Kisalföld logö

2016. 09. 29. csütörtök - Mihály 13°C | 24°C

OGY: Esztergom, szárnyvonalak, csoki

A plenáris ülés megkezdése előtt a fideszes Pelczné Gáll Ildikó az ülésterembe érkező képviselőknek nemzetiszínű szalaggal átkötött csokoládét osztogatott.

14:40
MSZP: Esztergom az önkény városa
Szabó Zoltán szocialista képviselő véleménye szerint "Esztergom az önkény városa", Meggyes Tamás fideszes polgármester pedig egy "kétlábon járó önkényuralmi jelkép".
Szerinte az ellenzéki képviselők hozzá sem szólhatnak az önkormányzati ügyekhez, a Fidesz-frakció ellenvetés nélkül szavaz meg bármit, amit elé tesznek.
Megemlítette, hogy a város kamatmentes munkáltatói hitelt nyújtott a polgármester házépítésére, de a ház még mindig nem készült el, valamint elmondta, hogy az önkormányzat állja a polgármester felsőoktatási tanulmányainak költségét.
Szabó Zoltán beszámolt arról, hogy a város korábbi jegyzőjét törvénytelenül mozdították el helyéről és a bíróság visszahelyezte munkakörébe, mégsem teheti be a lábát a polgármesteri hivatalba.
A politikus kifogásolta a Szent István Gimnáziummal kapcsolatban tett polgármesteri lépéseket is.
Molnár Csaba miniszter azt válaszolta: a kormánynak foglalkoznia kell a visszásságok felderítésével. A kormánynak az a dolga, hogyha valahol "mutyit lát, a megfelelő lépéseket tegye meg - tette hozzá.
Nincs erkölcsi alapja annak az önkormányzatnak a kormányhoz fordulnia segítségért, amelyiknek zavaros ügyei vannak - jelentette ki.
A bíróság jogerős döntését végre kell hajtani - jelentette ki a miniszter azzal kapcsolatban, hogy Esztergom korábbi jegyzőjét törvénytelenül mozdították el helyéről és a bíróság visszahelyezte munkakörébe.

Fidesz: ne az "értelmetlen" vállalkozásokat támogassa a kormány
Pelczné Gáll Ildikó fideszes képviselő olyan "értelmetlen", de támogatást kapott vállalkozásokra hívta fel a figyelmet, mint a negyven millió forintért Bodrogkeresztúron épült negyven centiméteres kilátó, illetve a drégelypalánki kutyafittnesz.
Mint mondta, a plenáris ülés megkezdése előtt az ülésterembe érkező képviselőknek egy-egy nemzeti színű szalaggal átkötött csokoládét adott, amellyel arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a terméket gyártó magyar Kft. nem jutott be a hipermarketek polcaira, a piac így beszűkült számukra. Szólt egy másik magyar termékről, a napelemes tetőcserépről is, amely szavai szerint világszabadalom.
Arra kérte a szocialista képviselőket, hogy ezeket a vállalkozásokat támogassák, ne az értelmetleneket.
Az ellenzéki képviselő felszólalását többször is bekiabálások szakították félbe.
Varju László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára azt válaszolta: nem attól függ egy projekt megítélése, hogy azt a kormány milyennek ítéli meg.

SZDSZ: a Fidesz nem tud megállapodni a kampányfinanszírozásról
Kóka János liberális politikus felszólalásának elején kifogásolta, hogy Pelczné Gáll Ildikó "egy csokoládét és egy tetőcserepet népszerűsített a parlamentben".
Beszélt a Transparency International Magyarország és a Freedom House Europe kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslatáról, amelyről hétfőn tartottak egyeztetést. Ott nem született megállapodás a parlamenti pártok között arról, hogy tudnák-e támogatni a javaslat szövegét az Országgyűlésben.
Véleménye szerint kiderült: nem arról van szó, hogy a pártok nem tudnának megállapodni a kampányfinanszírozásról szóló törvényjavaslatról, hanem arról, hogy a Fidesz nem tud róla megállapodni.
Az ellenzéki képviselő felszólalása után a kormány részéről senki nem kívánt szólni.

