Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

OGY - Betiltanák a nem nyereséges hipermarketeket

Világörökségi területen nem üzemelhetne hipermarket, napi fogyasztási cikket pedig nem árulhat az a nagyvállalat, amelyik két egymás követő évben veszteséges.
A kormány megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését azon nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív - ezt is tartalmazza az Országgyűlésnek kedden beterjesztett törvényjavaslat a kereskedelemről szóló törvény módosításáról.

A kereskedelemről szóló 2005. évi törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások működésével összefüggő módosításáról címet viselő indítvány alapján a nyereséges működést azoktól a cégektől követelnék meg, amelyek nettó árbevétele az egymást követő mindkét üzleti évben eléri az 50 milliárd forintot.

A javaslat a nagyobb cégek működésének szabna gátat azzal is, hogy kimondja: nagyobb szuper- vagy hipermarketet nemcsak építeni, de üzemeltetni sem lehetne világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén.

Határozathozatalok



Kötelező kegyelmi eljárást kaphatnak a tényleges életfogytosok



10.11 - Az Országgyűlés kedden több ponton módosította a 2013-ban elfogadott büntetés-végrehajtási kódexet, a változtatások egyikeként pedig bevezetett egy kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárást a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében.

A parlament 125 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 54 tartózkodás mellett fogadta el az igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát.

A Ház döntése értelmében az új kegyelmi eljárást - a büntetett hozzájárulása esetén - hivatalból kell megindítani, alapvető feltétele pedig, hogy az elítélt legalább negyven évet már letöltött tényleges életfogytig tartó büntetéséből.

A kormány indoklása szerint a változtatást az Emberi Jogok Európai Bírósága idén májusban hozott ítélete teszi szükségessé.

A képviselők a kötelező kegyelmi eljáráshoz kapcsolódóan létrehoztak egy új testület is. A kegyelmi bizottság szerepe az igazságügyért felelős minisztertől és a köztársasági elnöktől független vélemények megjelenítése. A testület öt tagját a Kúria elnöke jelöli ki a büntető ügyekben eljáró bírók közül.

Az Országgyűlés emellett - a büntetés-végrehajtási inézetek telítettségének csökkentésére és a fogvatartottak társadalmi beilleszkedésének elősegítésére hivatkozva - bevezette a reintegrációs őrizetet is, amellyel az elítéltek korlátozottan visszanyerhetik személyi szabadságukat, de csak a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt házba, lakásba távozhatnak, amelyet csak meghatározott esetekben hagyhatnak el. Az ilyen esetek közé tartozhat például a munkavállalás, illetve tanulmányok folytatása.

A reintegrációs őrizet legfeljebb hat hónapig tarthat és kizárólag a társadalomra kevésbé veszélyes, nem életvitelszerű bűnelkövetők számára adott.

A tavaly elfogadott büntetés-végrehajtási kódex módosításainak egy része nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelést tartalmaznak, és például a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló európai irányelveket ültetik át a magyar jogrendbe.

Az igazságügyi miniszter indoklása alapján a változtatások között szerepelnek még az eredeti javaslat pontatlanságait javító intézkedések is.

Fotók


Miniszteri biztos kerülhet a végrehajtói kamara mellé



9.52 - Miniszteri biztos kerülhet a végrehajtói kamara mellé, hogy jogszerűbbé tegye annak működését, a kamara elnökének megválasztását pedig az igazságügyi miniszternek is jóvá kell hagynia.

Az igazságügyi tárgyú törvények módosítását kedden 152 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A viszonylag nagy felhatalmazással rendelkező biztos a tervek szerint 2015 végéig tölti be tisztségét, ez alatt kizárólag ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, de a kamarai jogosítványok egy részéhez kapcsolódó ellenjegyzési jogosultsága is lesz.

A kamara bármely pénzügyi kötelezettségvállalásához, a szerződések teljesítésének elfogadásához és a kifizetésekhez is a miniszteri biztos jóváhagyására lesz szükség.

Feladata kiterjed a panaszügyek kivizsgálására, a fegyelmi rendszerre, az ellenőrzések lefolytatására, valamint a gazdasági jogszerűség felügyeletére, de elrendelheti a végrehajtó összeférhetetlenségének ellenőrzését is.

A biztos által gyakorolható jogköröket - a törvény keretei között - az őt kinevező miniszter határozza meg és azokat menet közben szélesítheti, szűkítheti.

A miniszteri biztos a későbbiekben javaslatot tesz gazdasági, működésbeli hiányosságok kijavítására, a végrehajtói rendszer esetleges átalakítására.

A végrehajtással kapcsolatos panaszügyek felügyeletét az Igazságügyi Hivatal látja el 2015 márciusától. A hivatal a végrehajtók, a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek szakmai felügyelete során ellenőrizheti működésüket, ügyvitelüket és a pénzkezelést is. A hivatali felügyelet költségét a végrehajtók fizetik úgy, hogy az általános költségátalány fele a hivatalt illeti meg.

