Kisalföld logö

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 20°C | 33°C Még több cikk.

Parlament: több ponton módosították a médiatörvényt

Az Országgyűlés 257 támogató és 51 ellenszavazattal fogadta el a médiaszabályozás módosításainak minősített többséget igénylő részét.
13:20 - A parlament gazdasági bizottsága azt javasolja, hogy kedvezőbb, 18 százalékos áfakulcs alá sorolják a nemzetközi jelentőségű szabadtéri zenei fesztiválok belépőjegyeit.

A parlamentnek csütörtökön, az adózást érintő törvénymódosításokhoz benyújtott indítvány szerint a fesztiválok nemzetközi versenyképességének biztosítása érdekében indokolt a kedvezményes áfakulcs alá sorolás.

A módosítás a kihirdetését követő 31. napon léphet hatályba, és a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendeletben meghatározott alkalmi szabadtéri rendezvényekre lenne érvényes. Vagyis azokra, amelyeket legfeljebb tíz egymást követő napon tartanak meg, és a résztvevők száma várhatóan legalább egyszer meghaladja az ezret.

12:40 - A frakciók képviselői alapvetően egyetértettek a családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló törvény módosításának céljaival annak csütörtöki általános vitája során.

A KDNP üdvözli a javaslatot

Stágel Bence frakciója nevében azt mondta, összességében üdvözlik a javaslatot. A törvényjavaslat a Magyary-program aláírási címpéldányra vonatkozó feladatát, továbbá a cégkivonat csatolásával összefüggő adminisztratív teher alóli mentesülést valósítja meg - emelte ki a politikus.
A szabályozás a jövőben sem teszi kötelezővé, hogy a cég közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányt vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintát csatoljon a cégeljárásban iratai közé - tette hozzá.
A törvényjavaslat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal kapcsolatos rendelkezéseinek elfogadásával azt akarják elérni, hogy úgy csökkenjenek az ügyfelek adminisztratív terhei, hogy az állami szereplőké ne növekedjen - mondta a politikus.

A magzati élet védelme kapcsán közölte, az IKSZ nem ért egyet azzal a szemléletmóddal, amely az abortuszt egyfajta fogamzásgátlási módszernek tekinti. Az abortusztabletta, amely elpusztítja a megtermékenyített petesejtet vagy megakadályozza a beágyazódását, ugyanúgy a magzat elhajtását eredményezi, mint a sebészeti beavatkozás - jelentette ki. Egyúttal üdvözölte azt a tendenciát, amely az abortuszok számának csökkenését mutatja Magyarországon. Hozzátette, sajnos ennek ellenére 100 élve születésre még mindig 40-50 magzatelhajtás jut.

Az LMP támogatja a bürokrácia csökkentését

Az LMP alapvetően minden olyan javaslattal egyetért, amelyik a bürokrácia csökkentésére vonatkozik, ezért a jelenlegi törvényjavaslathoz is pozitívan állnak hozzá - mondta a párt vezérszónoka, Dorosz Dávid. Azt viszont furcsának nevezte, hogy a javaslat két egymáshoz nem illő témát kíván rendezni, még ha erre egyes esetekben jó megoldásokat is választ.
Hangsúlyozta, javasolni fogják, hogy bizonyos kérdéseket vegyenek ki és azokat az új polgári törvénykönyv vitájában rendezzék. Végül kitért arra is, hogy pártjuk további, az emberek életét megkönnyítő és az adminisztrációt csökkentő módosító javaslatokat tesz majd.

Fidesz: egyszerűsödik a külföldi örökbefogadás

Az előre bejelentett felszólalók sorát nyitó Vas Imre (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi magánjogról szóló törvényerejű rendelet módosításával több esetben is egyszerűsödnek a külföldi örökbefogadás szabályai.

Új elem a törvényben, hogy az elismerés és a hozzájárulás során az érintetteknek nyilatkozni kell a gyermek családi nevéről - tette hozzá, miközben arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat bővíti a származás, a szülő, a testvér, a féltestvér megismeréséhez való jogot.

A cégjogi módosításokra áttérve fontos változtatásnak nevezte, hogy a közjegyzői aláírási címpéldány, illetve az ügyvédi aláírás minta egyaránt bizonyítja, hogy a képviselő milyen aláírással jegyzik a céget.

Jobbik: a javaslat az emberek problémáin próbál segíteni

Bödecs Barna a módosítás cégpolitikai részét elemezve üdítőnek nevezte, hogy az tényleg az emberek problémáival foglalkozik, egyszerűsíti az eljárásokat, miközben segít időt és pénzt megtakarítani.

