Kisalföld logö

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 21°C Még több cikk.

Orbán: EU-csatlakozásunk óta ilyen sikert még nem értünk el

A diákok röghöz kötésével, a járási rendszer kialakításával, a rektorok kinevezésével, a kormány gazdaságpolitikájával, a konyári tanár kijelentéseivel és a magáncsőd intézményének bevezetésével foglalkoztak a képviselők az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés hétfői ülésén.
20:50 - Elfogadta a parlament hétfőn az új polgári törvénykönyvet (Ptk.). A szavazás előtt vita alakult ki az Országgyűlésben a családjogi szabályozásról.

Vita a családjogról

Az új Ptk. záróvitájában az ellenzék kifogásolta, hogy a kormánytöbbség több ponton megváltoztatta a Vékás Lajos akadémikus vezette kodifikációs főbizottság által kidolgozott tervezetet.

Az elsőként felszólaló jobbikos Gaudi-Nagy Tamás helyeselte egyebek mellett a sérelemdíj bevezetését és a zálogjogi szabályok megújítását, de például az élettársi viszonnyal kapcsolatban azt mondta, szerinte túlzottan konzervatív lett az egységes javaslat.

Az LMP-s Ertsey Katalin kritizálta, hogy a kódex családjogi fejezetéből a kötelmi jogi szabályok közé kerültek át az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezések.

A fideszes Kővári János reagálásában egyebek mellett azt mondta, hogy a házasságban élő szülők gyermekeinek képességei a statisztikák szerint is átlagosan sokkal jobbak.

A KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter arról beszélt, hogy "nem minden párkapcsolat alkot családot. Például az egyneműek kapcsolata soha nem fog, és eddig sem alkotott családot. (...) Mindenkinek magánügye, de ne tegyük mintává." "Tiszteletünk és megbecsülésünk jeleként" egy önálló törvény rendelkezik az azonos neműek élettársi kapcsolatáról - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a gyermek érdeke a legfontosabb.

A szocialista Lendvai Ildikó azt kérdezte a kormányoldaltól: "miért érte meg maguknak ez a családjogi kis manőver, miért érte meg, hogy a parlamentet olyan kőkonzervatív testületnek mutassák be, amelyik életidegenül gondolkodik, és feltehetőleg csak a gravitáció hozta le a fáról?" A parlamenti többség nem ismeri az életet - mondta.

Válaszában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta: azok az ellenzéki felszólalások, amelyek az élettársi közösséggel szembeni fellépéssel vádolják a kormánytöbbséget, csakis a gyermekek érdekében fogalmazódhatnak meg, "mi pedig azt mondjuk, ez ügyben garanciát nyújtunk", a mostani Ptk. ugyanis nagyobb fokú stabilitást biztosít az élettársi közösségben születendő gyermekeknek.

Elfogadta a parlament az új Ptk.-t

A záróvitát követően a képviselők elfogadták az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet, így több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak.
A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, jelenleg hatályos Ptk.-hoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.
A szabálygyűjteményt 245 igen, 43 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A kormányoldal igennel voksolt, míg a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.

Nem vonják vissza az alkotmányügyi bizottság általános érvényű állásfoglalását

A határozathozatalok között döntöttek a képviselők arról is, hogy nem vonják vissza az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának azt az általános érvényű állásfoglalását, amely az ülést levezető elnök felszólalásokkal kapcsolatos viselkedéséről szól. E szerint "az ülésvezető elnök (házelnök, alelnök) a felszólalások tartalmát csak az Országgyűlés tekintélyének megóvását szolgáló, rendfenntartó ülésvezető intézkedések (megnyilatkozások) keretében, e tevékenységhez szükséges mértékben minősítheti. Egyébként a felszólalások tartalmát érdemben érintő véleményét az ülésvezetői teendők átadása mellett, képviselői felszólalás keretében adhatja elő".

Az MSZP indítványa szerint Kövér László házelnök 2012. november 12-én megsértette az Országgyűlésről szóló törvény részrehajlás nélküli ülésvezetésre vonatkozó rendelkezését, amikor ülésvezetés közben a kormánypárti frakciók felé fordulva demagógnak minősítette Lukács Zoltán szocialista képviselő felszólalását. A Ház alkotmányügyi bizottsága erre válaszolva hozta általános érvényű állásfoglalását, holott az MSZP szerint arra semmi szükség nem lett volna, hiszen a házelnök a hatályos törvény alapján egyértelműen számon kérhető lett volna.

Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta, azért adtak be kérelmet, hogy ezt az állásfoglalást utasítsák el, mivel szembe mennek az Országgyűlési törvénnyel.

A képviselők végül 27 igen, 231 nem és 35 tartózkodás mellett elutasították az MSZP javaslatát.

A Ház emellett több bizottság tagcseréjéről is döntött, ezeket együttesen a képviselők 298 igen 1 nem és tartózkodás nélkül fogadták el.

18:30 - Az építőipar helyzetével és a járványos gyermekbénulást túlélő felnőttek kezelésével kapcsolatos azonnali kérdéseket követően a kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.

Jobbik: be kell indítani az építőipart

Volner János (Jobbik) az építőipar katasztrofális helyzetére hívta fel a figyelmet, hiszen 2005-höz képest tavaly ötödével kevesebb új lakás épült. Szerinte az első Orbán-kormány idején jól működött az otthonteremtés, és ezért a mostani kabinetnek is lépéseket kellene tennie az állami lakásépítési programok beindítása érdekében. Ez ugyanis a Jobbik szerint fellendíthetné az ágazatot, beindíthatná a gazdaságot és hazacsábíthatna sok jelenleg külföldön dolgozó magyar munkást.
Szatmáry Kristóf államtitkár válaszában elsősorban a devizahitelek válságával magyarázta az építőipar jelenlegi rossz helyzetét. A kormánynak előbb ezt a helyzetet kellett rendeznie, és csak ezután lehet érdemi lépéseket tenni az építőipar fellendítésére.

Jobbik: mikor javul a járványos gyermekbénulást túlélő felnőttek kezelése?

Gyenes Géza (Jobbik) azt kérdezte a kormánytól, hogy mikor tervezik a teljes kiszolgálásra szoruló, önmaguk ellátására képtelen, a járványos gyermekbénulást túlélő felnőttek egyéb megbetegedéseinek gyógyítására, utókezelésére alkalmas kórházi ellátó helyek kialakítását.
Szócska Miklós államtitkár válaszában kiemelte: az érintett betegek ellátása a Szent János kórházban és az Észak-budai Kórházban jelenleg is megoldott. Hozzátette: uniós forrásokból a jövőben tovább akarják fejleszteni az ellátást, főleg annak regionális elérhetőségeit.

Kérdések

MSZP: kétszeres eljárás az új segélyezési rendszerben

Tóth József (MSZP) arról kérdezte Rétvári Bence államtitkárt, hogy mennyivel lett ügyfélbarátabb az új segélyezési rendszer, és tervezik-e az egyszerűsítését. Elmondása szerint ugyanis aki a közgyógyellátásra való jogosultságot szeretne kérni, annak kétszer kell eljárnia az ügyben.
Az államtitkár válasza szerint arra törekedtek, hogy mindenkinek egyszerűbb legyen az ügyeket elintézni a járási hivatalokban. A képviselő által említett esetben nem kell kétszer eljárni, mivel a jegyző továbbítja az ügyet a járási hivatalhoz.

Jobbik: a Hit gyülekezetére nem érvényesek a jogszabályok?

Ferenczi Gábor (Jobbik) az ajkai iskolaátadás kapcsán arról kérdezte a kormány képviselőjét, hogy a Hit gyülekezetére miért nem érvényesek a magyar jogszabályok, mivel álláspontja szerint januártól nem az állam, hanem a Hit Gyülekezete a fenntartó. Miért nem tesz semmit az állam? - kérdezte az ellenzéki politikus.
Halász János államtitkár ismertetése szerint az önkormányzat május 31-én hozott az átadásról határozatot, ezt később a bíróság hatályon kívül helyezte, a döntést viszont a Kúria megsemmisítette. A kormányhivatal az átadási eljárás felfüggesztését december 1-jén feloldotta, az új fenntartóval való egyeztetési eljárást lefolytatták, az állami fenntartásba vételre ezért még nem került sor. "Itt tartunk most" - mondta az államtitkár.

