Kisalföld logö

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 13°C Még több cikk.

Parlament: a kampányszabályokról is vitáztak a képviselők

Az ellenzék abszurdnak, nevetségesnek tartotta a választási eljárási törvényjavaslathoz benyújtott kormánypárti módosító javaslatok egy részét.
23:30 - Az ellenzék abszurdnak, nevetségesnek tartotta a választási eljárási törvényjavaslathoz benyújtott kormánypárti módosító javaslatok egy részét az indítvány szerda este újból megnyitott részletes parlamenti vitájában. A fideszes képviselők védték előterjesztéseiket.

A kampányszabályokról vitáztak a képviselők

Az MSZP-s Lamperth Mónika azt mondta: a kormánypártok máig nem tudtak egyetlen érvet sem felhozni az előzetes regisztráció mellett, bevezetését pedig alkotmányellenesnek tartotta.

A szocialista politikus "hihetetlen ostobaságnak" nevezte azt az alkotmányügyi bizottságban a múlt héten beterjesztett módosító javaslatot, amely szerint a települési jegyzőknek minden választópolgárt fel kell keresniük, tájékoztatva őket a feliratkozás szabályairól, és lehetővé téve, hogy bárki otthonról regisztráljon. Arra utalva, hogy a fideszes Szakács Imre most törölné ezt a szabályt az előterjesztésből, a szocialista politikus azt mondta: a kormánypárt valószínűleg belátta, hogy az ötlet kivitelezhetetlen.

Szerinte ugyanakkor értelmetlen a javaslat megtárgyalása úgy, hogy a Fidesz egyik napról a másikra egymással ellentétes indítványokat nyújt be. Az MSZP ezért a továbbiakban nem vesz részt a vitában - közölte.

A fideszes Papcsák Ferenc erre reagálva úgy fogalmazott: minden képviselőnek joga van változtatásokat szorgalmazni, ugyanakkor szerinte a törvényjavaslatot dicséri, hogy az ellenzék kevés módosító indítványt adott be hozzá.

Dúró Dóra, a Jobbik képviselője viszont arra mutatott rá, hogy az ellenzék alapvető módosításokat kezdeményezett, az előterjesztés minőségéről pedig szerinte az árulkodik, hogy a kormányoldal 227 pontból álló módosító javaslatot fogadott el az alkotmányügyi bizottságban.

Schiffer András (LMP) a kampányszabályokkal kapcsolatos módosító javaslatokat bírálta, nevetségesnek tartva, hogy a Fidesz megtiltaná, hogy a pártok az internetes sajtóban hirdessenek.

Arra a felvetésére, hogy mivel a nyomtatott sajtóban politikai hirdetéseket ezután csak kampányidőszakban lehet majd közzétenni, a fideszes javaslat a kormányzati újsághirdetések közlését is meggátolja, a fideszes Vas Imre kifejtette: a kormányzati tájékoztatások nem minősülnek politikai reklámnak. Párttársa, Papcsák Ferenc pedig azzal magyarázta a hirdetések korlátozását, hogy megteremtsék a jelölőszervezetek esélyegyenlőségét.

A jobbikos Dúró Dóra abszurdnak tartott több fideszes módosító javaslatot. Szerinte röhejes ötlet volt, hogy a jegyzők majd körbejárják a településeket, és minden választásra jogosultat felkeresnek.

Bírálta, hogy egy szavazókörre ezerötszáz ember juthat, és helytelenítette azt is, hogy előzetes regisztráció nélkül lehet jelölteket ajánlani. Szerinte így azokat is zaklathatják a pártok, akik nem akarnak részt venni a választási eljárásban.

A jobbikos képviselő szerint azzal, hogy megkönnyítik a jelöltállítást, a jelölőszervezetek pedig két-két tagot delegálhatnak a szavazatszámláló bizottságokba, akár negyventagú testületek is létrejöhetnek, ennyien pedig aligha férnek majd el - a szavazni szándékozókkal együtt - például egy iskolai tanteremben.

Az LMP-s Karácsony Gergely azt mondta, hogy a javaslat szűkíti a pártok kampánylehetőségeit. Hozzátette, a jogszabállyal egyaránt korlátozzák a részvételt és az információkhoz való hozzájutást.

Staudt Gábor (Jobbik) problémásnak tartotta, hogy kilenc évre választják meg a választási szervek tagjait. Elmondta, hogy pártjuk javaslatot tesz a kiadható aláírásgyűjtő-ívek számának maximalizálására. Egyúttal azt szeretnék, hogy a választópolgárok nevét és lakcímadatait ne lehessen később más módon is felhasználni.

A politikus arra is javaslatot tett, hogy a szavazólapokon egységesen nyolc négyzetcentiméteres felületen lehessen megjeleníteni a pártlogókat.