Unió jogharmonizációt céloz az is, hogy a polgári és kereskedelmi ügyek többségében hozott olyan határozatok, amelyek a meghozataluk helye szerinti tagállamban végrehajthatók, a többi tagállamban is gyakorlatilag automatikusan, a korábbi közbenső eljárás szükségessége nélkül végrehajthatók lesznek.

Az erőszak áldozatainak védelmét szolgálja, hogy az elkövetővel szembeni intézkedések - például a távoltartás - akkor is érvényesülnek, ha az áldozatok az unió más tagállamába utaznak vagy költöznek.

A törvény szabályozza az elektronikus csődeljárást és a határon átnyúló végrehajtást is.

Változnak a civil szervezetek, a kis- és közepes vállalkozások nyilvántartására vonatkozó rendelkezések is, összhangot létesítve az európai uniós normákkal. Módosul a vállalkozás fogalma is, azon ügyvédi irodák, amelyek az előírt feltételeknek megfelelnek, mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak minősülnek, így az erekről szóló törvény is vonatkozik rájuk.

Tényleges vétójogot kap a főpolgármester



9.49 - Négyötödös többséghez kötötte a Fővárosi Közgyűlés feloszlatását és jelentősen erősítette a főpolgármesteri vétójogot az Országgyűlés.

A kedden 126 igen szavazattal, 31 nem ellenében elfogadott határozat szerint Budapest vezetője egy ügyben tetszőleges számú alkalommal kezdeményezhet ismételt eljárást, személyi és intézményi kérdésekről pedig csak a főpolgármester javaslatára dönthet a Fővárosi Közgyűlés.

A megerősített vétójogot kormánypárti politikusok azzal indokolták, hogy így jobban érvényesülhet az az elv, hogy egy döntés elfogadásához a kerületi és a fővárosi szint egyetértése szükséges. Az ismételt tárgyalás során hozott döntést akkor lehet végrehajtani, ha az üléstől számított három napon belül a főpolgármester nem kezdeményez újabb ismételt tárgyalást.

Elfogadta a parlament a jövő évi adócsomagot


9.27 - Ezentúl adókedvezmény jár a házasságkötés után, folytatódik a munkahelyvédelmi akció, a kártyás fizetéseknél éves lesz a tranzakciós díj, szigorodnak az áfabevallási szabályok, és települési adó lesz bevezethető, és népegészségügyi termékadó sújtja majd a szeszesitalok nagy részét.


Fotók



Napirend előtt


9.48 - Az amerikai kitiltási ügyről, egy Alföld-bizottság létrehozásáról, a hétfői, A közfelháborodás napja elnevezésű tüntetésről, a székely zászlóról és a kisfilmekről, a filmszociográfiákról hangzottak el napirend előtti felszólalások kedden az Országgyűlésben

KDNP: Magyarország kiáll állampolgárai jogai mellett

Vejkey Imre (KDNP) konkrét ügy említése nélkül arról beszélt, politikai és lelkiismereti oka van arra, hogy véleményét kifejtse egy "prejudikált vádról". Magyarország kiáll állampolgárai jogai mellett, és nem fogadja el azt, hogy úgy vádolják kívülről egy állampolgárát, hogy az alapul szolgáló információkat nem osztják meg - tette hozzá.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára úgy értékelte, hogy a korrupció a szabadság ellensége, Magyarország és az Egyesült Államok közös értékrendjével összeegyeztethetetlen. Megjegyezte ugyanakkor, arctalan vádaskodás ellen nem tudnak mit tenni, és arra kérik az amerikaiakat, hogy segítsenek "az állítólagos ügyeket" feltárni.

LMP: jöjjön létre Alföld-bizottság

Sallai R. Benedek (LMP) egy, az Alföld felzárkóztatását célul kitűző eseti bizottság létrehozását kezdeményezte, és arra kérte a kormánypártokat, hogy támogassák erre vonatkozó országgyűlési határozati javaslatát. Az ellenzéki politikus szerint az alföldi megyék lakóinak társadalmi, gazdasági helyzete fenntarthatatlan, az életminőség leromlott és hatalmas területi és regionális különbségek jöttek létre, ez nemzeti szintű megoldási igényt hozott létre.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a kormány minden kezdeményezést meghallgat megfontol, de úgy látja, hogy egy ilyen testület létrehozását helyben, az érintett megyéknek, településeknek kell kezdeményezni. Hangsúlyozta, hogy a kormány fontos célja a vidék gazdaságának és infrastruktúrájának fejlesztése, és ezekkel a célokkal Brüsszel is egyet ért.