Fidesz: több rendőr van az utcákon

A fideszes Tóth József felszólalásában hangsúlyozta, hogy a korábbi kormányzati ciklusokhoz képest több rendőr van az utcákon, de a programot folytatni kell, így erről kérdezte a Belügyminisztérium államtitkárát.
Kontrát Károly úgy válaszolt: 3500 rendőrrel több szolgál ma Magyarországon, folytatódik a Készenléti Rendőrség gördülő akciója, és a mozgóőri szolgálati rendszert is bevezetik több településen.

MSZP: változnak-e az állattartás szabályai?

A szocialista Pál Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy az állattartási szabályok betartását eddig az önkormányzatok ellenőrizhették, de most nincs jogosítványuk erre. A képviselő azt kérdezte, hogy tervezik-e a törvény módosítását úgy, hogy az önkormányzat is eljárhasson az állattelepekkel szembeni panaszos ügyekben.
Budai Gyula államtitkár azt mondta, nem tervezik a törvény módosítását, és újabb lépéseket akarnak tenni azért, hogy a haszonállatok száma emelkedjen. Ez nem jelenti azt, hogy nem kell a törvényeket betartani - tette hozzá. A jegyző az állatvédelmi törvények betartását ellenőrizheti és korlátozhat is, a szomszédjogok sérülése esetén pedig a polgári peres eljárásra van lehetőség - mondta.

Jobbik: a kormány mulasztásban van a kommunista kitüntetések pótlékának átvizsgálásában

A jobbikos Novák Előd azt kifogásolta, hogy az igazságügyi tárca nem végezte el időre a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékok felülvizsgálatát. Azt mondta, mintegy 1200 embernek összesen csaknem 200 millió forintot fizet ki az állam olyan kitüntetések nyomán, mint például a Vörös Csillag Érdemrend.
Rétvári Bence államtitkár kijavította a képviselőt: 200 millió forintot a teljes kommunista nyugdíjakra, és nem a kitüntetések utáni pótlékokra költ az állam, ez utóbbi csak mintegy 10 millió forintos kiadással jár. Hangsúlyozta: a kormányzat nem akarja felületes átvizsgálással lezárni a kérdést, ezért a határidő meghosszabbítását kezdeményezik.

A Jobbik az oktatás átszervezésének folyamatát bírálta

Bertha Szilvia (Jobbik) az oktatás átszervezéséről szólva kifogásolta, hogy az önkormányzatok egyes tevékenységek kiszervez piaci cégekhez. Szerinte emiatt Dunakeszin is többtucatnyian veszítik el hamarosan állásukat, miközben az önkormányzat kétmilliárd forintot szavazott meg feladatátszervezésre. Tudnak-e az ilyen önkormányzati megoldásokról, és tesznek-e ellene? - tette fel a kérdést.
Halász János államtitkár azt válaszolta: önkormányzati belügyekről nem nyilatkozhat a tárca. Szerinte minden remény megvan arra, hogy az önkormányzatok és az iskolák együttműködése sikeresen folytatódjék.


18:00 - A diákok röghöz kötésével, a járási rendszer kialakításával, a rektorok kinevezésével, a kormány gazdaságpolitikájával, a konyári tanár kijelentéseivel és a magáncsőd intézményének bevezetésével foglalkoztak a képviselők az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: a diákok külföldön keresnek majd boldogulási lehetőséget

Hiller István (MSZP) szerint "rendesen átverték a hallgatókat". A képviselő kifogásolta a felsőoktatási kerekasztal korábbi berekesztését, azt néhány hete mégis összehívta a tárca, valamint azt a szándékot is, amely az úgynevezett röghöz kötés intézményét az alkotmányba emelné. Szerinte a diákok el fogják hagyni az országot, a kormány pedig nem tudja majd itt tartani a hallgatókat.

Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában azt mondta: a felsőoktatás minden szereplőjével tárgyalásokat folytatott. Szerinte éppen a szocialisták hoztak a kormányzásuk alatt olyan intézkedéseket, amelyek segítették az elvándorlást, a jelenlegi kormány azonban azt szeretné, ha a fiatalok itt boldogulnának.

Azt is lehetővé kívánják tenni, hogy a felsőoktatásban tanulás ne csak az egyén, hanem a közösség érdekeit is szolgálja - fűzte hozzá.

A Jobbik a járási rendszert bírálta

Hegedűs Lorántné (Jobbik) a járási rendszerre történő átállással kapcsolatban egyre növekvő aktahalmokról, el nem végzett feladatokról, lemondó hivatalvezetőkről beszélt, és kijelentette azt is: a nyugdíjazott tisztségviselők szaktudása hiányzik a hivatalokból. Arra várt választ, hogy mennyivel lett olcsóbb és mennyivel hatékonyabb az ügyintézés, valamint arra, hogy hány embert bocsátottak el eddig.

"Soha nem ígértünk földi paradicsomot" - kezdte válaszát Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes megjegyezte: az állam és a polgárok partneri viszonyának kialakítására tettek ígéretet, ennek megvalósítása szerinte nem megy egy csapásra, de az irányt a miniszter jónak nevezte. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyablakos ügyintézés rendszerét még nem alakították ki. A kormányzat ennek hálózatát csak az év végére építik ki, de az egyszerűbb ügykezelés csak évek alatt valósulhat meg, részben uniós forrásból - mondta.

A Fidesz a rektorok kinevezésének módjára kérdezett rá

Pánczél Károly (Fidesz) a rektorok kiválasztásával kapcsolatban tett fel kérdést. Mivel az intézményvezetők az egyetem gazdálkodásáért is felelősek, megbízatást csak az kaphat, aki ezzel kapcsolatos ismeretekkel és gyakorlattal is rendelkezik. Mint mondta, most is több helyen zajlik pályáztatás, de szerinte sokaknak nem egyértelmű a rektorok kiválasztásának módja, ezért erre kérdezett rá.

Halász János államtitkár közölte: a felsőoktatásról szóló törvény értelmében a pályázatot a fenntartó, jelen esetben az emberi erőforrások minisztere írja ki. A pályázókat és pályázatokat, alkalmassági szempontból a minisztérium vizsgálja meg, majd megküldi az intézmény szenátusának véleményezésre.

A szenátusnak valamennyi pályázatot véleményeznie kell, külön-külön értékelve őket. Ennek eredményét a szavazás levezetője megküldi a miniszternek, aki dönt a rektor személyéről. Döntését a főiskolai rektor esetében a miniszterelnöknek, egyetemi rektor esetében pedig a köztársasági elnöknek terjeszti fel. Hozzátette: a felsőoktatási kerekasztal egyeztetései a folyamatban lévő eljárásokra nem vonatkoznak.

MSZP: mikor fejezi be a kormány a népnyúzó politikát?

Varga László (MSZP) kifogásolta, hogy a minimálbér reálértéke nyolcezer forinttal csökkent a kormány regnálása óta. Eközben szerinte emelkednek a rezsiköltségek, és az ország számos pontján drasztikusan csökkent az életszínvonal. Mikor fejezik be ezt a népnyúzó politikát? - tette fel a kérdést a képviselő.
Soltész Miklós államtitkár azt mondta: Varga László négy évet elkésett a kérdésével, a felsorolt problémák ugyanis szerinte akkor sokkal nagyobb gondot okoztak, mint most. Úgy véli, a szocialistáknak saját kormányzásukon kellene elgondolkodniuk.

Jobbik: nyilatkozzon a kormány a konyári tanár kijelentéseiről!