Az ügyvédi aláírási minta az eljárások jelentős részében azonos megítélés alá esik a közjegyzői aláírási címpéldánnyal - hívta fel a figyelmet az általa üdvözölt változtatásra. A politikus még ennél is jelentősebbnek tartotta, hogy ezeket az okmányokat a cégjegyzék részévé tehetik az ügyfelek, ezért létrejön egy automatikus lekérdezésre is használható adatbázis.

Kormány: a javaslat az egyszerűsítést szolgálja

A kormány nevében felszólaló Rétvári Bence államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a javaslat egyszerűbbé teszi a családi viszonyok tisztázását és a céges eljárásokat is. Hozzátette, már korábban kiderült, hogy a frakciók egyetértenek annak céljaival.

Ezt követően Újhelyi István levezető elnök lezárta az általános vitát.
Önkéntes munkára ösztönzött a kormányoldal napirend után

Az ülésnap végén ezúttal csak a Fidesz élt a napirend utáni felszólalás lehetőségével: Ágh Péter, a Fidelitas elnökeként ismertette önkéntesség vállalására ösztönző programjaikat. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár üdvözölte a Fidesz ifjúsági szervezetének kezdeményezését.
Az ülést vezető Ujhelyi István ezt követően lezárta az Országgyűlés ülését. A parlament kedden folytatja munkáját.

12:00 - Az örökbefogadással és a teljes hatályú apai nyilatkozattal kapcsolatos eljárást, valamint a cégek aláírási címpéldányára vonatkozó szabályokat hivatott egyszerűsíteni az a törvényjavaslat, amelynek expozéja csütörtökön hangzott el az Országgyűlésben.

Rétvári: családjogi és a cégjogi eljárások egyszerűsödnek

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló javaslat expozéjában azt mondta, az előterjesztést a Magyary Program részeként nyújtották be, célja a polgárok és a cégek ügyintézésének, az adminisztratív eljárások polgárokra és cégekre nehezedő terheinek csökkentése.

Ismertetése szerint a javaslat egyszerűsíti az örökbefogadás joghatásaival kapcsolatos eljárást, ennek egyik eleme a származás megismeréséhez való jog kiterjesztése. Közölte: a jövőben a vér szerinti szülő közreműködése nélkül is lehetővé teszik a testvér felkutatását, ugyanis erre eddig csak a vér szerinti szülőn keresztül volt lehetőség, aki ha elhalálozott, ismeretlen helyen tartózkodott vagy elzárkózott a találkozástól, akkor az örökbefogadott nem kapott információt a testvéreiről.

Mint mondta, a javaslat lehetőséget ad arra is, hogy a gyámhatóság a vér szerinti szülő közreműködése nélkül adhasson át anonimizált adatokat a gyermeknek, illetve törvényes képviselőjének, mert a jelenlegi szabályozás szerint az örökbefogadott gyermek a vér szerinti szülő felkutathatatlansága vagy elzárkózása esetén nem juthat hozzá az egészsége szempontjából fontos olyan adatokhoz, mint például az örökletes betegségek.

Az előterjesztés emellett az örökbefogadás felbontása esetén rögzíti, hogy azzal nem áll vissza a vér szerinti szülők felügyeleti joga, ezzel a pontosítással azonnal lehetőség nyílik a gyermek újabb örökbefogadó családba helyezésére, elkerülve az újabb nyolc-tíz hónapnyi gyermekvédelmi szakellátásba helyezést - magyarázta az államtitkár.

Rétvári Bence szerint kiterjesztik a külföldön történt örökbefogadás elismerését, mert egyes esetekben nehézkes az eljárás.

Az államtitkár az egyszerűsítés másik területeként a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásokat nevezte meg. Hozzátette: a törvényjavaslat szerint a jövőben külföldön a tiszteletbeli konzulok előtt is lehet majd ilyen nyilatkozatot tenni, ami jelentős könnyebbséget jelent az érintett, külföldön élő családok számára. Közölte, a korábbi problémák elkerülése érdekében törvényi szinten rögzítenék, hogy a gyermek nevére a nyilatkozattételkor mindig ki kell térni, mert ennek hiányában a későbbiekben nem anyakönyvezhető a nyilatkozat tartalma szerint, és mindenképpen szükségessé válik az ügyfél újabb megkeresése.

