Kisalföld logö

2017. 06. 27. kedd - László 19°C | 30°C Még több cikk.

Parlament: összevonják az önkormányzati krízissegélyeket

Az átmeneti segélyt, a temetési segélyt, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást egységesítik.
20:30 - A távszerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos javaslat általános vitájával, valamint napirend utáni felszólalásokkal ért véget kedd kora este a parlament e heti ülése.

Koncesszió útján lehetne távszerencsejátékot szervezni

A kormány módosítaná a távszerencsejáték-szervezésről szóló szabályozást, így magáncégek csak pályázat útján elnyert koncesszió alapján üzemeltethetnének Magyarországon internetes fogadóirodát, pókertermeket, illetve kaszinót.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára expozéjában elmondta, mindhárom online tevékenység esetén az állami szerencsejáték-szervező alanyi jogon vesz részt, a magánvállalatok pedig pályázat útján 5 évre nyerhetnek jogosultságot.

A nyertes cégeknek játékadót és szerencsejáték-felügyeleti díjat is fizetniük kell, előbbi a tiszta bevétel húsz, utóbbi pedig 2,5 százaléka. A játékadót kéthetente, a felügyeleti díjat pedig negyedévente kell befizetni. Emellett évente koncessziós díjat is fizetniük kell a nyertes cégeknek.
A szervezőnek ellenőriznie kell a regisztrálók adatait, a 18 éven aluliak jelentkezését el kell utasítania, az engedéllyel nem rendelkező online szervezők oldalait pedig a hírközlési szolgáltatóknak blokkolniuk kell.
A vitában felszólaló kormánypárti képviselők, köztük Koszorús László (Fidesz) és Spaller Endre (KDNP) frakcióik támogatásáról biztosította az előterjesztőket.

A szocialista Göndör István úgy fogalmazott, egyetértenek azzal, hogy szabályozni kell az internetes szerencsejátékot és el kell érni, hogy az ezzel foglalkozó társaságok Magyarországon fizessenek adót.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a jobbikos Szilágyi György is, aki hozzátette, végrehajtható szabályokra van szükség, mert csak így számíthat többletbevételekre a magyar állam.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a javaslat általános vitáját.

Ezt követően Horváth János (Fidesz) az 1958-ban elhunyt Saláta Kálmán emigráns kisgazda politikusra emlékezett napirend utáni felszólalásában, majd frakciótársa, Csóti György szólt az erdélyi és partiumi autonómiatörekvésekről.

Lezsák Sándor ezután lezárta a keddi ülésnapot, az Országgyűlés következő, várhatóan háromnapos ülését pedig május 13-ra hívta össze.

20:20 - A polgári perrendtartásról és a pénzügyi salátatörvényről szóló javaslatok általános vitájával folytatódott a parlament keddi ülésnapja.

A bírósági eljárások gyorsítására hivatkozva módosítanák a polgári perrendtartás szabályait

A fideszes Papcsák Ferenc ismertette azt a harmadik formájában Országgyűlés elé kerülő kormánypárti törvényjavaslatot, amely elmondása alapján a polgári peres eljárások gyorsítását célozza a beavatkozások korlátozásával, mivel azok a jelenlegi gyakorlatban nem az eljárás segítésére, hanem a per elhúzására irányulnak.

A vitában Lamperth Mónika (MSZP) elsősorban a törvényjavaslat benyújtásának módját kifogásolta, kiemelve, nem értik, a kormányoldal miért nem tudja megvárni, amíg az Országgyűlés elfogadja az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő változtatásokat, amelyekhez eredetileg benyújtották ezt a módosítást.

A jobbikos Staudt Gábor szerint az eljárások gyorsítása támogatható, ugyanakkor szerinte a kormánypárti politikusok javaslata nem éri majd el célját, mivel az újabb eljárások indítását eredményezheti.

Az LMP nevében felszólaló független Schiffer András úgy fogalmazott, a törvényjavaslat tartalmilag indokolható és talán el is fogadható, azonban furcsállta, hogy azt korábban miért vonták vissza kétszer is. Az ellenzéki politikus kezdeményezte továbbá, hogy a javaslat ne vonatkozhasson folyamatban lévő ügyekre.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az indítvány általános vitáját.