Kulcsár Gergely (Jobbik) a konyári általános iskolai tanár kijelentéseivel kapcsolatban kérdezte a szakminisztériumot, mert szerinte elfogadhatatlan, hogy a kormány és a kormánypártok egyelőre nem reagáltak az internetre felkerült felvételre, és utána el is bocsátották az érintett tanárt.

Hoffmann Rózsa államtitkár válaszában elismerte, hogy a felvétel nagy vihart kavart, de nem azért, mert létező problémáról beszélt, hanem mert az ország nagy nyilvánossága előtt tette, ráadásul tarthatatlan kijelentéseket is tett. Szerinte a tanárnak a cigány gyerekekre tett kijelentései méltatlanok egy pedagógushoz, ráadásul súlyosbítja a helyzetet, hogy az említett tanár cigány népismeretet tanít abban az iskolában, így "kimerítette azokat a feltételeket, amelyek alapján az elbocsátása jogos volt", mert nem felelt meg annak az elvárásnak, amelyeket a társadalom egy pedagógussal szemben állít.

MSZP: mikor lesz végre magáncsőd?

Simon Gábor (MSZP) a devizahitelesek megmentésével kapcsolatos kormányzati ígéreteket kérte számon a kormányon, mert szerinte a kormány leginkább a tehetősebb hiteleseknek segített, az eszközkezelő és az árfolyamgát pedig nem megfelelő a probléma tömeges megoldására. Ezért azt kérdezte, hogy mikor vezeti be végre a kormány a magáncsőd intézményét.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter válaszában hangsúlyozta: nem igaz, hogy a kormány nem gondoskodott sok hitelkárosultról. Kijelentette: a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban nagyon sok érdemi kérdést kell tisztázni, a témát a KDNP kezeli, a kormány pedig minden segítséget megad ehhez a munkához.


17:15 - A miskolci Lyukóbányáról, a stratégiai fontosságú ágazatok állami ellenőrzéséről, a közoktatás átalakításáról, valamint a móri kórház integrációjáról beszéltek a képviselők az interpellációk során.

MSZP: valóban Miskolc ékszerdoboza Lyukóbánya?

Simon Gábor (MSZP) interpellációja során egy, a Miskolchoz tartozó Lyukóbányáról szóló cikkből idézett. Az írás olyannak mutatja be a városrészt, mint ahol nincsenek közművek, csak áramszolgáltatás, és alig vannak aszfaltozott utak. Hozzátette, hogy eközben viszont Pintér Sándor belügyminiszter egy hetilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Lyukóbánya "ismét Miskolc ékszerdoboza".

A politikus arra is kitért, hogy egy miskolci közmeghallgatáson a terület egyre romló közbiztonsági helyzete volt a legfőbb téma.

Kontrát Károly államtitkár válaszként közölte: a szénbányák bezárása után jogellenesen költöztek be családok az elhagyott ingatlanokba, rendszeressé váltak a betörések, a fa és terménylopások. Hangsúlyozta, hogy a problémák 2004-ben kezdődtek, és azokra sem a szocialista kormány sem az akkori városvezetés nem tudott választ adni.

A 2010-es önkormányzati választásokat követően a miskolci önkormányzat a Belügyminisztériummal közösen tervet készített, amiben részletesen meghatározták a rendőrség és az önkormányzat feladatait. 2010 szeptembere óta a rendőrség napi 24 órában végez fokozott ellenőrzést a kiemelten veszélyeztetettnek minősített városrészben, ahol egy körzeti megbízotti irodát is kialakítottak.

Az intézkedések következtében a bűncselekmények száma jelentősen visszaesett, javult az emberek biztonságérzete - jelentette ki.

A képviselő, aki miskolciak által készített fotókat adott át az államtitkárnak, a választ nem fogadta el. Helyette ezt a Ház tette meg, 195 igennel 73 nem ellenében.

Jobbik: az államnak kell ellenőriznie a stratégiai fontosságú ágazatokat

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy Magyarország mikor veszi át az ellenőrzést a stratégiai fontosságú ágazatok felett.

A képviselő üdvözölte azokat a kormányzati törekvéseket, amelyekkel csökkenteni akarják a rezsit. A politikus hangot adott annak a véleményének, hogy a jellemzően külföldi hátterű szolgáltatócégek hatalmas extraprofitot halmoztak fel. Szavai szerint ez nem történhetne meg, ha a nemzetgazdasági fontosságú, stratégiai vállalatok állami ellenőrzés alatt állnának.

A Jobbik legalább 30 százalékos csökkentést tartana szükségesnek, mert a multinacionális cégek ekkora extraprofitot halmoznak fel és visznek ki az országból.

Fónagy János leszögezte, hogy a kormány megalakulása óta azon dolgozik, hogy az állam nagyobb szerepet vállaljon a stratégiai szempontból kiemelt ágazatokban. Ennek része volt az E.ON csoport földgázérdekeltségeinek megvásárlása, amellyel egy újabb fontos lépést tett az ország az energiafüggőség csökkentésének, valamint a díjmérséklés irányába.

A kormány ezzel együtt korábban már mind a villamosenergia, mind a földgáz, mind a távhő szektorban megvalósította a szigorú állami ellenőrzést - mondta.

A választ a képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el 194 igennel 41 nem ellenében.

A közoktatási átalakításokat bírálta az MSZP

Vadai Ágnes (független) felidézte, hogy amikor a szociálliberális kormányok az oktatási feladatok ellátása érdekében létre akarták hozni az önkormányzatok köztelező kistérségi társulásait, az akkori ellenzék centralizációt emlegetett. Most viszont egyetlen állami fenntartóra akarják bízni a közoktatás teljes rendszerét - mondta.

Emlékeztetett arra is: amikor a szocialista kabinetek a válság miatt 30 milliárd forintot vontak ki a közoktatásból, a jelenlegi kormányerők annak összeomlásáról beszéltek. Most viszont ötször akkora lyukat ütnek a közoktatás költségvetésén - hangsúlyozta.

Halász János államtitkár a képviselő állításaira válaszul azt monda, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok időszakában kisiskolákat zártak be, míg a jelenlegi kabinet pályázatokat írt ki azok újranyitásának támogatására. A szocialista kormányok idején ezer óvodai és bölcsődei feladatellátási hely szűnt meg. A mostani kormány az állam központi szakmai irányításával alakítja át a közoktatás rendszerét és nem zár be intézményeket - jelentette ki.

A választ Vadai Ágnes nem fogadta el, a parlament viszont 193 igennel, 70 nem és egy tartózkodás ellenében megtette azt.

MSZP: mi indokolja a móri korház integrálását a Fejér megyei kórházba?

Horváth András Tibor (MSZP) arra kérdezett rá: mi indokolja a móri kórház integrálását a Fejér megyei kórházba, azt követően, hogy a móri intézmény teljes struktúraváltást hajtott végre, amelynek eredményeként "szinte nyereségesen működik".

Arra is választ várt: mi lesz a szakdolgozókkal és mi biztosítja a betegellátás jelenlegi színvonalának fenntartását? A problémák között sorolta, hogy számos fehérvári orvos dolgozik szerződéssel Móron, ezt pedig az összevonás után nem tehetik meg.

Halász János államtitkár válaszában megnyugtatta a dolgozókat: szükség van a munkájukra. Mint mondta, párhuzamosságokat tapasztaltak a két kórház között, az összevonással azonban hatékonyabbá teszik az ellátást. Elmondta azt is: a meglévő fejlesztések eredményei a jövőben is fennmaradnak, és további fejlesztések sem zárhatók ki.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 186 igen szavazattal, 64 ellenében és egy tartózkodással elfogadta azt.

17:00 - A Jobbik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs és PR-beszerzéseit kifogásolta, az MSZP pedig a Közmunkás Szakszervezet követeléseinek teljesítésére szólította fel a kormányt hétfőn az interpellációk között.

