Kisalföld logö

2017. 08. 23. szerda - Bence 14°C | 22°C Még több cikk.

OGY: Hogy lesz itt rend két hét alatt?

Folytatódik-e a panelprogram? Mekkora a Malév adóssága? Ezeken túl a viharkárokról, a Rába szennyezéséről, a szúnyogokról és a szovjet katonákról is volt szó a hétfői ülésen.
1. rész
Az utolsó szovjet katona távozásáról, a hatvan évvel ezelőtti kitelepítésekről  és a menekültekről is megemlékezett hétfőn napirend előtt az  Országgyűlés.


A házelnök az utolsó szovjet katona távozásáról
Az Országgyűlésben napirend előtt Schmitt Pál házelnök megemlékezett arról, hogy 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét. Emlékeztetett arra, 2001-ben az Országgyűlés rendelkezett arról, hogy június utolsó szombatja a szabadság napja legyen.

Rétvári Bence a kitelepítésekről
Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár arról beszélt, hogy szinte napra pontosan 60 évvel ezelőtt, 1950. június 23-án kezdődtek a hortobágyi deportálások. Elmondta, hogy a kitelepítetteknek érkezés után elvették és megsemmisítették a személyi irataikat, és bő három év alatt 10 ezer ember fordult meg a táborban.
Közölte, hogy a személyi iratok megsemmisítése miatt lehetetlen lesz rekonstruálni a kitelepítettek nevét, akik szabadulásuk után továbbra is jogfosztottak maradtak.
Nógrádi Zoltán (Fidesz) a kommunista diktatúra egyik szörnyű cselekedetének nevezte a kitelepítéseket. Emlékeztetett arra, hogy a kitelepített családok nem részesültek kártalanításban és nem rehabilitálták őket. Kijelentette, meg kell találni a körülbelül tíz százaléknyi még ma is élő egykori kitelepítettet és tőlük, illetve gyermekeiktől és unokáiktól is bocsánatot kell kérni.
Hiller István (MSZP) helyes és méltányosnak nevezte, hogy az Országgyűlés és a kormány megemlékezik a történtekről. Hangsúlyozta, minden alkalmat fel kell használni és minden figyelmeztetést meg kell hallgatni, hogy ilyen események ne történhessenek meg újra.
Harrach Péter (KDNP) "arra az őrült eszmére" hívta fel a figyelmet, amely az események mögött állt.
Schiffer András (LMP) azt mondta, hogy hatvan évvel ezelőtt édesapját, édesapja testvéreit és szüleit is kitelepítették. Súlyos adósságnak nevezte, hogy nem történt meg a deportáltak teljes rehabilitációja.
Balczó Zoltán (Jobbik) feltette a kérdést, hogy az elmúlt húsz évben megtörtént-e a történelmi tudat helyreállítása és azok, akik az előző negyven évben szenvedtek, azok megkapták-e az erkölcsi elégtételt.

LMP a menekültekről
Szabó Tímea (LMP) arról beszélt, hogy vasárnap tízedik alkalommal emlékeztek meg a menekültek világnapjáról. Megjegyezte, hogy Magyarországon tavaly 4700 menedékkérő volt, amely közel 50 százalékos emelkedést jelentett 2008-hoz képest. Kijelentette, hogy a lehető leghamarabb ki kell dolgozni Magyarország migrációs és integrációs stratégiáját is. Kitért arra is, hogy a bevándorlók teljes népességen belüli aránya csupán 1,8 százalék, kilencven százalékuk magyar származású, mégis Magyarországon az egyik legmagasabb az elutasítottságuk az Európai Unión belül.
Kontrát Károly államtitkár reagálásában leszögezte, hogy a kormány fontos feladatának tekinti a menekültek ügyét. Hangsúlyozta, hogy idén a menekültek ellátására egymilliárd forintot költenek. Ígéretet tett arra, hogy a kormány kiemelten figyel erre a területre.

Jobbik a viharkárokról
Varga Géza (Jobbik) a múlt hét végi jégverések kapcsán beszélt a "döbbenetes mértékű" kárról.
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár válaszában kijelentette, a kormány nem hagyja magára a károsultakat. Elmondta, hogy elsősorban az agrárkárok enyhítésére szolgáló alap nyújthat segítséget a károk enyhítésére, de emellett úgy fogják módosítani az agrárkár-enyhítési törvényt, hogy csak később kelljen befizetni a kárenyhítési alapba a hozzájárulásokat. Előre akarják hozni a területalapú támogatások kifizetését és előlegfizetési lehetőséget is megpróbálnak teremteni.