A vita végén arról alakult ki szóváltás Schiffer András és Papcsák Ferenc között, hogy a kormánypártok az egyéni választókerületek határain is változtatnának. Az LMP-s politikus szerint érdemi, a fideszes képviselő szerint pontosító jellegű módosításokról van szó.

Az elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta, a módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésén, a jövő hétfőn dönt a parlament.

A szerdai ülésnap két jobbikos képviselő napirend utáni felszólalásával ért véget. Novák Előd annak az örömének adott hangot, hogy a kormány magára vállalta a Rongyos Gárda fővárosi emlékhelyének felújítását a Farkasréti temetőben, Korondi Miklós pedig a reformációról emlékezett meg.

Az Országgyűlés jövő hétfőn, várhatóan háromnapos üléssel folytatja munkáját.

21:30 - A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavalyi beszámolójának megtárgyalásával folytatta munkáját szerda este a parlament.

A kartellügyek álltak a GVH vizsgálatainak középpontjában

A fogyasztóvédelem mellett a kartellügyek álltak a Gazdasági Versenyhivatal elmúlt évi vizsgálatainak középpontjában - mondta Juhász Miklós, a GVH elnöke expozéjában.

A hivatal kiemelt figyelmet fordított a sérülékeny fogyasztók, köztük a fogyasztói csoportok tisztességtelen gyakorlatának áldozatául esők védelmére - fejtette ki. A versenyhivatal 114 ügyet zárt le tavaly, a kiszabott bírság összege elérte a 830 millió forintot.

Juhász Miklós beszámolt arról, hogy a hivatal megújította a panaszkezelési eljárását: olyan előzetes szűrőrendszert alakítottak ki, így az ügyfélszolgálat csak azokat a panaszokat továbbítja a vizsgáló irodának, amelyek alapján nagyobb eséllyel indítható versenyfelügyeleti eljárás.

Beszélt a lakástakarék-pénztári ágazat vizsgálatáról. A versenyhivatal szerint a piacra lépés lehetősége adott - a szereplők száma kettőről háromra nőtt tavaly -, ugyanakkor az ágazat működése diszfunkcionális: a fogyasztók a banki terméket jellemzően megtakarítási, és nem lakáscélú hitel igénylése céljából veszik igénybe.

Kupcsok Lajos, a Fidesz vezérszónoka a GVH beszámolójából olvasott fel. A többi között azt emelte ki, hogy a versenyhivatal tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, ha egy vállalkozás ügynökei közül többen, többször ugyanazt az ügyfelet hívják telefonon befektetési lehetőségek kínálatával, időnként annak ellenére, hogy azt kérte, ne zaklassák.

Göndör István (MSZP) elmondta: formailag és tartalmilag is jónak tartja a jelentést, a szocialisták ezért támogatják elfogadását. Helyesnek tartotta, hogy a GVH a politikától függetlenül végzi tevékenységét, de úgy ítélte meg, hogy a kormány a dinnyekartell ügyében megpróbálta politikai befolyás alá venni a versenyhivatalt.

Azt is hangsúlyozta, hogy hivatal feladata a versenypártolás, és nem az esélykiegyenlítés.

Aradszki András (KDNP) arról beszélt, hogy a beszámoló bemutatja a hivatal munkáját alapvetően meghatározó jogszabályi hátteret.

Kiemelte, a jelentés kitér arra is, hogy a hivatal működését meghatározta a gazdasági válság miatti visszaesés. A GVH munkájának egyik prioritása volt a kartellezés visszaszorítása - tette hozzá.

A hitelezési aktivitásban szerepet játszik az is, hogy a hazai bankrendszerben nagy súllyal szerepelnek a külföldi pénzintézetek leányvállalatai - idézte az iratot. Azt a kormány sikerének nevezte, hogy körülbelül negyedével csökkent a lakosság devizaadóssága.

A képviselő a határozati javaslat elfogadását javasolta.

Vágó Sebestyén (Jobbik) azt mondta, hogy a GVH esetében a befektetett költségvetési forintok hasznot termelnek. A vezérszónok dicsérte és kimondottan hatékonynak tartotta az új panaszkezelési rendszert és ügyfélszolgálatot. Hangsúlyozta, hogy a rendszer képes kiszűrni a bejelentéseknek azt a tíz százalékát, amellyel a versenyhivatalnak valóban foglalkoznia kell.

A jövőben a korábbiaknál nagyobb mennyiségben jelentkezhetnek az olyan ügyek, amelyek során a cégek vagy szolgáltatók a vásárlókra hárítják át a terheiket.

Szabó Rebeka (LMP) általánosságban elfogadhatónak tartotta a jelentést. Hozzátette, hogy a szervezet az elmúlt években viszont csendes jogalkalmazóvá vált és egyre kevésbé kritikus a kormánnyal szemben - mondta.

A GVH csak a meglévő jogszabályok alapján tud működni és ameddig a parlament nem hoz olyan törvényeket, amelyek alapján a szervezet eljárhat és büntethet, addig hiába kérik rajtuk számon az ilyen lépéseket - jelentette ki.

