Kisalföld logö

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 14°C | 24°C Még több cikk.

OGY - Még mindig téma a Quaestor-ügy

Az LMP szerint a kormány nem akarja, hogy ráégjen a Quaestor-botrány, a Jobbik állítja: a kormánynak takargatnivalója van az üggyel kapcsolatban.

13:00 - A  brókerbotrányról, a bevándorlásról, az egészségügyről és Modern  városok program keretében Székesfehérvárral kötött megállapodásról  volt szó hétfőn a napirend előtti felszólalások között az  Országgyűlésben.   
    
LMP: a kormány nem akarja, hogy ráégjen a Quaestor-botrány  

Schmuck Erzsébet (LMP) - emlékeztetve arra, az Országgyűlés múlt  héten nem fogadta el a pénzügyi rendszer átalakítását célzó törvény  kétharmados támogatást igénylő pontjait - azt mondta, ezzel a  törvénnyel akarta a kormány elkerülni, hogy ráégjen a  Quaestor-botrány, a javaslatban azonban nem voltak olyan pontok,  amelyek a brókercégek ellenőrzésének szigorításáról szóltak volna.  Szerinte a törvénnyel a jegybanknak nem kell számot adni arról, hogy  a pénzügyi rendszer felügyelőjeként milyen mulasztásokat vétett.   

Bírálta a kormányt azért, mert szerinte csak addig elkötelezett  a bevándorlás mellett, amíg hasznot tud húzni belőle. Példaként a  bevándorlási kötvényeket említette.   

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti  államtitkára azt kifogásolta, hogy miközben az LMP szigorítaná a  pénzügyi szektor szabályozását, mégsem szavazta meg ezt a törvényt.  Szerinte az LMP a brókerek pártjára állt ezzel. Kitért arra is, hogy  a botrány kirobbanása után a kormány gyorsan lépett a szabályozás  terén is.  

Az LMP viselkedése ugyanolyan ebben az ügyben, mint amilyen  Sallai R. Benedeké (LMP) a földpályázatok ügyében: kritizálja a  pályázati rendszert, miközben annak az egyik legnagyobb nyertese -  mondta az államtitkár.  

KDNP: nem feltétlenül Magyarország határain belül kell segíteni  a bajba jutott embereken  

Harrach Péter (KDNP) a bevándorlás kapcsán arról beszélt, hogy  keresztény emberként a bajba jutott embereken segíteni kell, de ez  nem feltétlenül Magyarország határain belül kell, hogy megtörténjen.  

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszában a balliberális  oldal kettős beszédére hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra,  hogy 2004-ben a baloldaliak a "szociális demagógiáig" elmenő módon  kampányoltak a kettős állampolgársággal szemben. Úgy összegzett: a  baloldal a magyar nemzet önvédelmi reflexeit ellehetetlenítve akarja  megakadályozni azt, hogy védekezhessen az ország a migrációval  szemben, amely veszélyt jelent Magyarországra, Európára nézve.    

MSZP: több forrás kell az egészségügyre

Tukacs István (MSZP) az egészségügyről a nap folyamán tartandó  parlamenti vitanap kapcsán több forrást szorgalmazott ennek a  szférának. Szerinte az egészségügy működőképességének határára ért,  és a vitanapon azt akarják világossá tenni, csak akkor érdemes  szakmai koncepciókról tárgyalni, ha van kormányzati szándék a  finanszírozás jelentős, legalább 120 milliárd forintos emelésére.  

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti  államtitkára beszámolt a kórházi adósságrendezésre szánt  hatvanmilliárd forintról, a várólisták csökkentésére fordított  összegekről. Idén hat százalékkal bővültek az egészségügy forrásai,  jövőre 53 milliárd forinttal lesz több az egészségbiztosítási alap  költségvetése - részletezte.  

Mint mondta, az elmúlt öt évben, ahogy a gazdaság teljesítménye  megengedte, mindig igyekeztek javítani az egészségügy helyzetén.   

Jobbik: nyilvánvaló, hogy a kormánynak takargatnivalója van a  Quaestor-ügyben  

Volner János (Jobbik) is a brókerbotrányról beszélt, és több  ügyben is a Fidesz, illetve az MSZP érintettségét firtatta. Azt is  kérdezte, mi lehet annak a hátterében, hogy a kormány csak a  Quaestor ügyfelein segítetett. Jelezte, hogy a Jobbik már 2010-be  szigorította volna a brókercégek ellenőrzését, de azt a  kormánypártok és az MSZP sem támogatta.  

A pénzügyi rendszer átalakítását célzó törvény kétharmados  támogatást igénylő pontjainak elutasítását azzal indokolta, hogy a  kormánypárti képviselők nem nyilatkoztak arról, menekítettek-e ki  pénzt a Quaestorból bennfentes információk alapján. Nyilvánvaló,  hogy a kormánynak ezen a területen valamilyen takargatnivalója van -  mondta.  