KDNP: a kormány felszámolja a közösségi közlekedést
Molnár Béla KDNP-s képviselő is hozzászólt a parlamenti csokiosztás vitájához. Feltette a kérdést: Kóka János hogyan veszi a bátorságot arra, hogy Pelczné Gáll Ildikó magyar termékek érdekében tett felszólalását kifogásolja?
Felszólalásában arról beszélt, hogy a közösségi közlekedést a kormány felszámolja. A vasútvonalakat a autóbusz-lobbik érdekében megszüntetik - tette hozzá. Erre példaként hozta fel azt, hogy Dombóváron a Gemenc Volán pályázat nélkül átadta az OrangeWays-nek a személyszállítást.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország egyetlen műemlékvasútján, a Zirc és Veszprém közötti szakaszon, megszűnik a közlekedés.
Hónig Péter közlekedési miniszter közölte: Magyarország legnagyobb érdekcsoportjának érdekeit, az adófizetőkét veszik figyelembe.
Nem a közlekedés szétverésével foglalkoznak, hanem a párhuzamosságok kiszűrésére törekszenek a minisztériumban - jelentette ki, hozzátéve: a díjstruktúra reformja is napirenden van.
A nagyobb távolágra a vasúti közlekedés, míg a kisebb távolságokra a buszközlekedés a hatékonyabb - jelentette ki.


15:30
SZDSZ: nem elfogadható a csokoládé-osztás  
Eörsi Mátyás (SZDSZ) napirend előtt szóvá tette az ülés előtti  csokoládé-osztást. Nem emlékszik, hogy az elmúlt 19 évben előfordult  volna, egy csokoládégyár a saját termékeit osztogatta volna. Magyar  gyárról van szó, de ennek a magyar versenytársai nem voltak jelen.  Erre nem volt még példa - hangoztatta. Ha ez így megy tovább, az  Országgyűlés "egyszerű piaccá változik", ahol ügynökök protezsálják  termékeiket személyesen vagy parlamenti képviselőkön keresztül -  mondta.  
Indítványozta, hogy Országgyűlés házbizottsága lehető  legszigorúbban tiltsa meg, hogy a parlament épületét bármely gyár  saját termékeinek reklámozására használja fel. Katona Béla, azt  mondta, ha kell, állást foglalnak az ügyről a házbizottságban.  

Molnár Oszkár az őt ért vádakról  
Molnár Oszkár (Fidesz) napirend előtti felszólalásában  kifogásolta, hogy szocialista képviselők azt mondták rá,  "cigányozott, zsidózott", Lendvai Ildikó pedig nácinak nevezte,  miközben ő - elmondása szerint - arra hívta fel a figyelmet, hogy a  kisebbségi és többségi társadalom között elképesztő méretű  feszültségek vannak, a külföldi tőke jelenléte olyan mértékű, amely  már az ország függetlenségét veszélyezteti. Szavait a kormánypárti  sorokból élénk zaj fogadta.  
Felolvasta azt az sms-t, amelyet telefonjára kapott Beke Andrea  jogvédőtől és társaitól, azzal a szöveggel, hogy beláthatatlan  nemzetközi és jogi következményei lesznek, ha nem hagyja békén  Lendvai Ildikót.  
Teleki László (MSZP) miközben arról beszélt, hogy Molnár Oszkár  kijelentései példátlanok és felháborítók, Katona Béla házelnök  elvette tőle szót, mondván határozza meg az ügyrendi javaslatát, s  utána lehet indokolni.  

MSZP: közpénzen vett hallgatás?  
Alexa György (MSZP) az esztergomi polgármester tevékenységét  kifogásolva azt mondta, Esztergomban gyakorlattá vált, a  képviselőtestület olyan településeknek juttat támogatást, amelyek  nem tagjai még az ottani kistérségnek sem.   
Azt kérdezte: szabad-e az önkormányzat pénzét területén kívüli  célokra használni, meg tudja-e állítani a kormány Meggyes Tamás  városvezetőt.   
Varga Zoltán önkormányzati miniszter elmondta: helyi  önkormányzat alkotmányos joga gyakorolni a tulajdonosi jogokat.  Mindent megtehet, ami a kötelező feladatok ellátását nem  veszélyezteti. A pazarlás, osztogatás ugyanakkor minden körülmények  között elítélendő, különösen az ország jelen körülményei között. A  képviselő a választ elfogadta.  

