Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

OGY: Elfogadták a 2015-ös költségvetést

Korlátozta a trafikok dohánybeszerzését a parlament. Egyesül a négy közszolgálati médiaszolgáltató.
17:24 - Új betétbiztosítási szabályokat tartalmazó javaslatcsomagot fogadott el hétfőn az Országgyűlés, a képviselők döntöttek arról is, hogy emelkedik a hadiözvegyek havi járadéka.

Elfogadták az új betétbiztosítási szabályokat tartalmazó javaslatcsomagot

Az Országgyűlés elfogadta az új betétbiztosítási szabályokat tartalmazó törvényjavaslat-csomagot, így például ha egy hitelintézet fizetésképtelenné válik, akkor a betétesek az eddiginél rövidebb idő alatt juthatnak majd a betéteikhez, a betétbiztosítás pedig a helyi önkormányzatok betéteire is kiterjed majd.

A módosításoknak köszönhetően Magyarország is része lesz az egységesülő európai betétvédelmi rendszernek - közölte korábban a nemzetgazdasági tárca az MTI-vel.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló törvényt 131 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 27 tartózkodás mellett fogadták el, a jogszabály január elsején lép hatályba.

Emelkedik a hadiözvegyek havi járadéka

Mintegy ötven százalékkal emelkedik a hadiözvegyek havi járadéka, miután az Országgyűlés elfogadta a honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosítását.

A parlament jogszabály minősített többséget igénylő részét 153 igen, 5 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett hagyta jóvá. Nemmel független képviselők szavaztak, míg az MSZP, az LMP és három független képviselő tartózkodott.

Hende Csaba honvédelmi miniszter által jegyzett jogszabály január elsején lép hatályba. E szerint a hadiözvegyek jelenlegi havi 21 375 forintos ellátását havi 10 688 forinttal emelik meg.

A határozathozatalok után hatvan perc szünetet rendeltek el.

Plenáris ülés az Országházban - december 15. Fotó: MTI (galéria)

16:17 - Az Országgyűlés hétfőn a határozathozatalok között elfogadta az ügyészség 2009-2013 közötti tevékenységéről szóló beszámolókat, továbbá a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tavalyi beszámolóját.

Elfogadták az ügyészség 2009-2013 közötti tevékenységéről szóló beszámolókat

Elfogadták az ügyészség 2009 és 2013 közötti tevékenységéről szóló beszámolókat.

Polt Péter legfőbb ügyész szerdán a beszámolók parlamenti vitájában arról beszélt, hogy a bűnözés korábbi robbanásszerű növekedésével és kedvezőtlen minőségi változásaival szemben 2009 és 2013 között alapvetően konszolidált kriminalitási helyzet alakult ki Magyarországon.

Mint mondta, a regisztrált bűncselekmények és bűnelkövetők száma 2009 és 2013 között némi ingadozással stagnált; a regisztrált bűncselekmények száma évről évre 400-450 ezer közelében van. Kiugró emelkedés 2012-ben volt, akkor 472 ezer bűncselekményt regisztráltak - jegyezte meg.

A legfőbb ügyész azt mondta, egyértelmű emelkedést a vagyon elleni, az igazságszolgáltatás elleni, a korrupciós és az okirattal kapcsolatos bűncselekmények mutatnak. Elmondta, az emberölések száma 2013-ig csökkent, tavaly némileg emelkedett, akkor 138 szándékos, befejezett emberölést regisztráltak.

Ismertetése szerint 2010-ben 481 regisztrált korrupciós bűncselekmény volt, míg 2013-ban 1105 jutott a hatóságok tudomására.

Az ügyész szerint nagy mértékben emelkedett a (gyorsított eljárással) bíróság elé állított vádlottak száma: 2009-ben még mintegy 6300, 2013-ban 11 400 volt ez a szám. A 2009 és 2013 közötti időszakban évente 11-22 vádlottat sújtottak életfogytiglannal, a leggyakrabban határozott idejű szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok - közölte.

2009-ben és 2010-ben még Kovács Tamás volt a legfőbb ügyész.

Elfogadta a Kúria tavalyi beszámolóját a Ház

Elfogadta a Kúria 2013-as jogegységi és önkormányzati normakontrollt érintő tevékenységéről készített beszámolóját az Országgyűlés, a képviselők 160 igen, 7 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett döntöttek erről. A határozati javaslatot előkészítő igazságügyi bizottság álláspontja szerint a szervezet szakmai célkitűzései - mint az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázásával, az egyedi ügyekben folytatott ítélkező tevékenység időszerűségének javítása, a Kúria határozatainak közérthetőbbé tétele, a jogalkotás előkészítésének támogatása - megvalósultak. A testület különösen fontosnak tartotta a bírósági jogalkalmazás egysége érdekében kifejtett tevékenységet is.