Orbán mentelmi jogának felfüggesztését kérték magánvádas ügyben

Kövér László házelnök ismertetése szerint Orbán Viktor miniszterelnök, fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére érkezett megkeresés magánvádas ügyben a budapesti XX., XXI., XXIII. kerületi bíróságtól. A házelnök tájékoztatása szerint a jobbikos Novák Előd és a fideszes Szekó József mentelmi jogának felfüggesztésére is érkezett indítvány szintén magánvádas ügyekben. Az ügyeket a mentelmi bizottság vizsgálja majd.

Kiegészült a napirend a költségvetés módosításával

Az Országgyűlés kivételes sürgős tárgyalásba vette az idei költségvetés első módosítását, amely az E.ON gázüzletágának állami megvásárlásával áll összefüggésben. Ennek zárószavazására kedden kerülhet sor.

A házelnök arról is tájékoztatott, hogy a házbizottság pénteki ülésén a frakciók egyetértettek a 2013-as év tavaszi ülésszakának munkarendjével: eszerint június 10-ig tart a tavaszi ülésszak, a parlament az április 1-vel kezdődő hét kivételével minden héten ülésezik majd.

Interpellációk

MSZP: teljesítsék a Közmunkás Szakszervezet követeléseit!

Nyakó István, MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy az Orbán-kormány "elnyomó politikája" miatt mára négy millióan élnek a létminimum alatt, több százezer gyermek éhezik időről-időre és kritikusra fordult a vidéki Magyarország helyzete.

A szocialista képviselő azt kérdezte: mikor vonják vissza az egykulcsos adót, felülvizsgálják-e a "rabszolgamunka törvénykönyvét" és az elmúlt két és fél év szociális tárgyú törvényeit, illetve teljesítik-e a Közmunkás Szakszervezet ötpontos követelését.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a munka törvénykönyvéről szóló megállapodást a szakszervezetek is aláírták. Az államtitkár a közmunkás szakszervezetről azt mondta: a szervezet sajtótájékoztatóin egy "szegfűt nyugodtan ki lehetne rakni", szerinte mindenki, aki ebben az ügyben megszólal, vagy régi vagy mostani pártkatona, vagy az lesz belőle. Czomba Sándor ugyanakkor elismerte, hogy az 500 ezer regisztrált álláskeresőből 200-300 ezer ember hosszú évek óta ellátás nélkül van, ezért szerinte kétség sem fér ahhoz, hogy az ügyben van mit tenni.

Nyakó István nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége 207 igen, 42 nem és 35 tartózkodás mellett megszavazta.

Jobbik: arcátlan kommunikációs szerződések az NFÜ-nél

Szilágyi György, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy bár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) a kormány nem szán szerepet a 2014 és 2020 közötti EU-s források felhasználásának intézményrendszerében, a "kifutó szervezet" mégis számos, hosszú távú kötelezettségvállalásról szóló hirdetményt jelentetett meg. Példaként hozta az NFÜ 2,2 milliárd forintos kommunikációs tevékenységét támogató beszerzését, és egy 682 millió forintos PR-feladatokokról szóló beszerzést, aminek teljesítési dátuma, 2014. december 31-e, egy évvel nyúlik túl az NFÜ érdemi feladatellátásán. A képviselő azt kérdezte, nem érzi-e úgy a kormány, hogy az összesen közel 3 milliárd forintos beszerzés nem csak túlzó és arcátlan, hanem a nyertes fideszhez kötődő cégek miatt szemérmetlen is.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus pénzügyi elszámolását 2015-ig kell megtenni, így a folyamatoknak eddig a határidőig kell zökkenőmentesnek lennie. Hozzátette: az EU programjait kommunikáló tevékenység uniós előírás.

Fónagy János szerint a kifogásolt beszerzés esetében nem 2,2 milliárd forintról, hanem két éves keretszerződésről és egy milliárd forint körüli összegről van szó. Azt is kiemelte, hogy az NFÜ kampányai növelik az Új Széchenyi Terv ismertségét és elősegítik, hogy minél többen jussanak hozzá uniós pénzekhez.

Szilágyi György nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége 206 igen, 43 nem és 2 tartózkodás mellett megszavazta.

Fidesz: kiemelt védelmet kell adni a fiatal és az idős fogyasztóknak

Zsigó Róbert (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt években sok területen ért el pozitív változást, ilyen volt a fogyasztóvédelem területe. Hozzátette, hogy a fogyasztóvédelmi törvényt is módosították, hogy hatékonyabban védjék meg a fogyasztók érdekeit. A politikus nagyon fontosnak nevezte, hogy kiemelt védelmet kapjon a két legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport, vagyis az idősek és a fiatalok.

A válaszadó Szatmáry Kristóf azt mondta, hogy a kormány által hozott társadalomszemléleti változás a fogyasztóvédelmi politikában is megjelenik. A kabinet folyamatosan kiemelten kezeli ezt a területet - mondta az államtitkár, aki azzal is egyetértett, hogy a fiatalok és idősek fokozott védelmet kell, hogy kapjanak.

A képviselő a választ elfogadta.

15:10 - Orbán Viktor szerint a magyaroknak kell tárgyalniuk és dönteniük az olyan fontos kérdésekben, hogy mennyibe kerüljön az Oroszországból érkező gáz. A Fidesz és a KDNP - a miniszterelnök napirend előtti felszólására adott válaszában - támogatta a kormány célkitűzéseit.

Fidesz: a nemzeti érdekek határozott képviselete vezet sikerre az unióban is
A Fidesz szerint nem az önfeladás, hanem a nemzeti érdekek határozott képviselete az az út, ami az Európai Unióban is sikerre vezet. Rogán Antal frakcióvezető a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta: a magyar kormány jobb pozíciót ért el az előző heti uniós tárgyaláson, mint amit az elődeinek sikerült.

Hozzátette: a tárgyalások sikerét nem az jelzi, hogy papíron mennyi pénzt kapunk, hanem az, hogy mennyivel több forrást kap Magyarország annál, mint amennyit befizet. Magyarország a nettó kedvezményezettek közé tartozik, míg 2007 és 2013 között 24,9 milliárd euróval többet kapott a befizetett összegnél, addig a következő ciklusban ez a keret több mint 25 milliárd euró lesz. Ezt egy olyan időszakban érte el a kormány, amikor egyébként az unió összesített költségvetése csökkent - hangsúlyozta, és kitért arra is, hogy az egy főre jutó nettó támogatásokat tekintve Magyarország a második helyre került. Ezek után azt mondani, hogy a magyar kormány nem tárgyalt sikeresen, finoman szólva erős túlzás - jegyezte meg a kormánypárti politikus.

Rámutatott: a szocialisták éveken át tagadták, hogy Magyarországnak érdemes akár konfliktusok mellett határozottan kiállnia érdekei mellett. Szerinte ez a mostani tárgyalás egyértelműen cáfolta a szocialisták hozzáállásának jogosságát.

Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy az LMP frakciója végre a magyar vállalkozások sikerét szeretné az uniós támogatások felhasználásánál is.
A jobbikos képviselőkhöz fordulva azt mondta, ha megnézik, hogy a rezsicsökkentés során az unió színeiben jelen lévő nagyvállalatok milyen érveket vágnak a kormány fejéhez, a legkevésbé sem lehet majd azt mondani, hogy a magyar kabinet nem a magyar családokért küzd, akár velük szemben is. Kitért arra is: az elért támogatás azt bizonyítja, érdemes EU-tagnak lenni, szemben a Jobbik álláspontjával.

KDNP: az uniós torta kisebb, de a magyar szelet nagyobb
A KDNP szerint a következő hét év európai uniós költségvetésével kapcsolatban az a helyzet, hogy "az uniós torta kisebb, de a magyar szelet nagyobb és ennél nagyobb siker nem volt várható" a múlt heti uniós csúcson.