Külön hangsúlyozta a gazdasági károkat okozó kartellek elleni fellépés fontosságát, de hozzátette, hogy a versenyhivatalnak a közbeszerzéseket is kiemelt területként kellene kezelnie.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta az együttes általános vitát. Mivel módosító javaslat nem érkezett, ezért részletes vitára nem kerül majd sor.

19:30 - Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése.

Fidesz: ne riogasson az ellenzék!

Horváth Zoltán (Fidesz) élesen bírálta az ellenzéki képviselőket, amiért azok "riogatnak és feszültséget keltenek" olyan állításaikkal, amelyek nem következnek a beterjesztett javaslatból. Hasonlóan értelmetlen riogatásnak nevezte azt is, hogy a szocialista képviselők szerint a törvény az intézmények ingatlanjainak értékesítését készíti elő. Hangsúlyozta: az államnak valahol ugyanúgy el kell látnia a kötelezettségeket, mint ahogyan azt eddig az önkormányzatok tették.

Tapolczai Gergely (Fidesz) felszólalásában kiemelte: az elmúlt egy évben a hivatásos nevelőszülők száma fokozatosan csökkent, ezért is szükséges az új szabályozás, amely reményei szerint növeli majd számukat.

LMP: komoly hibák vannak a tervezetben

Szél Bernadett (LMP) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási szabályainak megváltoztatásáról beszélt. Szerinte elfogadhatatlan, hogy a tervezet egyformán kezeli a rehabilitációra épülő tranzit- és a nem arra épülő tartós foglalkoztatást.

Jobbik: szükség van a szakmai továbbképzésekre

Baráth Zsolt (Jobbik) a 2010-es ombudsmani megállapításokat és ajánlásokat idézve elmondta, hogy az államnak elsősorban a családban való nevelkedéshez kell segítséget nyújtania. Hozzátette, hogy a gyermekvédelmi rendszer a jelenlegi keretek között nem képes betölteni a funkcióját, növelni kell az abban dolgozók létszámát. Hangsúlyozta, hogy szükség van a rendszerben dolgozók szakmai továbbképzésére.

LMP: a normatíva eddig sem volt elegendő

Szabó Tímea kifogásolta a kormánypárti felszólalók azon érvét, hogy az intézmények ezután is teljes egészében hozzájutnak a nekik eddig is járó normatívához. Mint mondta, ez a forrás eddig sem volt elegendő, az önkormányzatoknak ki kellett egészíteniük.

A képviselő előrevetítette, hogy romlani fog a szociális ellátás színvonala, és feltette a kérdést: ki követeli az államosítást? Azt mondta: az ellen a települések lakói is tiltakoztak.

A Jobbik elfogadhatatlannak tartja a változtatásokat

Bana Tibor (Jobbik) azt mondta, hogy a Jobbik elfogadhatatlannak tartja a változtatásokat. A fővárosi önkormányzat szentgotthárdi pszichiátriai intézetéről beszélve közölte, annak a költségvetése az elmúlt években folyamatosan csökkent. Félőnek nevezte, hogy ennek következtében az ellátottak életminőségét veszélyeztető leépítésekre kerülhet sor.

Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök az általános vitát elnapolta.

17:50 - Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése.

Kormány: cél a hatékonyabb ellátás

Soltész Miklós államtitkár előterjesztői expozéjában arról beszélt: az önkormányzati fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények 2013 januári átvételével, a jelenlegi rendszer átszervezésével, de újabb költségvetési kiadásokat nem generálva biztosítja az állam a sérült emberek, valamint a rászoruló gyermekek és idősek hatékonyabb, biztonságosabb és kiszámíthatóbb ellátását.

Leszögezte: a mostani módosítással az eddig települési önkormányzati fenntartásában lévő 42 szociális és 126 gyermekvédelmi intézmény összesen több mint 6600 férőhely fenntartása kerül át az állam fennhatósága alá. Emellett 328 nevelőszülő is a jövőben az állam érdekeltsége alá kerül. Ismertette: 2013 január 1-től tehát az önkormányzatok ellátási kötelezettsége megszűnik és az teljes mértékben az állam feladata lesz, emellett az intézmények tárgyi eszközei, az ingatlanok és a dolgozók átvétele is megtörténik, valamint az intézményi adósságokat és a szállítói tartozásokat is átvállalja az állam.

2013-tól az EMMI intézményeként létrejövő Szociális és gyermekvédelmi főigazgatóság látja el az összes ide kerülő intézmény fenntartását, ugyanis ide kerülnek a megyei intézményfenntartótól is a korábbi megyei önkormányzati intézmények is. Hangsúlyozta, hogy a főigazgatóság a megyei intézményfenntartók létszámkeretére jön létre, így bővítésre nincs szükség.