Tállai András államtitkár azt kérte, ha a képviselőnek tudomása  van arról, hogy bárki bennfentes információval élt vissza, akkor  tegyen feljelentést. Ugyanakkor úgy értékelte, hogy a Jobbik  mosakszik az ügyben, mert elkövetett egy súlyos hibát, nem szavazta  meg az ellenőrzések szigorításáról szóló törvényt. A brókerek  pártjára álltak - értékelt.  

Az államtitkár az LMP-hez hasonlóan a Jobbik kommunikációját is  ellentmondásosnak értékelte, és felhívta arra a figyelmet, hogy nem  először fordul elő ilyen. Példaként az ellenzéki párt uniós  tagsággal kapcsolatos álláspontjának változását említette.  

Jelezte ugyanakkor, a törvényjavaslatot visszahozzák az  Országgyűlés elé, és még van lehetősége a Jobbiknak javítani.  

Fidesz: Székesfehérvár Magyarország fejlődésének motorja  

Vargha Tamás (Fidesz) szerint Székesfehérvár Magyarország  fejlődésének motorja, az ország egyik legerősebb, legfejlettebb  városa. Véleménye szerint az erős történelmi hagyományokra épülő  innovatív és dinamikus fejlődést sokszorozhatja meg a Modern városok  program keretében a kormány és Székesfehérvár között kötött  megállapodás. A tervezett beruházások között említette az  oktatókórház fejlesztését, onkológiai centrum kialakítását,  középiskolai oktatási kampusz kiépítését, a belváros fejlesztését.   

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is  úgy értékelte, hogy Székesfehérvár ma Magyarország egyik húzóvárosa,  legerősebb motorja az országnak. A tervezett beruházások pedig a  város kulturális infrastruktúrájának és egészségügyi  szolgáltatásainak fejlesztését célozzák - mutatott rá.

13:45 - A jövő évi  költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító  indítvány vitájával folytatódott az Országgyűlés hétfői plenáris  ülése.   
    
Költségvetés összegző módosító indítványának vitája - bizottsági  vélemények  

A fideszes Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság többségi  véleményének előadója azt mondta, az összegző módosító indítvány  leginkább érdemi változtatása, hogy az országvédelmi alap  előirányzata 100 milliárd forintról 70 milliárdra csökken.  

A többi javasolt módosítás közül megemlítette a  bankadócsökkentés hatásának átvezetését - ami 10 milliárd forintos  tehercsökkentést jelent a bankszektornak -, hat új nagykövetség  megnyitásának egyszeri költségét - ami 3,8 milliárd forintot tesz ki  -, a Sulinet végpontjainak sávszélesség-bővítését, a 100 Tagú  Cigányzenekar 30 millió forintos egyedi támogatását, a Budai Vigadó  felújításának elősegítését, valamint a 2016-os nyári olimpiára való  felkészülés finanszírozását.  

Az MSZP-s Szakács László arról beszélt, hogy szerintük a  költségvetési törvényjavaslat nem felel meg sem az alkotmánynak, sem  a házszabályban előírt jogalkotási szakmai követelményeknek. Ezt az  állami vagyon értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos, 115  milliárd forintra tervezett, de konkrétan nem ismertetett bevétellel  magyarázta.  
Kritizálta továbbá a büdzsé korai elfogadását, valamint azt is  mondta, hogy szerinte jelentősen csökkennek az oktatási,  egészségügyi és szociális kiadások.  

Hegedűs Lorántné, a Jobbik képviselője a köztisztviselői  illetményalap megemelését szorgalmazta.  

Sérelmezte továbbá, hogy szerinte jelentősen csökkentik a  települések mozgásterét a gépjárműadóval kapcsolatos változtatások.  Emellett uniós beruházásokkal kapcsolatos elvonások is sújthatják az  önkormányzatokat - tette hozzá.  

Az LMP-s Schmuck Erzsébet a további leszakadás, elszegényedés és  kilátástalanság költségvetésének nevezte a jövő évit. Pártja szerint  az egykulcsos helyett progresszív személyijövedelemadó-rendszerre  lenne szükség.  

A politikus hiányolta a pedagógusok illetményalapjának emelését  és a környezeti kármentesítés forrásait is.  

Az Együtt színeiben politizáló Szelényi Zsuzsanna független  képviselő szavai szerint a költségvetés nem szolgálja Magyarország  polgárosodását, nem segíti a növekedést, a segítségre szorulókat.  

Kifogásolta a kormány oktatás- és egészségügy-politikáját.  Előbbi szerinte gyermek- és tudásellenes, a fiatalok elhagyják  miatta az országot. Az egészségügyben is változtatni kell, húsz éve  halogatott reformoknak kellene nekiállni - mondta.  