Harrach Péter frakcióvezető szerint ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy az Európai Unió elhúzódó gazdasági válságban van és társadalmi válságban is a "deviáns jelenségek elszaporodása és támogatása", valamint a politikai vezetés kettős mércéje miatt is. Hangsúlyozta: Magyarország az unión belül határozottan képviseli a nemzeti érdekeket, másrészt pedig komoly lépéseket tesz a "keleti nyitás" érdekében Kína, Törökország és Oroszország felé, ez a kapcsolatrendszer pedig Magyarország érdekeit szolgálja. Kiemelte azt is, például a rezsicsökkentéssel kapcsolatos további döntések is azt bizonyítják, hogy "Magyarország erősödését már a magyar emberek is érzik".

Orbán: a magyaroknak kell dönteniük az energiafüggés kérdéseiről
Orbán Viktor szerint a magyaroknak kell tárgyalniuk és dönteniük az olyan fontos kérdésekben, mint hogy mennyibe kerüljön az Oroszországból érkező gáz.

A miniszterelnök a frakciók megszólalásaira adott viszonválaszában az E.ON gázüzletágának állami megvásárlásával kapcsolatban azt mondta: az ország energiafüggésének erről a kérdéséről eddig az oroszok és a németek tárgyaltak.

Az erről szóló szerződések eddig nem nálunk voltak, egy orosz és egy német cég közötti tárgyalás döntötte el, hogy mekkora összegért érkezzen az oroszországi gáz - mondta. Hozzáfűzte: a kontraktusok most a magyar állam tulajdonába kerültek, így a 2015 után esedékes újabb hosszú távú megállapodásokról már az állam tárgyalhat.

"Arra törekszünk, hogy Magyarországon minden, gáztárolásra alkalmas tározó az állam tulajdonába kerüljön" - folytatta Orbán Viktor.

A kormányfő az EU következő hétéves költségvetéséről folytatott tárgyalások eredménye kapcsán kibontakozott vitáról szólva úgy fogalmazott: nem jó dolog, ha az ország sikere az ellenzék számára kudarc.

"Egy az ország, a siker tehát az ellenzék sikere is, mert ha az ország sikeres, az minden magyar polgárnak jó, függetlenül attól, hogy melyik párttal szimpatizál" - fűzte hozzá a miniszterelnök.

"A kormány tárgyalási eredményei nem igényelnek semmiféle kommunikációs trükköt - reagált a jobbikos Vona Gábor szavaira -, a számok az igazságot tükrözik".

Emlékeztetett arra: a Paksi Atomerőmű új blokkjainak előkészítéséről szóló országgyűlési elvi hozzájárulást 2009-ben Mesterházy Attila (MSZP) is megszavazta. A kormány most ezt a határozatot hajtja végre - mondta -, az atomerőmű tulajdonrészével kapcsolatos találgatásokat hamisnak nevezve. Az atomerőmű továbbra is a magyar állam tulajdonában lesz - nyomatékosította a miniszterelnök.

Schiffer Andrásnak (LMP) válaszként a kormányfő kijelentette: miután az unióból érkező agrártámogatások nagy része közvetlen kifizetés, a források azokhoz kerülnek, akik a földet művelik.

Elmondta azt is: a közösségi források közfoglalkoztatásra csak igen korlátozottan hasznosíthatók. A miniszterelnök a közfoglalkoztatás védelmére kelt. "Nem fogjuk megvárni, hogy a piac mindenkinek munkát adjon" - jelentette ki, jelezve: nem végső megoldás vagy cél a közfoglalkoztatás, de nem nélkülözhető.

Elmondta azt is, a kormány Svájccal és Ciprussal is tárgyalásokat kezdeményezett arról, hogy az országból kikerült források egy része az adóztatáson keresztül visszajusson az állami költségvetésbe.

Orbán Viktor beszédével kezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka

14:51 - Általános vitára alkalmas a trafiktörvény módosítása

A kormánypárti képviselők szavazataival általános vitára alkalmasnak tartotta a trafiktörvényt módosító törvényjavaslatot az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői budapesti ülésén.

A kormánypártoktól 18 igenlő, az MSZP-től 4 nem szavazat érkezett, 2 jobbikos képviselő tartózkodott.

A kormánypárti képviselők a fiatalok védelmével érveltek, a szocialisták pedig úgy vélték, hogy nem a céllal, hanem az eszközzel van baj.

Székács Péter, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a termékkínálat bővítésében, az engedélyezés és bejelentés szabályainak változásában, valamint a zavartalan átmenet biztosításában határozta meg a módosítás lényegét.

Kovács Tibor, a bizottság szocialista alelnöke viszont nonszensznek nevezte, hogy a koncessziós pályázat beadása előtt két nappal módosítani kell a feltételeket.

A képviselők megkapták Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárának levelét, amelyet Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőnek küldött. Ebben kifejti, hogy a dohány árréséből havi 350 ezer forint jutna egy trafikra, amely nem elég a fenntartáshoz. A trafikok által kínálható - javasolt - szeszes ital, kávé, energiaital és újság pedig elszívja a meglévő üzletektől a vevőket. Főleg a kis településeken ez csődveszéllyel jár - áll a főtitkár levelében.

A bizottság egyhangúlag tartotta általános vitára alkalmasnak azt a határozati javaslatot, amely Magyarországnak a nemzetközi fejlesztési együttműködésben való részvételét tartalmazza. Utoljára 2001-ben született ilyen politikai határozat, ezért már aktuális volt újat alkotni. A határozat a nemzetközi fejlesztéspolitika fő céljait és eszközeit tartalmazza.

Az atomenergia 2009-2011 közti hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentést is egyhangúlag fogadta el a bizottság. Kovács Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomtörvény szerint évente kell ilyen jelentést készíteni. Javasolta, hogy a kormány térjen vissza ehhez a gyakorisághoz.

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) helyzetéről kétévente kell jelentést készíteni, a kkv-törvény előírása alapján. A bizottság vita nélkül, az MSZP-s képviselők ellenszavazatával általános vitára bocsátotta a jelentést.

Az építési lánctartozások felszámolását célzó törvény legfontosabb elemének a teljesítési szakértői szervezetet nevezte Lenner Áron, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keretében megalakuló szervezet igazságügyi szakértőkből áll, akik 3 tagú tanácsokban adják meg a teljesítés igazolást az alvállalkozóknak, amennyiben azt a fővállalkozó megtagadja. Egy vélemény minimum 60 ezer forintba kerül.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy az irreálisan alacsony vállalási ár - amelyek miatt az alvállalkozók kifizetetlenek maradnak - nem része a mostani törvénynek, de a tárca azzal is foglalkozik.

A szocialista képviselők elutasították a javaslat általános vitára való alkalmasságát.

Végül a szellemi tulajdonnal kapcsolatos törvények módosításait - a Jobbik ellenszavazatával - vita nélkül küldte általános vitára a bizottság. A javaslat a hangfelvételek előadóművészeinek a jogi védelmét 50-ről 70 évre emeli. Lehetővé teszi azt, ha a producer nem kellő számban adja ki az előadó hangfelvételét, akkor ez utóbbi szerződést bonthasson. A háttér zenészek pedig a jogdíj bevétel 20 százalékára jogosultak.


14:22 - Az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta elért legnagyobb sikernek nevezte a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón elért magyar eredményt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a parlament tavaszi ülésszakának első napján mondott napirend előtti felszólalásában. Az ellenzéki frakciók arról beszéltek, hogy kevesebb forrás jut Magyarországnak az Európai Unió következő 7 éves költségvetéséből.

Orbán: EU-csatlakozásunk óta ilyen sikert még nem értünk el

Az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta elért legnagyobb sikernek nevezte a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón elért magyar eredményt Orbán Viktor miniszterelnök. Magyarország legnagyobb sikere, hogy az elkövetkező hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került az EU politikai és gazdasági sakktábláján - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a világ is kezdi megszokni, hogy a magyarok kiállnak magukért, és Magyarországot immár mindenkinek egyenlő félként kell kezelnie.

Orbán Viktor beszédével kezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka
Hangsúlyozta: az Európai Unió csökkenő büdzséje ellenére az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint támogatás jut fejenként a magyarokra a következő hétéves költségvetési időszakban, ami azt jelenti, hogy a kisebb tortából egy nagyobb szelet jut Magyarországnak. Eredményként értékelte, hogy noha a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak, a többi régiónak jutó támogatás nem csökken, annak ellenére, hogy az eredeti költségvetési javaslat ezt tartalmazta.