Rétvári Bence az egyszerűsítési csomag másik fő céljának a cégek nyilvántartásba vételének és képviseletének igazolására vonatkozó szabályok egyszerűsítését nevezte. Mint mondta, a cégek általában cégkivonattal és a képviseletre jogosult aláírási címpéldányával kötelesek igazolni jogképességüket, ezen iratok beszerzése viszont jelentős időt és költséget jelent a cégek számára.

A törvényjavaslat értelmében - folytatta - a cégeknek a jövőben hatósági eljárásaik során nem kell a cégbíróságnál vagy a Céginformációs Szolgálatnál 30 napnál nem régebbi cégkivonatot beszerezniük, mivel a hatóság azt saját maga fogja elektronikus úton a cégnyilvántartásból lekérdezni. Emellett a cégek mentesülhetnek az aláírási címpéldány vagy az aláírás-minta csatolásának kötelezettsége alól is - tette hozzá.

Hangsúlyozta: az egyszerűsítés eredményeként a cégjegyzékből közvetlenül elérhetővé válik a cég képviselőjének aláírás-mintája vagy a cégbírósághoz benyújtott aláírási címpéldánya, így bárki, aki online hozzáféréssel rendelkezik a cégnyilvántartáshoz, megismerheti ezeket az iratokat. Az egyszerűsítés eredményeként a cégnyilvántartási rendszerből automata segítségével elektronikus közokirati formában kérhető le cégkivonat.

Fidesz: adminisztratív terheket csökkent a javaslat

Molnár Attila, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a javaslat a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban összhangban, a teljes jogú apai nyilatkozattal, a származás megismerésével, az örökbefogadás felbontásával, a külföldön történt örökbefogadás elismerésével kapcsolatos eljárások egyszerűsítésével, továbbá az aláírási címpéldánnyal és a cégkivonattal kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentésére tesz javaslatot.

A képviselő a teljes jogú apai nyilatkozat eljárásainak egyszerűsítése kapcsán utalt arra, hogy a KSH adatai szerint 2000-es évek elejétől a született gyerekek 30-40 százaléka házassági köteléken kívül született.
Hangsúlyozta, a javaslat az aláírási címpéldányokkal kapcsolatos anomáliákat is rendezi. A kormánypárti politikus támogatásra javasolta az előterjesztést.

MSZP: támogatandók az előterjesztésbe foglalt ügyek

Steiner Pál, az MSZP vezérszónoka támogatandónak nevezte az előterjesztésbe foglalt ügyeket, hozzátéve, hogy azok valószínűleg a szakma teljes helyeslésével találkoznak és megkönnyítik a jogalkalmazók munkáját. Olyan ügyeket tettek rendbe, amivel eddig technikailag rendkívül megnehezítették elsősorban az ügyvédek életét - fogalmazott.
Az ellenzéki politikus ugyanakkor azt javasolta, hogy a kormány kezdjen egyeztetést a szakmai szervezetekkel arról, hogy rendezzék az ügyvédek, a közjegyzők és a végrehajtók feladatait, mert jelen pillanatban aránytalanságok vannak ezen a területen.

A családjogi változásokról azt mondta: helyes törekvés, hogy az örökbefogadott megismerhesse származását.

11:38 - Az MSZP-s Harangozó Tamás azt kezdeményezi, egyhavi fizetésük kétszeresének megfelelő egyszeri kárpótlást kapjanak azok a rendőrök, akik a 2006. őszi zavargások idején teljesített szolgálatuk alatt megsérültek, illetve anyagi kárt szenvedtek.

A parlamentnek csütörtökön benyújtott törvényjavaslat alapján nem részesülhetne kárpótlásban, akinek büntetőjogi, illetve fegyelmi felelősségét a sérülés vagy a kár bekövetkeztéhez vezető magatartása miatt megállapították, valamint akinek kártérítési követelését vétkes magatartása miatt a bíróság jogerősen elutasította.

A kárpótlás az érintetteket akkor is megilletné, ha a rendőrség már kártérítésben részesítette őket. Összege a 2012. januári bruttó illetményük kétszerese lenne, a kártérítési igény bejelentésére a törvény hatályba lépésétől számított két hónapja lenne a rendőröknek, a pénzt ettől számított egy hónapon belül folyósítanák.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese indoklásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2006. szeptember 17-e és 25-e között történt zavargások idején több rendőr is sérüléseket szenvedett szolgálatteljesítés közben, az áldozatok kárpótlása pedig az állam fontos kötelezettsége.