A javaslat emellett bevezeti a gyermekvédelmi gyámság jogintézményét, ami által a gyermekvédelmi gyám személyében a gyermekért felelős, érte tenni tudó új szereplője lesz a gyermekvédelmi szakellátásnak, másrészt a javaslat a tizenkét év alatti gyermekek esetében általánossá teszi a befogadó szülőnél (helyettes szülőnél, nevelőszülőnél, különleges vagy speciális nevelőszülőnél) történő elhelyezésüket, így intézménybe csak kivételes esetben kerülhetnek.

Fidesz: csökkenhet a gyermekotthonok létszáma és a nevelőszülők megbecsülése

Talabér Márta (Fidesz) felszólalásában arról beszélt, hogy a javaslat értelmében egy egységes irányítási rendszer alakul ki az intézmények esetében. Emellett kiemelte azt is: 12 év alatt csak befogadói szülőknél helyezhetők el gyermekek az intézmények helyett, kivéve ha nem sikerül a tartósan beteg, fogyatékos, vagy halmozottan sérült gyermeket különleges nevelőszülőnél elhelyezni, illetve ha testvéreket nem lehet együttesen befogadó szülőknél elhelyezni. Ezzel a lépéssel jelentősen csökkenne a gyermekotthonokban ellátott gyermekek száma és így nagyobb hangsúlyt kapna a kamaszkorú, vagy összetettebb problémákkal küzdő gyermekek ellátása, önállóságra nevelése.

Lényeges változásnak nevezte még, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony szolgálati időre fog jogosítani, illetve a nevelőszülői díjazás az ellátott gyermekek számához, életkorához, állapotához igazodik és nem akadálya annak, hogy a nevelőszülő egyéb kereső tevékenységet folytasson: a nevelőszülő díjazása négy, átlagos szükségletű gyermek esetén éri el a minimálbért.

További újdonság, hogy nevelőszülői pozícióba a jövőben csak OKJ-s képzéssel rendelkező személy kerülhet. A fideszes politikus szerint ez a gyermekek magasabb szintű nevelését és a nevelőszülők magasabb megbecsülését is szolgálja.

MSZP: csökkenhet az ellátás színvonala

Pál Tibor (MSZP) sajnálatosnak tartotta, hogy a szakmai szervezeteknek nem volt valódi lehetőségük véleményük kifejtésére a kérdésben.

Egyelőre nem tudjuk, mely intézményeket akarják bezárni vagy racionalizálni, de az biztos, hogy az állam felmondhatja az ellátási szerződéseket - bírálta az előterjesztést. Szerinte sérülhet az intézmények szakmai autonómiája és csökkenhet az ellátás színvonala. A szakemberek továbbképzése is ellehetetlenül a díjemelés és a központosítás miatt - fűzte hozzá.

A nevelőszülői elhelyezést támogathatónak tartotta, de azt mondta: ha a gyermekeket kiveszik az intézményi ellátórendszerből, akkor sok hely szabadul fel, akár épületek is, amelyeket értékesíteni lehet.

Közölte: tisztázni kell a gyermekvédelmi gyámság szerepét, a rendszer más szereplőivel való munkamegosztást.Azt mondta, nem tudják támogatni a javaslatot.

Fidesz: nem ildomos államosításról beszélni

Csizi Péter (Fidesz) kifogásolta, hogy a szocialistáknak a gyermekvédelmi rendszer racionális átalakításáról az ingatlanbiznisz jut az eszébe. Azt mondta: az állam az intézményrendszerből hiányzó forrásokat biztosítani fogja, emiatt nem ildomos szerinte államosításról beszélni.

Nincs költségcsökkentés - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy a költségvetésbe a korábbihoz hasonló összeg került. Eltökélt célnak nevezte a dolgozók bérének lehetőség szerinti növelését.

Szerinte a helyi intézményvezetői anomáliák is megszűnhetnek a jövőben. Azt mondta: a megyei jogú városok és az önkormányzatok 90 százaléka támogatta az előterjesztést.

A Jobbik a dolgozókat féltette

Vágó Sebestyén (Jobbik) azoknak a dolgozóknak a továbbfoglalkoztatására kérdezett rá, akik nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel, bár szakmai tapasztalatuk van. Szerinte a munkáltatónak időt és támogatást kell adnia ahhoz, hogy ezek az emberek végzettséget szerezzenek.

A nem veszteséges önkormányzatok szerinte megint hátrányba kerülnek, és választ várt arra is: hogyan fogja az állam a normatívából fenntartani az intézményeket, ha az eddig sem volt elegendő az ellátásra. Arra is rákérdezett: mi lesz az intézmények adósságaival?

15:15 - Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az intézményösszevonások ügyében egyedi döntéseket ígért és visszautasította az oktatási intézmények állami fenntartásba vételével kapcsolatos ellenzéki bírálatokat az erről szóló törvényjavaslat keddi általános vitájában mondott válaszában.