Orbán Viktor szerint a magyar siker kulcsa egyrészt az a bátorság volt, amellyel Magyarország kiállt saját érdekeiért, másrészt az a bajtársiasság, amellyel "szövetségeseinkkel vállvetve küzdöttünk közös érdekeinkért".

MSZP: euróban számolva kevesebb pénz jut Magyarországnak

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője reagálásában arról beszélt: nem több, hanem 4,6 milliárd euróval kevesebb uniós forrás jut Magyarországnak az Európai Unió következő 7 éves költségvetéséből. Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között 25 milliárd euró jutott, a múlt heti uniós csúcson elfogadott tervezet szerint 2014 és 2020 között mindössze 20,4 milliárd euróval gazdálkodhat Magyarország. Szerinte azért mondhatja Orbán Viktor, hogy több forrás jut forintban egy-egy magyar emberre a következő hét évben, mert az előző költségvetés elfogadásakor 40 forinttal kevesebbe került egy euró és 115 ezerrel több ember élt Magyarországon.

Elismerte ugyanakkor: lehetett volna még rosszabb is a magyar helyzet, így öröm, hogy az eredeti - ennél is rosszabb - helyzeten sikerült változtatni.
Mesterházy Attila szerint "nem szabad feladni ezt a küzdelmet", hiszen a tervezet most kerül az európai parlament elé. Ezért azt kezdeményezte, hogy hívják haza a magyar EP-képviselőket és készítsék fel őket arra, hogyan érveljenek a teljes uniós költségvetés főösszegének növelése mellett.

Kiemelte: a mostani költségvetési időszakból hátralévő egy évben még 4000 milliárd forintnyi uniós forrást lehet lehívni, ezért gyorsítani és egyszerűsíteni kell a pályázatokat és nem szabad, hogy "mindent a Közgép nyerjen meg".

Hiányolta, hogy a miniszterelnök felszólalásában nem beszélt az E.On-nal kötött megállapodásról, illetve az Oroszországgal és a Gazprommal folytatott tárgyalásokról.

LMP: csökkentek a lehívható uniós források

Nem nőttek, hanem csökkentek az elérhető uniós források - reagált a miniszterelnök felszólalására az LMP frakcióvezetője. Schiffer András furcsa matematikai észjárás jelének nevezte, hogy a kormányfő növekedésről beszél akkor, amikor 25,7 milliárdról 20,4 milliárd euróra csökkent a lehívható források összege. Feltette a kérdést, hogy a kormányfő számolt-e az összességében 16 százalékos forintárfolyam-romlással, amikor arról beszélt, hogy minden egyes magyar polgárnak 660 ezer helyett 712 ezer forint jut majd a támogatásokból és nyertesei vagyunk az alkunak.
Szerinte a miniszterelnök kijelentései akkor lennének igazak, ha a következő években további 787 ezerrel csökkenne a Magyarországon dolgozó magyar állampolgárok száma.

A források csökkenésénél is komolyabb kérdésnek tartotta, hogy a kormány a "saját hűbéri rendszerének kiépítésére" vagy az ország erősítésére használja fel a befolyó összegeket. Az igaz, hogy jelentős agrártámogatások érkeznek a következő években, de az a kérdés, hogy ezek a pénzek a "fideszes oligarchákat, a nagybirtokot" gazdagítják vagy jut-e belőlük a helyi és családi gazdaságoknak is - mondta, kérdésesnek nevezve azt is, hogy a kormány a forrásokat a közfoglalkoztatásba akarja "ölni" vagy képzésre fordítja azokat.

Jobbik: az EU haldoklik

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta: korrektebb lett volna, ha a kormányfő a számok kozmetikázása helyett bevallja, hogy Magyarország euróban és reálértéken számolva az eddiginél 20 százalékkal kevesebb pénzhez jut a következő hét évben.

Hozzátette: elismerték volna, ha Orbán Viktor arról beszél, hogy a kabinet mindent elért Brüsszelben, amit az ország jelenlegi helyzetében, mostani érdekérvényesítő képességével elérhetett. Szerinte azonban ez csak arra volt elég, hogy Magyarországot "nem felakasztják, hanem főbe lövik".
A miniszterelnök beszámolója elfedte a lényeget, azt, hogy az EU nem válságban van, hanem haldoklik, jelenlegi formájában működésképtelen - értékelte. A Jobbik ezért sürget népszavazást az uniós tagságról - mondta Vona Gábor, megjegyezve: a jelenlegi EU már nem ugyanaz, mint amihez 2004-ben az ország csatlakozott.

Bírálta Mesterházy Attilát, felháborítónak nevezve, hogy a szocialisták bárkit számon kérjenek. "Önök és az önök elődei ennek az országnak még soha semmit nem adtak, mindig csak elvettek" - fogalmazott az MSZP vezetője felé fordulva Vona Gábor.

Korábban:

Az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta elért legnagyobb sikernek nevezte a múlt heti brüsszeli uniós csúcstalálkozón elért magyar eredményt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

Magyarország legnagyobb sikere, hogy az elkövetkező hét évre a lehető legkedvezőbb pozícióba került "az EU politikai és gazdasági sakktábláján" - fogalmazott a kormányfő, emlékeztetve arra, hogy az Európai Tanács múlt heti brüsszeli tanácskozásán elfogadták az EU 2014-2020 közötti keretköltségvetését.

Orbán Viktor szerint a világ is kezdi már megszokni, hogy a magyarok kiállnak magukért, és Magyarországot immár mindenkinek egyenlő félként kell kezelnie. Sok európai ország esetében ez magától értetődő dolog - folytatta -, "bennünket azonban a magyar történelem nem kényeztetett el, és ezért máig él az önfeladó alkalmazkodás és az önkéntes alárendelődés ösztöne". Az elmúlt két évben azonban a kormány világossá tette: a magyarok nem fogadják el a kettős mércét, "mindenkinek megadjuk, de mindenkitől el is várjuk a tiszteletet" - mondta.

"Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta még ilyen sikert nem értünk el", mint a múlt héten Brüsszelben - jelentette ki Orbán Viktor, közölve: az ország az európai költségvetési tárgyalásokon lényegében mindent elért, amit el lehetett. Felidézte, hogy Magyarország "a tekintélyes második helyet érte el" az egy főre jutó uniós pénzeket tekintve, így az Európai Unió csökkenő büdzséje ellenére az eddigi 660 ezer forint helyett 712 ezer forint támogatás jut fejenként a magyarokra a következő hétéves költségvetési időszakban. Ez azt jelenti, hogy a kisebb tortából egy nagyobb szelet jut Magyarországnak - magyarázta, jelezve, hogy a 2014 és 2020 között Magyarországnak járó 7080 milliárd forint a bruttó nemzeti jövedelem 3,6 százaléka.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az ország még soha nem jutott ennyi európai uniós támogatáshoz fejenként.

Eredményként értékelte azt is, hogy noha a közép-magyarországi régió már nem számít elmaradottnak, a többi régiónak jutó támogatás nem csökken, annak ellenére, hogy az eredeti költségvetési javaslat ezt tartalmazta.

Hozzátette továbbá, hogy megmarad a korábban vitatott áfa-elszámolás lehetősége, és sikerült megvédeni az uniós fejlesztések 85 százalékos támogatási részarányát is, amelyet Brüsszel eredetileg 75 százalékosra akart csökkenteni. E két eredmény együtt évi 210 milliárd forint megtakarítást jelent a magyar büdzsének - hívta fel a figyelmet. Helyeselte azt is, hogy "a nagy uniós költségvetési nyesés" nem érinti az agrártámogatásokat, amelyek megvédésében jól működött "a francia-lengyel-román-magyar-tengely".