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti  államtitkára a bizottsági véleményeket kommentálva kijelentette: a  magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, a bővülés  szerkezete egészséges, a cél pedig a fejlődés fenntartása jövőre is.  

A büdzsé korai elkészítése a biztonságot, kiszámíthatóságot  szolgálja - közölte, az intézkedések közül pedig kiemelte a személyi  jövedelemadó csökkentését, a családi adókedvezmény bővítését és az  állami rezsicsökkentést.  

Költségvetés összegző módosító indítványának vitája - képviselői  felszólalások  

A szocialista Burány Sándor szerint a kormányzati  gazdaságpolitika a keveseket támogatja a többség rovására. A  rohamosan terjedő szegénység miatt növelni kell a szociális és  családtámogatások összegét, valamint a dolgozói béreket, ahogyan azt  az MSZP javasolta is - mondta.  

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint komoly rendszerszintű változás  nem következett be a költségvetésben. Szóvá tette, hogy miközben a  kormány az adócsökkentés költségvetésének nevezi a büdzsét, 215  milliárd forinttal több fogyasztási adót vár, mint az idei.  

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló áttörésnek nevezte, hogy  már a 2015-ös költségvetésben konszenzus volt a nemzetiségi terület  2 milliárd forintos módosító csomagja ügyében, s szerinte ez érdemi  pozitív elmozdulást jelentett az addig alulfinanszírozott területen.  Méltatta, hogy a 2016-os javaslatban a kormány maga indítványozott 2  milliárd 63,4 millió forint emelést.  

Szűcs Lajos (Fidesz) tervezhetőnek, kiszámíthatónak és  betarthatónak ítélte a költségvetést, amely szavai szerint az  adócsökkentésről fog szólni. Fontos elemként hivatkozott a személyi  jövedelemadó (szja) csökkentésére és a családi adókedvezmények  növelésére.  

Tukacs István (MSZP) jelentős egészségügyi átcsoportosításokat  sürgetett, értékelése szerint a büdzsében lenne forrás a jelentős  bérfejlesztésre és a kórházak finanszírozásának megnövelésére.  

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kifogásolta, hogy az szja  csökkentésének nem azok a valódi haszonélvezői, akik keveset  keresnek, s szerinte ez tovább növeli a gazdagok és a szegények  közötti szakadékot.  

NGM: az ellenzék több mint 4000 milliárddal rontotta volna az  egyenleget  

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára  zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzék módosító  javaslatai több mint 4000 milliárd forinttal rontották volna a  büdzsé egyenlegét, amit a kormány elfogadhatatlannak ítélt. A  Jobbik, az LMP és az MSZP javaslatait elemezve elmondta, hogy  mindegyik adósság- és adónövelést tartalmazott volna, a szocialisták  pedig 5 százalék fölé növelték volna a költségvetési hiányt.  

Az államtitkár szólt arról, hogy a költségvetési bizottság  módosító javaslatát támogatják; ez egyebek mellett növeli a  hitelezési aktivitást és 12 milliárd forintot biztosít  kapacitásbővítésre, termelő beruházások támogatására.  

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát.  

Előzmények:
Az Országgyűlés hétfőn az egészségügy helyzetéről tart vitanapot az ellenzék kezdeményezésére, kedden-szerdán pedig a kormány javaslatára kétnapos rendkívüli ülést tarthatnak, amelyen a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentését is tartalmazó adóváltoztatásokról is zárószavazás várható.

A mai ülésnap az előző héten kezdődött kéthetes ülés lezárását jelenti és az ilyenkor szokásos 11 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik.

A parlament ezt követően azonban eltér a márciusban kialakított új munkarendjétől, vagyis a képviselők ezúttal nemcsak kérdéseket és azonnali kérdéseket tehetnek fel a kormánynak, hanem vitákat is lebonyolítanak.

Elsőként a jövő évi költségvetéshez benyújtott több mint 500 módosító javaslatról mondhatják el a véleményüket, ezt követően pedig a magyar egészségügy helyzetérő kezdődhet négyórás vita, a szocialista, LMP-s és független képviselők kezdeményezésére.

Az Országgyűlés a kormány javaslatára keddtől szerdáig rendkívüli üléssel folytatja munkáját, amelynek első napján a jövőre érvényes új adószabályokat is elfogadhatják, továbbá határozathozatal várható a 2016-os költségvetés összegző módosító javaslatáról is.

A kabinet várhatóan több rendkívüli ülést is kezdeményez majd, hiszen korábban nyárra ígérte a jövő évi büdzsé elfogadását.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyar kamionost vettek őrizetbe Angliában embercsempészet gyanújával

A kamion Hollandiából érkezett kompon a kelet-angliai Killingholme kikötőjébe, a raktérben 51 illegális bevándorlót találtak.
Tovább olvasom