Fidesz: nem lesz ideológiai irányítás az iskolákban

Révész Máriusz fideszes képviselő visszautasította azokat az ellenzéki felvetéseket, hogy valamiféle poroszos, ideológiailag vezérelt módon igazgatnák a jövőben az iskolákat. Szerinte vannak jogos félelmek az iskolák állami átvételével kapcsolatban, de az ilyen érvek felvetése komolytalan.

Frakciótársa, Székyné Sztrémi Melinda azt mondta: "van annak egy diszkrét bája", amikor az MSZMP utódpártja félti a poroszosságtól az iskolarendszert. Mint mondta, ő maga 1981-től dolgozott pedagógusként, megélte azt az időszakot, amikor központi tanterv alapján kellett tanítani.

LMP: lesz-e elbocsátás az iskolákban?

Az LMP-s Osztolykán Ágnes arra kért garanciát, hogy az iskolákban dolgozó pedagógusok és technikai dolgozók körében nem lesznek elbocsátások az fenntartóváltást követően.

A KDNP-s Michl József reagálásában arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly a nyugdíjazások miatt 3000 fővel csökkent a pedagógusok létszáma, de nem kellett senki a helyükre, mert nincs elegendő gyermek. Hangsúlyozta: azoknak a pedagógusoknak kell aggódni, akik nem akarnak dolgozni, a többiek nyugodtan várhatják a következő tanévet.

Jobbik: egyházi iskolák szerződéseit fenn kell tartani!

Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője a törvényjavaslatnak arra a paragrafusára hívta fel a figyelmet, amely szerint 2013. január 1-jétől felül kell vizsgálni az alapítványi és egyházi fenntartású intézmények közoktatási szerződéseit. Szerinte az 50-es évek hangulatát idézi ez a mondat, "valószínűleg Rákosi Mátyás is kéri a receptet". Hozzátette, nagyon reméli, hogy ez maximum egy papírforma szerinti felülvizsgálat lehet, de ezzel együtt azt követelte, hogy ezt a paragrafust töröljék a törvényből.

Az ellenzéki képviselő arról is beszélt, hogy egy másik passzus - amely a gyerekek iskolába jutását a fenntartó felelősségi körébe helyezi - valójában azt jelenti, hogy igenis lesznek iskolabezárások, hiszen ennek alapján az állam vállalja, hogy egy falusi iskola bezárása esetén a városi iskolába szállítja a gyerekeket.

Államtitkári válasz

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár zárszavában a jobbikos felszólalásra reagálva visszautasította, hogy az egyházi és alapítványi iskolákkal kapcsolatban bármilyen negatív szándéka lenne a kormányzatnak.

Az iskolabezárásokra vonatkozó kérdésekre az államtitkár azt mondta: két éve azt nyilatkozza, hogy azokon a településeken, ahol van 8 gyerek, az alsó tagozat működni fog, ahol viszont a gyereklétszám nem teszi lehetővé, hogy színvonalasan és gazdaságosan működjön az iskola, ott szóba jöhetnek intézményösszevonások.

Szerinte ennek felmérése a következő félév feladata lesz, ugyanakkor jelezte, hogy nem mechanikusan hajtják ezt végre, hanem egyedi döntéseket hoznak, így egyes esetekben történelmi-tradicionális okokból az állam dönthet úgy, hogy inkább megsegíti a kistelepülést.

A javaslat benyújtásával kapcsolatban elismerte, hogy "rohanni" kellett, szerinte ebből is adódik, hogy nem sikerült minden részletkérdést tisztázni, így kérte a képviselőket, hogy módosító indítványokkal segítsenek.

Ugyanakkor hangsúlyozta, nem lehet minden egyes helyzetet törvényben szabályozni. Egy kipróbálatlan, de régről ismert rendszer szabályozásáról van szó, majd az élet megmutatja, mit kell a jogszabályban rendezni - tette hozzá az államtitkár, aki szerint többek között attól lesz jó az iskola, hogy visszahozzák az 1985-ben eltörölt tanfelügyeleti rendszert, így az állam információkat kap az oktatási intézmény működéséről.

Az államtitkár ismét nyomatékosította, hogy a fenntartóváltás nem jelent majd fennakadást az oktatási munkában, és kiemelte azt is: nem felel meg a valóságnak úgy beállítani ezt az átalakítást, mint az önkormányzatok kiüresítését és az iskolák jogainak elvételét.

Az ideológiai befolyásolással kapcsolatos ellenzéki hozzászólásokra kijelentette: nincs ilyen szándékuk, MSZP-s felvetésre reagálva visszautasította azt is, hogy ki akarnák irtani a színeket a közoktatásból.

Nem uniformist, hanem egységes szabályozást kell hozni - hangsúlyozta.
Az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát elnapolta.