MSZP: a közfelháborodás napjának üzenetéhez tolmács sem kell

Tóth Bertalan (MSZP) a hétfői, A közfelháborodás napja elnevezésű, több várost is érintő tüntetések kapcsán azt mondta, jogos és érthető minden felháborodás, amíg a kormány nem tisztázza a korrupciós ügyeket. A közfelháborodás napjának üzenete egyszerű, tolmács sem kell hozzá - fogalmazott.

Szerinte az emberek hétfőn kinyilvánították, hogy elegük van, hogy "Orbán Viktor korrupcióba keveredett kormánya miatt egyre több adót kell fizetniük", és hogy a korrupt kormány miatt szégyenkezniük kell a világ előtt.

Tállai András államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány ellenben a szocialista kormányokkal nem elítéli és megtámadja a tüntetőket, hanem tiszteletben tartja. Azt azonban nem tartotta helyénvalónak, hogy a tüntetések erőszakos cselekményben torkolltak, és ezt az MSZP nem ítélte el.

Az ellenzéki politikus felszólalásának címére utalva közölte, sokkal aktuálisabb ügynek tartják, hogy ezen a napon fogadják el a jövő évi adócsomagot, amely kifejezi azt, hogy a kormány a családok, a kis- és közepesvállalkozások, valamint a termelés és az érték létrehozása mellett áll.

Jobbik: miért tiltották ki a székely zászlót a fociválogatott meccséről?

Szávay István (Jobbik) azt kifogásolta, hogy kitiltották a székely zászlót a finn-magyar labdarúgó-válogatott meccséről, az indoklás szerint az sértheti mások érzékenységét, holott a lobogó fent van az Országgyűlés épületén is. A Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ) szurkoló- és magyarellenesnek nevezte, és teljes vezetőségének lemondását követelte, majd elővett egy román nemzeti zászlót és azt mondta, hogy azt el fogja juttatni Csányi Sándornak, az MLSZ elnökének, hogy azt tűzzék ki a díszpáholyban, hogy ha az sokkal közelebb áll a szívükhöz.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkár hangsúlyozta, hogy a Fidesz-KDNP elkötelezett az erdélyi magyarság, a székelység mellett és mindent megtesznek azért, hogy használhassák saját szimbólumaikat, és a kormány mindent megtesz azért, hogy az ezzel kapcsolatos jogkorlátozó lépéseket visszaszorítsák.

Közölte, ha valóban az történt, amit a képviselő állít, azt nem tartja helyesnek.

Fidesz: filmes műhelyek létrehozására lenne szükség

Lezsák Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy a művészeti nevelés hatékonyan szolgálja a fiatalok erkölcsi érzékét, lelki egészségét, ennek egyik formája a film, a kisfilmek, a filmszociográfiák. A lakiteleki közösségi filmszemlén megfogalmazottakat ismertetve közölte, hogy filmes műhelyek létrehozására lenne szükség, valamint egy olyan intézményre, amely összefogná a forgalmazást. A filmszemlén a javaslatok között volt egy, az állami költségvetés által garantál pénzalap létrehozását, amely a filmes műhelyek számára biztonságot teremthet - ismertette.

Azt javasolta, hogy a zsűri tagjaival - a többi között Sára Sándor filmrendezővel - konzultáljon a kormányzat.

Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkára közölte, a 2010 előtti rosszul működő filmstruktúrát átalakították. Az Emmi költségvetésében idén művészfilmek készítésére 64 millió forint, míg egy másik alapban 53 millió forint volt - ismertette. A zsűritagokkal való konzultációra vonatkozó kezdeményezést üdvözölte.

Pénzügyi tárgyú törvények


11.46 - Az egyes pénzügyi tárgyú törvények betétbiztosításra vonatkozó módosításának általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden délelőtt. A Fidesz támogatta a javaslatot, a Jobbik akkor gondolkodna el ezen, ha jobbító indítványaikat befogadnák.

Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára expozéjában kiemelte: a törvényjavaslat elsődleges célja az unió pénzügyi közvetítő rendszerre vonatkozó új irányelveinek átültetése, s az egyes korábbi irányelveknek való pontosabb megfelelés biztosítása. Célként jelölte meg továbbá a pénzügyi szektor hatékony működését szolgáló rendelkezések kialakítását, valamint a jogszabályok koherenciájának biztosítását.

Felidézte, hogy az új hitelintézeti törvény januári hatályba lépése óta számos változás történt és a bankokat érintő szabályozás azóta is folyamatosan alakul. Ehhez kapcsolódik a mostani módosítás is, amelynek legfontosabb eleme betétbiztosításra vonatkozik. Nagyon fontos, számos modernizációs, ügyfélbarát és fogyasztóvédelmi intézkedéseket tartalmaz a javaslat - emelte ki az államtitkár, aki emlékeztetett arra is, hogy ha az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) forrásai nem elegendőek a fizetésképtelenné vált hitelintézet betéteseinek kártalanítására az alap készfizető állami kezesség mellett hitelt is felvehet, és kötvényt bocsáthat ki. Kizárják ugyanakkor a kártalanításból a hitelintézetek által kibocsátott kötvényjellegű értékpapírokat. Az új szabályok módosítják a betétbiztosítás alá tartozó betétek körét, és az OBA finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket is. A javaslat módosítja a díjfizetésre vonatkozó szabályokat, hogy az alap pénzeszközei arányban legyenek az alap kötelezettségeivel. Az OBA vagyonának 2024-re el kell érnie a kártalanítási kötelezettség alá eső betétek 0,8 százalékát. A módosítás alapján a betétbiztosítást kiterjesztik az 500 ezer eurónál kisebb éves költségvetéssel bíró önkormányzatok betéteire is - közölte.