Uniós irányelv miatt változhat tíz pénzügyi tárgyú törvény

Két uniós irányelv magyarországi jogszabályokhoz illesztése miatt változhat tíz pénzügyi tárgyú törvény. Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az előterjesztés ismertetése során elmondta, hogy a jogharmonizáció keretében módosulhat egyebek mellett a fogyasztói hitelmegállapodásról szóló szabályozás, amely a hitelekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó előírásokat pontosítja. Szintén pontosítás miatt változik a tőkepiaci törvény fogalomrendszeréről, illetve a tájékoztatásról szóló szabályozás.

Emellett a jobb ügyfélvédelem elősegítése érdekében több kapcsolódó törvényt, így a büntető törvénykönyvről (Btk.) és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt is módosítanák.

Az Országos Betétbiztosítási Alap jobb tőkeellátottsága fontos cél az államtitkár szerint, ezért lehetővé tennék, hogy az alap kötvénykibocsátással is pénzhez juthasson. Ehhez a gazdasági stabilitásról szóló törvényt is módosítani kell - tette hozzá.

Orbán Gábor hangsúlyozta: széleskörű egyeztetés folyt a témában az érintettekkel, céljuk a jogharmonizáció mellett a pénz- és tőkepiac hatékonyabb működésének elősegítése.

Fidesz-KDNP: a pénzügyi szabályozás folyamatosan változik

Dancsó József, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi szektor nagyon innovatív, a törvényi szabályozásnak pontosnak és hatékonynak kell lennie, ezért feltehetően többször módosítják még ezeket a paragrafusokat.

Fontosnak nevezte azt a módosítást, amely a hazai kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) segítené a tőzsdére, hogy onnan is tőkéhez tudjanak jutni. Megemlítette a derivatív ügyletek átláthatóságát szabályozó részeket is, és hangsúlyozta: kontrollálni szeretnék ezt a forgalmat, mert ezek elszakadtak a valóságtól. Mint mondta, ki szeretnék szűrni a káros jellegű spekulációkat a forinttal szemben, valamint az elkövetőket is meg akarják találni.

A képviselő a betétbiztosítási alappal kapcsolatban azt mondta, jelentős szerepe van a pénzügyi stabilitás biztosításában, ezért fontos a tőkeellátottság biztosítása.

A KDNP-s Seszták Oszkár a javaslat egyes pontjainak ismertetése mellett azt mondta, fontos tanulság a 2008-as válság, és akkor sem szabad a pénzügyi szabályozást gyengíteni, amikor elmúlnak a válság hatásai.

Az MSZP támogatta a salátatörvényt

Veres János (MSZP) volt pénzügyminiszter azt mondta, alapvető szakmai egyetértés van köztük és a kormányzat között, és még a salátatörvény jellege miatt is támogatják, mert fontos szabályokat módosítanak.

Hangsúlyozta: mindenkinek érdeke, hogy a magyar és külföldi szereplőkben is erős bizalom legyen a pénzügyi rendszer stabilitása iránt, ezért minden, ez irányba ható javaslatot támogatnak.

Elmondása szerint nincs vita köztük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank munkamegosztásának pontosításában sem, és nem fognak olyan módosító indítványokat benyújtani, amellyel a salátatörvény egyes részeit kihúznák a javaslatcsomagból.

A spekulációval kapcsolatban közölte: üdvözlendő minden javaslat, amely ezt korlátozza vagy megpróbálja megakadályozni.

Jobbik: ne brüsszeli nyomásra pontosítsanak!

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felszólalásában azt kérte a kormánytól, ha módosítanak valamit, akkor azt ne brüsszeli nyomásra és ne brüsszeli ütemterv szerint csinálják.

Szerinte a törvényjavaslat nem képes arra, hogy végleges megoldásokat találjanak a meglévő problémákra, a spekulánsok felderítését nem teszi könnyebbé a tervezet sem.

A kkv-k tőzsdére lépésével kapcsolatban megjegyezte: nem realitás ma, hogy ezek a cégek a tőzsdére menjenek, mivel az életben maradásukért küzdenek.

A helyi pénzt helyettesítő eszközökről azt mondta, az erről szóló szabályozás "szemét, tűzre való, értékelhetetlen", mivel a benne lévő ellentmondások miatt nem segít, hanem gátolhat.

