hazai gazdaság, jobban bíznak a közösség erejében. Honfitársaink 76 százaléka úgy véli, az európaiak jobban védve lennének, ha a tagállamok összehangolt intézkedéseket fogadnának el. Ez 15 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. Ilyen megközelítést sürget egyébként az Európai Parlament is.

A forint jelentős gyengülése miatt a nagy többség részben az euróban látja a megoldás kulcsát. Nálunk 61 százalék mondja azt, hogy hatékonyabb védelmet nyújtana a válságban, mint a nemzeti valuta. Az eurózónán kívüli átlag mindössze 36 százalék. A magyarok összességében mielőbb szeretnék a közös fizetőeszközt használni: 47 százalék felgyorsítaná a bevezetés folyamatát, és csak 19 százalék lassítaná vagy állítaná le. Előbbi a legmagasabb arány a vizsgált országok között.


Az adatokból látszik, hogy a magyarok borúlátóbban ítélik meg a válság következményeit, mint az uniós átlag. Van olyan kategória, amelyben a szlovákok pesszimistábbak, és az is kitűnik, hogy az osztrákok összességében kedvezőbben ítélik meg a jelent és a jövőt nálunk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Történelem érettségi 2009 megoldás: Mátyás és az erdőirtás

A kisalfold.hu által megkérdezett jedlikes és hildes diákok szerint a kettest és hármast nem nehéz… Tovább olvasom