Orbán Gábor kiemelte: arra is kitér az indítvány, milyen esetekben lehet hosszabb a kártalanítási idő az előírtnál, példaként említette ha a betét jogvita tárgyát képezi. A javaslat fokozott hangsúlyt fektet a betétesek jogtájékoztatására, melléklet tartalmazza a formanyomtatvány tartalmi elemeit. A betéttel rendelkező fogyasztóknak is évente egyszer rendelkezésére kell ezt bocsátani - közölte.

Másik változás a tőkepiac szabályozását érinti - mondta, hozzátéve: az uniós egységes piac miatt fontos, hogy állják a versenyt és erősödjön a hazai tőkepiac, megfeleljenek az uniós jogszabályoknak. A módosítások a központi értékpapír-nyilvántartást és központi értéktárat érintik, segítve az értékpapír kiegyenlítési folyamatok zavartalanságát. A javaslat több lényegi változást tartalmaz továbbá a felügyeleti biztosra vonatkozóan, például a kirendelhető személyek köre módosul, s az MNB felügyeleti jogkört ellátó munkavállalója is kirendelhető lesz.

Fidesz: nem csak elméleti problémáról van szó

Mengyi Roland, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: nem csak elméleti problémáról van szó, az OBA pénzére hat hitelintézet esetében volt szükség 2010 eleje óta, ezek mindegyike szövetkezeti hitelintézetként működött, és csak idén három takarékszövetkezeti csőd volt. Megjegyezte: bizonyos számítások szerint az elmúlt öt évben 122 milliárdot fizetett ki az alap.

A belső piaci működés előtt álló akadályokat ki kell küszöbölni - rögzítette a fideszes képviselő, aki kiemelte a javaslat értelmében lehetőség van az önkormányzatok betéteinek biztosítására, ha éves költségvetésük nem haladja meg az 500 ezer eurót. Tekintettel arra, hogy ez a kisebb önkormányzatok esetében likviditási problémákat okozhat, a javaslat kiterjeszti a betétbiztosítást az államháztartási önkormányzati alrendszerhez tartozók betéteire is.

Rámutatott: azokat a betéteket nem zárják ki a kártalanításból, amelyekre magasabb kamat jár az azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest, illetve a nem euróban, vagy más OECD-valutában elhelyezett betéteket. Átmeneti rendelkezésként biztosítják, hogy 2015. július 2. előtt kibocsátott értékpapíroknál azok lejártáig a hatályos szabályozást alkalmazzák a kártalanításkor. Szólt arról is, hogy a közösségi betétekre vonatkozó speciális magyar szabályozás megszűnik, a kártalanítás összeghatára betétesenként nem haladja meg a 100 ezer eurót. Rámutatott: nem fordulhat elő a 2008-as válsághoz hasonló katasztrófa, illetve az, hogy emberi mulasztásoknak azok fizessék meg az árát, akik bizalmukkal bankokat, pénzintézeteket kitüntettek. Végül a javaslat támogatását kérte.

Jobbik: méltó a tárgyalásra a javaslat

Z. Kárpát Dániel szerint egymás érik a pénzügyi "válságörvények", hasonló események időről időre bekövetkeznek majd, és kérdés mennyire lesz erre Magyarország felkészülve.

Hozzátette: nagyon fontos a törvényjavaslat, amely méltó a tárgyalásra, s egyfajta pozitív elmozdulás látható, legalábbis a téma felvetésében. A benyújtott salátatörvény forma azonban megnehezíti a tárgyalást - jegyezte meg.

Az ellenzéki politikus azt mondta: ha jobbító javaslataikat megfogadják, akkor elgondolkodnak a támogatáson. Úgy látta:a kormány rohamtempóban teszi meg a módosítást, a betétesek számára fontos részletkérdéseket azonban nem rendeznek. Megjegyezte: burkolt adóemelés történik a betétbiztosítási díjkulcsnál, és ez áthárításra kerülhet megfelelő ellenőrzés nélkül. Kitért arra is, hogy a védőháló növelése növelheti a spekulációs hátteret, és milliárdos nagyságrendű átcsoportosításokra kerülhet sor a pénzintézetek javára. A 2015. júliusi határidőig mi az oka a sietségnek, miért került most a parlament elé a változtatás? - tette fel a kérdést.