"Amit kiharcoltunk, az egy lehetőség, egy pénzügyi keret, amit Magyarország elérhet és hasznosíthat" - mondta a kormányfő, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ezért a pénzért még itthon meg kell dolgozni, olyan programokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik, hogy ezek a források meg is érkezzenek Magyarországra. A legfőbb feladatnak azt nevezte, hogy a közösségi támogatások nagyjából 60 százalékát célzottan gazdaságfejlesztésre és ezzel munkahelyteremtésre fordítsák.

Orbán Viktor Magyarország sikerének két fontos tanulságát úgy foglalta össze: csak annak van becsülete, aki akár konfliktusok árán is kiáll az érdekeiért, és a sikerekhez szövetségesekre van szükség. Előbbivel kapcsolatban úgy fogalmazott: korábban sokan biztattak arra, hogy "ne ugráljuk, ne bocsátkozzunk vitába a nagyobbakkal, inkább szépen húzzuk meg magunkat a szőnyeg alatt, különben pórul járunk". A kormány azonban 2010-ben szakított ezzel a hozzáállással, és a mostani brüsszeli megegyezés azt bizonyítja, Magyarországnak ez a helyes út.

Az ország most végre jól járt, és azért járhatott jól, mert kiállt magáért - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az EU állam- és kormányfői elismerték a magyar embereknek az adósság és a hiány csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit.

A másik tanulságról szólva kiemelte: Magyarországnak sikerült szövetségeseket találnia, és egy egyedülálló közép-európai összefogás keretében érvényesíteni a régió közös érdekeit.

A siker kulcsa tehát egyrészt az a bátorság volt, amellyel Magyarország kiállt saját érdekeiért, másrészt az a bajtársiasság, amellyel "szövetségeseinkkel vállvetve küzdünk közös érdekeinkért" - zárta szavait Orbán Viktor a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó, napirend előtti felszólalásában.

Korábban :

A kormányfő napirend előtti felszólalásával kezdődik az Országgyűlés mai ülése, amely egyben a tavaszi ülésszak nyitánya is. A képviselők napközben elfogadhatják az új polgári törvénykönyvet (Ptk.), továbbá várhatóan már este kivételes sürgős eljárással megtárgyalhatják az idei költségvetés első módosítását, amely az E.on gázüzletágának állami megvásárlásával áll összefüggésben. Utóbbi javaslatot a ház akár már kedden meg is szavazhatja.

Az ülés a megszokott időben, 13 órakor kezdődik. A kormányfő várhatóan főként az uniós keretköltségvetés elfogadásával záruló rendkívüli EU-csúcstalálkozóról számol be napirend előtti felszólalásában, de a miniszterelnök sajtófőnöke szerint Orbán Viktor moszkvai munkalátogatását és a török kormányfővel folytatott hivatalos tárgyalását is szóba hozhatja.

A napirend előtti felszólalásokat ezúttal is az interpellációs időszak követi, az azonnali kérdésekkel és kérdésekkel kiegészítve.

A határozathozatalok alatt elsőként szavazhatnak az új Ptk.-ról, így a javaslat végleges elfogadása előtt arról a zárószavazás előtti módosító javaslatról is, amelyben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt kezdeményezi: jövő január elseje helyett két és fél hónappal később, 2014. március 15-én lépjen hatályba az új törvénykönyv.

A parlament ezt követően az alkotmányügyi bizottság egy korábbi általános érvényű állásfoglalásának elutasításáról tárgyalhat és dönthet az MSZP kezdeményezésére. Mesterházy Attila, a párt elnök-frakcióvezetője az indítványban arra emlékeztet, hogy Kövér László házelnök 2012. november 12-én megsértette az Országgyűlésről szóló törvény részrehajlás nélküli ülésvezetésre vonatkozó rendelkezését, amikor ülésvezetés közben a kormánypárti frakciók felé fordulva demagógnak minősítette Lukács Zoltán szocialista képviselő felszólalását. Az ellenzéki politikus szerint a Ház alkotmányügyi bizottsága erre válaszolva hozta általános érvényű állásfoglalását, holott arra semmi szükség nem lett volna, hiszen a házelnök a hatályos törvény alapján egyértelműen számon kérhető lett volna.

A szavazások után kezdődhet vita az úgynevezett trafiktörvény és a jövedéki adóról szóló jogszabály módosításáról, amiben a kabinet arra tesz javaslatot, hogy szeszes italt, energiaitalt, kávét, ásványvizet, üdítőitalt, valamint újságot is árulhassanak, és akár már májusban megkezdhessék működésüket a nemzeti dohányboltok.

Szintén még ma, azonban várhatóan már csak a késő esti órákban kerülhet terítékre a kis- és középvállalkozások 2009-2010-es helyzetéről szóló jelentés, majd a képviselők kivételes sürgős eljárással megtárgyalhatják az idei költségvetés első módosítását. A kormány ebben azt kezdeményezi, hogy az állam készfizető kezesként feleljen az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek az E.ON SE-vel kötött adásvételi szerződésből eredő, legfeljebb 875 millió eurónak megfelelő forintösszeg, plusz a készletek megvásárlása miatt legfeljebb 90 milliárd forint fizetési kötelezettsége teljesítéséért. A kabinet előterjesztésének zárószavazása a Ház keddi napirendjén szerepel.

Olvasóink írták

45 hozzászólás
  • 45. machers 2013. február 13. 23:23
    „42.Santos 2013.02.13. 16:42
    ombre!
    Nyugodj bele!
    Tisztában van a számokkal (is).”
  • 44. DROSK 2013. február 13. 23:18
    „43! Látni mire vagytok képesek ! Gyarmatositók nélkül már nem is léteznétek !”
  • 43. Valaki 2013. február 13. 17:05
    „41. DROSK

    Bizony, a gyarmatosítók már csak ilyenek.”
  • 42. Santos 2013. február 13. 16:42
    „36-os.Azért a számtan neked sem éppen érthetö.Maradj te csak a zamatos beszéd és hibátlan helyesírás használatánál.”
  • 41. DROSK 2013. február 13. 16:09
    „" Nem leszünk gyarmat " de a pénzük az kell ! Kétszinü pofátlan banda ! Nem is tudom ,hogy mit is keresnek az ilyen tárgyalásokon a kéregetök mert ugye mások pénzén élnek !”
  • 40. Eva- 2013. február 13. 08:30
    „39. rommel2 2013.02.12. 21:20

    mint a Széchenyi teret”
  • 39. rommel2 2013. február 12. 21:20
    „MSZP SIKERTÖRTÉNET ELEMEI :
    - 26 MILLIÁRD EUROBÓL 25.9-ET LEENYÚLTUNK
    - A MARADÉK 100 MILLIÓ APRÓT NOKIÁS DOBOZBA FEKTETTÜK
    - KIÁSTUK A METRÓ ALAGUTAT , DE NEM LÁTJUK A FÉNYT A VÉGÉN
    - SÖTÉT VAN , DE ÉREZZÜK EGYMÁS KEZÉT A ZSEBÜNKBEN
    - SIKERÜLT MÉG AZ IMF-ET IS LENYÚLNI
    - SIKERÜLT MINDENT LENYÚLNI , MOST MÁR EGYMÁST NYÚLJUK LE............A BIRÓSÁGON ......”
  • 38. LAZA 2013. február 12. 19:00
    „Igen,ez az igazán szomorú.
    Három év kormányzás után azt tartják a legnagyobb sikerüknek,hogy 26 milliárd euró után sikerült21 milliárd eurós támogatást elérni.
    Ráadásul mindezt egy olyan szervezettől aki ellen szabadságharcot vívtunk.Amely testület állományában csupa tehetségtelen, tudatlan a gazdasághoz és a pénzügyekhez nem értő jól fizetett alkalmazott dolgozik.(viktor megállapítása szerint)”
  • 37. westminster 2013. február 12. 12:43
    „35. oPTiKa