KDNP a kilakoltatások ellen
Harrach Péter (KDNP) a kilakoltatásokról beszélve azt mondta, hogy a Bajnai-kormány április 16-tól nem hosszabbította meg a lakások árverezési tilalmát. Szavai szerint most úgy tűnik, hogy a politika megtalálta a megoldást, mert a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozásával egyénre szabva elérik, hogy a családoknak megmaradjon az otthona.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrásokért felelős miniszter kijelentette, hogy a szocialisták gazdaságpolitikája miatt a forint árfolyama jelentősen romlott, a devizaalapú hitelek rövid idő alatt és drasztikus mértékben megnőttek és a probléma százezreket érint. Leszögezte, a kormány olyan jelzáloghitelezési rendszert akar teremteni, amely nem fogadja el a kilakoltatásokat.

MSZP: a kormánypártok ki akarják kerülni az államigazgatási egyeztetést
Mesterházy Attila arról beszélt, hogy a kormánypártok minden előterjesztést képviselői önálló indítványként nyújtottak be, s csak 6-7, ami kormányelőterjesztés volt. Miközben a Ház dolgozik, a kormány távol tartja magát a parlamenti munkától - fogalmazott. Szerinte ki akarják kerülni az államigazgatási egyeztetést, az érdekképviseletekkel a konzultációt, és minimalizálnák az ellenzék mozgásterét.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a kormánynak hosszú a lajstroma, amit el kell végezni és a választók számára pedig az a fontos, hogy a döntések megszülessenek, s ilyen szempontból mindegy, hogy a kormány vagy egy képviselő nyújtja be. A kormány megduplázta a vis major keretet, a telefon- és bútorbeszerzési tilalmat rendeltek el, és elkezdődött a külső megbízások felülvizsgálata. Ezek nem a tétlenség jelei - mondta.
Fidesz: felzárkózást kínáló politikát kívánnak megvalósítani
Lázár János arról beszélt, hogy olyan politikát szeretnének megvalósítani, amely nem a leszakadást, hanem a felzárkózást kínálja. Azért mennek nehezen az egyeztetések, mert a legfőbb teendő, hogy a szocialisták által okozott társadalmi és gazdasági csődből kimentsék az országot.

2. rész
Interpellációkkal folytatódott a parlament hétfői ülése; Fónagy János államtitkár bejelentette: július 4-én öt vasúti mellékvonalon újraindítják a személyszállítást. A képviselők ezen kívül a panelprogramról, hitelesek kilakoltatásáról, a Malév adósságáról és a spekulációs adóról is kérdezték a tárcákat.

MSZP: folytatódik-e a panelprogram?
Tóth József (MSZP) azt kérdezte, hogy folytatják-e a panelprogramot. Elmondása szerint a program a korábbi kormányzat egyik legnépszerűbb projektje volt, mintegy 60 milliárd forintot fordított erre a kormány, a felújított panellakásokban élőknek jelentős a megtakarításuk. A felújított lakásokban szabályozható és mérhető lett az energiafogyasztás, megszépültek és értékesebbek lettek az épületek.
Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkár úgy válaszolt, először a lakóközösségek és a kivitelezők bizalmát kell visszaállítani, mert a 2008-as pályázatok alig 30, a 2009-es pályázatok pedig kevesebb mint 5 százalékát fogadták el.
A szaktárca épületrekonstrukciós cselekvési programot dolgoz ki, ebbe a panelházak mellett egyebek között a hagyományos technológiával épület házak, középületek is beletartoznak. A cél, hogy ezek felújításával csökkentsék az energiaszámlákat és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az első időszakban évi 100 ezer, majd évi 150-200 ezer lakás egyenértékű ingatlan felújítását tervezik, a pénzügyi konstrukciókat egy "zöldbankon" keresztül biztosítanák.
Az ellenzéki politikus a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban igen.

Fidesz: július 4-én öt vasúti szárnyvonalon újraindítják a személyszállítást
Fónagy János államtitkár a fideszes Kovács Zoltán azon kérdésére, mikor állítják vissza a vasúti közlekedést a szárnyvonalakon úgy válaszolt: július 4-étől öt vasúti szárnyvonalon visszaállítják a személyszállítást, később másik két vonalat is újra megnyitnak.
A választ a képviselő elfogadta.