Épített környezet


13.30 - A nagyobbik kormánypárt támogatta, míg az ellenzék kifogásait fogalmazta meg a plázák építésének lehetőségét szabályozó úgynevezett épített környezet védelméről szóló jogszabály módosításának tárgyalása során, az Országgyűlés keddi ülésén.

Fidesz: a magyar kereskedelem számára is fontos a jogszabály

A magyar gazdaság és kereskedelem számára fontos jogszabálynak nevezte a tárgyalt előterjesztést Szatmáry Kristóf (Fidesz), emlékeztetve, 2011-ben eredetileg az LMP kezdeményezésére került a Ház elé az úgynevezett plázastop ügye. Mint mondta, a most tárgyalt módosítás a hároméves moratórium továbbéléseként értelmezhető, ugyanakkor a jövőben normál közigazgatási eljárásban engedélyezhető az építés.

A képviselő ugyanakkor az előterjesztés környezetvédelmi és területfejlesztési indokaira is felhívta a figyelmet. Felidézte: 2004 után a magyarországi kereskedelem jelentős része került nagy nemzetközi láncok kezébe, amelyek a nyugati értékesítési technikák által rohamosan szorították vissza a magyar tulajdonú társaságokat. Ennek egyik következményeként kiürültek a belvárosok.

MSZP: a döntéseket a helyiekre kell bízni

Tukacs István (MSZP) a többi közt azért bírálta az előterjesztést, mert szerinte az ilyen jellegű szabályozás a helyi közösségek ügye. A központi beavatkozás nem differenciál - fűzte hozzá -, és nemzetközi példát hozott arra, hogyan szabályozzák ezt másutt.

A képviselő attól tartott: ebben az esetben is személyre szabott szabályozásról van szó, és hozzátette, ha a vázolt cél valóban fontos lenne a kormány számára, más szabályokat is módosítana.

Bírálta a jogszabály mögött lévő ideológiát is, amely azt veti fel: van-e helye egy településen multinacionális kereskedőknek. Leszögezte: pártja nem támogatja az előterjesztést.

Jobbik: az állami és települési főépítészekre is rá lehetne bízni a döntést

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint a plázaépítés tiltásának jelenleg is megvan a kialakult eljárásrendje, hiszen ilyen ügyekben a települési és az állami főépítész hozhat döntést, kontrollt gyakorolva a városok azon döntései felett, amelyek környezeti vagy más szempontból károsak lehetnek.

Úgy vélte: nem jogszabályt kellene módosítani, hanem rájuk kellene bízni ezt, a képviselő ehhez vétójogot is adna számukra.

Szerinte az előterjesztés számtalan ellentmondást tartalmaz, és más törvényekkel sincs összhangban. Bírálta a kormányzati jogalkotást is, megemlítve, az illetékes minisztérium két különböző előterjesztésben is módosítja az épített környezetről szóló törvényt.

LMP: a probléma nem a céllal, hanem az eszközzel van

Sallai R. Benedek (LMP) a változtatás céljaival egyetértett, eszközeit azonban már bírálta.

Kifogásolta a többi közt azt, hogy a hajdúsági kormányhivatalhoz telepítik a döntés jogát, nagy kompetenciát adva egyetlen hivatalnak, de azt is felvetette, hogy ne csak a jövőben építendő üzletekre vonatkozzon a jogszabály, hanem a jelenlévők működésével is. Úgy fogalmazott: a fair plázákról is szeretne hallani.

Sérelmezte, hogy az előterjesztés nem szabályozza: milyen módon kell figyelembe venni a döntéshez véleményt nyújtó bizottság állásfoglalását. Hozzátette ugyanakkor: a kormány által felkért személyek helyett a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsnak kellene adni ezt a jogot.

Államtitkári zárszó

Az általános vita lezárása után L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkár úgy értékelt, hogy mind gazdaság-, mind társadalompolitikai szempontból súlyos problémát kíván kezelni a törvényjavaslat, és eltekintve a szocialisták "abszurd" megszólalását úgy látja, hogy a pártok támogatják az előterjesztést. Tukacs István (MSZP) felszólalását gyalázatosnak minősítette, véleménye szerint ugyanis az ellenzéki politikus továbbra is sok nagy plázát szeretne, csak ezt a véleményét becsomagolta, mondván a döntést hagyják a helyieknek.

Mint mondta, a szocialisták nem a magyar vállalkozók, kis- és közepesvállalkozások mellett foglaltak állást, hanem a külföldi tulajdonban lévő üzletek mellett. Visszautasította azt az állítást, hogy személyre szabott törvényalkotás folyik, a kormány álláspontja egyértelmű: ne épüljenek újabb plázák Magyarországon.