    Valójában a 26 misi 2/3-a a haverok zsebébe landol.
    Az elosztása nagyon rossz. Aki így tervezte arra egy kutyaházat sem bíznék. Egy 4 részes szekrénysort nem lehet egyben elhelyezni, még a nagy szobákban sem. A padlás használhatatlan, tűzifa tároló nincs, bár fűteni kandallót vettek, ami a nagyszobában kazánként működik. Meleg vizet 80 literes bojler ad. Belül minden karton, tehát polcrendszer is kilőve. De egy terasz mindenhol van. Kb. 3 X 1,10 tehát óriási.
    Mondjuk a hajléktalanságnál egy picivel jobb.”
  • 36. szabadságharcos 2013. február 12. 11:01
    „Röhej amit a fidess agit propaganda csinál élen orbánnal. Játszik a számokkal közben mindenki jól tudja kevesebbet kaptunk. Hát ugye 253 az nem 293. Igaz orbán úr?
    Senkiházi megszólalt a kolompod. Bégetned kell!!”
  • 35. oPTiKa 2013. február 12. 10:37
    „Pedig van még pár sikertörténet, pl.: http://index.hu/belfold/2013/02/12/megprobaltunk_hulyebbek_lenni_a_kormanynal/”
  • 34. kerteszb 2013. február 12. 10:27
    „28: senki, az elmúlt nyolc évből három már a manyuptolvaj vezíred "érdeme". A MINUSZ 5 milliárd pedig MINUSZ 5 milliárd.”
  • 33. oxana 2013. február 12. 10:02
    „27. 621 Valahogy így.”
  • 32. Eva- 2013. február 12. 08:59
    „Hát nem ezt mondjuk!
    Pozíció megőrzés történt
    az sem semmi!

    Miért kell ehhez győzelmi jelentés?!

    A félelem amiatt volt, hogy a kiszámítás a GDP???-hez lett igazítva--az meg nálunk momentán szűkült.”
  • 31. Valaki 2013. február 12. 08:36
    „Egy kis mankó a hivatásos kétkedőknek, bár nem hiszem, hogy mekkértik :

    http://m.napi.hu/magyar_gazdasag/igy_jartunk_siker_vagy_kudarc_a_magyar_eredmeny.543729.html

    Elkerülte a legrosszabbat Magyarország

    2013. február 10., vasárnap 14:30 - Szabó Zsuzsanna

    A pénteken, kemény tárgyalások után megszavazott többéves uniós költségvetés Magyarország szempontjából forrásvesztéssel jár. Diplomáciai siker, vagy bukás a magyar eredmény? Cikkünkben végigvesszük, honnan indultunk és mit sikerült elérni az alkudozások során.

    Az tény, hogy a legrosszabbat sikerült elkerülni, de az előző hétéves kerethez képest vesztett az ország - körülbelül ötmilliárd eurót. (A mostani alku szerint Magyarország 2011-es árakon számolva 20,4 milliárd eurónyi forrás lehívására lesz jogosult.) Ez nem meglepetés, hiszen borítékolható volt, hogy kisebb tortából kevesebbet kapunk. Egyrészt mert a mostanira vitára láthatóan rányomta a bélyegét a válsághangulat (ezzel Győri Enikő, EU-ügyekért felelős államtitkár is érvelt, mondván: szerinte a két időszak nem összehasonlítható, miután az előző hétéves költségvetést konjunktúrában fogadták el, míg a mostanit válságban), másrészt az előző hétéves periódusbeli nagyon jónak tekinthető pozíciót a jelenlegi helyzetben vélhetően nem is lehetett volna megtartani - leszámítva azokat a politikai malőröket, amelyek vélhetően még be nem vallottan is, de meghatározhatták Magyarország érdekérvényesítési mozgásterét a tárgyalások során. A kérdés tehát az volt, hogy mekkora veszteséggel kell beérni - természetesen akkor, ha az Európai Parlament nem vétózza meg a most kialkudott költségvetést.

    Nagy hátrányból indultunk
    Mennyit kapott Magyarország?
    A 2007-2013 közötti periódusra vonatkozóan Magyarország kohéziós borítékja 22,4 milliárd eurót tartalmazott 2004-es árakon számolva, ami a későbbi árkiigazítások miatt 25,7 milliárd euróra emelkedett.
    A most Magyarország számára a 2014-2020 közötti ciklusra megítélt támogatás - 2011-es árakon számolva - körülbelül 20,4 milliárd euró.

    A kiinduló pontnak számító európai bizottsági javaslat (amit a magyar kormány alapból elfogadhatatlannak tartott), Magyarországot érintette volna talán a legrosszabbul, miután a bizottság által alkalmazott számítások alapján egyebek mellett a kohéziós forrásokból mintegy 30 százalékot vágott volna, a kifizetések maximumát (capping) pedig a GDP 2,5 százalékában határozta volna meg egységesen, minden tagállamra vonatkozóan. Emellett igen keményen érintette volna a magyar költségvetést az is, ha az áfa-elszámolhatóság megszűnt volna és az önrészt 75 százalékra csökkentették volna.

    Miután a nettó befizető tagállamok kardoskodását látva az borítékolható volt, hogy kisebb lesz az uniós büdzsé és kevesebb uniós forráshoz juthatunk a következő hét évben, a magyar kormány legfőbb célkitűzése csak az lehetett, hogy minimalizálja a veszteségeket. Ennek értelmében a főbb célkitűzések között a capping szintjének emelése, a Közös Agrárpolitika szinten tartása - ezen belül a magyar gazdáknak járó támogatások átlag körüli szinten tartása - szerepelt, valamint az, hogy a felhasználási szabályok ne változzanak (áfa-elszámolhatóság, társfinanszírozási ráta mértéke)....”
  • 30. Lone_wolf.. 2013. február 12. 08:36
    „Csúcson az adósság :)) így tovább fityisz”
  • 29. Eva- 2013. február 12. 08:31
    „Az orbáni áriák valóságtartalma lassan kirajzolódik

    ---az előző ciklusban is pont épp a II. legtámogatottabb ország volt M.o.
    ---akkor is pont annyi volt az önrész befizetési kötelezettség mértéke ,mint most
    ---most viszont kevesebb az összeg(terv)
    ---most viszont van egy keserédes különbség: ha a fiatalok között a munkanélküliség 25% fölött van, akkor a támogatás munkahelyteremtésre is fordítható---másként ezt a támogatást nem lehet a gazdaság fellendítésére fordítani

    Jöhet a dilemma: kimutassuk?
    ---”
  • 28. Valaki 2013. február 12. 07:22
    „He he he... megint lebuktál, te vagy roni. :)))

    Amúgy az elmútt8évben csak vereség volt nekünk az eu, hála a semmihezsemértő mszpszdsznek.”
  • 27. 621 2013. február 12. 07:16
    „A Kádár rendszer óta nem lehetett hallani ennyire "agit-prop" szöveget senkitől... Akkor voltak hatalmas eredmények, lekörözött kapitalisták, hatalmasan növekedő életszínvonal stb. stb... Na meg akkor voltak párttagok és párttitkárok akik mindezt elhitték, itták Jánosom Kádárom és tsai szavait... Most csak birkák vannak, akik nem gondolkodnak csak bólogatnak és vonulnak...”
  • 26. load 2013. február 12. 01:07
    „20. embertelen
    21. mir
    23. zakarias3
    24. blaze
    25. Primax
    Ne legyetek már ennyire pesszimisták, ennyire negatívak!
    Táncoljátok ti is a farpofacsattogtató ihajcsárdást, ahogy azt itt Valaki ropja!
    A Mi Reménységünk megmondta, hogy ez- amivel most szerencséltetett bennunket - a 2004-es európai uniós csatlakozása óta elért legnagyobb sikere a zországnak.
    Értitek?
    A LEGNAGYOBB siker!
    Aki ezt nem hiszi, járjon utána.
    Vagyis aki nem hiszi, annak utána járnak.”
45 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elfogadta a parlament az új Ptk.-t

Több mint ötven év után új polgári törvénykönyve lesz az országnak. A TASZ szerint alapjogokat sért a kódex. Tovább olvasom