A Jobbik határozati javaslatot kezdeményezett a lakáshitelesek érdekében
Gyüre Csaba (Jobbik) szerint a kormány által elfogadott, az adósok megsegítését célzó rendelet egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a tömegesen felmerülő kilakoltatási problémákat megoldja, mivel a rendelet által szabályozott bírósági végrehajtáson kívüli ingatlanértékesítés nem tipikus e problémakörben. Jelezte, a Jobbik országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, hogy ha a vételi jog engedése után az adós körülményeiben lényegi változás történt, amely miatt a kötelezettség teljesítése nem várható el, az adós mentesüljön a vételi jogból adódó kötelezettsége alól.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában közölte: a kormány 2010. december 31-ig hosszabbította meg a kilakoltatási moratóriumot, és egyúttal tárgyalásokat kezdeményez az adósok és a hitelezők között a bajba jutott lakáshitelesek jövőjének rendezése érdekében.
A jobbikos képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban elfogadta.

KDNP: mekkora a Malév adóssága?
Bagdy Gábor azt kérdezte, mekkora adósságot hagyott örökül a Malévnál az előző kormány.
A KDNP-s politikus kiemelte: a tulajdonosok súlyosan eladósították három év alatt a Malévot, a légitársaság dolgozói után az államnak járó járulékokat sem fizették ki. A Malév privatizációja kudarc, sikertelen volt és megbukott - fogalmazott, hozzátéve: nem zárható ki az akkori pénzügyminiszter Veres János politikai felelőssége sem. Mint kifejtette: egyes számítások szerint akár 50 milliárdba is belekerülhet a rendbe tétele a cégnek. Azt kérdezte, megtette-e kormány a szükséges lépéseket a felelősségre vonás érdekében.
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: a légitársaság adósságállománya többszöröse az elhibázott privatizáció előttinek. Az orosz tulajdonos nem alaptőkét emelt, hanem hitelt vettetett fel, súlyosan eladósítva a céget. Naponta bukkannak elő újabb és újabb tételek, ezért pontos számot később lehet mondani az adósságról. Szakértők szerint az átszervezéshez a következő két évben több mint 30 milliárdra lenne szükség, plusz 10-15 milliárd forint a tőkepótláshoz. Olyan megoldást kell találni, ami a legkisebb mértékben terheli a költségvetés, és állami légitársaságként működtethető a vállalat - hangsúlyozta.
A képviselő a választ elfogadta.

LMP: támogassa a spekulációs adót a kormány!
Scheiring Gábor azt kérte: támogassák a spekulációs adó bevezetését. Az nem járja, hogy közpénzből garantálják a túlzott kockázatvállalás miatt bedőlő bankokat. Nincs ingyen ebéd a bankoknak sem, s nem engedhetik a költségvetési hiány elszabadulását sem - tette hozzá. A politikus szerint célszerű lenne egy fenntartható adónemet találni - mondta, s nemzetközi példákra utalt.
Cséfalvay Zoltán a nemzeti gazdasági tárca parlamenti államtitkára kiemelte: a kormány is fontosnak tartja, hogy a pénzügyi szektor hozzájáruljon az általa előidézett válság kezeléséhez, meg kell akadályozni, hogy a bankok az ügyfelekre terheljék a bankadót. A kormány mindent megtesz, hogy a polgárokat megvédje ettől.
Tovább kell fejleszteni a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó bevezetésének lehetőségét - jegyezte meg, ugyanakkor a pénzügyi piacok globálisak, de az adózás nemzeti. Praktikus megoldásra van tehát szükség - fűzte hozzá. Egy kis gazdasággal rendelkező országnak piacpártinak kell lennie és pragmatikusan kell viszonyulni ilyen kérdéshez, mint a pénzügyi tranzakciós adó.
A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament viszont 228 igen, 81 nem és 1 tartózkodással elfogadta.

3. rész
Az interpellációk között és az azonnali kérdések és válaszok órájában is szó volt hétfőn az Országgyűlésben a közbiztonságról: az MSZP és a Jobbik is azt tudakolta a kormánytól, mikor lehet majd érezni a közbiztonság javulását.