Fidesz: nem megfelelő a közbeszerzések szabályozása  
Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) azt mondta, a közbeszerzések hazai  szabályozása nem megfelelő, az uniós fejlesztések kifizetései  csúsznak, azokra a "korrupció árnyéka vetül" sok esetben. A törvény  kijátszható - tette hozzá az ÁSZ kifogásaira is utalva. Az  anomáliákra példákat sorolva a négyes metró, az M7-es egyik  szakaszának építését, és a csepeli szennyvíztisztítót említette.  Kérdés, készítettek-e hatástanulmányt a jelenlegi helyzet  vizsgálatára, számolni kell-e azzal, hogy a közbeszerzések helytelen  gyakorlata miatt uniós forrásokat veszít el Magyarország.  
Varju László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára úgy  válaszolt: Magyarország egyetlen eurócentet sem veszít el és mindent  meg kell tenni a pályázóknak, hogy erre semmiképp se kerüljön sor.  Minden bejelentést kivizsgálnak ugyanakkor - tette hozzá.  
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 177  igen, 140 nem és 10 tartózkodással elfogadta azt.  

KDNP: felesleges betegutak  
Puskás Tivadar (KDNP) a diabétesz szakrendelésből hozott konkrét  példát említve a felesleges betegutakat tette szóvá a szaktárca  vezetőjének. A gyógyászati segédeszköz rendelés új szabályozása a  betegek terheit növelte, számos eszköz beszerzését csak  bonyolította. Várható-e, hogy legalább a kényelmetlenségből eredő  problémákat mérséklik a jogszabály változtatásával? - kérdezte.  
Székely Tamás miniszter válaszában azt mondta, a képviselőt  félrevezették. Azt javasolta, bocsássa el szakértőjét, aki írta  hozzászólását. Vagy az eredetit vagy az új jogszabályt nem ismerik -  jegyezte meg. Kifejtette: kibővítették a háziorvosok lehetőségeit, s  az orvos beteg találkozások számát éppen csökkentették.   
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 180  igen, 154 nem és 2 tartózkodással jóváhagyta.   

SZDSZ: akadályok a távoltartási törvénynél   
Sándor Klára (SZDSZ) a távoltartási törvényről szólva kiemelte:  annak alkalmazása elé még mindig akadályok hárulnak. A végrehajtási  rendelet hiányában nehéz a célnak megfelelően, a bántalmazottak  védelmére alkalmazni a jogszabályt. Az azonnali védelem biztosítását  hátráltatja, hogy a polgári perrendtartás szabályaival ütköznek a  törvény egyes passzusai. Mikorra várható a törvényben előírt  végrehajtási rendelet megalkotása és más jogszabályokkal való  összhang megteremtése? - kérdezte.  
Avarkeszi Dezső, igazságügyi államtitkár kiemelte: az azonnali  védelem érdekében írták elő, hogy a rendőrség a helyszínen köteles  dönteni az ideiglenes távoltartásról. Hozzátette: tárcarendelet  tartalmazza a részletszabályokat, ORFK-utasítás szintén született,  oktatási segédanyag áll rendelkezésre, és központi képzést is  szerveztek a rendőröknek az ideiglenes távoltartásról. A bírák  megismerték a törvényt, felkészültek alkalmazására, a kapcsolatot  velük a tárca folyamatosan tartja. A képviselő a választ elfogadta.


16:30
    
Pettkó: túl bürokratizált lehet a fémkereskedelem  
Pettkó András független képviselő azt kérte, dolgozzák át az  egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő törvény  végrehatási rendeletét, annak előkészítésébe pedig vonják be az  érdekvédelmi szervezeteket. A rendelet elkészítésekor a kormány  vegye figyelembe, hogy a szabályozás elsődleges célja az illegális  kereskedelem visszaszorítása és nem a törvény szerint működő kis- és  közepesvállalkozások ellehetetlenítése - hangsúlyozta.  
Hozzátette: a készülő rendelet túl bürokratizált és  "agyonadminisztrált" rendszert eredményez.  
Varju László, a Nemzeti Gazdasági és Fejlesztési Minisztérium  államtitkára válaszában közölte: a végrehajtási rendelet  előkészítése folyamatban van, az 2010. január 1-jén, a már működő  vállalkozások esetén négy hónappal később lép hatályba. Hozzáfűzte:  a rendelet a szakmai szervezeteket bevonva készül el,  észrevételeiket maximálisan igyekeznek figyelembe venni.  
A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban  189 igen, 144 nem szavazattal és öt tartózkodással elfogadta.  