14:10 - Míg a kereszténydemokraták felszólalója szerint biztonságosabbá válik a közoktatás működtetése az intézmények állami kézbe kerülésével, a Jobbik és az MSZP felszólalói azt mondták, nem látnak garanciát az iskolák továbbműködésére az átvételről szóló előterjesztés szerdai, parlamenti vitájában.

KDNP: garancia a biztonságra, a színvonal-emelkedésre és az esélyegyenlőségre
Michl József (KDNP) arra emlékeztetett: a kényszer szülte esztergomi megoldás vagy a megyei intézmények átadása, átszervezése is példaként állhat a döntéshozók előtt, mert nincs tudomása arról, hogy ezen iskolák tönkrementek volna, bezártak volna.

Azt mondta, az új köznevelési rendszer érdemben segíteni fogja a hátrányos helyzetű településeken élőket. Kiemelt támogatást nyújt nekik, a tanulók és dolgozók felzárkóztatását is támogatja.
Michl József a biztonságot, a színvonal-emelkedést, valamint az esélyegyenlőséget említette az újjászervezés pozitív következményeként.

Emlékeztetett arra: a szocialista kormányok alatt csökkent az iskoláknak nyújtott normatíva és számos intézmény bezárt, ezzel szemben az elmúlt két évben nem csökkent a normatív támogatás összege.

Jobbik: nincs garancia az intézmények további működésére
Dúró Dóra (Jobbik) felháborítónak tartotta, hogy az Országgyűlés az év vége előtt 35 munkanappal kezdi tárgyalni a törvényjavaslatot, holott az átalakítást már két éve tervezi a kormány. Hangsúlyozta: az önkormányzatoknak mintegy 20 munkanapjuk lesz a szerződések megkötésére.

A képviselő szerint az iskolák jelenleg tovább növelik azt a különbséget, amelyet saját környezetükből hoznak a gyermekek. A megoldáshoz a gyermekek egész életét kellene közelebb hozni egymáshoz - mondta.
Többekkel együtt kifogásolta, hogy az átalakítás nem becsüli meg azokat az önkormányzatokat, amelyek eddig felelősen gazdálkodtak.

A képviselő nem lát garanciát arra, hogy az állami szerepvállalással az iskolák továbbra is működni fognak és a bérek is megfelelően rendeződnek. Sem az idő, sem a költségvetés, sem a garanciák nem állnak rendelkezésre az átvétel sikerességéhez - zárta szavait a képviselő.

Fidesz: a kistelepülések többsége üdvözli az állami átvételt
Pichler Imre fideszes képviselő felidézte, hogy 2002-ben az állam az oktatási intézmények fenntartásához szükséges források 80 százalékát biztosította az önkormányzat pedig 20 százalékot, 2008-ra viszont ez az arány megfordult, és a településeknek kellett több pénzt adni, azonban ez sok helyen nehézség elé állította az önkormányzatokat. Hozzátette: éppen ezért a kistelepülési polgármesterek többsége üdvözölte az állami átvételt.

LMP: előkészítetlen a javaslat
Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője arról beszélt: pártja nem tartja ördögtől valónak a nagyobb állami szerepvállalást az oktatásban, szerinte azonban a mostani folyamatok nem állami felelősségvállalást, hanem államosítást jelentenek. Ez a javaslat nem az esélyegyenlőséget teremti meg, hanem azt, hogy a jobb minőségű iskolák színvonala lemegy, a kevésbé jóké pedig felemelkedik - fogalmazott.

Az ellenzéki képviselő előkészítetlennek tartotta a javaslatot, és arra hívta fel a figyelmet, hogy 33 nappal az intézmények 2013 január 1-jére tervezett átadása előtt, nem lehet ilyen bizonytalanságban tartani a pedagógusokat, a szülőket és a gyerekeket. Ezért szerinte bölcsebb döntés lenne, ha 2013. szeptember 1-jére tolnák el a határidőt.

Fidesz: az esélyegyenlőség elérése az egyik cél
Brájer Éva (Fidesz) azt mondta, hogy az oktatási esélyegyenlőség megteremtése minden fejlett országban az elérendő célok között szerepel. A képviselő viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg a különböző településeken eltérő az iskolák helyzete, a dolgozók munkaköre és a munkavégzés hatékonysága is.

A rendszerhez eddig senki nem nyúlt hozzá mélyrehatóan, pedig annak éppen itt van az ideje - jelentette ki.

Kolber: elfogadhatatlan, hogy egyeztetés nélkül alakítanak át
Kolber István (független) azt mondta, hogy az "oktatáspolitikai hajója teljes gőzzel egy jéghegy felé rohan" és a törvényjavaslat alátámasztja ezt a véleményt.

A Demokratikus Koalíció tagja elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormányoldal szakmai egyeztetés nélkül vágott bele egy ilyen mértékű átalakításba. Kijelentette: a törvényjavaslat valódi célja az oktatás és az iskolák feletti politikai és ideológiai befolyás megszerzése.