Az MSZP az Út a munkába program folytatásáról érdeklődött
A szocialista Gúr Nándor arról beszélt, hogy ott és azoknak kell munkát biztosítani, ahol leginkább rászorulók vannak. Erről szólt az Út a munkáról program - idézte fel, majd arra volt kíváncsi hogyan gondolkodik a kormány erről.
A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, részben lejáró szerződések megújítása elengedhetetlen - mutatott rá az ellenzéki képviselő. Hogyan kívánja a tárca megteremteni ennek feltételeit? Tesznek érte, hogy akik készek rá, dolgozhassanak? - kérdezte.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár válaszában hangsúlyozta: az árvíz utáni helyreállítás elősegítésére június 4-én meghívásos pályázatot írtak ki 260 millió forint értékben, amely keretet később megemeltek. Így mostanra 2300 hátrányos helyzetű munkavállaló dolgozhat és segíthet a bajba jutottakon. Kiemelte: nem fogják az embereket cserben hagyni, kiemelt szerepet szánnak a közmunkának a jövőben is.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont igen.

MSZP: hogyan tesz rendet a Fidesz két hét alatt?
Harangozó Tamás arról beszélt, hogy szerinte nem fog teljesülni az az ígéret, hogy két hétben belül lényegesen javul a közbiztonság. "Két hét csak parádézásra, látszatintézkedésre és szemfényvesztésre alkalmas" - mondta. Szerinte a Fidesz nem sokat árult el arról, hogyan akar rendet tenni. Honnan vezényelhető át több rendőr, mely megyékben vannak tartalékok? Nem hordoz-e közbiztonsági kockázatot, ha bizonyos területekről rendőri erőket vonnak ki? - kérdezte.
Kontrát Károly, a belügyi tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: első lépésként elsősorban Szabolcs és Borsod megyében kívántak intézkedni, hogy minden településre jusson rendőr. Borsodban a 357 településből 211-ben egyáltalán nem követtek el bűncselekményt a fenti időszakban.
Az intézkedések meghozták az eredményt, annak ellenére, hogy 13,4 milliárd hiányzik a rendőrség költségvetéséből - jelezte, s ígéretet tett arra, hogy az intézkedéseket fenntartják, ameddig szükség van azokra. Hajdú-Bihar, Heves, Baranya megyében is fokozott a rendőri jelenlét - folytatta - , megerősítve korábbi ígéretet, hogy 3500 rendőrt állítanak munkába. Hadat üzentek a bűnözésnek, a közbiztonság helyreáll - szögezte le Kontrát Károly.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont elfogadta.

MSZP: csak szükséges rossznak tartja a Fidesz az Országgyűlést?
Az azonnali kérdések és válaszok órájában Bárándy Gergely (MSZP) azt kérdezte a közigazgatási tárca parlamenti államtitkárától, rendben lévőnek tartja-e azt az ügymenetet, hogy az előterjesztések áttanulmányozására nincs idő és a kormánypárti képviselők bizonyos vitákban alig vagy egyáltalán nincsenek ott. Szerinte lépten nyomon bebizonyosodik, hogy a kormánypárt színháznak tekinti a parlamentet.
Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, igyekeznek minden vitánál jelen lenni, akkor is, amikor a házszabály nem írja elő a jelenlétet. Úgy látja, csak olyan törvénymódosításokat kerülnek gyorsított ütemben a Ház elé, amelyek egy oldalasak, egy oldalas indoklással, vagyis könnyen áttanulmányozhatók.

Jobbik: mikor fogja Magyarország lakossága érezni a közrend és a közbiztonság javulását?
Egyed Zsolt (Jobbik) miskolci lakosként és a Borsod megyei képviselőként érdeklődött arról, hogy betartja-e a Fidesz a közrend javulására vonatkozó ígéretét, mivel tapasztalatai szerint az elmúlt egy hónapban semmilyen változás nem történt: tombol a "cigánybűnözés", falvak élhetetlenek, a városok életveszélyesek, az árvíz sújtotta területeken pedig mindennaposak a fosztogatások és a lopások.
Kontrát Károly államtitkár válaszában közölte: ígéretükhöz híven minden településen lesz rendőr és hamarosan benyújtják a szabálysértési törvény és az alkotmány azon módosítását, amely lehetővé teszi, hogy kis értékű lopásnál is lehessen elzárással büntetni, amit a bírósági titkár szabhat ki.

Az LMP a biodiverzitás monitoringozó rendszer folyamatos működése miatt aggódik
Az LMP-s Szabó Rebeka aggodalmát fejezte ki amiatt, hogyan tud folyamatosan működni a biodiverzitást monitoringozó rendszer, ha a tárca nem alkalmaz külsős szakértőket a továbbiakban. Felhívta a figyelmet arra, hogy szakmai képtelenség lenne annyi kutatót alkalmazni, ahányan részt vesznek ebben a munkában.
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár hangsúlyozta: elkötelezettek a program folytatása mellett és kiemelten kezelik a biodiverzitás ügyét.
Jelezte: Illés Zoltán államtitkár egyeztetést szervezett ez ügyben, de továbbra is minden forrás adott a program folytatásához. Hozzátette: ezen a területen egy szakmai háttérintézetet is létrehoznak majd.