Az LMP-s Sallai R. Benedeket arra kérte, hogy legközelebb pontosan jegyzeteljen. "Homo faber eszközhasználó ember, ceruza, papír és a többi, és a homo sapiens meg már gondolkodik is. A törzsfejlődés állomásain érdemes végigmenni" - fogalmazott azt kifogásolva, hogy a képviselő félreértelmezte egyes szavait. Szintén az LMP-s képviselőnek válaszolva azt mondta, hogy azért a hajdú-bihari kormányhivatalt az eljárások lefolytatására, mert az az egyik legnagyobb, az egyik legalkalmasabb és a kormány nem akar mindent a fővárosba vinni.

Az elnöklő Hiller István megköszönte az államtitkár "fontos és értékes gondolatait", majd hozzátette: "latin kiejtését majd még együtt csiszoljuk".

Társulási megállapodások



14.05 - Az Európai Unió Grúziával és Moldovai Köztársasággal kötött társulási megállapodásának kihirdetéséről szóló javaslatok vitájával folytatódott kedden az Országgyűlés ülése.

Grúz társulási megállapodás

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, valamint Grúzia közötti társulási megállapodás kihirdetéséről elmondta, hogy az egyezményt júniusban írták alá, az egy politikai társulás egy gazdasági integráció mellett, annak része egy szabadkereskedelmi egyezmény is.

Emlékeztetett arra, hogy az EU 2009-ben hirdette meg a keleti partnerség politikáját, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a kelet-európai régióhoz tartozó volt szovjet köztársaságok előtt kinyissák az uniós integráció lehetőségét. Megjegyezte, Magyarország ennek a törekvésnek kezdetektől fogva élharcosa volt, hiszen ezen államok is megérdemlik azt az esélyt, hogy felépíthessenek egy nyugati berendezkedésű országot.

Magyar Levente szerint a megállapodás különös relevanciával bír a kelet-ukrajnai helyzet miatt is. Mint mondta, reméli, hogy az 1500 oldalas dokumentumot az uniós tagállamok szinte mindegyike ratifikálja a jövő év májusi rigai keleti partnerségi csúcsra.

Fidesz: a társulás elkötelezettség a közös értékek iránt

Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint a megállapodás az uniós integráció magasabb fokát, víziót és orientációt jelent, és kötelezettséget is ró az EU-ra és a társult országra is. Mint mondta, a társulás híven tükrözi a felek elkötelezettségét a közös értékek, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása iránt.

Hozzátette: a szerződés előirányozza, hogy grúziai állampolgárok számára kellő időben bevezessék a vízummentességet. Jelezte, hogy a preambulum európai országként ismeri el Grúziát.

LMP: a társulásnak a grúz társadalomnak is előnyöket kell hoznia

Ikotity István (LMP) a Ház által tárgyalt társulási megállapodásokra utalva azt mondta, Magyarország kormánya talán úgy gondolja, hogy a Nyugat végzetesen hanyatlik, de most három országtól is azt lehet hallani, hogy az unión kívüli élet nem vonzó.

Közölte, a társulással az unió megmutathatja a kaukázusi régió államainak, hogy érdemes a demokráciát, a szabadságot a jogállamot választani, de "a projektnek" a grúz társadalomnak is érezhető előnyöket kell hoznia. Az ellenzéki képviselő szerint ha a társulás sikert hoz Grúziában, akkor az egész térség számára követendő példa lehet.

Az elnöklő Hiller István közölte, hogy a KDNP és a Jobbik jelezte, hogy nem kíván a vitában felszólalni, majd az alelnök lezárta az általános vitát.

Moldovai társulási megállapodás

A grúz társulási megállapodáshoz hasonlította Magyar Levente az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, valamint a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot. Az államtitkár szerint a ratifikálás az önálló és szuverén Moldova fennmaradása érdekében döntő lépés lehet, mivel jól ismertek a szomszéd nagyhatalmak részéről fennálló, a moldovai szuverenitást érintő törekvések.

Fidesz: a Moldáviának a történelme és az értékei közösek az unióval

Hörcsik Richárd (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, a megállapodás elismeri, hogy a Moldáviának a történelme és az értékei közösek az uniós tagállamokéval. Mint mondta, a dokumentum kiterjed a Dnyeszter területeire is.

Véleménye szerint a társulás jövője szempontjából döntő jelentősége lesz a hónap végi moldovai parlamenti választásoknak. Közölte, hogy a moldovai parlament többségi szavazással már ratifikálta a megállapodást, a képviselői helyek negyven százalékával rendelkező ellenzék azonban a társulás ellen lépett fel.

LMP: a társulás gyors és érezhető előrelépést hozhat a moldovaiaknak

Ikotity István (LMP) értékelése szerint Európa egyik legszegényebb országa rálép arra az útra, amely gyors és érezhető előrelépést hoz lakóinak.