Fidesz: nincsenek feszültségek a rendszerben
Lipők Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a pedagógusok bérének kifizetésében csak annyi változás lesz, hogy ezentúl közvetlenül jutnak hozzá ahhoz. A képviselő hozzátette, alaptalanok azok a vádak is, amelyek szerint súlyos feszültségek lennének a rendszerben. Hangsúlyozta, hogy a pedagógusok és a települések vezetői is partnerként tekintenek a kormányra.

MSZP: nincsenek meg a végrehajtás feltételei
Lamperth Mónika (MSZP) hangsúlyozta, hogy pártjuk nem ért egyet az államosítással, mert azt látják, hogy az új rendszerben rosszabb lesz a gyerekeknek.

Kijelentette, hogy a január 1-jéig nem lehet felelősséggel végrehajtani az átalakításokat.

A szocialista képviselő szerint nem állnak fenn a végrehajtás feltételei. Jelenleg sem a fedezet, sem az intézményeket átvevő szervezet nincs meg. Eközben nem tisztázták a feladatokat és nem húzták meg a felelősségi határokat sem - sorolta a problémákat.


11:50 - Az intézmények átadás-átvételének technikai szabályait rendezi a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslat, amelynek általános vitáját szerdán kezdte meg az Országgyűlés.

Hoffmann: az iskolák átadás-átvételéből a gyerekek semmit nem fognak érezni
Az átadás-átvétel technikai szabályait rendezi a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslat - mondta Hoffmann Rózsa expozéjában, hangsúlyozva: a gyerekek, a pedagógusok a folyamatból semmit nem fognak érezni. Az oktatási államtitkár rámutatott: az átszervezés a tanévet nem érinti, osztályokat, csoportokat nem lehet átszervezni. Az átalakításból a gyerekek, a szülők, a pedagógusok semmit nem fognak érezni - közölte.
Hozzátette: a javaslat a tulajdonviszonyokat nem érinti, arról rendelkezik, hogy az érintett ingóságok és ingatlanok használatba vételre, vagy vagyonkezelésre átkerülnek az államhoz. Ez egy leltár alapján történik majd, amit április 30-ig kell a tankerületi központoknak elkészíteniük. Szerinte ez addigra ez elvégezhető.

Hiller István képviselő, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának MSZP-s tagja hallgatja Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár expozéját a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2012. november 7-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Fidesz: nem függhet az önkormányzatok anyagi helyzetétől az oktatás minősége!
Pánczél Károly, fideszes képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a csökkenő állami normatíva miatt számos önkormányzatnak nehézséget okoz az oktatási intézmények fenntartása, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem függhet az önkormányzatok anyagi helyzetétől az oktatás minősége. A képviselő köszönetet mondott az önkormányzatoknak azért, mert az elmúlt években jó gazdái voltak a területnek és anyagi nehézségeik mellett is igyekeztek fenntartani az iskolák színvonalát.
Az oktatási intézmények 2013 januári átvételével kapcsolatban elismerte, hogy a határidők rövidek, szerinte nem megoldhatatlan, de rohammunkát igényel a feladat. Mint mondta, 198 járási tankerület veszi át közel 2000 fenntartó szerepét, ehhez pedig a törvény várható november végi elfogadása után már december 15-ig pontos listával, béradatokkal kell rendelkezni a központnak ahhoz, hogy január 3-ig megtörténhessen a bérfizetés.
Hangsúlyozta: hatalmas rendszer átalakításáról van szó, ezért vannak aggodalmaik. Jelezte, hogy a Fidesz-frakció ezért módosító javaslatokat nyújt be, többek között azzal kapcsolatban, hogy ne kelljen kötelezően átvennie a járási tankerületi igazgatóságoknak az eddig önkormányzatnál dolgozó köztisztviselőket, mert rájuk továbbra is szükség lehet a helyhatóságoknál. Pánczél Károly veszélyesnek, ezért megfontolandónak tartotta a gyermekotthonok iskoláinak kiszervezését, valamint jelezte azt is, hogy a frakciót a taneszközök intézmények és tankerületek közötti mozgatásának lehetősége is aggodalommal tölti el.

MSZP: vonják vissza az oktatási intézmények állami átvételéről szóló javaslatot!