A Fidesz a pénteki viharkárok enyhítéséről érdeklődött
Simonka György (Fidesz) azonnali kérdésében arra volt kíváncsi, mit tesz a kormány a pénteki vihar károsultjainak érdekében, különös tekintettel azokra, akiknek nincs biztosításuk.
Emlékeztetett arra, hogy Dombegyház, Battonya és Mezőhegyes térségében pénteken óriási vihar volt, amelyben több ember életveszélyesen megsérült, gazdasági épületek dőltek romba és elpusztultak a mezőgazdasági termények.
Ángyán József agrárállamtitkár kiemelte: a kormány minden tekintetben szolidáris a súlyos katasztrófa áldozataival. Mint mondta, azt szeretnék, ha felülről nyitott lenne az a kassza, amelyből az árvízi és a viharkárok enyhítése zajlik.
Kitért arra: nincs jogalapja annak, ha a károsult gazdákon követelik a szállítás elmaradását a multinacionális cégek.

4. rész:
Az azonnali kérdésekkel, majd a kérdésekkel folytatódott hétfőn a parlament ülése. A képviselők többek között a Malévről, a Volánbuszról, a bankokról, illetve az osztrák hulladékégetőről kérdeztek.

A Ganz-Röck gyárról érdeklődött az MSZP

Az azonnali kérdések és válaszok órájában Garai István Levente (MSZP) azt tudakolta, az új kormány hogyan kívánja folytatni, felgyorsítani és befejezni a kiskunfélegyházi Ganz-Röck Zrt. reorganizációs folyamatát.
Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár azt mondta, az a keret amelyben a képviselő gondolkodik, nem alkalmazható a cégre. Hozzátette, hogy a Ganz-Röck Zrt. évek óta veszteséges és az állam legfeljebb azt a folyamatot tudja ösztönözni, hogy a tulajdonosok tőkét emeljenek a cégben.

Jobbik a körbetartozások ellen
Pősze Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy kimaradt a kormánycsomagból a körbetartozások ügye. Szavai szerint a körbetartozások kihatása körülbelül 800 milliárd forint és ebből a legpesszimistább becslések szerint is legalább 300 milliárd forintot meg lehetne menteni.
Cséfalvay Zoltán fontosnak nevezte a problémát és megígérte, hogy mindent megtesznek a helyzet rendezéséért. Hozzátette, a képviselőktől és a gazdasági élet szereplőitől is javaslatokat várnak az ügyben. Hozzátette, a körbetartozások ügye a következő akciótervben hangsúlyosan szerepel majd. Az államtitkár kiemelte, hogy a rendezéshez jogbiztonságot kell teremteni.

KDNP a Malévról
Seszták Miklós (KDNP) megkérdezte, hogy a Malév ügyében valóban Szikora Jánosnak, az APEH elnökének utasítására állították le 2008-ban a köztartozási inkasszót.
Cséfalvay Zoltán azt mondta, ezt egyelőre még nem lehet egyértelműen kijelenteni. Azt kérte, várják meg az ügyben indított vizsgálat eredményét, amely egy héten belül lezárulhat.

Az LMP szociális minimumot javasol
Vágó Gábor (LMP) azt kérdezte, hogy a Fidesz be akarja-e emelni a kormányprogramba a lakhatáshoz való jogot. Feltette a kérdést, mikor teremtik meg a szociális minimumot, hogy minden családnak legyen hol laknia.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azt felelte, hogy a szocialista kormányok szétverték az otthonteremtési támogatások rendszerét. Azt mondta, a mostani kabinet segíti azokat, akik elveszítenék a lakhelyüket, de nem vállalták, hogy az alkotmányban rögzítenék a lakhatáshoz való jogot.
A képviselő megkérte a minisztert, hogy az alkotmányelőkészítő bizottság fontolja meg, hogy ezt a kérdést beleillesszék az alkotmányba.

Fidesz a Volán járatokról
Wintermantel Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy Volán-busz járatainak több mint egyharmadát kiszervezték és zsámbéki, érdi, gyöngyösi, jászsági, egri, váci és gödöllői térségekben offshore hátterű tulajdonosok végzik a közszolgáltatást.
A politikus feltette a kérdést, hogy a kormány vizsgálja-e a kiszervezések hátterét és jogosságát.
Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár kijelentette, hogy a felvetések nagy részét megalapozottnak tartja, ezért ezeket is, mint sok hasonló szerződést rövid időn belül vizsgálni fognak.