Fidesz: késnek az uniós források  
A fideszes Nógrádi Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az  Állami Számvevőszék (ÁSZ) az európai uniós támogatások 2008-as  felhasználásának ellenőrzésekor megdöbbentő adatokat közölt: a  magyar kormány a rendelkezésre álló idő egyharmadának eltelte után a  források alig több mint nyolc százalékát hívta le és fizetett ki a  pályázóknak.  
Az ellenzéki politikus példaként említette, hogy a bölcsőde  fejlesztésre 2008 márciusában kiírt dél-alföldi program keretében  majdnem három év múlva jöhet létre az intézmény.  
Varju László államtitkár azt mondta, az ÁSZ vizsgálata 2008-ra  vonatkozik. Hozzátette: a gazdaságfejlesztésre kiírt pályázatoknál  három hét alatt forrás lehet jutni.  
A fideszes képviselő nem fogadta el az államtitkári választ, a  Ház 178 igen, 150 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett  elfogadta azt.  

Fidesz: egyéves a gazdaságélénkítő csomag  
Horváth Zsolt (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy egy éve hirdette  meg a kormány a kis- és közepesvállalkozások számára a 800 milliárd  forintos gazdaságélénkítő csomagot, amely hamar 1400 milliárd  forintra nőtt.  
Egy év után eredmények helyett csak a kérdések és a gondok  szaporodtak; tavaly 11.504 cég ellen indult csődeljárás, idén év  végére ezt a számot 15 ezerre becsülik - jegyezte meg.  
Varju László közölte: a 1400 milliárd forintos csomag egy része  visszatérítendő támogatásokat, azaz kedvezményes hitelt, illetve  vissza nem térítendő támogatásokat jelent. Mint mondta, a  legnépszerűbb ezek közül a technológiafejlesztésre kiírt pályázat,  amelynek keretében a hétmilliárd forintos keretre 61 milliárd  forintos igényérkezett.  
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 189  igen, 154 nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadta azt.

17:00
Fidesz a moszkvai magyar kereskedelmi kirendeltség eladásáról
  
Gruber Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy már a fővárosi  főügyészség is megindította az eljárást a moszkvai magyar  kereskedelmi kirendeltség épületének eladása ügyében. A politikus  arcpirítónak nevezte, hogy a válság idején "messze áron alul  herdáltak el" egy magyar tulajdont. Feltette a kérdést, mi az oka,  hogy Moszkva legfrekventáltabb kerületében mindössze 210 ezer  forintos négyzetméterenkénti áron adták el az épületet.  
Oszkó Péter pénzügyminiszter válaszában tagadta, hogy a kormány  bármit is elherdált volna. Közölte, hogy a magyar állam keze az  ügyben meglehetősen meg volt kötve, mert csak az orosz fél által is  jóváhagyott vásárlónak adhatta el az épületet.  

KDNP az átlagos élettartamról  
Puskás Tivadar (KDNP) az egészségügyi miniszterhez fordult abban  az ügyben, hogy Magyarországon a születéskor várható időtartam a  nőknél 77,2, míg a férfiaknál 68,7 év. Hozzátette, hogy  Olaszországban ugyanez az adat a nőknél majd hét, míg a férfiaknál  10,5 évvel magasabb. Kijelentette, hogy a becslések szerint a  leszakadó csoportok egészségügyi helyzetének javításával akár hét  százalékos GDP növekedést lehetne elérni. A képviselő azt kérdezte,  mikor kap több pénzt az egészségügy.  
Székely Tamás egészségügyi miniszter válaszul azt mondta, hogy  ez már 2010-ben megtörténik.  
Hozzátette, hogy valóban jelentős a különbség a születéskor  várható élettartamban Magyarország és a fejlett uniós országok  között, de mint mondta, ez a különbség csökken.  