Botka László, az MSZP képviselője elképesztően felelőtlennek nevezte, hogy a 2013 január 1-jei állami átvételről szóló javaslatot még csak most tárgyalja az Országgyűlés. Szerinte a javaslattal a legkisebb falutól a legnagyobb iskolavárosig minden oktatási intézmény állami fenntartásba kerül, az önkormányzatok feladata pedig csak az lesz, hogy kifizessék az épületek rezsijét és a takarítást.
Szeged szocialista polgármestere kijelentette: az MSZP a kormányváltás után visszaállítja az önkormányzatok iskolafenntartási jogát, mert a települések az elmúlt két évtizedben bebizonyították, hogy a jó gazdáik voltak az iskoláknak.
Az MSZP-s politikus szerint nem igaz, hogy az állami átvétellel tehermentesítik az önkormányzatokat, mert a 2013-as költségvetésben nem csak az eddigi állami normatívát veszik el, hanem azokat az önkormányzati forrásokat is, amelyet eddig pluszként adtak a települések az iskolák fenntartásához.
Úgy vélte: a közoktatási rendszer mostani átalakítása a rendszerváltást megelőző oktatási reformokat is megszünteti, visszalépést jelent a múltba, és egy olyan iskola és diákképet vetít előre, ahol a gyerekek egyenruhában, egyentankönyből, egyentanrend alapján tanulnak.
A politikus Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz fordulva azt mondta: fontolja meg a jogszabály visszavonását, és azt, hogy követi lemondását bejelentő helyettes államtitkárát.

Vita az oktatási esélyegyenlőségről
Révész Máriusz, fideszes képviselő kétperces felszólások hosszú sorát megnyitva azt mondta: Botka László úgy beszélt, mintha most minden rendben menne az oktatásban, holott a magyar rendszer az esélyegyenlőség szempontjából az egyik legrosszabb az EU-ban. Szerinte az állami átvétellel a Fidesz egy esélyegyenlőség-növelő, baloldali programot hajt végre.
Az LMP-s Osztolykán Ágnes azt elismerte, hogy a hazai oktatási rendszer konzerválja a gyerekek közötti társadalmi különbségeket, ugyanakkor nem értette, hogy bevezetni kívánt központosítás hogyan oldja meg ezt a problémát. Az MSZP-s Lamperth Mónika szintén úgy vélte, hogy nem segíti jobban az új rendszer az esélyteremtést, Botka László szerint pedig az eredmény az lesz, hogy a jobb iskolák közelítenek majd a rosszabbakhoz.
Lipők Sándor, fideszes képviselő, a Szabolcs megyei Kemecse polgármestere ugyanakkor a kistelepülési iskolák fenntartásának nehézségeit vázolta fel, és arról beszélt milyen megalázó a kistelepüléseknek támogatás után "kuncsorogni", hogy ki tudják fizetni a tanárok fizetését. A jobbikos Hegedűs Lorántné azonban nem látta biztosítottnak, hogy az állami átvétel után kifizetik a béreket.
A fideszes Pichler Imre a 2002 óta csökkenő állami normatívára utalva úgy vélte: az elmúlt nyolc év szocialista kormányai juttatták a mostani tarthatatlan helyzetbe az oktatási intézményeket, és bár az átalakításnak vannak buktatói, módosítókkal rendbe lehet tenni a javaslatot.

Előzmények:
Az Országgyűlés ma reggel elsőként az iskolák állami fenntartásába vételét szabályozó törvényjavaslatról tárgyal. Eszerint 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ foglalkoztatja a pedagógusokat és az oktatómunkát segítő iskolai alkalmazottakat.

Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke a testület hétfői ülésén azt mondta: a kormány veszélyesen későn nyújtotta be a javaslatot, és szerinte az állami intézményfenntartó központ is későn jött létre.

A Ház ezután arról a kormányjavaslatról vitázik, amely a jövő év elejével állami fenntartásba venne 170, ma a települések által működtetett szociális - fogyatékosokat, pszichiátriai és szenvedélybetegeket ellátó -, valamint gyermekvédelmi intézményt. Ezzel tovább folytatódhat a szociális intézményrendszer államosítása, ám az idősek és a hajléktalanok ellátása változatlanul önkormányzati feladat marad.

A Gazdasági Versenyhivatal tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló megtárgyalása után újra megnyílik a választási eljárási törvényjavaslat részletes vitája. A képviselők 4 óra 20 percben véleményezhetik az alkotmányügyi bizottság múlt héten benyújtott módosító indítványait.

Közülük a legjelentősebb, hogy a Magyarországon élők nem kérhetik levélben a felvételüket a választói névjegyzékbe - csak személyesen és az internetes ügyfélkapun keresztül -, azonban bárki regisztrálhatna otthonról, a javaslat alapján ugyanis a települési jegyzők és megbízottaik 2013. szeptember 1-je és december 31-e között felkeresik a választásra jogosultakat. A kezdeményezett változtatások értelmében emellett feliratkozás nélkül is lehet jelöltet ajánlani.

A felszólalók feltehetően kitérnek majd Puskás Imre és Vas Imre fideszes képviselők kampányszabályokat módosítani kívánó indítványaira is, amelyekben egyebek mellet korlátozásokat javasolnak a médiakampány időszakára.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kénytelenek tilosban állni: gigászi méretű bírságot kapnak a postások

A közelmúltban három alkalommal büntettek meg, mert pár percig tilosban parkoltam - mondta egy postás. Tovább olvasom