Beszélt arról is, hogy az ország keleti részét, a Dnyeszteren túli területet fegyveres szakadárok ellenőrzik, ha Moldova a társulással a fejlődés útjára lép és az eredmények érezhetőek lesznek, akkor nagyon nehéz lesz a szakadár, kommunista skanzenországokban fenntartani a katonai diktatúra vonzerejét.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.

Ukrán társulási szerződés


14.17 - Ukrajna uniós társulási szerződésének ratifikálásáról vitáztak kedden délután a képviselők az Országgyűlésben. A Fidesz szerint Magyarország alapvető érdeke, hogy ratifikálják a dokumentumot, a Jobbik nemet mondott a társulásra, mert szerinte az nem legitim folyamat eredménye. Az LMP szintén támogatta a társulást.

Kormány: Magyarország támogatja Ukrajna társulását

Magyar Levente külügyi államtitkár kiemelte: Ukrajna társulása jelentős következményekkel bír, különösen magyar szempontból. Ukrajna a legnagyobb ország a keleti partnerség államai között, és különös jelentősége van, hogy elmozdul-e az uniós integráció irányába. Geopolitikai játszma színtere jelenleg Ukrajna - utalt a keleti országrészben dúló háborúra. Szempontként említette még, hogy a moldáv és grúz parlamenttel és a közélettel ellentétben Ukrajna sokáig megosztott volt, hogy kívánnak-e elmozdulni az unió irányába a társulási szerződés formájában. Mára azonban egyhangú a támogatottság - jegyezte meg az államtitkár.

Azt gondolja, Magyarországnak támogatnia kell minden olyan törekvést, ami a régió stabilitását, konszolidációját elősegítheti. Ebbe az irányba a társulási szerződés fontos lépés - rögzítette. Nemcsak az unió kínál előjogokat, hanem azt a problémát is rendezik, hogy az ukrán állam is adós még a nemzeti kisebbségek megvédését célzó számos lépéssel. Ez az ott élő csaknem 200 ezres magyar kisebbség miatt is fontos, és a kárpátaljai magyar közösség egyöntetűen támogatja a társulást, arra számítanak, hogy mindenképpen jól járnak - mutatott rá, majd kérte az előterjesztés támogatását.

Fidesz: Magyarország alapvető érdeke, hogy ratifikálják a szerződést

Hörcsik Richárd, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, Magyarország alapvető érdeke, hogy a szerződést ratifikálják, és ne csak hazánk tegye ezt, hanem az unió többi tagországa is. Ennek okát Ukrajna stratégiai helyzetében látta, és kitért a földgázellátásban játszott tranzit szerepére, és a magyar kisebbség jogainak érvényesítésére is.

Utóbbi az alaptörvényből is fakadó kötelességük - rögzítette a kormánypárti politikus, hozzátéve: Ukrajna az integráció magasabb fokára lépett, de ezért óriási árat kellett fizetnie.

Az integráció iránytű lehet az ország modern és virágzó európai demokráciává válásához - emelte ki a fideszes képviselő, és kitért arra, hogy az ország komoly pénzügyi nehézségekkel küzd.

Jobbik: nem a társulásra

Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka szerint normális helyzetben tiszteletben tartják egy ország szuverén jogát, hogy maga döntsön, milyen szervezethez kíván csatlakozni. A geopolitikai háttérre térve azt mondta: fontos, hogy egy ilyen döntés legitim legyen, ugyanakkor Ukrajna esetében nem legitim folyamatnak volt az eredménye, hogy az integrációs folyamat elinduljon. Ukrajna geopolitikai konfliktus áldozata lett - állapította meg.

Másik okként említette, a szerződésben kimondanák, hogy tiszteletben tartják az emberi és közösségi jogokat. El lehet mondani, hogy Ukrajnában figyelembe vették kismértékben is az emberi és kisebbségi jogokat az ország megalakulása óta? - tette fel a kérdést, majd rámutatott: Ukrajna az önrendelkezés jogát megtagadta a területén élő kisebbségektől, megfélemlíti őket a szélsőségesen soviniszta politikájával. Kitért a nyelvtörvény visszavonására is, és rögzítette: ezen szempontok miatt a társulást és a szerződést elutasítják. Megjegyezte: ne lepődjenek meg, ha világméretű konfliktus alakul ki, amiben Magyarország tevőlegesen részt vesz. Ezt nem szeretnék, mert ennek elsőszámú kárvallottjai is mi lennénk - jelentette ki.

LMP: igen a társulásra

Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka kiemelte: örömteli, hogy Magyarország elsők között csatlakozik a ratifikáláshoz. Azt viszont nem érti, miért nem európai napirendként tárgyalja ezt a témát. Örülni kell, hogy Szijjártó Péter szakminiszter és a külügyi tárca nem gátolja és lassítja a ratifikációs folyamatot, talán kezdik felismerni, milyen lehetetlen helyzetbe lavírozták Magyarországot a külpolitikában. Érdeke Ukrajnának és uniónak is, hogy szorosabbra vonják a kapcsolatokat, ez lelkiismereti kérdés, főleg a jelenlegi viszonyok között - mutatott rá.