A Magyar Gárda kapcsán kérdezett az SZDSZ  
Gulyás József (SZDSZ) az igazságügyi és rendészeti államtitkárt  kérdezte az egységes jogalkalmazói gyakorlat kapcsán. Elmondta, hogy  korábban írásbeli kérdést nyújtott be az ügyben, amit október 22-ig  kellett megválaszolni. A képviselő közölte, hogy a választ úgy  értékeli, hogy több mindenben egyetértenek, de abban nem, hogy  mennyire járt el következetesen a bírósági ítélet óta a rendőrség.  
A politikus akkor a Magyar Gárdával kapcsolatos írásbeli  kérdéssel fordult Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti  miniszterhez.  
A "Visszaélési joggyakorlat?" címmel megfogalmazott kérdésben  október elején felhívta a figyelmet arra, hogy - dacára a Magyar  Gárda Egyesület feloszlatásának ügyében megszületett "jogilag  körültekintő, megalapozott" ítéleteknek - a gárdisták és a  gárdistákat szervező politikai erő, a Jobbik képviselői "nyíltan  semmibe veszik" a bíróság döntéseit.  
Avarkeszi Dezső államtitkár hétfőn a parlamentben erre úgy  válaszolt, hogy október 22-én és 23-án nagy feladatok előtt állt a  rendőrség. Kijelentette, hogy rendben lezajlottak az ünnepek alatt a  rendezvények, de mint mondta tapasztalható volt, hogy több  helyszínen, elsősorban a Jobbik rendezvényein a Magyar Gárda  egyenruhájába öltözött emberek jelentek meg. Hozzátette, hogy  véleménye szerint ezekben az esetekben a rendőrség megfelelő módon  járt el.  

Az esztergomi polgármestert bírálta az MSZP  
Nagy László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Meggyess  Tamás, Esztergom fideszes polgármestere a helyi televízióban  elmondta, az ellene szervezett tüntetésen készült fotókat  átvizsgálta, hogy azonosíthassa a résztvevőket.  
A politikus szerint a polgármester ezzel azt üzente a város  polgárainak, hogy ha ellene tüntetnek, az nem marad következmények  nélkül. A szocialista képviselő szerint az az igazi gond az esettel,  hogy a polgármester "üldözési mániája mostanra a város polgárai, sőt  alkalmazottai ellen fordult".  
Nagy László azt kérdezte, mi tehet a központi kormányzat azzal,  ha "a helyi kiskirályok", saját kényük szerint alakítsák ki  igazgatási apparátusukat, nem törődve a törvényi határidőkkel, a  bírósági ítéletekkel, illetve a közigazgatási hivatalok döntéseivel.  
Újhelyi István a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azt  felelte, olyan "rémtörténeteket hallunk nap, mint nap Esztergom  kapcsán", hogy elgondolkodtatóvá vált, egy politikai erő meddig tűri  meg, hogy képviseletükben kormányozzon egy demokratikusan  megválasztott, de a demokratikus játékszabályokat be nem tartó  városvezető.  
Kijelentette, hogy ami Esztergomban történik az egy  "önkényuralmi politikai berendezkedésnek egy helyi, kisönkormányzati  példája".  
Az államtitkár azt mondta, hogy "a személyes adatokkal való  visszaélés és a gátlástalan politikai önkényuralom ellen csak a  bíróságok és a választópolgárok tehetnek."

17:05
Fidesz: fokozatosan leépül a közlekedési hálózat
  
Kovács Zoltán (Fidesz) kiemelte: a Kisalföld déli részén azt  látni, hogy a közlekedési hálózatot fokozatosan leépítik.  
Azt kérdezte, hogy miért késlekednek a 83-as számú út  építésével, és miért szüntetik meg a csornai 10-es számú vasúti  szárnyvonalat.   
Hozzátette: a Zirc-Veszprém vasúti szakasz lezárása a teljes  szakasz ellehetetlenítését jelentené.  
Hónig Péter közlekedési miniszter azt válaszolta: nem a  közlekedés szétverésére, hanem a párhuzamosságok kiszűrésére   törekszenek a szárnyvonalak kapcsán.  

MSZP: botrányoktól hangos Esztergom  
Török Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy a fideszes Meggyes  Tamásnak, Esztergom polgármesterének a város kamatmentes munkáltatói  hitelt nyújtott házépítésre, de a ház még mindig nem készült el.  
Mit tudhat Meggyes Tamás, amiért mind a mai napig nem szólította  fel Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, a lemondásra? - tette fel a  kérdést.  
Jauernik István önkormányzati államtitkár azt válaszolta: a  helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő  testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.  
Mint mondta, komoly gondot vet fel a kamatmentes kölcsön  kérdése, amit az esztergomi polgármester kapott.  