A vitában független képviselők nem szólaltak fel. A jobbikos felszólalást követően a vitát az elnöklő Balczó Zoltán lezárta.

16:40 - Jó szakmai színvonalú törvényjavaslatnak nevezték az elektronikus anyakönyvről szóló kormányzati indítványt a pártok vezérszónokai az előterjesztés keddi vitájában a parlament plenáris ülésén.

Fidesz: gyorsabbá válik az anyakönyvi ügyintézés

Székyné Sztrémi Melinda, a Fidesz vezérszónoka történelmi súlyúnak nevezte az elektronikus anyakönyvről szóló törvényjavaslatot, amellyel - mint mondta - egy több mint száz éve működő rendszert helyez új alapokra a parlament.

Az új szisztémával gyorsabb és könnyebb lesz az ügyintézés az ügyfelek és a hatóság szempontjából egyaránt - mutatott rá a kormánypárti politikus.
Kifejtette: a jelenlegi nyilvántartás papír-, illetve eseményalapú, vagyis külön könyv szolgál a születés, a házasság és a halálozás anyakönyvezésére. A mostani módosítással azonban elektronikus és személyi alapú lesz az anyakönyvezés, aminek az az egyik fő előnye, hogy nem csak egy földrajzi helyen lesz elérhető az anyakönyv.

Az MSZP szerint színvonalas a javaslat, de az előző kormány is sokat tett az államigazgatásért

Az MSZP vezérszónoka, Lamperth Mónika tisztességes, szakmai színvonalon előkészített, vitára érdemes javaslatnak nevezte a kormányzati előterjesztést.

Az indítvány szakmai megoldásait jónak tartja, jelezte ugyanakkor, hogy kisebb hibákat vélt felfedezni benne, ezeket módosító javaslatokkal igyekeznek majd korrigálni.

Kifogásolta ugyanakkor, hogy kormánypárti politikusok szerint az előző kabinetek alatt szinte semmi nem történt a hatósági államigazgatás fejlesztése érdekében, holott a közigazgatás átalakításának jelentős állomása volt a szocialista kormány ideje alatt bevezetett ügyfélközpontú államigazgatás.

Jobbik: szakmailag jó a javaslat, de megszünteti a kettős anyakönyvi nyilvántartást

Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka szerint is szakmai alapon készült a javaslat. Ő is felvetett ugyanakkor néhány problémát, például a hatályba léptetéssel kapcsolatban. Ezeket módosító indítványokkal rendeznék.
Jelezte azt is, hogy ezzel a törvénnyel megszűnik a kettős anyakönyvi nyilvántartás több mint százéves jogintézménye. Reményét fejezte ki, hogy ez nem okoz majd gondot a jövőben.

Képviselői felszólalások

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a csak elektronikus anyakönyvezés veszélyes, hiszen "nem biztos, hogy az örökkévalóságnak szól". Emellett az anyakönyvi adatok kutathatóságának idejét korlátozó szabályokat kritizálta a jobbikos politikus. Szerinte érthetetlen a korlátozás, illetve az is, hogy mi indokolja ennek bevezetését, amely szerinte "jelentős és érthetetlen visszalépést" jelent.

Schiffer András független képviselő felszólalásában kellő alapossággal kidolgozott és szükséges javaslatnak nevezte a tárgyalt törvénytervezetet, amelyet éppen ezért az LMP politikusai támogatni fognak a szavazáskor.

Szerinte ugyanakkor gyakorlati kérdések is felmerülnek a javaslattal kapcsolatban. Azt kérdezte: lesz-e elektronikus aláírás, és ha igen, akkor az ehhez szükséges infrastruktúra mikorra és miből készül el.

Emellett az LMP-s politikus amellett is szót emelt, hogy legyen kötelező a származási hely feltüntetése az anyakönyvi kivonatokban, mert szerinte ezzel is erősíthető a vidéki kisközösségek identitásának fenntartása.
Végül Schiffer András is szót emelt a családfakutatás biztosításának szükségessége mellett.

Gyimesi Endre (Fidesz) szintén "értetlenségét" fejezte ki a családfakutatást megakadályozó paragrafus miatt. Szerinte ez egy "alig vállalható visszalépés", amely előírja, hogy halálozás után az elhunyt anyakönyvébe senki sem tekinthet be. Úgy vélte: ha már a kormány gondoskodik az anyakönyvi iratok hosszú távú fennmaradásról, akkor gondoskodni kellene a kutathatóságról is, illetve a gondozásáról is, ezért a levéltárak támogatását is rendezni kell.