A Kúria beszámolója tartalmazza, hogy kilenc tárgykörben állítottak fel joggyakorlat-elemző csoportot egyebek mellett személyi jövedelemadóval kapcsolatos gyakorlatok, a rendes és rendkívüli felmondás, a jogellenesen Magyarországra hozott gyermekek visszavitele és közigazgatási bírságok vizsgálatára. A Darák Péter elnök által jegyzett dokumentum arról is beszámol, hogy az elbírálás időszerűségének javítása érdekében írásbeli jelentéstételi kötelezettséget írtak elő ilyen ügyekre, fokozottabban bevonták a tanácselnököket, valamint a Kúriára kirendelt bírákat az ügyek előadásába. Ugyancsak az időszerűségi mutatók javítását segítette elő, hogy 2013-ban - a bírói felső korhatárt tartalmazó jogszabály megsemmisítése után - több kúriai bíró szolgálati viszonya helyreállt.

A beszámoló a büntetőkollégiumi ülések tevékenységi közé sorolja az új büntető törvénykönyvhöz köthető kollégiumi vélemények felülvizsgálatát, polgári kollégium munkájából 181 elvi iránymutatás felülvizsgálatát emeli ki, a polgári-gazdasági jogegységi tanács tevékenységében pedig a devizahiteleseket érintő döntések kapnak hangsúlyt.

Az önkormányzati normakontroll tevékenység szélesedésére utalva a dokumentum jelzi, hogy 76 - elsősorban kormányhivataloktól érkező - indítvány közül 54-et bíráltak el érdemben, amelyek során 29 esetben állapítottak meg törvényellenességet. Ezek között helyi adókra vonatkozó indítványok és a magánszférát érintő önkormányzati szabályozások szerepeltek.

A Ház elfogadta az Országos Bírósági Hivatal tavalyi beszámolóját

Tavaly több mint 1 millió 600 ezer ügy érkezett a mintegy 11 ezer dolgozót, köztük 2800 bírót foglalkoztató bíróságokra. A perek 93 százaléka egy éven belül befejeződik, egy elsőfokú polgári peres ügy pedig átlagosan 97 napig tart Magyarországon, szemben a 246 napos uniós átlaggal - a többi közt ezt is tartalmazza az Országos Bírósági Hivatal elnökének beszámolója a 2013-as tevékenységükről.

A beszámolót 136 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 20 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

Tavaly jelentősen több ügyet kellett tárgyalnia a magyarországi bíróságoknak a megelőző években tapasztaltnál, 2013-ban a két évvel korábbihoz képest 65 százalékkal volt magasabb a beérkezett, és 67 százalékkal a befejeződött ügyek száma. A perek 80-90 százaléka első fokon jogerőre emelkedik, amelyet az OBH elnöke minőségi eredményként értékelt.

A bíróságok állami támogatása tavaly 8,3 százalékkal haladta meg az előző évit, saját bevételeikkel együtt 86,2 milliárd forintot költhettek el.

Az OBH tavaly jelentős számú jogszabályt vagy javaslatot véleményezett, a legtöbb 57 tervezet értékelésére a Belügyminisztérium kérte a bírákat.

A dokumentumból kiderül, hogy a legkisebb járásbíróság Zircen működik egyetlen bíróval, míg a legnagyobb, 227 bírót foglalkoztató a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Magyarországon az igazságszolgáltatást összesen 137 bíróság gyakorolja: a Kúria mellett 5 ítélőtábla, 111 járásbíróság, valamint 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság.

Tavaly 191 képzést tartottak a bíróságok alkalmazottainak, amelyen összesen 14 ezren vettek részt.

Plenáris ülés az Országházban - december 15. Fotó: MTI (galéria)

Egyesül a négy közszolgálati médiaszolgáltató

A négy közszolgálati médiaszolgáltató - Magyar Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Rádió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. és Duna Televízió Nonprofit Zrt. - egyesítéséről szóló törvénymódosítást fogadott el hétfői ülésén az Országgyűlés.

A Ház 131 igen szavazattal, 63 ellenvoks mellett szavazta meg a médiát érintő törvények változtatását, amelynek szükségességét az előterjesztők, a fideszes Dunai Mónika és Tuzson Bence az elmúlt négy év tapasztalataival és költséghatékonysági szempontokkal indokoltak.

A javaslat összegző módosító csomagjának minősített többséget igénylő paragrafusai nem kapták meg a kétharmados többséget, így a Ház egy olyan változatot fogadott el, amelyben ezek nem szerepelnek.

Korlátozta a trafikok dohánybeszerzését a parlament

Az Országgyűlés hétfőn úgy döntött, hogy a trafikok kizárólag állami vagy azzal szerződésben álló dohány-kiskereskedelmi ellátóktól vásárolhatnak dohányterméket a jövő év szeptemberétől.

A képviselők 130 igen szavazattal, 64 nem ellenében hagyták jóvá - Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatára - a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges törvény módosítását. A Ház a változtatással egyben a kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvények közé is emelte a jogszabályt.

A miniszter az elfogadott javaslat indoklásában hangsúlyozta, a dohánytermék-nagykereskedők folytathatják tevékenységüket, vagyis a dohánytermékek megrendelésekor javaslatot tehetnek a trafikoknak, de dohányterméket nekik nem adhatnak el, csak a kiskereskedelmi ellátóknak.

Amennyiben a dohány-kiskereskedelmi ellátási feladatokat az állam maga látja el, akkor a miniszter erre 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít.