A Fidesz a szárnyvonalak bezárásáról  
Balla Mihály (Fidesz) úgy fogalmazott: a kormány faluellenes  politikája Nógrád megyét sem kímélte. Mint kiemelte, több helyi  vasútvonalat számolnak fel a jövő évben.  
Több ezer ember munkába és iskolába járásához nyújtott  segítséget a vasút - hangsúlyozta.  
Hozzátette azt is: Hont községbe például nincsen helyközi  buszjárat.   
Míg máshol támogatják a kötöttpályás fejlesztéseket, addig  Magyarországon felszámolják azt - fogalmazott.  
Hónig Péter miniszter azt válaszolta: ahol eddig közösségi közlekedés volt, ott ezután is lesz.  
Felhívta a figyelmet arra, hogy Ausztriában 58 szárnyvonal  megszüntetését határozták el.  
Közölte: Magyarországon 100 emberből mindössze három utazik  vasúton, kilenc pedig autóbuszon. A bezárásra ítélt vasútvonalakon  nincs fizető utas - tette hozzá.  

Fidesz: sok helyen az egyetlen tömegközlekedési eszköz a vonat  
Cseresnyés Péter (Fidesz) a  Nagykanizsa-Murakeresztúr-Gyékényes-Barcs vonal vasúti  személyszállítási nehézségét mutatta be. Mint mondta, az ott élők a  csatlakozási csomópontok elérésére használják ez a vonalat.  
Mi az oka annak, hogy nem tartják fontosnak az ezen a vidéken  élő emberek utazását? - tette fel a kérdést.  
Mint kiemelte, ezen a vonalon vannak olyan települések, ahol az  egyetlen tömegközlekedési eszköz a vonat.  
Hónig Péter közlekedési miniszter újból azt válaszolta: ahol eddig közösségi közlekedés volt, ott ezután is lesz. Hozzátette: mindazok, akik eddig a vasúton közlekedtek ugyanolyan, vagy annál  jobb körülmények között, nagyobb sebességgel juthatnak majd el  autóbusszal a célállomásra.

18:00
MSZP: új iskolaigazgató-választási rendszert vezetnének be  
Winkfein Csaba (MSZP) az esztergomi Szent István Gimnázium  ügyével kapcsolatban arról beszélt: olyan törvénymódosítást  készítenek elő, amelynek célja, hogy az önkormányzatok az  iskolaigazgató kinevezésekor ne hagyhassák figyelmen kívül a  tantestület, az iskolaszék, a szülők és a diákönkormányzat  véleményét. A képviselő azt kérdezte: a minisztérium támogatná-e egy  hasonló törvénymódosítást.  
Arató Gergely államtitkár válaszában úgy fogalmazott: a törvény  kimondja, hogy ki kell kérni az érintett intézmény tantestületének  és szülői közösségének véleményét. Az országban minden évben több  ezer igazgatói pályázat zajlik és a fenntartók többsége tudja, hogy  mi a feladata - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: csak olyan  megoldás támogatható, ami tekintettel van az önkormányzatok  intézményfenntartó jogosultságára.   

Fidesz: az állatvédők újabb károkat okoznak  
Bagi Béla, fideszes képviselő elmondása szerint a Négy Mancs  Alapítvány az egyik német televízió híradójában újabb felvételeket  mutatott be, amelyek állítólag Magyarországon készültek és  libatömésről, tolltépésről szólnak.  
Ezzel kapcsolatban a képviselő azt kérdezte a Földművelésügyi és  Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárától, hogy a korábbiakhoz  hasonlóan a szaktárca tervezi-e az ágazat támogatását, és milyen  jogi és anyagi segítségre számíthatnak a gazdák.  
Gőgős Zoltán államtitkár úgy válaszolt, már nem csak marketing,  hanem gazdasági ügyről van szó, ezért folytatják a közös kampányt a  baromfi terméktanáccsal és német szakmai fórumokon is részt kívánnak  venni.  
Hozzátette, történelmi hagyományok igazolják, hogy nincs  Magyarországon állatkínzás, mert az emberek ebből élnek, az  alkalmazott technikák pedig kíméletesek.   

Zsigó Róbert: a felsőoktatási tanácsok feleslegesen nyelik a  közpénzt  
Az oktatási bizottság fideszes alelnöke szerint a felsőoktatási  intézményekben létrehozott tanácsok feleslegesen nyelik a közpénzt,  mert az oda delegáltak nem látnak bele kellő mélységig az egyetemek  működésébe, viszont a fenntartás milliárdos kötelezettséget jelent,  de az egyetemek működése nem lett gazdaságosabb. A képviselő arra  volt kíváncsi, hogy milyen forintban mérhető haszna van a gazdasági  tanácsoknak.  
Arató Gergely államtitkár válasza szerint a tanácsok  működtetésére 100 millió forintot terveztek, ami nem éri el a  felsőoktatásra tervezett összes költség fél ezrelékét.  
Kifejtette: a gazdasági tanácsok felelőssége hogy az intézményen  belül olyan döntések szülessenek meg, amelyek az oktatási érdekek  mellett az intézmény fenntarthatóságára is figyelemmel van.  

