Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Rendkívüli parlamenti ülés: szezonja van a pedagógusoknak

Az MSZP az iskolakezdésről, a Jobbik a magyarságpolitikáról, a Fidesz pedig az IMF-hitel visszafizetéséről beszélt napirend előtt - a szakminiszter délután a pedagógusokra koncentrált.
20:29 - A pedagógus-életpályáról és a béremelésről szóló további képviselői felszólalásokkal, majd napirend utáni hozzászólásokkal zárult a parlament hétfői ülése.

Jobbik: miért most van szükség az emelésre?

Baráth Zsolt (Jobbik) személyes tapasztalatait idézve közölte: kiszámolta, hogy mennyivel emelkedett volna a fizetése a szociális szférában. Szavai szerint a változtatások nem kompenzálnák az elmúlt három, illetve öt évet.

Azt kérdezte: azért van most szükség az emelésre, mert a bérek 26 százalékkal a nyugdíjminimum alá csökkentek, azért, mert az elmúlt öt évben 31,2 százalékos volt az összinfláció vagy azért, mert a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete aláírásgyűjtésbe fogott és demonstárciókat ígért?

Frakciótársa, Novák Előd azt mondta, a béremelés forrásainak biztosításához - az arányos közteherviselés elveinek figyelembevételével - szükség volna például a reklámadó bevezetésére.

KDNP: két év alatt körülbelül négyszázmilliárdot kell kifizetni

Michl József (KDNP) arról beszélt, azért kellett az ütemezésen változtatni, hogy biztosan működhessen a rendszer, ugyanis a következő két évben körülbelül négyszázmilliárd forintot fognak majd a többletbérekre kifizetni.

Megjegyezte, hogy az előző kormányok idején csökkent a pedagógusok bére, most viszont a 34 százalékos idei béremeléssel mintegy négyhavi többletbérhez jutnak. Hozzátette, hogy a 16 százalékos egykulcsos adó miatt a nettó bér így is nőtt az elmúlt években. Hangsúlyozta, hogy a pedagógus családokat is komolyan érinti a rezsicsökkentés.

Független képviselők szerint is szükség van a béremelésre

Endrésik Zsolt (független) azt mondta, pedagógusként egyik szeme sír, a másik nevet. Szavai szerint habár az elmúlt években a pedagógusok rengeteg ígéretet hallottak, de minden emelés jól jön számukra.

A képviselő az érveket összegezve közölte, a javaslatot támogatni kell.

Az LMP színeiben politizáló független Osztálykán Ágnes azt mondta, nagyobb alázatosságot várt a képviselőktől a politikai adok-kapok helyett. A képviselő szerint az életpályamodell volt az egyetlen pozitívum a kormány oktatáspolitikájában, most pedig az ígéretüket sem tudják maradéktalanul megvalósítani. Hozzátette: örül a béremelésnek és annak, hogy az eredeti tervekhez képest többen részesülhetnek ebben. Feltette ugyanakkor a kérdést, hogy mikor rendezik a pedagógusokat segítők bérét.

Hoffmann: a kákán is csomót keresnek a képviselők

Hoffmann Rózsa államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta: minden képviselő kinyilvánította, hogy örül a béremelésnek, de az ellenzék a "kákán is csomót keres". Azért van szükség az életpályamodellre, mert a gyerekekről van szó, a pedagóguson múlik a gyerek fejlődése is - mondta az államtitkár.

Közölte továbbá, hogy a bérnövekmény a minimálbér emelésével ismét emelkedik majd, jövő szeptemberre pedig kormányzati ígéret van további emelésekre.

Napirend után az ősi hagyatékról, a lisztgyűjtésről és a földekről

Napirend után három képviselő kért szót. Korondi Miklós (Jobbik) az ősi hagyatékról, illetve annak helyreállításáról, Csizi Péter (Fidesz) a magyarok kenyere program lisztgyűjtéséről, Magyar Zoltán (Jobbik) pedig az állami fölkoncesszióról, annak nyerteseiről beszélt.

Latorcai János levezető elnök ezt követően lezárta a hétfői napirend tárgyalását, a parlament kedd reggel 9 órakor folytatja a munkát. A képviselők a keddi ülésen várhatóan elfogadják a pedagógus-béremelés kiterjesztéséről szóló előterjesztést.

19:27 - A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra - emelte ki az emberierőforrás-miniszter a köznevelési törvény módosítását ismertetve hétfőn a parlamentben.

Balog: minden pedagógus munkakörben dolgozóra kiterjed az életpálya rendszere szeptembertől

A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra - mondta az emberi erőforrások minisztere a köznevelési törvény módosítását ismertetve hétfőn a parlamentben.

Balog Zoltán expozéjában azt mondta: terveik szerint ezzel elkerülhető, hogy feszültség alakuljon ki különböző köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkabére és előmeneteli rendszere között. Hozzátette: a módosítás igazodik a kormány és a pedagógus-szakszervezetek között létrejött megállapodáshoz is.

A javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye az idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint - ismertette Balog Zoltán.

Fidesz: új időszak kezdődik az ország történetében

Új időszak, egy erőteljes béremelkedés időszaka kezdődik az ország történetében - mondta a fideszes Hoppál Péter, hangsúlyozva: a pedagógus-béremelési program jelentős részének végrehajtását már lehetővé teszi az ország gazdasági teljesítménye.

Mint mondta, a Bajnai-kormány egyhavi fizetést vett el az érintettektől, a jelenlegi előterjesztés viszont átlagosan 34 százalékos bérnövekedést valósít meg körükben. Hozzátette: frakciója azért is üdvözli a változtatást, mert az nemcsak egyszeri illetménynövelést tartalmaz, hanem továbbiakat is előrevetít a következő évekre, és biztosítani is fogják a fedezetét.