Lehetőség lesz ugyanakkor arra is, hogy az állam e feladatot ne maga lássa el, hanem nyilvános koncessziós pályázat útján szerződést kössön. A törvény ugyanakkor a nyilvános koncessziós pályázat kihagyását is lehetővé teszi, amennyiben a szerződést úgynevezett megbízható dohánykereskedő személlyel vagy az ő többségi tulajdonában álló társasággal kötik. Ide olyan társaságok tartozhatnak, amelyeknek 2005 óta nincs félmillió forintot meghaladó adóhátralékuk, illetve nem indult ellenük legalább ugyanakkora értékben végrehajtási eljárás. További kritérium ezen cégekkel szemben, hogy működésük során egyszer sem kaptak húszmillió forintot meghaladó bírságot, valamint legalább 15 éve folytatják a dohánytermékek nagykereskedelmét.

A dohány-kiskereskedelmi ellátóknak az ország valamennyi nagykereskedőjével szerződést kell kötniük, akik kötelesek mindenkor akkora készletet biztosítani, illetve az ellátónál fenntartani, amely legalább 15 százalékkal meghaladja a forgalmazott dohánytermékek kétheti átlagos kiskereskedelmi értékesítési mennyiségét.

A törvénymódosítás alapján az ellátóknak 60 napjuk lesz kifizetni a nagykereskedők által kiállított számlákat, míg a trafikoknak a számla kiállítását követő 15 napon belül kell fizetniük az ellátónak.

Seszták Miklós a változtatásokat azzal indokolta, hogy a trafikok a nagykereskedők "kereskedelmi kényszerítő eszközei" miatt nem tudnak befolyástól mentesen, a piaci és a fogyasztói érdekeknek megfelelően működni.

A parlament ezzel egy időben két lépésben növelte a dohánytermékek jövedéki adóját. Ennek célja az indoklás szerint az adóstruktúra olyan átalakítása, amely kevésbé teszi függővé a központi költségvetés bevételeit a dohánygyártók árpolitikájától.

Az adó mértéke áprilistól a cigarettára 15 ezer 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 ezer forint ezer darabonként. A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi ár az első lépésben az eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra 14 ezer forint kilogrammonként, az egyéb fogyasztási dohányra 14 ezer forint kilogrammonként. A második lépésben az adó mértéke júliustól a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4000 forint lesz ezer darabonként.

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi büdzsét megalapozó törvényt

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 2015. évi költségvetést megalapozó törvényt.

A törvény egyebek mellett módosítja az államháztartási törvényt, megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot és sávosan határozza meg az alkoholok jövedéki biztosítékrendszerét.

Az elfogadott törvény több mint 100 jogszabályt módosít, így többek között megszünteti a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot.

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a létrehozásakor megkívánt funkcióját betöltötte, az alap a törvény szerint 2015. január 31-én megszűnik. Az alap megszűnését követően a korábban az államnak térítésmentesen átadott eszközöket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezeli úgy, hogy az eszközökhöz kapcsolódó bevételeket (osztalékok, hozamok, értékesítésből származó bevétel) adósságcsökkentésre kell fordítania.

A törvény az alkoholok jövedéki biztosítékánál sávos rendszerrel oldja fel azt a problémát, hogy a mintegy 150, családi vállalkozásban saját terméket értékesítő kereskedő - jellemzően a családi borászatok, pezsgőkészítők, pálinkafőzők és kézműves sörfőzők - továbbra is a piacon tudjanak maradni.

A törvény kimondja: 2015. január 1-jétől a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok kizárólag a kormány hozzájárulásával köthetnek adósságot keletkeztető ügyletet.

A törvény rendelkezik továbbá a központosított illetményszámfejtés rendszeréről, amelynek keretében 2015. január 1-jétől az államháztartás rendszerében egységesen, valamennyi költségvetési szervre kiterjedően megvalósul a bérek, illetmények központosított számfejtése.

A javaslat a pénztári szolgáltatásokat az önkéntessé vált magánnyugdíj-pénztári rendszerben újraszabályozza, és lehetővé teszi a pénztárak számára a járadékfizetési lehetőséget. A rendszerszintű költségek keretében a pénztárak működésére a jövőben a tagdíj 2,5 százalékát fordíthatják, míg a befektetések eredményessége érdekében a vagyonkezelési költséget 0,4 százalékban maximálják.

A még meglévő magánnyugdíj-pénztári vagyon védelmében a magánnyugdíjpénztár végelszámolással történő megszüntetése esetei közé bekerül, hogy megszüntetik a pénztárat, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken.

A végelszámolás egyéb szabályai mellett a tagoknak lehetőségük nyílik a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszalépésre, vagy más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésre. A törvény időkorlát nélkül megteremti a lehetőséget a visszalépésre a társadalombiztosítási rendszerbe, a pénztári tag kezdeményezésre.

A törvény egyértelműsítette a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás hatályát, ennek értelmében jövő szeptember 30-át követően lehet megvizsgálni a megelőző hat havi tagdíjbefizetéseket. A jogszabály nem lesz visszamenőleges hatályú.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal átalakításával, megszüntetésével összefüggésben rendelkezik a törvény a munkaegészségügy két szakmai területének - a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy - a szétválasztásáról is. Így létrejön egy olyan szakmai bázis, amely képes ellátni a foglalkozás-egészségügyi kutatási, gyakorlati és betegellátási feladatokat is, biztosítva a foglalkozási megbetegedések felismerésével, ellátásával kapcsolatos területeken az egységes szakmai irányítást és felügyeletet.

