Kisalföld logö

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 0°C

Pálinkás József: kiszámítható kutatás-fejlesztési szakpolitikára van szükség

A kiszámítható és kiegyensúlyozott kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitika szükségességéről, a rendelkezésre álló források célszerű, hatékony és átlátható felhasználásának elveiről beszélt az MTI-nek Pálinkás József akadémikus, a 2015. január 1-vel létrejött Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) elnöke.
"Az új szervezet egységesíti a korábban széttagolt támogatási rendszert, integrálja a kutatásokkal, fejlesztésekkel és az innovációval kapcsolatos tevékenységet" - emelte ki az elnök.

Ismertetése szerint a NKFI Hivatal átvette az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) feladatait, továbbá kezeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapot (NKFI Alap). "Ez egy elkülönített állami pénzalap, amelynek teljes kiadási főösszege 74,1 milliárd forint. Vállalati befizetések mellett költségvetési hozzájárulásból is gazdálkodik. Az NKFI Hivatal idei költségvetése 6,9 milliárd forint, amelynek nagy részét a nemzetközi tudományos szervezetekben való részvétel kötelezettségei, egyebek közt a tagdíjak és az NKFI Alap kezelésével kapcsolatos költségek teszik ki" - mondta.

Az új szervezet fő feladata olyan tudományos kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitika kidolgozása, amely megalapozza a hatékony kutatásfinanszírozást és lendületet ad a Magyarországon lévő kutatói kiválóságoknak, a tudományos kutatás-fejlesztési és innovációs műhelyeknek. Az NKFI Hivatal munkájában nagy mértékben támaszkodik a Magyar Tudományos Akadémiára, az egyetemek, a Magyarországon jelentős innovációs tevékenységet folytató vállalatok és vállalkozások szellemi kapacitására, a nagy presztízsű pályázati rendszerek eljárási garanciáira. Feladata emellett a hazai kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) finanszírozása.

"Ilyen értelemben az NKFI Hivatal egy finanszírozó intézmény, és mint kormányszerv feladata a hazai KFI képviselete a nemzetközi KFI szervezetekben. A nemzetközi tevékenység gyakorlatilag folyamatos munkát jelent, hiszen nagyon sok európai uniós szervezet, bizottság tevékenységében kell részt vennünk" - mondta Pálinkás József.
A NKFI Hivatal lesz az uniós strukturális alapokból elnyerhető kutatási, fejlesztési és innovációs források elosztásának szakmai felelőse is, ez az összeg hét év alatt 750 milliárd forintot tesz ki.

Pálinkás József prioritásnak nevezte a kiszámítható támogatási szakpolitikát. "Egyrészt kiegyensúlyozottan kell támogatni a felfedező (alap)kutatásokat, a célzott, vagyis alkalmazott kutatásokat és az innovációs tevékenységet. A rendszer nem működhet jól, ha bármelyik irányban nagy az eltolódás, hiszen világszínvonalú alapkutatások nélkül aligha képzelhető el eredményes innováció. Kiemelkedően fontos szakpolitikai kérdés, hogy kiegyensúlyozott legyen az egyetemi és akadémiai alkotói műhelyek, a kis- és közepes vállalatoknál végzett kutatás-fejlesztés és innováció támogatási rendszere és a nagyvállalatok olyan KFI tevékenységének a támogatása, amelynek haszna Magyarországon jelentkezik. Akkor célszerű támogatni a nemzetközi nagyvállalatokat, ha Magyarországon hoznak létre kutató-fejlesztő munkahelyeket, ha idehozzák azokat a tevékenységeket, amelyek a legnagyobb hozzáadott értéket tartalmazzák" - magyarázta az elveket az elnök.

Pálinkás József kitért arra, hogy az első pályázatokat márciusban írják ki. Az elképzelések szerint alapkutatásokra legkevesebb 8 milliárd forintot fordítanak abban a rendszerben, ahogyan az korábban az OTKA keretében valósult meg.

"A kutatói témapályázatoknak nevezett pályázati rendszerben a régészettől a zenetudományig, a mikrobiológiától a részecskefizikáig minden olyan projektet finanszírozunk, amelyeket a szakemberek, a zsűrik támogatandónak ítélnek. Óriási szükség van a kutatói kezdeményezésű pályázatokra, ezt a pályázati rendszert nemcsak megtartani, hanem erősíteni is szükséges" - fogalmazott a NKFI Hivatal elnöke.

Emellett célzottabb, az alapkutatásokat, az alkalmazott kutatásokat és az innovációt ötvöző pályázatokat is indítanak, amelyek valamilyen termék vagy szolgáltatás létrehozásához járulnak hozzá.

"Tematikus programokról van szó, amelyek sikerességéhez nélkülözhetetlen az egyetemek és az akadémiai kutatóhelyek szellemi hozzájárulása. Az eredményesség záloga továbbá, hogy a gazdaságnak legyenek olyan szektorai, amelyek képesek hasznosítani a kutatás-fejlesztési eredményeket, hiszen csak olyan innovációnak van értelme, amelynek alapján eladható terméket vagy szolgáltatást lehet előállítani" - jelentette ki az elnök.

Hozzátette: mindebből következik, hogy jelentősen különböznek az alapkutatások és az innováció támogatásának kritériumai. "Míg egy felfedező kutatást azért érdemes közpénzből finanszírozni, hogy folyamatosan valami újat tudjunk meg a világról, gyarapítsuk az emberiség tudását, innovációs programot kizárólag akkor támogatunk, ha annak van gazdasági eredménye" - vázolta az elképzeléseket Pálinkás József, aki munkájában nemzetközi tudományos tanácsadó testületre is szeretne támaszkodni.

"A legkülönbözőbb tudományterületeken elismert kutatókkal, fejlesztési és innovációs szakemberekkel is szeretném közvetlenül megtárgyalni ezeket a kérdéseket, hogy eredményesen érvényesítsük munkánkban a legjobb nemzetközi gyakorlatot. A célkitűzés a lehető legjobb gyakorlat kialakítása, s ebben számítok a hazai és külföldi elismert szakemberekre " - összegezte a terveket Pálinkás József.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fidesz: nem kiáltozni, kormányozni kellett volna

Nem kiáltozni, hanem kormányozni kellett volna a szegénység csökkentéséért - reagált a Fidesz… Tovább olvasom