Korondi Miklós (Jobbik) hozzászólásában pontokba szedte a levéltári anyakönyvi másolatok elérhetősége korlátozásának ellenérveit.
Rétvári Bence államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva leszögezte: a kutathatóság kérdését a részletes vitában rendezik, "mert a szándékaik nem esnek messze egymástól". Hangsúlyozta: saját felmenőinek anyakönyvi kivonatait bárki továbbra is szabadon kutathatja.

Az egyéb felvetésekre reagálva leszögezte: az anyakönyvi kivonatok az új rendszerben nem veszhetnek el, ezért a párhuzamos kinyomtathatóság felesleges, a származási hely feltüntethetőségére viszont a kormány nyitott.
Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárt az általános vitát.

14:10 - Bírálatokat fogalmaztak meg és a forrásokat hiányolták az ellenzék felszólalói az önkormányzati segélyek összevonásáról szóló előterjesztés általános vitájában, az Országgyűlés keddi ülésén. Megkezdték az elektronikus anyakönyvekről szóló javaslat általános vitáját is a képviselők.

Fidesz: fontos a segélyezési rendszer egységesítése

Pichler Imre (Fidesz) reményét fejezte ki, hogy elkészül az állami segélyezés egységes rendszere. Átlátható nyilvántartási rendszer jön létre, amelyből megtudható, ki, mekkora összegű támogatást kap - fűzte hozzá.

Tanulmányok megállapításaival indokolta, hogy miért kell átgondolni az önkormányzati segélyezések rendszerét, hangsúlyozva: évente több milliárd forintnyi forrás elosztásáról van szó.

Szél: átláthatóbbá kell tenni a támogatás rendszerét

Szél Bernadett független képviselő azt mondta: az LMP a javaslat alapvető irányával egyetért, ugyanakkor szerinte átláthatóbbá kellene tenni a rendszert.

Problémának nevezte, hogy a támogatás feltételei nem elég erősek, az összegek nem elégségesek. Reális kockázatnak nevezte, hogy kevesebben jutnak támogatáshoz. Úgy vélte: kedvezőtlenül változnak a jogosultsági kritériumok, amely főleg az egyedül élőket hozza hátrányba.

Szerinte olyan szociális átalakításokat hajtott végre a kormányzat, amely sokakat szorít ki az ellátásból. A képviselő az energiahatékonysági beruházásban látott kitörési lehetőséget, a munka nélkül lévők számára is.

Jobbik: az előterjesztés nem szolgálja a célokat

Hegedűs Lorántné (Jobbik) bírálta az intézkedést, szerinte ugyanis nem szolgálja a hatékonyságot. Pártja jelentősebb hangsúlyt fektetne a kötelezettségekre - tette hozzá.

Szerinte a három segély összevonása még nem teszi átláthatóvá a rendszert, sem célzottá. Úgy vélte: egészséges egyensúlyt kell teremteni a segélyezés és a munkalehetőségek biztosítása között. A kistelepülések problémáira hívta fel a figyelmet, ahol hatalmas a munkanélküliség.

Hiányolta az adminisztráció megfelelőségét, és fontosnak tartotta, hogy növekedjen az önkormányzatok forrása.

Apáti István elképzelhetőnek nevezte, hogy azért kell megemelni a helyi adók mértékét vagy bevezetni újakat, hogy kitermeljék a segélyek kifizetéséhez szükséges összegeket. A Jobbik szerint törvényi szintre kellene emelni a haszonnövény termesztés és a haszonállat tartás szabályait - tette hozzá.

A jobbikos képviselő szerint a közmunkaprogram az esetek döntő többségében ugyanolyan csőd, mint amilyen a szocialista kormányzatok idején volt. Azt is javasolta, hogy 18-19 éves korukig a szülők ne kaphassanak családi pótlékot.

A szintén jobbikos Staudt Gábor támogatható célnak nevezte a rendszer átláthatóbbá tételét. Hozzátette: az is fontos, hogy a támogatás eljusson a címzettjeihez, például a gyermekek megkapják-e a nekik utalt pénzt.