A parlament elfogadta a 2015-ös költségvetést

Az Országgyűlés hétfőn 131 igen szavazattal, 62 nem ellenében elfogadta a 2015-ös költségvetést. Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 16 312 milliárd 873,0 millió forintban, a kiadási főösszegét 17 190 milliárd 277,1 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404,1 millió forintban állapította meg a parlament.

1. rész

A hűség városáról, az egészségügy problémáiról, a költségvetésről, a kormány hatalomgyakorlásáról szóltak a napirend előtti felszólalások, az Országgyűlés hétfői ülésén.

A KDNP Sopronról, a hűség és szabadság városáról szólt

Firtl Mátyás (KDNP) Sopron "hűségére" emlékeztetett, valamint arra, hogy a leghűségesebb város 1989-ben a szabadság városává is vált, kiállva az európaiság mellett, kilökve egy téglát a berlini falból. Sopron legnagyobb ünnepének nevezte a hűség napját. Hangsúlyozta: a rendszerváltás sem jöhetett volna létre a haza iránt elkötelezett polgárok nélkül.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szintén elismerően szólt a soproniak hazaszeretetéről, felidézve, hogy az I. világháborút követő népszavazáson jelentős többség szavazott a Magyarországhoz tartozás mellett. Azt mondta: az ország azért sodródott bele a háborúba, mert elvesztette szuverenitása egy részét. Tanulságnak nevezte mindezt, hangsúlyozva: amikor a nemzet szuverenitását korlátozták, akkor a polgárok, egyének szuverenitása is csorbult.

LMP: válságban van az egészségügy

Ikotity István (LMP) az egri kórház orvoshiányán keresztül hívta fel a figyelmet az egészségügy problémáira. Annak állapotát válságosnak nevezte, amelynek szerinte része az orvos- és nővérhiány, az eszközök elégtelensége. Szerinte a kormány mindezekről nem hajlandó tudomást venni. A képviselő források bevonását sürgette.

Rétvári Bence szerint a jövő évi költségvetés tartalmazza az egészségügy pluszforrásait. Szerinte elegendő számú mentőautó van ahhoz, hogy a segítségre szorulókat ellássák. Szólt a kórházi adósságokról, ugyanakkor a jövő évi büdzsé 60 milliárd forintot szán intézményi adósságkonszolidációra - mondta. Beszámolt az egészségügyben zajló fejlesztésekről és arról is, hogy a dolgozók juttatása átlagosan 23 százalékot emelkedett négy év alatt.

DK: magára hagyja az embereket a kormány

A  Demokratikus Koalíció véleménye szerint a kormány minden bajbajutott  embert magára hagy, mindenkitől több pénzt akar elvenni a  különadókkal és az adóemelésekkel - bírálta a jövő évi költségvetés  tervezetét hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a párt elnökségi  tagja.  

A független Varju László hozzátette: a kiadási oldalon  eközben nyilvánvalóan jut újabb stadionokra, "felcsúti  mangalicatelepre", medencékre, külföldi utakra.  

Kijelentette: a kormányzat a pangás, a társadalmi leszakadás és  az elszegényedés büdzséjét szavaztatja meg. A vállalkozásokat  túladóztatják, a banki hitelek miatt nem jut pénz a  vállalkozásfejlesztésre, az önkormányzatok pedig új adókat vetnek ki  - közölte.  

Kevesebb pénz jut oktatásra és egészségügyre, így "a sokmillió  szegény országával számolhatunk 2015-ben is" - folytatta.  Hozzátette: a kormányzat bele akar szólni abba is, hogy ki mikor  menjen vásárolni, ezért be akarják záratni a boltokat vasárnap,  pedig az intézkedés miatt több mint tízezren veszíthetik el az  állásukat.  

A költségvetés rozoga lábakon áll, igazságtalan és erkölcsileg  védhetetlen - szögezte le.  

Mindenkinek meglepetést okozott, hogy a kormány fizetőssé teszi  az M0-s körgyűrűt, úgy, hogy eközben a kabinet figyelmen kívül  hagyja az ésszerűtlen lépés ellen tiltakozók véleményét.  

A Demokratikus Koalíció megérti azoknak az elégedetlenségét,  akik tüntetéseken lépnek fel és tiltakoznak a büdzsé elfogadása  ellen - fogalmazott.

MSZP: ne szavazzák meg a költségvetést!

Tóbiás József (MSZP) azt kérte a kormányoldaltól, ne szavazzák meg a jövő évi költségvetési javaslatot, amelyet a politikus az elszegényedés büdzséjének nevezett. Hozzátette: ha elfogadják, a társadalmi krízis társadalmi feszültséggé csaphat át. Szerint jelenleg totális állam van Magyarországon, a rendszer azonban belülről bomlik. A kormányzás elszigetelődik a magyar valóságtól, de külpolitikailag is - jelentette ki.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában emlékeztetett a MSZP szombati pártértekezletén elhangzottakra, hangsúlyozva: a pártnak is változnia kell. A költségvetésről szólva közölte: az a gazdaság lehetőségeiből indul ki. "Önök 2008-ra csődöt okoztak ebben az országban" - fogalmazott -, jelenleg azonban nem ez a helyzet - folytatta -, az elmúlt három hónapban többlete volt a büdzsének.