MSZP: a turizmust is visszavetheti a sok szúnyog a Balatonnál
A kérdések között Pál Béla (MSZP) azt mondta: a turizmust is visszavetheti a Balatonnál a sok szúnyog, ezért rendkívüli szúnyogirtást kezdeményeztek az önkormányzatok, amit a szakhatóságok engedélyezték is, viszont felhívták a figyelmet arra, hogy már csak egy szúnyogirtásra van pénz.
A nyár végére kifogyhat a keret, ezért a képviselő azt kérdezte: milyen lehetőség van arra, hogy a szúnyogirtás a környezetet nem károsító módon, időben megtörténjen és erre a kormányzati források rendelkezésre állnak-e.
Ángyán József államtitkár úgy válaszolt, hogy a Balaton térségében a szúnyogirtásra 25 millió forintos támogatást biztosítanak és annak sem lesz akadálya, hogy az irtási engedélyek kiadását felgyorsítsák.

Jobbik: nincs garancia arra, hogy a bankok áthárítsák a terheiket
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet: nem látnak garanciákat arra, hogy a bankok az őket sújtó adóterheket ne tudják a fogyasztókra hárítani. A képviselő azt kérdezte, megvan-e az elszántság a kormányban arra, hogy erre biztosítékot adjon, a kivonuló bankok helyett pedig magyar bankokat kell "helyzetbe hozni".
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt válaszolta, hogy most is tárgyalnak a biztosítékokról a bankokkal, ennek meg kell várni a végét.

Fidesz: további intézkedések kellenek a Budai Vár védelmében
Nagy Gábor Tamás (Fidesz) a Budai Vár falának meggyengülésére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, az eső miatt több helyen meggyengültek a falak és bár a közvetlen életveszély elhárult, további lépések kellenek.
Fónagy János államtitkár válaszában kifejtette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő közbeszerzési eljárást indított építészeti koncepció tanulmányterv kidolgozására, a tanulmányok még a nyáron elkészülhetnek.

Jobbik: a kormány lépjen fel az osztrák hulladékégető és a Rába szennyezése ellen!
Bana Tibor jobbikos képviselő azt kérdezte Martonyi János külügyminisztertől, milyen jogi és diplomáciai lépéseket kívánnak tenni azért, hogy Ausztria ne építhesse fel a hulladékégetőt és megszűnjön a Rába szennyezése.
Martonyi János azt mondta, érti és osztja az aggodalmakat és minden lehetséges jogi és diplomáciai lehetőséget igénybe fognak venni. Megfellebbezik a másodfokú hatóság építési engedélyét és akár meg is tiltják az erőműhöz Magyarországon keresztül vezető vasút forgalmát is.

5. rész
Országgyűlés hétfőn döntött a választási kampányok lerövidítéséről, a kisebbségi önkormányzati képviselők létszámának csökkentéséről, a közoktatási törvény módosításáról és arról, hogy minden általános választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság.

Rövidülnek a választási kampányok

Az Országgyűlés döntése értelmében már az őszi önkormányzati választáson is rövidebb lesz a kampány, kampánycsend pedig csak a szavazás napján lesz 0 órától 19 óráig.
A Ház 257 igen szavazattal, 99 nem ellenében döntött a választási eljárásról szóló törvény módosításáról. Az ellenzéki frakciók nemmel szavaztak.
Az Országgyűlés arról is határozott, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
A változtatások alapján a választást ezentúl legkésőbb nem 72, hanem 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűzni. Változik a kampánycsend időtartama is: csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig lesz tilos választási kampányt folytatni, míg eddig nemcsak a voksolás napján, hanem az azt megelőző napon is tiltott volt a korteskedés.
A választási eljárásról szóló törvény módosítását Kósa Lajos, Szakács Imre és Kovács Zoltán fideszes képviselők kezdeményezték.

Csökken a kisebbségi önkormányzati képviselők száma
Az Országgyűlés úgy döntött: csökkenti a megválasztható települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok képviselőinek létszámát.
A Ház 302 igen szavazattal, 55 nem szavazattal hozta meg döntését. A javaslatot a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői támogatták, az MSZP és az LMP frakciója ellenezte.
A Hargitai János és Szászfalvi László kereszténydemokrata politikusok által kezdeményezett változtatás célja, hogy a helyi önkormányzati képviselők létszámával párhuzamosan csökkenjen a kisebbségi önkormányzati képviselők száma is.
A törvényt már az idei kisebbségi önkormányzati választáson alkalmazni kell.