Az elmúlt húsz év tapasztalatai bebizonyították, hogy az államnak kellene meghatározni és ellenőriznie, hogy mely esetekben és milyen körülmények között lehet segélyeket adni - mondta.

Soltész: növelni kell a természetbeni juttatások arányát

Soltész Miklós szociális államtitkár fontosnak nevezte azokat a döntéseket, amelyeknek célja, hogy a munkából szerzett jövedelmek magasabbak legyenek a segélyeknél. A kormányzat azt is célul tűzték ki, hogy növekedjen a természetben juttatott ellátások mennyisége - mondta. Az államtitkár fontosnak tartotta azt is, hogy a segélyek és a támogatások csak együttműködés esetén járjanak.

Az ülést vezető Balczó Zoltán az általános vitát az ülésnap végéig elnapolta.

Rétvári: elektronikussá válnak az anyakönyvek jövő július 1-jétől

A rendszer jövő július 1-jétől megvalósuló elektronikussá tételével egy adott anyakönyvi esemény adatai egyetlen gombnyomással elérhetőek lesznek, bárhol is történt az országban - emelte ki Rétvári Bence.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az elektronikus anyakönyv kialakításáról szóló törvényjavaslat expozéjában rámutatott: a földrajzi széttagoltság megszüntetése mellett a nyilvántartás struktúrájának átalakítása is szükséges, esemény alapú nyilvántartás helyett - a hatékonyság és az adatgazdaságosság érdekében - át kell térni a személyi alapú nyilvántartásra, az elkülönült születési, házassági és halotti anyakönyvek helyett az anyakönyvet mint egészet kell a nyilvántartás középpontjába helyezni.

A hatékonyság és adatgazdaságosság központi nyilvántartás esetén azzal biztosítható, hogy minden egyes adatot csak egyszer szükséges felvinni az anyakönyvbe, a következő esemény bejegyzésekor az egységes rendszer miatt azok már rendelkezésre fognak állni - fejtette ki. Kitért arra is: az egyre nagyobb fokú társadalmi mobilitásra adott válaszul a törvényjavaslat azt is lehetővé teszi, hogy az adatok igazolását a külképviseleteken is el lehessen végezni.

Úgy fogalmazott: elérkezett az idő, hogy modern, az ügyfelek érdekeit a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vevő, a szolgáltató közigazgatás követelményeit érvényre juttató és a felesleges adminisztratív terheket lebontó nyilvántartást hozzanak létre, amely egyszerre épít a múlt hagyományaira és a jövő igényeire.

Az a cél, hogy a szakmai értékek megőrzése mellett olyan nyilvántartást alkossanak, amely közhitelességét, megbízhatóságát tekintve megfelel elődjének, a technikai fejlődés eredményeképpen azonban gyorsabb, könnyebb, kényelmesebb ügyintézést tesz lehetővé mind a polgárok, mind a nyilvántartást vezető hatóságok számára - fejtette ki Rétvári Bence.

Rétvári Bence korábban elmondta: a módosításokhoz szükséges közel egymilliárd forintos informatikai fejlesztéseket uniós pályázati forrásból finanszírozzák.


12:10 - Az Országgyűlés kedden megkezdte az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslat általános vitáját. A Fidesz szerint a változtatások hatására átláthatóbbá válik az ellátórendszer. Az MSZP-s felszólaló szándékát tekintve támogathatónak nevezte a javaslatot, de jelezte: ahhoz módosító indítványokat nyújtanak be. A Jobbik a szociális kártya országos bevezetését sürgette.

Soltész: összevonják az önkormányzati krízissegélyeket

Az önkormányzatok által krízishelyzetben adható három támogatást vonja össze az egyszerűbb igénylés és a gyors segítségnyújtás érdekében a javaslat - mondta ismertetőjében az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.

Soltész Miklós az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló előterjesztés általános vitájában kifejtette: az átmeneti segélyt, a temetési segélyt, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást egységesíti a javaslat, amely rögzíti azt a jövedelemhatárt is, amely a jogosultsághoz kötődik.

Ezt az önkormányzatok nem határozhatják meg egy főre a mindenkori nyugdíjminimum 130 százalékánál, azaz jelenleg 30 ezer 50 forintnál alacsonyabb összegben - tette hozzá. Közölte azt is: a juttatás természetben is nyújtható, de akár tanszerre vagy tandíjra is fordítható.