A Jobbik a Fidesz hatalomgyakorlását bírálta

Volner János (Jobbik) a Fidesz "hatalomgyakorlása elleni vádiratát" ismertette. Azt mondta: a kormánypárt - "néhány iskolatárs" - a gazdasági hatalom megszerzése érdekében ragadta meg a politikai hatalmat. Rabló kapitalista modellről beszélt, amelyben szerinte nem a hazai, hanem a fideszes cégeket hozzák helyzetbe. Ezek közé sorolta a többi közt a kaszinókoncesszió, a földhasználat vagy a dohánykereskedelem lehetőségének kiosztását.

Varga Mihály úgy válaszolt: a korábbi gazdaságpolitika folytatásával már csődbe ment volna az ország. A kormány azonban más politikát választott, amelyben döntően multinacionális vállalatok érdekeit sértette - mondta. Szólt a magyar gazdaság kimagasló eredményeiről az Európai Unióban, az árcsökkenésről, az államháztartás elmúlt háromhavi pozitív mérlegéről.

Szerinte a közbeszerzések a hazai vállalkozásokat segítik. A földosztások mértéke teljesen politikai és pártsemleges volt - jelentette ki, hozzátéve: a jobbikos politikus a külföldiek zsebszerződéseit védi.

Fidesz: a szocialista kormányok költségvetései fokozták a szegénységet

Rogán Antal (Fidesz) a szocialista kormányok 2006-ban és 2010-ben készített költségvetésével vetette össze a jövő évi büdzsét. Értékelése szerint az MSZP-s kormányok által elfogadott költségvetések fokozták a szegénységet Magyarországon, most ez ellen kell küzdenie a kormánynak.

A 2006-os és 2010-es költségvetésekből a többi között kiemelte az önkormányzatok támogatásának százmilliárdos csökkentését, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve a gáz- és a távhőtámogatás megszüntetését. Mint mondta, a 2010-es költségvetéssel egyhavi nyugdíjat és bért vettek el az emberektől. Rogán Antal közölte, a 2015-ös büdzsében az elmúlt években elért eredményeket folytatják, ezek között a családi adórendszert, a bankok elszámoltatását, a rendvédelmi dolgozók és a pedagógusok bérének emelkedését említette.
Varga Mihály szerint a jövő évi költségvetés nem minden idők legjobbja, de tisztában van az ország lehetőségeivel, az felelősségteljes. Hozzátette: a büdzsé fenntartja a pénzügyi fegyelmet 2015-ben, csökkenti az államháztartási hiányt, és megtartja azokat az intézkedéseket, amelyeket az elmúlt években elért az ország. Mint mondta, ezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy Magyarországon mindenkinek kicsit jobb legyen.

Plenáris ülés az Országházban - december 15.


Együtt: agyonadóztatják az embereket

Az emberek  agyonadóztatásáról, dilettáns tervezésről, a szegények  megsarcolásáról beszélt a független Szelényi Zsuzsanna a  költségvetés megalapozó törvényekről szóló szavazás előtt tartott  hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.  

Az Együtt - A Korszakváltók Pártja politikusa úgy  fogalmazott: útlezárások, tüntetések, polgári engedetlenségi  megnyilvánulások jelzik, hogy az ország népe mit gondol a jövő évi  költségvetésről.  

A 2015-ös büdzsé folytatja azt a fideszes politikát, amelyik  arról szól, hogy mindent az államnak, "mindent Orbán Viktornak,  semmit az embereknek" - jelentette ki. Stadionépítések, a Várba  költözés és más presztízsberuházások jellemzik a költségvetést,  miközben az "urizálásra" költött pénznek sokkal jobb helye lenne az  óvodásoknál, az iskolásoknál és a szegény családoknál - folytatta.  

A büdzsé másik jellemzője az emberek "agyonadóztatása" -  szögezte le a politikus, aki emellett rendkívül diszkriminatívnak  nevezte a különadók rendszerét.  

A költségvetés egyértelműen a szegényeket bünteti - folytatta,  hozzátéve: a kormányzat leépíti az oktatási rendszert.  

Kijelentette azt is, hogy elképesztően dilettáns módon tervezték  a büdzsét, mert miután annak benyújtási határidejét kitolták, a  kabinet újabb és újabb ötletekkel áll elő és folyamatosan új adókat  keres.

2. rész

A 2015-ös központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat bizottsági és összegző jelentéseinek vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn.

Napirend elfogadása

Az elnöklő Jakab István bejelentette, hogy László Tamás (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítvány érkezett a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróságtól magánvádas ügyben, amit megvizsgálásra kiadott a mentelmi bizottságnak.

Bejelentette, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kormány nevében az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte keddre. Hozzátette: a kormány hétfőn bejelentette a rendkívüli ülés tárgysorozatának kiegészítését az egyes törvényeknek a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló előterjesztéssel, amelynek kivételes eljárásban történő megtárgyalását is kezdeményezte. A kivételes eljárást a Ház meg is szavazta.