Fidesz: újra terítékre kerültek a Benes-dekrétumok  
Erdő Norbert fideszes képviselő szerint újra terítékre kerültek  a Benes-dekrétumok. Ezzel kapcsolatban kifejtette: az egyezmény  szerint a magyar állampolgárságot kapott volt felvidékiek kárpótlása  a mai napig nem történt meg. A kárpótlás nem halogatható tovább,  erre alkotmánybírósági határozat is kötelez. A képviselő arról  kérdezte az Igazságügyi és Rendészeti minisztert, hogy mikor  történik meg a felvidékről kitelepítettek kárpótlása.  
Avarkeszi Dezső államtitkár úgy válaszolt, több mint 10 éve  megoldásra vár a feladat, de több, korábbi rendszerbe is  illeszkednie kellene az ezt szabályozó törvénynek.   
Hozzátette: egyetlen kormány sem tudott eddig jó megoldást  találni.  

Kontrát Károly: a 2006-os rendőri intézkedések morális válságba  taszították a rendőrséget  
Kontrák Károly (Fidesz) úgy látja: Magyarországon a közbiztonság  a legfontosabb kérdés, sok ember azt érzi, hogy nincs biztonságban.  A 2006-os rendőri intézkedések morális válságba taszították a  rendőrséget, azóta több mint 25 ezren vesznek igénybe szolgálati  nyugdíjat, amelyre 46 milliárd forintot irányoztak elő. A képviselő  azt kérdezte: 2006 nyara óta hány rendőr hagyta el a pályát és ennek  mekkora anyagi vonzata van?  
Avarkeszi Dezső államtitkár válaszában úgy fogalmazott: a  rendőrség engedélyezett létszáma 45 ezer fő, a 2009 október elsejei  állapot szerint 43 ezer főt foglalkoztatnak, tehát mintegy 3  százalékos létszámhiány van, de vannak olyan megyék, ahol ennél  kisebb az arány.  
Hozzátette: a rendőrség állományából egészségügyi alkalmatlanság  miatt 2006 január elseje és 2009 októbere között 5.800-an távoztak  az állományból, az IRM költségvetésében 2010-re 44 milliárd forint  van előirányozva.


20:00
A Ház elfogadta a Közbeszerzések Tanácsa jelentését
   A képviselők 202 igen, 5 nem szavazattal, illetve 146  tartózkodással elfogadták a Közbeszerzések Tanácsa 2008. évről szóló  jelentését. A közbeszerzések értéke tavaly az előző évhez képest 100  millió forinttal alacsonyabb, 1.418 milliárd forint volt, ám ez az  összeg 15 százalékkal több, 3.911 közbeszerzési eljárással került  kifizetésre. A visszaesés mögött elsősorban az év második felében  jelentkező gazdasági válság, illetve az annak nyomán zuhanó  építőipari beruházások állnak - fejtette ki Berényi Lajos, a  Közbeszerzések Tanácsa elnöke korábban, a közbeszerzések  tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos jelentés általános  parlamenti vitájában.  

Továbbra sem rendezett az önkormányzatok törvényességi  felügyelete  
Az Országgyűlés hétfőn nem fogadta el az önkormányzatok  törvényességi felügyeletét megteremtő, kétharmados támogatást  igénylő törvénymódosítást.  
A parlament 202 igen, 156 nem szavazattal és 1 tartózkodás  mellett utasította el a helyi önkormányzatokról szóló törvény  kétharmados támogatást igénylő részeinek módosítását.   
Az egyszerű többséget igénylő részek módosítását 6 igen, és 352  nem szavazattal utasították el, így továbbra sem lesz törvényességi  felügyelete a helyhatóságoknak.  
A jogszabályt azért nem támogatta a Fidesz és a KDNP, mert a  szocialisták elutasították a két párt azon módosító javaslatát,  amely nyolc hónappal, azaz a parlamenti választások utánra  halasztotta volna el a törvény hatályba lépését. A zárószavazás  előtti módosító indítvány azt is tartalmazta, hogy szüntessék meg a  területi államigazgatási hivatalokat, mert ha helyreállították volna  a közigazgatási hivatalokat, megduplázódott volna a rendszer.  