Utalt arra, hogy bár a szocialista kormányok idején is volt béremelés, annak fedezetét az akkori kormány csak a bevezetés évére biztosította az önkormányzatok számára, a rákövetkező évben azonban a helyhatóságok eladósodását okozta a döntés.

Úgy véli, a mostani javaslatot a 150-160 ezer pedagógus örömmel fogadja. Fontosnak tartotta, hogy a törvény kiterjeszti az eredeti jogszabály hatályát a pedagógus munkakörben dolgozók mindegyikére, a többi közt a szakszolgálat dolgozóira vagy a gyermekvédelmi intézményekben dolgozókra.

Bodó Sándor felszólalásában hangsúlyozta, hogy a béremelés mellett legalább ilyen fontos a társadalom odafigyelése a pedagógusokra. Mint mondta, korábban ez nem volt így, de a mostani javaslatban már látszik, hogy hogy a társadalom, a szülők jobban oda szeretnének figyelni az iskolákra.

Pósán László arra hívta fel a figyelmet, hogy kiterjesztették azok körét, akik részesülhetnek a béremelésből, és vonzóbbá tudják tenni a szakmát.

Az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

MSZP: a kormány a terheket maradéktalanul bevezeti, de csak részlegesen kompenzál

Hiller István (MSZP) közölte, hogy a szocialisták a bérnövekedést támogathatónak tartják. Az előterjesztés azonban a 2011-ben elfogadott köznevelési törvényt módosítja, amely szerinte jelentős mértékben korlátozza a pedagógusok lehetőségét. Pótlékokat, juttatásokat von el tőlük, és munkateher-növekményt is tartalmaz - tette hozzá.

Mint mondta, ennek ellensúlyozására kívánták létrehozni a pedagógus-életpályamodellt. Kifogásolta, hogy az a pillér, amely többletterheket ró a tanárokra, teljes egészében megvalósul, míg az ezt kompenzáló bérnövekményt most csupán 60 százalékban biztosítja a kabinet.

Úgy véli, az egész közoktatási rendszer átalakításáról elmondható, hogy az nem a szakma kezdeményezésére zajlik, hanem abból a politikai célból, hogy centralizálva tartsák kézben az oktatást.

A képviselő kidolgozatlannak nevezte a pedagógusok minősítéséről szóló elképzelést, amely szerinte szakmailag is megalapozatlan. Feltette a kérdést: kik fogják vizsgáztatni, előreléptetni a pedagógusokat?

Sós Tamás azt mondta, számos feszültségpont maradt a köznevelési törvényben, és nagyon nagy árat fizettetnek a pedagógusokkal, mert olyan kötelmek jelennek meg a szabályozásban, amelyek számos oktatáspolitikai alapelvvel szembemennek. Az önállóságukat adatják fel a pedagógusokkal - hangsúlyozta a képviselő.

Jobbik: kudarcot kommunikálnak úgy, mintha siker lenne

Dúró Dóra (Jobbik) azt mondta, a kormány úgy kommunikálja a kudarcát, mintha siker lenne, szerinte ugyanis a 2011-ben elfogadott béremelés 60 százalékát kapják most meg a pedagógusok. Hozzátette: annak örülnek, hogy négy százalékkal többen kaphatnak fizetésemelést.

Nyikos László ezzel kapcsolatban azt mondta, számításai szerint a költségvetés 500 milliárdos tartalékából finanszírozható lenne a fennmaradó negyven százalék is.

Pokorni módosítója

18:25 - A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatottaknak járó pótlékok jelenlegi szabályozásának fenntartását javasolja a köznevelési törvény módosításához benyújtott indítványában a fideszes Pokorni Zoltán.

Az Országgyűlés oktatási bizottságának kormánypárti elnöke indítványát azzal indokolja, hogy ezáltal anyagilag elismerik azt a pedagógust, aki több irányú képzettséggel rendelkezik. Ezáltal pedig elősegítik, hogy minél többen képezzék magukat tovább, és a szakos ellátást a kisebb intézményekben is biztosítani lehessen.

Pokorni Zoltán egy másik módosító javaslatával garanciát kíván teremteni arra, hogy a közalkalmazottat, a munkavállalót az új illetményrendszer bevezetésével ne érje hátrány. A volt oktatási miniszter rögzítené, hogy aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, gyakornok fokozatba sorolnák, azzal, hogy illetménye, munkabére a megállapítást megelőző juttatásainál nem lehet alacsonyabb.

Szerepeltetné a javaslattal összhangban, hogy munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók esetén a pedagógus I. fokozatba történő besorolásnál a munkaviszonyban töltött időt kell alapul venni a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottak alapján.

A két indítvánnyal megegyező változtatást több fideszes politikus is benyújtott hétfőn.

Pedagógus, életpálya, fizetés

18:01 - A pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra - emelte ki az emberi erőforrások minisztere a köznevelési törvény módosítását ismertetve hétfőn a parlamentben.

Balog Zoltán expozéjában azt mondta: terveik szerint ezzel elkerülhető, hogy feszültség alakuljon ki különböző köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkabére és előmeneteli rendszere között. Hozzátette: a módosítás igazodik a kormány és a pedagógus szakszervezetek között létrejött megállapodáshoz is.

Az indítvánnyal átfogó és a felelősségi viszonyokat egyértelműen rendező törvény részeként határozhatnak a béremelésről. Része ugyanakkor az új típusú munkabeosztás, a heti kötelező óraszám átalakítása. A többlettanítással járó óradíjak ennek kapcsán megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.

Kitért arra, hogy a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint - ismertette Balog Zoltán.