Módosul a közoktatási intézmények átszervezésének határideje
A parlament elfogadta a közoktatási törvény módosítását, eszerint a nagyobb intézményi átszervezésekről május utolsó munkanapjáig hozhatnak döntést a fenntartók.
A Ház 317 igen szavazattal, 41 ellenében hozta meg döntését. A javaslatot csak a szocialista képviselők nem támogatták.
A Kósa Lajos és Pichler Imre fideszes képviselők által benyújtott indítvány rögzíti, hogy a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének májusa utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban. Az egyéb, kisebb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja lesz.
Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

Később döntenek az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről
A fideszes Pokorni Zoltán, az oktatási, tudományos és kulturális bizottság elnöke javaslatára elhalasztották a családok támogatásáról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat záró szavazását.
A javaslat alapján ha egy gyermek a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul több mint ötven órát mulaszt, az adott település jegyzője elrendeli védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését.
Pokorni Zoltán a koherenciazavar feloldásának szükségességével indokolta javaslatát, amelyet a Ház jóváhagyott.

Minden általános választás előtt megújul az OVB
Minden általános választás előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB) - döntött az Országgyűlés.
A fideszes Horváth Zsolt indítványát egyik ellenzéki frakció sem támogatta, a kormánypárti képviselők azonban 259 igen szavazattal, 98 nem ellenében elfogadták.
Az indítvány alapján már az őszi önkormányzati választások előtt új tagokat választanak a jelenlegi testületbe, amelynek tagjait az áprilisi országgyűlési választások előtt választották meg négyéves mandátummal.

Médiacsomag: elfogadták a támogatott módosító indítványokat
Elfogadta az Országgyűlés a fideszes médiacsomag három eleméhez benyújtott, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat. Az ellenzék több javaslatot is támogatott.
Nagy többséggel, 343 igen, 1 nem és 12 tartózkodás mellett fogadták el azt a kulturális bizottsági módosító indítványt, amely szerint az alkotmány kimondja: a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez. A Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik igennel voksolt, az LMP tartózkodott, az egy nem voksot a szocialista Tukacs István adta le.
Az Országgyűlés elfogadta a médiát és hírközlést szabályozó törvényjavaslathoz benyújtott, kétharmados és feles többséget igénylő, az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat is. Ezek között volt, hogy az eredeti előterjesztéshez képest 12-ről 14-re emelkedik azon civil szervezetek száma, amelyek tagokat delegálhatnak a közmédiumokat felügyelő közalapítványok civil kuratóriumainak megfelelő Közszolgálati Testületbe.
Egy másik módosító szerint az eredeti javaslathoz képest csökkentik a médiaszabályozó testületekben dolgozó tisztségviselők illetményét és végkielégítését - ezeket az ellenzék is megszavazta.
Elfogadták a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló határozati javaslathoz benyújtott, támogatott indítványokat is.
A csomag zárószavazásra jövő héten lesz.

Olvasóink írták

  • 15. load 2010. június 22. 21:02
    „14. Reális
    Miért?
    Szerinted ki van még abban a kivételes helyzetben, hogy ezt megteheti?”
  • 14. Reális 2010. június 22. 18:57
    „13. Én nem a fideszre gondoltam,amikor a rendcsinálásra gondoltam!”
  • 13. load 2010. június 22. 18:29
    „5. Reális
    "Ne fröcsögjenek a szocik!8 év káosz után 8 év kell a rendcsináláshoz!"

    A választások előtt ez nem így hangzott el.
    A Fidesz elnöke a kormányzásról nyilatkozott a Blikknek. 2009. szeptember 26
    Orbán Viktor: "Nem kérünk türelmi időt"
    Ha a Fidesz kormányt alakít, egykét napon belül konkrét intézkedéseket tesz, új költségvetést alkot.
    Már másnap reggel cselekedni kell. A baj nagyon nagy. A következő kormánynak, ha megkapja a bizalmat - és mi készen állunk erre -, egy estéje lesz, hogy megünnepelje a győzelmet. Másnap reggel munkához kell látni. "
    Eddig kijárt 100 napos türelmi idő, nekünk nem kell majd."
    fidesz.-hu”
  • 12. Nahááát 2010. június 22. 18:16
    „kolom(kun)bela! A "rendcsinálásba" az is beletartozik, hogy a gárdistákat hazapofozzák végre, a Jobbik pedig - ha már szégyenszemre bejutott a Parlamentbe - megpróbál kultúráltan viselkedni.
    Ez utóbbi talán még nehezebb, mint a gazdaság rendbetétele...”
  • 11. kolombela 2010. június 22. 15:55
    „"OGY: Hogy lesz itt rend két hét alatt?"
    ÍGY? SEHOGY! ITT CSAK A JOBBIK RADIKALIZMUSA TUDNA RENDET TENNI.”
  • 10. knifemaster 2010. június 22. 12:06
    „"Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez."