Igen a Nemzeti Ifjúsági Stratégiára  
A parlamenti képviselők hétfőn 328 igen, 29 nem szavazattal,  illetve 4 tartózkodás mellett elfogadták a Nemzeti Ifjúsági  Stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A Nemzeti  Ifjúsági Stratégia az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos állami  felelősség összefoglalása, illetve annak megtestesülése: az  elkövetkező 15 évre határozza meg az ifjúsági korosztályokkal  kapcsolatos társadalmi célokat, és az azokhoz kapcsolódó állami  koordinációt igénylő feladatokat.  

Parlamenti bizottság vizsgálhatja a sukorói beruházást  
Parlamenti bizottság vizsgálhatja a sukorói kaszinóberuházással  kapcsolatos kormányzati tevékenységet, az Országgyűlés hétfőn  ugyanis egyhangúlag elfogadta a testület létrehozásáról szóló  országgyűlési határozati javaslatot.  
A képviselők egyhangúlag, 361 igen szavazattal döntöttek így.  
A Fidesz kezdeményezte vizsgálóbizottságnak egyebek között arra  kell választ találnia: milyen számítások alapján állapította meg a  nemzeti vagyonkezelő a Joav Blum tulajdonában álló,  csereingatlanként szolgáló albertirsai, illetve pilisi telekegyüttes  csereértékét.  

Szavazás a jövő évi költségvetést megalapozó törvények módosító  javaslatairól  
A jövő évi költségvetést megalapozó törvényhez benyújtott  kapcsolódó módosító javaslatokról is döntött hétfőn a parlament.  
Az Országgyűlés 199 igen, 154 nem szavazattal, illetve 3  tartózkodással támogatta a kormány által javasolt módosításokat.  
A képviselők így egyebek mellett támogatták Bácskai János  (Fidesz) javaslatát, amely megtiltja a titkolózó állami és  önkormányzati cégek támogatását. A tilalom azokra a társaságokra  vonatkozik, amelyek nem teszik közzé a vezetőik illetve a vezető  testületi tagjaik jövedelmeit.  
Az államháztartási törvény Kovács Tibor (MSZP) által javasolt  kiegészítésével a képviselők megalapozták a közüzemi cégek  fejlesztési hitel-felvételét. Az ilyen társaságok a vagyonuk feléig  vehetnek fel a jövőben ilyen hitelt, viszont a közüzem saját  tulajdonában álló vagyon körét külön törvény állapítja majd meg.  
A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről hozott  múlt évi törvény úgy módosul, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól a 2008  és 2010 között felvett hitel összegéből nem 600 milliárd forint  értékű devizaösszeget, hanem csak 300 milliárdot kell a Magyar Állam  által az MNB-nél külön erre a célra megnyitott számlákon elhelyezni.  Az állam a törvénybe foglalt intézkedéseket nem ez év végéig, hanem  2010 utolsó napjáig hozhatja meg.  
A törvényjavaslat zárószavazására a parlament következő ülésén  kerül sor.

Olvasóink írták

  • 3. LAZA 2009. október 27. 19:31
    „Egy kis izelítő Esztergomból.
    Egy igazi narancsos oligarha! Láttam valamelyik tévében nyilatkozni,hát mit mondjak van önbizalma a fiúnak!
    Csak remélni merem,hogy a Fidesz uralom alatt nem ez a módi fog elterjedni mert akkor aztán nekünk végleg annyi!”
  • 2. BsBe 2009. október 26. 18:13
    „Duma, duma, duma.. sok beszéd, semmi tett, csak duma és szócséplés.
    az egyik 19 a másik egy híján 20
    ami meg közte van,
    "Valakinek holnap le kell győzni a sötétséget
    Mondd, te kit választanál?
    Valakinek holnap át kell írni a régi meséket
    Ó, mondd, te kit választanál ?
    Valakinek holnap meg kell váltani ezt a világot
    Mondd, te kit választanál? Valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot
    Ó, mondd, te kit választanál?"

    hát ebből a választékból. Istenem! Te kit választanál. A rosszat vagy a még rosszabbat?”
  • 1. jánosi 2009. október 26. 16:11
    „Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű .........”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mérgezésgyanús esetek a gyógyszergyárban

Mérgezés gyanújával megfigyelésre kórházba szállítottak két embert a budapesti Chinoin gyógyszergyárból hétfő délután. Tovább olvasom