A szociális államtitkár az összevonás előnyének nevezte, hogy áttekinthetővé válik a szabályozási háttér, ugyanakkor csökkennek az adminisztrációs terhek, az állampolgároknak ugyanis csak egyszer kell benyújtaniuk kérelmüket. A részleteket illetően az önkormányzatok által szabályozott segélyezést a helyhatóságok eddig is egy forrásból finanszírozták - mondta -, így a keretet a jövőben hatékonyabban használhatják fel. A törvényjavaslat ugyanakkor költségvetési kiadásokat sem generál.

Hangsúlyozta azt is: nincs maximálva a támogatás maximuma, így az egységesítés nem érinti hátrányosan a jogosultakat. Beszámolt arról is, hogy a mielőbbi segítségnyújtás érdekében az elbírálás határideje 15 napra rövidül.

Fidesz: átláthatóbbá válik az ellátórendszer

A fideszes Talabér Márta azt mondta, hogy a javaslat az ellátórendszer átláthatóbbá tételét célozza, és általa hatékonyabbá válik a rászorultak támogatása.

Az ellátottak száma nem fog változni, és a jelenleg három ellátás kérelmezésére jogosultaknak a jövőben ezt egy esetben kell csak megtenniük. A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy a jelenleg 30 napos határidő 15 napra csökken majd a jogosultság megállapításakor.

Hangsúlyozta: egy másfajta gondolkodásmódot szeretnének meghonosítani az ellátórendszerben.

Képviselőtársa, Turi-Kovács Béla arról beszélt, a javaslat legnagyobb erénye, hogy oda igyekszik "helyezni" a döntéseket, ahol a családok, a közösségek problémáit leginkább ismerhetik. Nem csak a lehetőséget ruházza át a törvényhozó ugyanakkor, hanem a felelősséget is - rögzítette. A segélyek helyébe az esetek jelentős részébe odaállították a munka lehetőségét - mutatott rá a kormánypárti politikus, aki megjegyezte: ez a történet arról szól, "menjen dolgozni, de ha nem vállalja, akkor ne nyújtsa a kezét segélyért". Úgy látta: magyar társadalomban az elmúlt 20 évben egyre inkább kiveszni látszik az a szolidaritás, ami nélkül nem lehet egységes magyar nemzet, ennek a helyreállítása kötelességük.

MSZP: a szándékát tekintve támogatható a javaslat

A szocialista Pál Béla szerint szándékát tekintve jó és támogatható a törvényjavaslat, ami az önkormányzatok számára jelent egyszerűsítést.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzet nem minden tekintetben segíti azt a szándékot, amit a kormány megfogalmazott. Nem alkalmas az idő arra, hogy csökkentsék a segélyeket - mutatott rá, hozzátéve: nem teljesült a kormány munkahelyek növelésére vonatkozó ígérete. Pál Béla szerint továbbra sem a rendszer egyszerűsítésére lenne szükség, hanem az emberek megélhetésének biztosítására.

Kiemelte: ha a három segélyezési forma egy önkormányzati segéllyé válik, meg kell teremteni annak biztosítékát, hogy el legyen különítve, melyik területre mennyit költöttek. A segély nagymértékben függ attól is, hogy melyik önkormányzat milyen anyagi helyzetben van - hívta fel a figyelmet egy másik szempontra.

Kitért arra is: az egyedül élők számára a nyugdíjminimum 150 százalékánál nem érdemes alacsonyabb szintet megállapítani, szerinte ebben a csoportban csökkenhet a jogosultak köre. Ennek érdekében módosító javaslatot nyújtanak be - jelezte, hozzátéve: nem támogatnak semmilyen olyan lépést, ami a segélyek csökkentésével jár.

Képviselőtársa, Varga László arra hívta fel a figyelmet, hogy ha nem teszik mögé a költségvetési forrásokat, és szűkítik a kötelezően ellátandó körét, akkor ezekről a területekről ki fognak vonulni az önkormányzatok.

Jobbik: országos szinten vezessék be a szociális kártyát!