A házbizottság javaslatára azt is elfogadták, hogy a Transzatlanti Befektetési és Kereskedelmi Partnerség (TTIP) veszélyei és hatásai a fenntarthatóságra és szuverenitásra témakörben kezdeményezett politikai vita megtartása az indítvány benyújtásától számított negyven napon belül legyen.

Ugyancsak a házbizottság javaslatára döntöttek arról, hogy hétfőn legyen az országgyűlési törvény módosításának általános vitája utolsó napirendként, míg a zárószavazása kedden lesz.

Az alelnök azt is közölte, hogy a kormány kezdeményezte, az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását sürgős eljárásban tárgyalja az Országgyűlés.

PM: a büdzsé öl, butít és nyomorba dönt

A Párbeszéd  Magyarországért (PM) véleménye szerint a jövő évi büdzsé olyan, mint  a sok alkohol: öl, butít és nyomorba dönt, és ha a költségvetést a  jelenleg tervezett módon valósítják meg, akkor "éhen fogunk dögleni"  - mondta a párt társelnöke, Szabó Tímea hétfői budapesti  sajtótájékoztatóján.  

A független országgyűlési képviselő azt mondta: a 2015-ös  büdzsé elveszi az utolsó falat kenyeret a szegény gyerekektől, az  oktatáshoz való jogot a fiataloktól, a közmunkával pedig nyomorba  dönti azokat, akiknek ma még lenne lehetőségük munkába állni.  

A szociális kiadások tízszázalékos megvágása azt jelenti, hogy  azzal elveszik a családoktól az utolsó mesekönyvet, egy új kabát  vagy egy csoki megvásárlásának lehetőségét - fogalmazott.  

Szabó Tímea emellett hangsúlyozta, hogy négymillió szegény él az  országban, és miközben a kormánypárti képviselők "luxuskarórákra" és  "luxusvillákra" költenek, hatszázezer gyermek nélkülöz. 

A 2015-ös központi költségvetés megalapozásáról

Fidesz: a legfontosabb feladat a jogharmonizáció

A költségvetés és az adótörvények végrehajtásának zökkenőmentessé tételével indokolta a fideszes László Tamás a javaslatot, amely több mint 100 jogszabályt módosít. Kiemelte ezek közül, hogy a foglalkozás-egészségügyi feladatok az egészségügyért felelős tárcához kerülnek, egyszerűsödik a nemzetközi koprodukcióban résztvevő filmelőállítók támogatása és korlátozzák a temetői műkészítő tevékenységet. Emellett az Általános Vállalkozási Főiskola fenntartói joga az International Business Schoolhoz kerül.

MSZP: a javaslat egy megalapozatlan költségvetést készít elő

Az MSZP-s Burány Sándor szerint a javaslat egy megalapozatlan költségvetést készít elő, a kapkodó gazdaságpolitika pedig olyan intézkedéseket szül, amelyek sértik az emberek igazságérzetét. Bírálta, hogy az indítvány az elfogadott adótörvényeken is módosít, s eközben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még további változásokra tett javaslatot. Kifogásolta az új adóötleteket és értékelése szerint elveszik 60 ezer ember magánnyugdíj-vagyonát.

Jobbik: súlyos terhek a nehéz sorsú családokon

Z. Kárpát Dániel szerint a probléma az, hogy 27 változásból 22 nagyon súlyosan érinti a magyar családokat és 100 milliárdos nagyságrendben vesz el tőlük. Azon adóváltozások, miszerint áfa-bevételek révén még többet akarnak beszedni, a szegény embereken, a nehéz sorsú családokon csattan leginkább. Vállalhatatlan és tarthatatlan, ami előttük van és nem méltó egy olyan kormányhoz, amely szavakban a családok támogatását hirdeti.

Vágó Sebestény arról beszélt, hogy bizonyos szociális ellátások finanszírozásának megváltoztatásával nem értenek egyet. Különbségek lesznek települések és települések között és megindul egyfajta szociális ellátás vándorlás.

LMP: továbbra is lazítják az összeférhetetlenségi szabályokat

Szél Bernadett szerint a kifogásolt kezdeményezések egy része kikerült, de az összeférhetetlenségi szabályokat továbbra is lazítanák. A pártokkal együttműködő társadalmi szervezetek pályázhatnak és kaphatnak majd közpénzt - hangoztatta, és azt ígérte nagyon fognak figyelni.
Az oktatás területén kifogásolta, hogy a pedagógusbérek emelését a jövőben nem a minimálbérhez kötnék. Olyan metódust vezetnének be, amellyel évről-évre a költségvetés pillanatnyi állapotához kötnék az emelést - jegyezte meg az LMP-s politikus.

MSZP: az öngondoskodás csíráját is kiirtják

Korózs Lajos a magánnyugdíj-pénztárak végleges megszűntetését tette szóvá, ezzel az öngondoskodás csíráját is kiirtják a magyar társadalomból. Látszik, hogy az érintett 200 milliárd forintra fáj a kormány foga - jegyezte meg.