A miniszter kifejtette: a 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ami átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent. Hozzátette: jövő szeptemberében újabb 10 százalékos növekedés várható, és további hasonló arányú emelések következnek minden év szeptemberében, amíg a 100 százalékot el nem érik. 2016 januárjáig ez 200,6 milliárdot jelent a költségvetésnek - fűzte hozzá.

Megállapította: a költségvetési helyzetet figyelembe véve méltányos emelést biztosítanak 2013. szeptember 1-től. A változások ugyanakkor 2015. szeptember 1-től kiterjednek az intézményekben a nevelői-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, pedagógus szakképzettséggel rendelkezőkre is.

A javaslat rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást.

Az indítvány lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete mindenképpen megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők, és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének.

Szólt még arról, hogy a Klebelsberg Ösztöndíj elindításával szeretnék segíteni a pályára készülőket. Ezeket a juttatások nem kell visszafizetni, ugyanakkor megélhetést jelentenek a tanulmányi időszak alatt. Meghirdetésének már az idei felvételi rendszerben érezhető volt a hatása és éppen a hiányszakokon emelkedett a jelentkezők aránya - jelezte.

A tárca vezetője fontosnak tartotta, hogy a pedagóguspálya presztízse növekedjen, hiszen ebben az esetben az oktatás színvonala is emelkedik. Balog Zoltán összegzése szerint az életpálya megteremtése régi adóssága a kormányoknak, és régi vágya azoknak akik a közszolgálatban dolgoznak. A pedagógusoknak ilyen perspektíva teremtése a rendszerváltással megegyező idejű. Szerinte a korábbi emelések azért mondtak csődöt, mert nem rendeltek hozzá megfelelő minősítési rendszert, illetve, mert annak terhét minden költségvetési fedezet nélkül áthárították az önkormányzatokra.

Azonnali kérdések

17:10 - A Jobbik betiltása és az online pénztárgépek ügye is téma volt az azonnali kérdések között hétfőn a parlamentben. A kérdések során a Dunaferr megvásárlásával kapcsolatos állami tervekről is érdeklődtek a képviselők.

MSZP: betiltható-e a Jobbik?

Nyakó István (MSZP) a Magyar Gárda kapcsán azt kérdezte a Belügyminisztériumtól (BM), hogy hajlandóak-e megvizsgálni azt, hogy a magyar törvények és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság döntése alapján a gárda "alapítóját, támogatóját és parlamenti képviseletét", a Jobbik Magyarországért Mozgalmat "felszámolják, betiltsák és eltüntessék az országból". Emlékeztetett rá ugyanis, hogy a gárda betiltása ellenére a múlt héten is avattak új gárdistákat Vona Gábor Jobbik-elnök részvételével.

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában elmondta: az említett rendezvényt egy magánszemély bejelentette, így azt előre betiltani nem lehetett, de az avatások megkezdésekor nyolc ember ellen eljárást indított a rendőrség. Hozzátette: a Jobbik már eljutott odáig, hogy a Magyar Gárda már számukra sem vállalható. A párt betiltását pedig nem az Országgyűlésben, hanem jogi úton kell kezdeményezni - tette hozzá.

Jobbik: engedjék el a pénztárgépek online bekötésének díját a kisvállalkozásoknál!

Volner János (Jobbik) arról beszélt: 92,5 milliárd forint többletbevétele származik az NGM-nek az online pénztárgépek bekötéséből és ennek az összes terhét a kisvállalkozások fizetik meg. Emlékeztetett rá, hogy már korábban kezdeményezték a bekötési díj eltörlését a kisvállalkozók esetében, de a kormány erre nem hajlandó. Hozzátette azt is: a bekötéshez szükséges szoftvert kidolgozó három cég közül kettő "Közgép-közeli".

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában leszögezte: az áfából éves szinten 350-550 milliárd forint esik ki a költségvetésből a szürke- és a fekete gazdaság miatt, így az online pénztárgépek bekötése minden adófizető és tisztességes kereskedő érdeke.

Jobbik: milyen tervei vannak a kormánynak a Dunaferrel?

A kérdések sorát nyitó Bertha Szilvia (Jobbik) arról érdeklődött, hogy ha a kormányzat valóban meg akarja vásárolni a Dunaferrt, akkor mi lesz a jelenleg elbocsátás előtt álló 1500 dolgozó sorsa, illetve van-e a kabinetnek kész terve a cég működtetésre. Vannak-e előremutató megoldások arra az esetre, ha nem sikerül megvásárolni a Dunaferrt - kérdezte.

Cséfalvay Zoltán államtitkár leszögezte, hogy a kormány elhibázottnak tartja a vasmű 2004-es privatizációját. Egyúttal nyilvánvalónak nevezte, hogy az acélipar stratégiai ágazat Magyarországon.

Arra is kitért, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium már múlt év decembere óta folyamatos kapcsolatban van a Dunaferrel. Kiemelte, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felkészült arra, hogy segítse a leépítésben érintett dolgozókat.

A cég megvásárlásával kapcsolatos tárgyalások folynak, arról egyelőre érdemi információval nem tud szolgálni - zárta felszólalását.

Fidesz: mikor lesz kerékpárút Visegrád és Esztergom között?

Hadházy Sándor (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy mikor épülhet ki Visegrád és Esztergom között egy európai szintű, biztonságos kerékpárút? Hangsúlyozta, hogy történelmük alapján két kiemelt fontosságú városról, két turisztikai fellegváráról van szó.

Fónagy János államtitkár azt felelte, hogy a kerékpárút kiemelt fejlesztésnek számít, annak kivitelezése 2015-re válhat valóra.

16:57 - A dunai árvíz okozta károk megtérítéséről, a romagyilkosságok áldozatainak kárpótlásáról, az IMF-hitelről, az áfa-csökkentésről és a devizahitelesek megsegítéséről volt szó az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: megtérítik a dunai árvíz utáni károkat?