Baráth Zsolt (Jobbik) azt hangoztatta, hogy a célzott, igazságos és átlátható szociálpolitika mellett kötelezték el magukat. Átláthatóvá akkor válik a rendszer, ha látható, ki, mennyit, mikor és mire kap, célzott akkor lesz egy juttatás, ha arra használják, amire igényelték, igazságos pedig akkor, ha nem a jelenlegi pozitív diszkriminációs alapon működik, hanem valódi rászorultság alapján - fejtette ki.

A jobbikos politikus szerint érdemes lenne végre javaslatukat megfontolni. Kijelentette: a szociális kártya - mint pénzt helyettesítő utalvány - országos bevezetéséhez a technikai feltételek adottak, a politikai akarat hiányzik, ugyanakkor általa kiszűrhetővé válnának az anomáliák, és egyszerűsíteni lehetne a szociális rendszert.

10:55 - A kormány keleti nyitás politikájáról, az egyházügyi törvény módosításáról, az európai értékekről, valamint a roma integrációról szóltak a napirend előtti felszólalások kedden, az Országgyűlésben.

Fidesz: jól halad a keleti nyitás politikája

Szijjártó Péter fideszes képviselő, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a kormány keleti nyitás stratégiájának végrehajtásáról tájékoztatta a parlamentet. Elmondta, a huszadik együttműködési megállapodást a Huawei céggel írták alá, emellett zajlanak Kínával az egyeztetések egy Budapestet délről elkerülő vasúti gyűrű építéséről. Megbeszélések folynak a szerb kormánnyal is a két főváros közötti vasúti felújításról, emellett a kormány tárgyal Montenegróval is a vasútvonal meghosszabbításáról.

A befektetői letelepedési engedélyekről szólva elmondta: az első igényléseket öt kínai állampolgár már be is adta. Beszélt még a moszkvai kereskedőházról, valamint arról, hogy a múlt héten megállapodtak az Egyesült Arab Emirátusokkal a kettős adóztatás elkerüléséről a gazdasági kapcsolatok dinamizálása érdekében.

KDNP: Magyarországon vallásszabadság van

Gaal Gergely (KDNP) szerint a legerősebb vallásüldözés a kommunista önkényuralom alatt zajlott Magyarországon, ma azonban vallásszabadság van az országban. A vallási közösségek jogállásáról szóló törvénymódosító javaslattal kapcsolatban a szocialisták aggódását ezért nem fogadja el - mondta -, majd sorolta "az utódpárti lelkület megnyilvánulásait", amelyek szerinte az egyházak ellen szóltak.

Nem Magyarország az az európai ország, ahol betiltják az iskolákban a feszület kihelyezését - jelentette ki. Szerinte az országnak az évszázadok alatt kialakult értékek megőrzésében kell eredményeket felmutatnia. Előnyösnek nevezte a keresztény lelkület megerősödését.

Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ténynek nevezte, hogy vallásszabadság van az országban. Az egyházi törvény módosításával kapcsolatban közölte, a kormány a vallásszabadság új formáinak megtalálásában elkötelezett.

Az egyházak szerepe nem kizárólag a közösségi munkavállalásban nyilvánul meg, önálló, autonóm közösségépítő szerepük van - hangsúlyozta. A kormány arra tesz kísérletet, hogy pontosan meghatározza az állam felelősségét a szervezetek támogatásában és a vallásszabadságot - zárta szavait az államtitkár.

MSZP: a fideszesek rokonai nem szűkölködnek

Harangozó Gábor (MSZP) az Európai Unióval kapcsolatban azt mondta: az európai eszme sosem látott békét hozott a kontinensre, az e mellett elkötelezett államok ezért mindent megtesznek az értékek megőrzéséért. Szerinte azonban a magyar kormány "hagymázas eszméktől vezérelve" igyekszik más felé evezni a csónakot.

Kifogásait sorolva beszélt a földügyletekről, a trafikügyről, a közmédia átalakításáról. Úgy fogalmazott: az átalakítások úgy zajlottak, hogy a vezetők rokonai nem szűkölködnek, a fideszes politikusok barátai, hozzátartozói jutnak előnyökhöz, akik pedig ezt szóvá teszik, azt külföldről finanszírozott hazaárulónak bélyegzik.

Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkára úgy reagált, hogy semmilyen konkrét problémára, de még egy országra sem lehetett ráismerni a képviselő "hagymázas" felszólalásából. Közölte: húsz évvel ezelőtt Magyarország is el tudott indulni az integráció pályáján, amelyhez gyors átalakítások kellettek. Hozzátette: számos kérdést az elmúlt húsz évben nem lehetett végrehajtani, a rendszerváltás kiteljesítése így a második Orbán-kormányra maradt.
Fontosnak nevezte a béke megteremtését, az integrációt pedig a megoldás részének tartotta. Európa válságban van, ezért Magyarországnak is új válaszokat kell keresnie az integráció kiteljesítésében - mondta.

A Jobbik a romáknak indított bokszakadémia ötletét bírálta

Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő azt mondta, az iskolák egyre nagyobb részében napi szintű a személy vagy vagyon elleni erőszak, érdemi megoldást azonban egyik intézményben sem találtak.

Megdöbbenésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy döntően roma fiataloknak országos bokszoktató hálózatot hoznának létre. Úgy fogalmazott: a kormány ott akar boksz akadémiát létesíteni, ahol a tanárok állítása szerint "nem oktatni, hanem idomítani járnak". Szerinte az itt szerzett tudásukat a roma fiatalok az utcán fogják kamatoztatni.

"Nem kívánjuk természetesen, hogy itt sakknagymestereket képezzenek, vagy bármi más lehetetlen célokat fogalmazzanak meg a cigányság érintett része számára" - mondta, majd megjegyezte: nem kollektíve beszél, "de pontosan tudjuk, hogy a cigányság egy jelentős rétegére az átlagosnál jóval nagyobb mértékben jellemző az agresszió". Nem lehetne olyan sportakadémiát indítani, ami nem küzdősport? - tette fel a kérdést. "Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, indítsunk pillangókés tanfolyamokat" - folytatta, megkérdőjelezve, hogy az integrációt a bokszakadémiák elősegítenék. Kérte, a kormányzat gondolja át a kezdeményezést.

Hölvényi György válaszában visszautasította azt a "súlyos általánosítást", amelyet a felszólalás sugallt. Nem egyszerűen azért, mert ez így illik, hanem azért, mert ez nem vezet eredményre; itt Magyarország polgárairól beszélünk - hangsúlyozta.

Az agresszió és a küzdősportok összefüggéséről szólva úgy értékelte, nem lehet a roma önkormányzatokkal együttműködve indított mintaprogramot úgy értékelni, hogy növekedne az agresszió. Hangsúlyozta, olyan szakmai keret áll rendelkezésre, amely az agresszió levezetését szolgálhatja, és amelyben elvárás az iskolában való tanulás, a szakmaszerzés is. Általános megoldás nem létezik, a programot pedig nyugodtan lehet vállalni - jelentette ki.
  
Az Országgyűlés plenáris ülése május 7-én


Előzmények:
A Ház ülése reggel kilenc órakor kezdődik, ezt követően elsőként az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosítások általános vitája kerül napirendre. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter előterjesztésében az eddigi három különböző típusú önkormányzati segély - az átmeneti, a temetkezési és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - összevonását javasolja.

A parlament ezután tárgyalhat az elektronikus anyakönyvvezetés kialakításáról, amit Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kezdeményezett. A kormány szándéka szerint jövő júliustól terelhetik elektronikus útra az anyakönyvi eljárásokat.

A polgári perrendtartást érintő módosítások általános vitája után a nemzetgazdasági miniszter európai uniós jogharmonizációt célzó pénzügyi szabály-változtatási javaslatai kerülnek napirendre, az ülésnap végén pedig Varga Mihály egy másik, a távszerencsejáték-szervezéssel összefüggő előterjesztéséről kezdődhet általános vita. A tárcavezető utóbbi indítványában játéktípusonként százmillió forintos koncessziós díjat, játékadót és felügyeleti díjat kezdeményez az internetes szerencsejátékokat szervező magántársaságoknak.

Olvasóink írták

  • 1. embertelen 2013. május 07. 18:03
    „Ez megint egy államosítás. Az államosított segélyeket könnyebb lesz lenyúlni a haveroknak!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zsidó Világkongresszus: a WJC elnöke elnézést kért Orbán Viktortól

Az esemény záróbeszédében Ronald S. Lauder elnézést kért a korábban általa mondottakért. Tovább olvasom