Gúr Nándor szerint adóemelések sokasága várható, a szegénység mélyül, és helyi adók kivetésének lehetőségét teremtik meg. A korkedvezményes nyugdíjlehetőségét megszüntetik, ez az Önök szociálpolitikája - sorolta.
Kormány

Banai Péter Benő szerint a javaslat célja a törvényi szintű változások megteremtése, amelyek a jövő évi költségvetés végrehajtásához szükségesek. Jelezte: az élelmiszerlánc felügyeleti díjat döntően a nagy élelmiszerláncok fogják fizetni. A többi adóbevételnél azért látnak növekedést, mert érdemi, az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedéssel, bővülő foglalkoztatással számolnak, s ebből többlet származik - jegyezte meg.

Az útdíjról volt egyeztetést az érintettekkel és a megyei matrica ügyében egyetértés van - közölte. A használó fizet elvet kívánja érvényesíteni a kormány a jövőben is, egy olyan rendszerrel, amely Európa több országában használatos - jelezte.

A magánnyugdíj-pénztárakról szólva kiemelte: a javaslat a magánnyugdíj-pénztári tagok érdekét szolgálja, védik a befizetett tagdíjakból származó vagyont. Nincs szó elkobzásról, a pénz lenyúlásáról - jelentette ki. Hozzátette: ígéretükhöz híven módosító javaslattal egyértelművé tették, hogy a 70 százalékos tagdíj befizetési feltétel, amelyet a javaslat a jövőbeni működés feltételéül szab, nem visszamenőleges hatályú, 2015. szeptember 30-a után lehet vizsgálni a megelőző hat hónap befizetéseit. A pénztárak kapnak három plusz hat hónapot arra, hogy egyeztessék a tagokkal a tagdíjfizetést.

MSZP: jövőre mindenre adót vetneki ki

Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés olyan adóemelésekre épül, amelyeknek közös jellemzője: a kormány mindenre adót vett ki, amire lehet.

Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke a kabinet célja ezzel, hogy biztosítsa a költségvetés egyensúlyát és a presztízsberuházások fedezetét.

Úgy értékelt, hogy ez szimpla és szemérmetlen pénzbehajtás, és ha ezt nem a parlamentben csinálná a kormány, hanem a nyílt utcán, akkor ezért büntetés járna.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: le fogják nyúlni a magánnyugdíjpénztári megtakarítások maradék 200 milliárd forintját. Az adóemelések közül a leghúsbavágóbbnak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj hat százalékos emelését nevezte, amellyel szerinte 33 százalékra emelkedik a legtöbb élelmiszer adója.

Burány Sándor szerint Orbán Viktor kormányfő a napokban nyíltan hazudott, amikor uniós előírással indokolta az M0-s fizetőssé tételét. Ezt az Európai Bizottság cáfolta - mondta.

Az MSZP-s képviselő hangsúlyozta, a költségvetés elfogadása közben a fideszes politikusok "változatlanul, zavartalanul és látványosan gazdagodnak". Kiáltó ellentét van a költségvetésben követett politika szegénységet termelő és azt növelő jellege, valamint a fideszes politikusok "kivagyi költekezése" között - hangoztatta.

Burány Sándor véleménye szerint jövőre 5 millióra nőhet a létminimum alatt élők száma a költségvetésnek és a mögötte meghúzódó kormányzati filozófiának köszönhetően.

Kijelentette: az MSZP szerint az embereknek teljesen igazuk van, amikor az utcára mennek igazuk megvédése érdekében a korrupt kormánnyal szemben.


Jobbik: a bajt kódolja a költségvetés

A Jobbik  szerint a jövő évi költségvetési javaslat kódolja, hogy Magyarország  nem tud növekedési pályára állni.  

Z. Kárpát Dániel, a párt frakcióvezető-helyettese hétfői  sajtótájékoztatóján úgy értékelt: a korábbi megszorítások és új  adófajták büdzséjéből hiányoznak a "jövő biztosítékai", az  otthonteremtés, a gyermekvállalás ösztönzése.  

Az ellenzéki politikus bírálta, hogy a kormány nem vezette ki a  Gyurcsány-Bajnai korszak hat nagyobb megszorító csomagját, s  miközben 2010-ben 34 adótípussal vette át az országot, most "45 felé  halad".  

A Jobbik szerint a költségvetést megalapozó törvények 130  milliárd forint adóemelést készítenek elő, a 27 adóváltozásból pedig  mindössze 5 nyújt részleges kedvezményt a családoknak, a többi  viszont brutálisan terheli közvetlenül vagy áthárítva a lakosságot.

3. rész

Lopást, a  baráti cégek helyzetbe hozását emlegették ellenzéki felszólalók a  dohány-kiskereskedelemmel kapcsolatos változtatásokat tartalmazó  előterjesztés bizottsági jelentésének vitájában, az Országgyűlés  hétfői ülésén. A képviselők ezután a közmédia átalakítását  tartalmazó előterjesztés összegző jelentését vitatták meg.   
    
MSZP: a baráti cégeket hozzák helyzetbe   

Józsa István (MSZP) szerint a baráti cégek helyzetbe juttatása a  cél, a szabályozás pedig áremelkedést eredményez. Kijelentette:  mindez a feketekereskedelmet növeli. Frakciótársa, Szakács László  szerint 700-800 ember veszítheti el a munkáját a változtatás által,  a sajátjaiknak pedig megemelik a kötelező árrést. Gúr Nándor ezt  azzal egészítette ki:   

LMP: a Fideszt le kell szoktatni a lopásról   

Schiffer András (LMP) azt mondta: nemcsak a fiatalokat kell  leszoktatni a dohányzásról, hanem a Fideszt is a lopásról. Szerinte  a javaslatnak nincs egészségvédelmi célja, munkahelyek megszűnéséhez  vezet, nehezíti a kiskereskedők helyzetét.   