Gőgös Zoltán arról beszélt, miután levonult a dunai árvíz, úgy tűnik, hogy a kormány elfeledkezett azokról a mezőgazdasági termelőkről, akiket komoly kár ért. Felidézte, hogy az érintett három település július 22-én fordult Bakondi György miniszterelnöki megbízotthoz, hogy több száz milliós, nem árvízi területen keletkezett kárukat térítsék meg. E nélkül őszi tevékenységüket nagyon nehezen tudnák elindítani. Úgy látta, olyan helyzetről van szó, amit nem lehet a kárenyhítési alapra bízni, és a károk ebből az alapból nem rendezhetők.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta: ez a kormány máshogy viszonyul az árvízhez, mint a szocialista kormányok szoktak. Kezdettől fogva azon voltak, hogy valóban megtérítsék a károkat, amelyek az árvíz idézett elő. Közölte: árvíz kár esetében kárenyhítésre, a védekezési kárnál pedig teljes kártérítésre számíthatnak az érintettek. Jelezte: a védekezés és a helyreállítás költségei több mint 30 milliárdot tesznek ki. A bejelentők a kár okaként 61 százalékban az árvizet, 37 százalékban a belvizet jelölték meg, a fennmaradó két százalék a védekezési és a menekülő vadak okozta kár.

Jobbik a romagyilkosságok áldozatainak kárpótlásáról

Mirkóczki Ádám hangsúlyozva, hogy senkinek érzékenységét nem akarja megsérteni, azt mondta: egy nagyon káros dilettáns döntést hozott a kormány azzal, hogy a cigánygyilkosságok áldozatainak hozzátartozóit kárpótolni kívánják. Ennek nagyon rossz üzenete van, hosszú távon nagyon káros - vélte a jobbikos képviselő.

Úgy fogalmazott: egyetlen fillért sem sajnálnak a tragédiát átélt családoktól, de fájdalmukat semmilyen pénz nem fogja enyhíteni. Ugyanakkor miközben azt mondják, hogy gyilkosság és gyilkosság között nincs különbség, most mégis kettős mércét alkalmaznak, és óriási különbséget tesznek. Évente 140 gyilkosság történik, most mégis kiragadtak egyetlen esetet, aminek semmi hozadéka nincs, a cigányság integrációját egy hangyányit sem viszik előre, a társadalmi feszültséget viszont tovább mélyítik.

Tállai András belügyi államtitkár közölte: a kártalanítás oka, hogy az állam felelősséggel tartozik, mert alkalmazottai hibáztak. Az egyik és másik gyilkosság között az a különbség, hogy az állam vélhetően hibázott, és ez kiderült. Szeptember elején tárgyalnak a hozzátartozókkal, és tisztességes kárpótlást fognak felajánlani - jelezte.

Megjegyezte: az emberölések száma 2012-ben 112-volt, 2008-ban, a szocialisták idején pedig 147. Hozzátette: a jobbikos képviselők nem tiltakoztak, amikor a 2006. október 23. utáni események sérültjeinek kárpótlásáról döntöttek. Szerinte nem a kormánynak, hanem a Jobbiknak van kettős mércéje, ha "roma vagy cigány embert ér kár, és az állam kártérít, akkor ezt ne csinálja, ha egyébként magyar embert ér, akkor támogatják, és felszólalnak mellette". Ezt nem szeretnénk mi, amit önök csinálnak - fogalmazott.

Fidesz: mekkora terhet jelentett az IMF-hitel?

A fideszes Puskás Imre arra volt kíváncsi, hogy mekkora terhet jelentett az IMF-hitel, milyen részt vállalt a visszafizetésből az előző és a mostani kormány. Magyarország stabil lábakon áll, a költségvetés, a gazdaság stabil, azonban ez nem volt mindig így - mondta a kormánypárti politikus, majd felidézte a hitel felvételét és a visszafizetéshez vezető utat.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában kiemelte: az előző kormánynak semmilyen terhet nem jelentett a hitel, a visszafizetés oroszlánrészét ennek a kormánynak kell vállalnia. Az a normális, ha egy ország képes a piacról finanszírozni magát, erre az előző kormányok képtelenek voltak - mondta az államtitkár, hozzátéve: a piacról való finanszírozásban az a jó, hogy nincs benne a politika.

MSZP: meddig vár a kormány az áfacsökkentéssel?

Lamperth Mónika (MSZP) azt kérdezte a kormánytól, hogy miért nem fogadják el a szocialisták kezdeményezését az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséről. Mire várnak még, megvárják amíg az élelmiszeripar teljesen tönkre megy? - tette fel a kérdéseit az ellenzéki politikus.

Cséfalvay Zoltán válaszában hangsúlyozta: a kormány érti, hogy mi a probléma, a kérdés az, hogy valóban az áfacsökkentés-e a megfelelő megoldás. Szerinte olyan rendszert kell kialakítani, amely valóban a fogyasztók számára jelent könnyebbséget és a csökkentés nem veszik el az élelmiszerláncoknál.

Jobbik: ne tegyen különbséget a kormány a devizahitelesek között!
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a devizahitelesek megmentése kapcsán szólította fel a kormányt arra, hogy ne tegyen különbséget devizahitelesek és devizahitelesek között, és ne csak a lakáscélú hitelek károsultjainak nyújtsanak segítséget. Szerinte a bankok kárt okoztak a magyar embereknek, ez forintosítható, így ezt az összeget vissza kellene venni a pénzintézetektől.