Harangozó Tamás arra is kitért, hogy a kormány jelentése szerint eddig több mint 270 millió forintot fizettek ki azoknak, akik 2006 őszén az erőszakos rendőri fellépés miatt kárt szenvedtek, a sérült vagy károsult rendőröket viszont nem kompenzálták megfelelően.

11:09 - Két határozathozatallal kezdte meg munkáját csütörtök reggel az Országgyűlés. A médiaszabályozás zárószavazását éles hangú vita előzte meg.

A magánnyugdíjpénztárak állampapírban és pénzben teljesítik a visszalépők követeléseit az adósságcsökkentő alapnak

A parlament csütörtökön úgy döntött, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe idén visszalépők követeléseit a magánnyugdíjpénztárak állampapírban és készpénzben utalják át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba.

A fideszes Selmeczi Gabriella kezdeményezésére kivételes sürgős eljárással, 253 kormánypárti igen szavazattal, 16 ellenében, 18 tartózkodás mellett elfogadott rendelkezések szerint a magánpénztáraknak a követeléseket október 12-ig kell teljesíteniük.

A magánpénztárak május 31-ével kötelesek a visszalépő pénztártagok portfóliójában lévő eszközöket elkülöníteni, és szeptember végéig a követeléseket állampapírba vagy pénzbe helyezni. Előírás, hogy a követelésnek legalább akkora részét állampapírban kell továbbadniuk, amekkora a visszalépő tagok portfóliójában az állampapírok aránya május végén. Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján az állami adósságcsökkentő alap tulajdonába kerülnek.
Médiaszabályozás

Az Országgyűlés 257 támogató és 51 ellenszavazattal fogadta el a médiaszabályozás módosításainak minősített többséget igénylő részét, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 257 igen és 52 nem szavazattal fogadták el a képviselők. A változtatásokat az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait.

Módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A szabályozásba több garanciális elem került, melyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Az ez esetben alkalmazható eljárási szabályokat a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza, valamint az újságírók forrásainak védelme a jövőben a szabálysértési törvényben is szerepel majd.

A médiaszabályozás módosításának elfogadását éles hangú záróvita előzte meg. Mandur László (MSZP) továbbra is bírálta a fideszes L. Simon László előterjesztését, amely szerinte visszamenőleges hatályt kíván létrehozni a közösségi médiaszolgáltatási szerződés létrehozásával kapcsolatban. Mint mondta, a javasolt módosítás értelmében a médiatanács az e törvény alapján indított eljárásban köthet ilyen szerződést. Kijelentette: a javaslat a Klubrádió elnyert frekvenciájának átadását érinti, valamint az erről szóló, a bíróság által kimondott szerződési kötelezettséget.

Karácsony Gergely (LMP) ugyanezt a bekezdést kifogásolta, és azon véleményének adott hangot, hogy a jogszabályhoz érkező módosító javaslatok valójában a médiatanácsnál keletkezhettek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a kulturális bizottság ülésén a médiatanács egyik munkatársa egy általa írt levelet adott át a fideszes Menczer Erzsébetnek, aki szintén beterjesztett az ellenzék által vitatott javaslatokat.

L. Simon László (Fidesz) Karácsony Gergely megszólalását paranoiásnak minősítette, hozzátéve: természetesen folytattak hivatalos levelezést a médiatanáccsal a jogszabályról. Közölte azt is, javaslata azért született, mert belátták az eredeti módosítás helytelenségét, miszerint a médiatanács nem lenne köteles szerződést kötni egy maga által meghirdetett és nyertest eredményező pályázat végén. Mint mondta, módosítása éppen azt zárja ki, hogy a folyamatban lévő bírósági ügyekre ne vonatkozzon a változtatás.
Adózást érintő egyes törvények módosítása

Az adózást érintő egyes törvények módosításának részletes vitájában Tóth Csaba, az MSZP képviselője egyedüliként szólalt fel, és a játékgépek üzemeltetésével kapcsolatos módosító indítványát ismertette.
Az elnöklő Lezsák Sándor ezt követően a vitát lezárta.

10:14 - Lázár János a gyermekvédelmi törvény és a költségvetés módosításával azt kezdeményezi, hogy a bölcsődében ellátottak száma időlegesen tíz százalékkal meghaladhassa az intézmény működési engedélyében meghatározott férőhelyek számát.

A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor a parlamentnek csütörtökön benyújtott törvényjavaslatában kiköti, hogy éves átlagban a bölcsődék kihasználtsága nem lehet több száz százaléknál.