Jobbik: a javaslat sérti a jogbiztonságot   

Szilágyi György (Jobbik) szerint a törvényjavaslat szellemisége  ellentétes a piacgazdasággal és sérti a jogbiztonságot. Úgy ítélte  meg: a feketekereskedelemben jelenleg a középmezőnyben vagyunk  Európában, ez pedig állami bevételkiesést eredményez.   

Varjuk László (független) képviselő maffiakormányzásról beszélt.  Szerinte mind a munkaadók, mind a munkavállalók hátrányt szenvednek  a szektorban.  

Kormány: a módosító javaslat erősíti a fiatalok dohányzásának  visszaszorítását  

Hegmanné Nemes Sára, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta:  az összegző módosító javaslat tovább erősíti az egészségvédelem  céljának megvalósulását, a fiatalok dohányzásának visszaszorítását.   

A közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó  törvények módosítása  

Fidesz: cél a közmédia átláthatóbb és olcsóbb működése   

Dunai Mónika (Fidesz) szerint az előterjesztés alapvető céljával  a képviselők túlnyomó többsége egyetért, azzal, hogy átláthatóbban  és olcsóbban működjön a közmédia, az fejlődhessen és két újabb  csatornát indíthasson. Akceptálták azt a javaslatot, amely szerint  nem januártól, hanem júliustól kell további két közszolgálati  csatornát beemelni az alapcsomagba - mondta a fideszes képviselő.  

Frakciótársa, Turi-Kovács Béla azt vetette fel, hogy több  irodalmi művet kellene feldolgozni és műsorra tűzni a köztévében.  

Megjegyezte, a világon sehol sincs olyan közszolgálati  televízió, amely folyamatosan az ellenzék hangját közvetítené.  

A szintén fideszes Simon Róbert Balázs azt emelte ki, hogy a  hallássérültek számára önálló műsor készülhet. Szólt arról is, hogy  egyre több film kerül műsorra eredeti nyelven, feliratozva.  

MSZP: évről évre nő a közmédia büdzséje   

Szakács László (MSZP) kifogásolta a korábbi elbocsátásokat a  közmédiából. Bírálta, hogy bár szempont az átlátható és olcsó  működés, évről évre nő a közmédia büdzséje, amely már eléri a 80  milliárd forintot.  

Jobbik: nem érvényesül a kiegyensúlyozott tájékoztatás  

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte ezután is  folytatódhat a médiamegjelenésekben a kiegyensúlyozott  tájékoztatásra vonatkozó törvényi előírás sárba tiprása, ami a  parlamenti erők közül leginkább az ő pártját sújtja. Azt is  kifogásolta, hogy tovább "puhítják" a magyar zenei kvótát.  

LMP: a kormányzati propagandát erőltetik  

Schiffer András (LMP) egyebek mellett azt sérelmezte, hogy bővül  a közbeszerzési törvény alóli kivételi kör, amivel "sokkal  könnyebben lehet kitolni a lóvét a haveroknak".  

A közmédiás törvénymódosítással megint arról van szó, hogy a  kormányzati propagandát erőltetik - fogalmazott.  

Varju: a kormány tisztelje a független sajtót!  

Varju László független képviselő azt mondta: pártja olyan  országot akar, ahol a kormány nem támadja, hanem tiszteli a  független sajtót, az állami televízió pedig nem elhallgatja, hanem  bemutatja például a fideszes politikusok ügyeit.   
 
Államtitkár: hatékonyabb közmédiát!  

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium  infokommunikációért felelős államtitkára rövid reagálásában azt  mondta, szándékuk a jobb, hatékonyabb és összességében olcsóbb  közmédia.


Előzmények


A házelnök előzetes napirendi javaslata alapján a Ház ülése a szokásosnál korábban, 10 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal és összegző módosító javaslatok vitáival. Ezt követően kora délután kezdődhetnek a határozathozatalok az ügyészség, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal beszámolóiról.

A képviselők döntenek majd a jövő évi költségvetésről és az azt megalapozó törvényekről, továbbá a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó törvények módosításáról, a központi címregiszter létrehozásával összefüggő javaslatról, valamint a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló indítványról.

Módosíthatják emellett a dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges törvényeket, a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait, a honvédek jogállási törvényét, a szociális ellátásokról szóló törvényt, valamint pénzügyi tárgyú jogszabályokat is megváltoztathatnak a betétbiztosítással, valamint a pénzügyi közvetítőrendszerrel kapcsolatosan.

A szavazások után újabb bizottsági jelentéseket és összegző módosító javaslatokat vitathat meg a Ház.

Az Országgyűlés a tervek szerint kedden tartja idei utolsó ülését.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nemzeti emlékhely lehet az egri vár

A várban idén és jövőre is jelentős munkálatok folynak. Tovább olvasom