Cséfalvay Zoltán válaszában hangsúlyozta: a bankszektorral folytatott tárgyalásoknak két sarokpontja van. Egyrészt a megoldás hatása hosszú távon kiszámítható legyen, másrészt pedig lényegesen csökkenjen a törlesztőrészlet. Az államtitkár elismerte, hogy számítások szükségesek a szabad felhasználású és az autóhitelek felvevőinek esetében. Hangsúlyozta azt is, hogy a devizahitelek kapcsán a bankok mellett a hiteleket felvevők és az állam is felelős.

Interpellációk

16:10 - Az új kaszinókról, és a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról is kérdezték a kormány képviselőit az interpellációk során, majd a képviselők megszavazták Jávor Benedek és Szabó Tímea független képviselők tiszteletdíjának csökkentését.

MSZP: újabb kaszinókat nyithatnak az erre kiválasztottak

Tóth Csaba MSZP-s képviselő szerint a kormány újabb tíz kaszinónak adna koncessziót, de az erről szóló pályázaton csak meghívottak vehetnének részt. Hozzátette: ez a módszer a dohánypiacon egyszer már jól működött, már most tudják, hogy kik lesznek a nyertesek. Emlékeztetett, hogy a kormány korábban a liberalizált rendszert megszüntette, az emiatt kieső állami bevételt pedig az online szerencsejáték magadóztatásával pótolta volna. A képviselő azt kérdezte: mi indokolja a szerencsejáték-piac bővülését, mi alapján választják ki a pályázaton résztvevőket?

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy "másodvonalas" kaszinóüzemeltetésre nyitnak most lehetőséget, de a korábbiaknál sokkal szigorúbb feltételek mellett. Legfeljebb tíz, nem fővárosi és Pest megyén kívüli kaszinót nyithatnak. A pályázatról azt mondta, még vizsgálják a jogi és gazdasági feltételeket, ezért nem tud a kiválasztási elvekről további tájékoztatást adni.

Tóth Csaba nem fogadta el az államtitkári választ, az Országgyűlés viszont 196 igen, 71 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Jobbik: a kormány nem képes kezelni a Kincsem-parkkal kapcsolatos folyamatokat

Szilágyi György a Kincsem-parkkal, illetve a Kincsen Kft.-vel kapcsolatos visszaélésekről kérdezte a kormány képviselőjét. Mint mondta, a kabinet folyamatosan kitér a válaszadás elől, és továbbra is milliárdos állami támogatásban részesíti a gazdasági társaságot. A képviselő furcsállta, hogy a lóversenypálya területével kapcsolatos peres eljárásban a vagyonkezelő súlyosan a közérdekkel ellentétes álláspontot képvisel. Szilágyi György azt kérdezte: napirendre veszik-e a Kincsem Park ügyének rendezését, és miért lehetetlenítik el a visszaélések feltárását?

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában visszautasította, hogy a kormányt mulasztás terhelné a nemzeti örökség támogatásával kapcsolatban. Mint mondta, új pályára helyezték a nemzeti lovassportot és az ezzel összefüggő területet, 2011-ben elfogadták a versenyszervező cég középtávú stratégiáját, a tulajdonos Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelést hajtott végre, a gazdálkodás 2-3 éven belül nyereségessé válik.

A peres ügyekben folyik az eljárás - mondta az államtitkár és azt kérte, hogy a két ügyet ne mossa össze a képviselő.

Szilágyi György nem fogadta el a választ, a parlament 194 igen, 41 nem ellenében, tartózkodás nélkül támogatta az államtitkár válaszát.

A Fidesz a megváltozott munkaképességűek támogatására kérdezett rá

Tarnai Richárd (KDNP) felidézte, hogy a kabinet egy olyan projektről döntött, amellyel mintegy 10 ezer megváltozott munkaképességű ember munkába állásához nyújthat segítséget, 12 milliárd forint felhasználásával.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy a lakosság több mint 4 százaléka él valamilyen fogyatékossággal. Arra várt választ, a munkaadók közül melyek vehetnek részt a programban?

Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár emlékeztetett a szocialisták egykori minisztere, Szűcs Erika szavaira, aki szintén fontosnak tartotta a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának segítését. "A szavakat azonban nem követték tettek" - fogalmazott, kifogásolva az ellenzék bírálatait.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy az érintettek a nyílt munkaerőpiacon is el tudjanak helyezkedni. Felidézte a kormány eddigi intézkedéseit, amelyekkel több tízezer embernek nyújtottak segítséget.

A képviselő a választ elfogadta.

Lenhardt Balázs a nemzeti összetartozás dalát bírálta

Lenhardt Balázs független képviselő felszólalásában igénytelennek, pocséknak, semmitmondó giccsdalnak nevezte azt a dalt, amellyel a közigazgatási tárca kívánta "megünnepeltetni a méltó emlékezés helyett" június 4-ét, Trianon évfordulóját.

"Mit érezne Fónagy Jenő képviselőtársam, vagy bármelyik zsidó származású képviselőtársam a számos holokauszt-megemlékezés egyikén, ha a kormány által közpénzből propagálva és népszerűsítve vidáman pöfögő mozdonyokról és a friss tábori levegő szépségéről írnának egy dalt?" - tette fel a kérdést a politikus.

A történet pikantériájának nevezte, hogy Doncsev András államtitkár felesége is az előadók között volt, és óriási szégyennek nevezte a dalt.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára mind a felszólalás stílusát, mind annak tartalmát visszautasította, és úgy fogalmazott: "két zászlóégetés között csak ilyen stílus telik tőle". Szerinte a képviselő a politikai aktualitással sem tartja az ütemet, azóta ugyanis több ünnep és megemlékezés is zajlott, és témát adhatott volna akár az augusztus 20-ai István a király című rockopera megrendezése is - mondta.