A politikus indoklásában arra hívta fel a figyelmet, a jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy a nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben - kivéve a hajléktalanok nappali melegedőit - a tényleges férőhelyszám meghaladja a működési engedélyben meghatározottat. Ezt a lehetőséget terjesztené ki Lázár János a bölcsődékre, mondván, a létszámemelés biztosíthatja évközben minél több három évnél fiatalabb gyermek ellátását, gondozását.

10:05 - Az Országgyűlés 257 támogató és 51 ellenszavazattal fogadta el a médiaszabályozás módosításainak minősített többséget igénylő részét csütörtökön, az egyszerű többséggel megszavazható paragrafusokat 257 igen és 52 nem szavazattal fogadta el a Ház.

A változtatásokat az tette szükségessé, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben hatályon kívül helyezte a szabályozás egyes passzusait.
Módosul a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.), valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény (Mttv.) információforrások védelmére vonatkozó rendelkezése. A szabályozásba több garanciális elem került, melyek értelmében nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Az ez esetben alkalmazható eljárási szabályokat a polgári perrendtartásról, valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is tartalmazza, valamint az újságírók forrásainak védelme a jövőben a szabálysértési törvényben is szerepel majd.

A szabályozás szerint egyedül a büntető eljárás teremt lehetőséget arra, hogy egy újságírónak fel kelljen fednie forrását. A jövőben csak akkor kötelezhetők erre a média munkatársai, ha a bűncselekmény feltárásához fűződő érdek meghaladja a forrás titokban maradásához fűződő érdeket, az információ súlyos, legalább három évvel büntetendő bűncselekmény felfedéséhez szükséges és máshonnan nem szerezhető meg.

Az információforrás felfedésére a médiahatóság továbbra sem kötelezhet senkit, erre csak a bíróságnak van jogköre. A módosítás egyértelműsíti a média- és hírközlési biztos jogköreit is. A biztos a jövőben sem gyakorolhat hatósági jogköröket, továbbra is mediátorként közvetít a szolgáltató és az ügyfél kötött. Az elektronikus hírközlés tekintetében jogosítványai nem változnak, míg a sajtó esetében a jövőben csak egyeztetést kezdeményezhet a szakmai szervezetekkel és jelentést készíthet. Jelentéseit azonban nem hozhatja nyilvánosságra, csak az érintetteknek küldheti meg. Eljárást továbbra is akkor kezdeményezhet, ha a panasz a nézők, hallgatók, olvasók jelentős részét érinti, ugyanakkor személyes egyeztetést is javasolhat a panaszos, a szakmai szervezet és a médiatartalom-szolgáltató között.

A módosítás egyértelműsíti a hatóság sajtótermékek tekintetében gyakorolható hatásköreit. A hatóság a jövőben nem járhat el például az emberi méltóság vagy a nyilatkozatot adó személy jogainak megsértésével kapcsolatos ügyekben, valamint akkor sem, ha a sajtótermék emberi jogokat vagy a magánélet védelméhez fűződő jogokat sért. A sajtó tekintetében ugyanakkor továbbra is jogszabályi kötelezettséget jelent a gyűlöletbeszéd tilalma, az alkotmányos rend megsértésének tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők bemutatásának tilalma vagy a kiskorúak védelme, melyet a hatóság a társzabályozó szervezetekkel együttműködve ellenőrizhet.

A változtatás érinti az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványát is. Szabó Máté kifogása értelmében az eddigi jogszabály lehetőséget adott volna arra, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke akkor is gyakoroljon bizonyos jogokat a médiatanáccsal kapcsolatban, ha nem választják meg annak elnökévé. A mostani változtatás értelmében e jogkörei megszűnnének, és bekerült a jogszabályba az is, hogy az NMHH elnökének megszűnik a megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a médiatanács elnökévé.
Változás még, hogy a magyar művek közzétételére vonatkozó kvóta csak akkor érvényesül, ha a műsor Magyarország területén fogható. Emellett bővül a hallássérültek számára is hozzáférhető műsorok köre, a többi közt sportműsorok vagy időjárás-jelentések lesznek feliratosak vagy jeltolmáccsal nézhetők.

A törvény egyes rendelkezései a kihirdetés napján, míg mások azt követően tizenöt és tizenhatodik nappal lépnek hatályba.

9:43 - A parlament csütörtökön úgy döntött, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe idén visszalépők követeléseit a magánnyugdíjpénztárak állampapírban és készpénzben utalják át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba.