    Tehát jogom van hozzá,de azért a holokamu törvénnyel meg leültetnek,biztos ami biztos?”
  • 9. Reális 2010. június 22. 11:53
    „Hiszek!Miben higgyek,hogy a cigánybűnözők országa leszünk?”
  • 8. Primax 2010. június 22. 08:46
    „" Hogy lesz itt rend két hét alatt? "
    Sehogyan.
    Nem ez volt a választás tétje.
    Már a fanatikus rajongók is kezdenek rájönni.
    Elég későn...”
  • 7. westminster 2010. június 21. 22:40
    „lázár elvtim!
    Ha minket fel akarsz zárkóztatni európához: azonnali 200%-os minimálbér emelés kell.
    Aztán jövő ilyenkor a sógorokénak a szintjére igazítani azt, ami most lemaradt.
    ha ezt meg meritek lépni, elhiszem, hogy ti nem hazudtok.
    addig viszont egy kalapba vagytok a mi fletónkkal.”
  • 6. Jandex 2010. június 21. 19:57
    „5. hozzászólás Reális 2010.06.21. 19:05
    Te még hiszel a mesékben?!:)))”
  • 5. Reális 2010. június 21. 19:05
    „Ne fröcsögjenek a szocik!8 év káosz után 8 év kell a rendcsináláshoz!”
  • 4. háté 2010. június 21. 18:52
    „Hiller István (MSZP) helyes és méltányosnak nevezte, hogy az Országgyűlés és a kormány megemlékezik a történtekről. Hangsúlyozta, minden alkalmat fel kell használni és minden figyelmeztetést meg kell hallgatni, hogy ilyen események ne történhessenek meg újra.

    Na ehhez józanul nem lehet írni semmit!---hogy szólítson magához salamon, hillesityu!”
  • 3. háté 2010. június 21. 18:49
    „Az LMP-s Szabó Rebeka aggodalmát fejezte ki amiatt, hogyan tud folyamatosan működni a biodiverzitást monitoringozó rendszer

    Itt meglehet nézni mit is jelent: kutatómunkának nevezett-hatalmas pénzen hülyítés!
    http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/villanyozhatnak_a_halkutatok/2073843/

    A szigetközi kutatásokért/ semmikért/ közel 4 azaz négy-milliárdot fizettek ki az adónkból!
    Ebből az összegből, jó-néhány egyén milliós zsebpénzeket tett el. Meg kellene vizsgálni egy-egy tanulmányért, /egymásnak átadásért/ mennyi naplopó kapott lóvét?”
  • 2. sutyi100 2010. június 21. 18:46
    „Az osztrákokkal szemben semmit nem tud az ország felső vezetése tenni.Erre bizonyíték az elmúlt időszak.
    Sajnos meg fogják építeni a BEGAS erősebb mint a mi kormányzatunk.Hol vannak az EP képviselők Deuts Tamással az élen?Nem csak a magas fizetést kellene eltenni az ország és nem a saját érdekukben kellene tevékenykedniük.Ha nem tudnak a hazájuk érdekében minden követ megmozgatni vissza kell hívni őket.
    Az Illés urnak most kellene megmutatni,hogy a kekeckedés keresztbereakás helyett érdemi munkát is lehetne végezni.De ezt megtehette volna az elmult években is amióta ez a szemét szemétügy elkezdődött.Hol a környezetvédelmi lobbizás??????????”
  • 1. Truder 2010. június 21. 16:32
    „Túl későn.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Most már biztos: július 4-én újraindulnak a vonatok

Fónagy János államtitkár az országgyűlés hétfői ülésén bejelentette, öt korábban bezárt vonalon (köztük a a Pápa-Csorna és Veszprém-Zirc szakaszokon is) újra elindul a személyszállítás július 4-én. Tovább olvasom