Sok határon túli közreműködő van a dal előadói között - emlékeztetett. Az államtitkár a XX. század legnagyobb sorstragédiájának nevezte Trianont. Fontosnak nevezte annak megünneplését, hogy a magyar nemzet fel tudott állni, meg tudta őrizni integritását és kultúráját.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban 210 igen szavazattal, 37 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta azt.

Az Országgyűlés ezt követően elfogadta Jávor Benedek és Szabó Tímea független képviselők tiszteletdíjának 50-50 ezer forintos csökkentését. A házelnök erre azt követően tett javaslatot, hogy a politikusok korábban, a miniszterelnök Tavares-jelentésről szóló felszólalása alatt megzavarták az ülés rendjét.

Napirend előtt

15:48 - A napirend előtti felszólalásokat követő interpellációk során az uniós támogatásokról, a pedagógusokat érintő változásokról és a rászorulók gyermekek nyári étkeztetéséről is kérdéseket tettek fel a képviselők.

Lemondott mandátumáról Nagy Andor

A napirend ismertetése során Szűcs Lajos jegyző bejelentette, hogy Áder János köztársasági elnök megküldte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének kinevezésről szóló átiratát az Országgyűlésnek. Karas Monika médiatanácsi elnöki kinevezéséről várhatóan a jövő héten határoz majd az Országgyűlés.

Kövér László házelnök bejelentette, hogy a kereszténydemokrata Nagy Andor - aki izraeli nagykövetként dolgozik majd tovább - lemondott parlamenti mandátumáról. Ezzel a képviselők jelenlegi száma 384 főre csökkent.

MSZP: 5-600 milliárd forintnyi forrás veszhet el

Az interpellációk sorát nyitó Nemény András (MSZP) azt mondta, kiderült, hogy az Európai Unió 13-at nem finanszíroz a 15 darab 2013-as operatív programból. A politikus közölte, hogy így viszont 5-600 milliárd forint uniós forrás veszhet el, ráadásul ezek többsége már megvalósult beruházásokat érint. A nemzeti fejlesztési tárcánál uralkodó állapotokat bíráló képviselő azt kérdezte, kiket terhel a politikai és a jogi felelősség ezért a kudarcért.

A válaszadó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a 2010-es kormányváltás idején fejetlenséget, lemaradást, túlburjánzott bürokráciát és értelmetlen fejlesztéseket találtak az uniós források felhasználásának területén.

Felhívta a figyelmet, hogy 2010 előtt a heti kifizetések átlaga alig érte el a hétmilliárd forintot, miközben az elmúlt negyedévben közel négyszázmilliárd forintot fizettek ki, ami több mint 30 milliárd hetente.

Arra is kitért, hogy gyökeresen átalakították a pályázati rendszert, átláthatóvá tették a támogatási folyamatokat. Hangsúlyozta, hogy a közbeszerzések esetében új, centralizált ellenőrzési rendszert vezettek be a forrásvesztés és a szabálytalanságok megelőzésének érdekében.

Semjén Zsolt kijelentette: Brüsszel alapvetően mondvacsinált okokra hivatkozva fagyasztotta be a források kifizetését és habár Magyarország februárban megtette a szükséges lépéseket, egyelőre mégsem sikerült pontot tenni az ügy végére. Azt is kiemelte, hogy idén várhatóan 5-600 milliárd forintnyi új forrást helyeznek ki a magyar gazdaságba.

A képviselő a választ nem fogadta el, helyette a Ház tette meg 198 igennel 76 nem ellenében.

Az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

Jobbik: mintegy 165 ezer pedagógus rosszabbul jár majd

Dúró Dóra (Jobbik) arról beszélt, hogy a tanárok csak a tanévkezdés és a pedagógus-életpálya bevezetése előtt néhány nappal ismerhetik meg a rájuk vonatkozó változtatások adatait.

A politikus szerint a hétfői parlamenti ülésen álságos a béremelésre jogosultak körének kiterjesztésére hivatkozni. Kijelentette, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 165 ezer pedagógus jár jelentősen rosszabbul a jelenlegi jogszabályokhoz képest, és csak mintegy 6500 főre terjesztik ki az emelést.

A képviselő, aki szerint becsapták az érintetteket, arra is felhívta a figyelmet, hogy nőni fognak a tanárok többletterhei. Példaként említette, hogy emelkedni fog a kötelező óraszám és a helyettesítésért sem jár pluszjuttatás. Több munkáért adni több pénzt, az nem jelent béremelést - összegzett.

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár válaszként azt mondta, pont fordítottak azok az adatok, mint amiket Dúró Dóra említett. Megjegyezte, eddig négyezer néhányszáz pedagógusnak voltak extrém különjuttatásai, amelyeket a béremelés nem tud pótolni. A többiek - az esetleges korábbi túlórákat is beleértve - ötszámjegyű emelésben részesülnek - mondta.

Elmondta, rossznak tartották azt a rendszert, amelyik egyfajta óraadónak tekintette a pedagógusokat, éppen ezért feladathoz kötött munkaidőt határoztak meg.

Válasza végén az államtitkár külön köszöntötte Dúró Dóra és Novák Előd kisbabáját, aki a felszólalás alatt édesapja ölében ült.

A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés viszont megtette azt 184 igennel 39 nemmel és négy tartózkodással.

Fidesz: a kormány hogy támogatta a gyermekek nyári étkeztetését?

Hirt Ferenc (Fidesz) arról beszélt, hogy habár a gyermekek egészséges fejlődésének egyik alapja az egészséges táplálkozás, a mélyszegénységben élők közül sokan nem jutnak elegendő ételhez. A politikus nagy jelentőségűnek tartotta az ingyenes közétkeztetést, amelyben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kapó gyerekek részesülhetnek.