A fideszes Selmeczi Gabriella kezdeményezésére kivételes sürgős eljárással, 253 kormánypárti igen szavazattal, 16 ellenében, 18 tartózkodás mellett elfogadott rendelkezések szerint a magánpénztáraknak a követeléseket október 12-ig kell teljesíteniük.

A magánpénztárak május 31-ével kötelesek a visszalépő pénztártagok portfóliójában lévő eszközöket elkülöníteni, és szeptember végéig a követeléseket állampapírba vagy pénzbe helyezni. Előírás, hogy a követelésnek legalább akkora részét állampapírban kell továbbadniuk, amekkora a visszalépő tagok portfóliójában az állampapírok aránya május végén. Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján az állami adósságcsökkentő alap tulajdonába kerülnek.

Pénz átadását arra az esetre írja elő a törvény, ha a tag portfóliójában lévő eszközt a meghatározott határidőig nem lehet állampapírra váltani és így átadni az államnak.

A fideszes képviselő, nyugdíjvédelmi megbízott indoklása szerint a módosítással elkerülhetővé válik, hogy az eszközérték-változásból adódódó kockázatokat és az esetleges veszteséget az adósságcsökkentő alap, így közvetetten az állam viselje, mint az a tavalyi visszalépésekkor történt. Emlékeztetett arra, hogy a most elfogadott megoldást alkalmazta 2009-ben a szocialista kormány is, amikor lehetővé tette, hogy az 52 éven felüliek visszalépjenek az állami nyugdíjrendszerbe.

A parlament a gazdasági stabilitási törvény decemberi elfogadásával döntött úgy, hogy megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés azok esetében, akik fenntartották magánpénztári tagságukat, az általuk fizetett tízszázalékos nyugdíjjárulék pedig az állami nyugdíjkasszába kerül.

Egyúttal újra megnyitották az állami pillérbe való átlépés lehetőségét a 102 ezer magánpénztártag előtt. Ők március végéig kezdeményezhették visszalépésüket az állami nyugdíjrendszerbe. A Stabilitás Pénztárszövetség adatai szerint a tagságát tavaly fenntartó 102 ezer pénztártag közül 23 ezren döntöttek a visszalépés mellett. A visszalépő tagok becsült vagyonának összege 65 milliárd forint.

A Ház most másodszor alkalmazta a kivételes sürgős tárgyalási rendet, amely lehetőséget ad arra, hogy két nap alatt fogadjanak el jogszabályokat, ülésszakonként hatot.

A törvénymódosítás a kihirdetés utáni napon hatályba lép.

Korábban:

Az Országgyűlés mai ülésén több ponton is változtat a jelenlegi médiaszabályozáson, emellett elfogadhatja Selmeczi Gabriella nyugdíjügyi megbízott magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló törvénymódosító javaslatát is. A képviselők a nap végén az adótörvények változtatásának tárgyalását folytathatják.

A parlament ülése reggel 9 órakor, határozathozatalokkal kezdődik. Elsőként a fideszes Selmeczi Gabriella javaslatáról döntenek, amely biztosítja, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe idén visszalépő tagok követelését állampapírban, illetve készpénzben utalják át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak (NYACSA). A javaslat alapján a magánnyugdíj-pénztáraknak a visszalépés során az átadásra kerülő követelések értékét 2012. október 12-ig kell állampapírban és pénzben átadniuk a NYACSA részére.

A követelésnek legalább a visszalépő tag - 2012. május 31-i értéknapon fennálló - portfolióján belüli állampapír-aránynak megfelelő részét kell állampapírban teljesíteni. Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tulajdonába kerülnek.

A szavazásra kerülő másik javaslat a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő törvények módosításáról szól. A kormány javaslatának elfogadása esetén az újságíró vagy a szerkesztőség a jövőben nem lesz kötelezhető informátora felfedésére, erre kizárólag egyes büntető eljárásokban utasíthatják a média munkatársait. A változtatással szűkülnének a média- és hírközlési biztos jogkörei, amelyek csak az elektronikus hírközlésre vonatkozóan maradnának fenn.

Az ülésnap végén az adózást érintő egyes törvények módosításáról tartanak részletes vitát, míg az egyes család- és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló indítványról általános vita kezdődhet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csökkenteni kell a nemek közti bérszakadékot az EP szerint

Elsöprő többséggel jóváhagyta az Európai Parlament plenáris ülése csütörtökön Bauer Edit felvidéki képviselő jelentését a nemek közötti bérszakadékról. Tovább olvasom