A képviselő azt akarta megtudni, hogy a kormány idén milyen mértékben támogatta a gyermekek nyári étkeztetését.

Soltész Miklós válaszában hangsúlyozta, hogy a 2,4 milliárd forintos támogatásból - a szabályváltozások után - a tavalyi 1064 helyett idén már 1170 önkormányzat nyújtott be igénylést. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára közölte: tíz százalékkal többen ismerték fel azt, hogy szükség van a termelés erősítésére és a legrászorultabbak támogatására.

2012-ben 2,37 milliárd forint támogatási igény érkezett, míg idén 2,638 milliárd forintra pályáztak az elmúlt hónapokban - emelte ki. Hozzátette: a leghátrányosabb és a hátrányos helyzetű településeket nem érintette a túligénylés, ők száz százalékosan megkapták az általuk kért összegeket.
Újabb adatokat idézve Soltész Mikós elmondta, hogy a nyár folyamán 109 ezer 656 rászoruló gyermeknek tudtak meleg étkeztetést biztosítani.
A képviselő a választ elfogadta.

14:52 - A KDNP frakcióvezetője a párt egykori képviselőjére emlékezett, az MSZP az iskolakezdésről, a Jobbik a magyarságpolitikáról, a Fidesz pedig az IMF-hitel visszafizetéséről beszélt az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülésének hétfői napján napirend előtt. A rendkívüli ülést azért hívták össze a kormány kezdeményezésére, hogy a pedagógus-béremelés kiterjesztéséről szóló előterjesztést megvitassa és elfogadja a Ház.

Az ülésnap kezdetén a képviselők megemlékeztek Gyarmati Dezső és Keresztes Sándor volt országgyűlési képviselőkről. Gyarmati Dezső nyolcvanöt éves korában hunyt el augusztus 18-án. A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója, politikusként 1990 és 1994 között az MDF országgyűlési képviselője volt, majd 2003-ban a Fidesz kulturális tagozatában a sportszekció elnöke lett. Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt egykori elnöke, tiszteletbeli elnöke 94 éves korában hunyt el, szintén augusztusban.

A KDNP Keresztes Sándorra emlékezett

Harrach Péter (KDNP) Keresztes Sándort méltatta napirend előtti felszólalásában. Azt mondta, a politikus közéleti szerepe összefonódott a keresztény-szociális mozgalmakkal és az azokból kinövő párttal.

A társadalmi igazságosság megvalósításáért küzdő szervezetek munkájába kapcsolódott be, amelyek a kisemberek felemelkedését célozták - hangsúlyozta a frakcióvezető, emlékeztetve arra, hogy erdélyi kapcsolatokat is tartott és a párt újjászervezésében is részt vett. Egyéni életében a családszeretet, a közéletben a társadalmi igazságosság, az egyházáért és hazájáért vívott küzdelem volt az életcélja - mondta Keresztes Sándorról a KDNP-s politikus.

MSZP: sok szülőnek a rosszkedvűség nyara volt az idei

Hiller István (MSZP) szerint a szülőknek és a diákoknak, valamint a pedagógusoknak is sok bosszúságot okozott az oktatási kormányzat tevékenysége, a hamarosan induló tanév ugyanis a pedagógusok legnagyobb szakszervezete szerint igen előkészítetlen.

Ennyi tiltakozás, megmozdulás, petíció emberemlékezet óta nem volt nyáron a közoktatásban - fogalmazott. A problémák közé sorolta az intézményvezetők kinevezésének ügyét, amelynek során az iskolák 20 százalékában nem jelöltek ki igazgatót. Miért kell központosítani azt, ami rendben működött? - tette fel a kérdést.

Az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: nem érti a szakszervezet tiltakozását, hiszen az érdekvédelmi tömörülés több mint egy hónapja tájékoztatást kapott a tanévkezdés részletszabályairól.

A tiltakozást politikai indulattól gerjesztett lépéseknek nevezte és azt mondta: most sincs több probléma, mint a megelőző években.

Hoffmann Rózsa közölte, az igazgatók presztízsének növeléseként tekint a központi kinevezésre, amely által az iskolavezetők fontos személyiségek lettek a magyar közéletben. Közölte azt is: figyelembe vette mind a szülők, mind a tankerületek véleményét, és ott nem nevezett ki igazgatót, ahol szabálytalanságokat tapasztalt.

A Jobbik a külpolitikát bírálta

Szávay István (Jobbik) szerint gyalázatosan szerepelt a magyar külügy akkor, amikor Vona Gábor Jobbik-elnököt, az Erdélyi Magyar Ifjak táborában adott nyilatkozata miatt ki akarták toloncolni Romániából. Bírálta a külügyi tárcát, amiért eleget tett a nyilatkozattól való elhatárolódás kérésének, annak ellenére, hogy szerinte Vona Gábor nem kívánt háborúra uszítani akkor, amikor azt mondta: a magyar közösségek érdekénél nem lehet fontosabb az országok közötti jó kapcsolat.

Kijelentette: a külügy "a románok oldalára állt ebben a diplomáciai konfliktusban". Szerinte Romániában, a Jobbikon keresztül az egész ottani magyar közösséget akarták megfélemlíteni. Azt kérdezte, megvárja-e a magyar diplomácia, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt is kitiltsák Erdélyből.
Martonyi János külügyminiszter válaszában azt mondta: Magyarország felelősséget vállal a határon túl élő magyarok sorsáért, és fontos kötelességnek nevezte, hogy ne ártsanak az erdélyi magyarságnak.

Feltette a kérdést: a Jobbik által tett kijelentések vajon segítették-e a határon túli magyar közösséget? "Végezzék el ezt a vizsgálatot" - ajánlotta a Jobbiknak, hangsúlyozva: nem a konfliktusok élezése, az indulatok felkorbácsolása a cél, hanem ezek tompítása.

Tudomására hoztuk a román félnek, hogy állításai elfogadhatatlanok - mondta.

Fidesz: a családok fizették meg az IMF-hitel árát

Rogán Antal (Fidesz) az IMF-hitel visszafizetésével kapcsolatban azt mondta: a hitel drága volt, mivel a valutaalapnak követelései vannak. Privatizáció, nyugdíjcsökkentés, bércsökkentés, vagyis olyan követelések, a melyeket a családoknak kell megfizetni - ismertette.

A kormány és a parlament most négyhavi átlagbért képes a pedagógusoknak nyújtani, amelyet azért tehet meg, mert a Nemzetközi Valutaalapnak már nem lehetnek követelései az országgal szemben - hangsúlyozta.

Szerinte az IMF-nek "köszönhetően" az ország nem a felemelkedés, hanem a zsugorodás útjára lépett. A hitel visszafizetése által azonban arra is van már mód, hogy rezsit csökkentsen az ország, amelynek köszönhetően emelkednek a reálbérek - mondta.

Az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kijelentette: 2008-ban az ország visszakerült oda, ahonnan 1998-ban elindult, és amely az IMF kezei közé vezette. Emlékeztetett az euró bevezetésének 2008-as dátumának tervére, amelyet azonban meghiúsított az ország súlyos helyzete.

Az előző kormány gazdaságpolitikai gyakorlata lélegeztető gépre kapcsolat az országot - fogalmazott.

Kijelentette, az előtörlesztés nem igényelt többletköltséget. A miniszter szavai szerint ennek gazdaságpolitikai jelentősége, hogy az ország nem került olyan helyzetbe, mint Görögország.

Korábban

A pedagógus-béremelés kiterjesztéséről szóló előterjesztést vitatja meg az Országgyűlés ma, kétnapos rendkívüli ülése első napján.

A képviselők várhatóan - a házszabálytól eltérően – összevont általános és részletes vitát folytatnak a köznevelési törvény módosításáról. Az Országgyűlés várhatóan még kedden szavaz az esetleges módosító javaslatokról és a zárószavazást is megtartja.

A Ház hétfőn vita nélkül dönt a házelnök előterjesztéséről, amelybenKövér László a Párbeszéd Magyarországért két politikusa tiszteletdíjának 50-50 ezer forintos csökkentésére tesz javaslatot. Jávor Benedek és Szabó Tímea független képviselők korábban egy molinót tartottak fel az ülésteremben a miniszterelnöknek a Tavares-jelentéssel foglalkozó beszéde kezdetén.

Olvasóink írták

  • 4. Láng_Vince 2013. augusztus 27. 09:33
    „3. neves9200 2013.08.27. 08:29

    Ez így igaz! Nekem is van pedagógus rokonom, ismerősöm, ők az "emelés" után még kevesebbet fognak keresni, mert minden pótlékot elvesznek, így a túlóra pénzt. Tehát ugyanannyit dolgoznak kevesebb pénzért...

    Örülök, hogy leírtad, mert nem mindenkinek világos a helyzet, de nagyon jól hangzik, hogy 30-40.000-el emelkednek a fizetések, csak arról nem beszélnek, hogy ezzel egy időben mennyit vonnak el.”
  • 3. neves9200 2013. augusztus 27. 08:29
    „Nem vagyok pedagógus, de a feleségem az. Nem tudom, hogy milyen emelésekről mer beszélni egyáltalán itt valaki is. A tv-ben elhangzott már elég sok variáció, hogy hogyan lesz emelés de eddig csak egyre kevesebbet kapott mióta át kerültek állami kézbe január elseje óta. Cafeteriát megvonták, úti költséget hogy eljárjon dolgozni megvonták, pedig utazó pedagógus benn van a nevében, egyik településről jár át másik településre nap mint nap hogy vidéki óvodákban és iskolákban dolgozzon, mert ´´a gyerekek érdekei a legfontosabbak". Most hogy elkezdődött nekik az év 2013.08.26-án első gyűlésen elhangzott, hogy kevesen vannak, mert már más is elment innen, így akik maradtak köztük lesz elosztva a maradék falu..., valamit az is hogy nincs pénz papírra, nyomtató patronra, ragasztóra és még sok egyéb apróságra, ami úgy gondolom kellene a gyerekek tanításához... ennyit az emelésről eddig -50.000 nél járunk de most emelnek nekik 2017-ig 40.000 ft-ot!!!! Hajrá!!!!!!”
  • 2. szimre50803 2013. augusztus 26. 17:04
    „Látva a parlamenti képeket, örüljünk hogy ők örülnek!”
  • 1. pozdorja 2013. augusztus 26. 15:12
    „Rogán Antal szerint az IMF hitel drága volt, mivel a valutaalapnak követelései vannak. Privatizáció, nyugdíjcsökkentés, bércsökkentés, vagyis olyan követelések, a melyeket a családoknak kell megfizetni.
    Egyrészt én még emlékszem az IMF nyilatkozatára, amiben leírták, hogy ilyen követeléseik nem voltak és nem is lesznek. Égett is vele a fidesz egy marha nagyot, hiszen az arcunka hazudtak.
    Másrészt kíváncsi vagyok mennyibe kerül az én családomnak egy privatizáció vagy nyugdíjcsökkentés.
    Nincs elég pénzünk hogy eladjunk valamit, vagy hogy csökkentsük a nyugdíjakat?
    Normális?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

8 ember ellen tett feljelentést a rendőrség a vasárnapi gárdarendezvény után

Vasárnap délután mintegy százötven megemlékező indult el rendőri felvezetéssel a Kodály köröndtől az… Tovább olvasom