Feltette a kérdést, megtagadhatják-e egy nemzettől az integráció magasabb fokra lépését, miközben polgárai életük kockáztatásával mutatták meg, hogy nyugat felé kívánnak orientálódni Európa kapuit szélesre kell tárni minden nemzet előtt, ha az európai értékrendet magukénak érzi és ennek megfelelő berendezkedést hajlandó kialakítani - hangoztatta, és a társulás mindenmódon való segítését sürgette. Stabil, fejlődő, kiszámítható Ukrajnára van szükség, ehhez a társulási szerződés a legjobb utat jelöli ki - mondta.

Az elnöklő Hiller István ezt követően az általános vitát lezárta.

Magyar Levente reagálásában kiemelte: majdnem külpolitikai konszenzus övezi ezt a nagyjelentőségű ügyet. A felvetésekre reagálva azt mondta: a szöveg és az aláírás elő volt készítve és a vilniusi csúcs helyszínén derült ki, nem írják alá, tehát egyszer már az ukrán kormány eljutott az aláírásig. Nem a magyar kormány és Országgyűlés feladata, hogy a nemzetközi politikai élet szuverén szereplőinek belső döntéshozatalai mechanizmusát bírálja azon az alapon, hogy nem legitim.

Az emberi és közösségi jogok tiszteletben tartásáról azt mondta: a nehéz gazdasági és biztonsági helyzetben lévő ukrán kormány számos kihívással küzd, s a kormány markánsan hangot adott elégedetlenségének. A megállapodással számon kérhetővé válik az unió nevében számos kisebbségi és emberi jog betartása - mondta. Kiemelte: minden döntésüknél elsődleges szempont amit mérlegelnek, hogy az ottani magyarságnak érdekeit mi szolgálja. Jelezte: hamarosan a két fél külügyminiszteri találkozójára is sor kerül.



Környezetvédelmi Információs Rendszer


Az Országos  Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével  összefüggő törvények módosításáról vitáztak kedden délután a  képviselők az Országgyűlésben.   
    
Megszűnik a papíralapú adatszolgáltatás  

Az utolsó napirendi pontként szereplő javaslatot ismertető V.  Németh Zsolt környezetügyért felelős államtitkár azt mondta, nagy  előrelépés az ágazat számára, hogy modern, a 21. századi  kihívásoknak eleget tevő informatikai rendszer segíti a munkájukat a  jövő év elejétől.  

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer biztosítja a  felhasználóknak a szűkebb és tágabb környezetre vonatkozó adatokat,  információkat - közölte. A jelenlegi rendszert több mint tíz éve  alakították ki, az moduláris felépítésű, vagyis a különböző  környezetvédelmi szakterületek adatai szakterületi adatbázisokba  kerülnek, de a szakrendszerek átjárható egységet alkotnak - hívta  fel a figyelmet.  

Kiemelte, hogy jelenleg az adatbázisba kerülő adatokat  elsősorban papíron nyújthatják be a kötelezettek, ami több tízezer  adatszolgáltatást jelent évente. A rendszer az elmúlt években  kevésbé tudott lépést tartani a dinamikusan változó jogszabályi  környezettel, a műszaki fejlődéssel  - közölte.  

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer megújítására  egy pályázaton mintegy kétmilliárd forint összeget nyertek - hívta  fel a figyelmet. Az adatszolgáltatás elektronikussá válik, csak  kivételes esetekben marad papíralapú - hívta fel a figyelmet.  

Létrejön a nyilvánosság tájékoztatásához szükséges, publikus,  internetes felület, a törvényjavaslat biztosítja az egyes  szakrendszerek közötti erősebb informatikai kapcsolatot.  

A változás miatt a rendszer a mainál hatékonyabban és  nyitottabban fog együttműködni más, az ágazaton belüli és kívüli  rendszerekkel - szögezte le.  

Az LMP a célokkal egyetért, de a hatékonyságot vitatja  

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka hangsúlyozta, hogy a  célokkal egyetértenek, de a választott eszközök miatt vitatják a  megvalósítás hatékonyságát.  

A képviselő aggályosnak nevezte, hogy a felügyelőségi  határozatok nem kerülnek fel a nyilvános felületre, ami segítené az  átláthatóságot és a jogbiztonságot. Az ad hoc hatósági mérések sem  lesznek elérhetőek, az üzleti érdekek megelőzik az  adatnyilvánossághoz való jogot, a vízügyi adatok hozzáférése  hézagos, ezért a rendszer nem lesz jó arra, hogy megbízható, könnyen  kereshető adatbázisként szolgáljon - folytatta.  

A kormány bizonyos tekintetben megkettőzi a környezethasználók  adminisztrációs terheit, mert lesznek olyan adatok, amelyeket  papíron és elektronikusan is be kell nyújtani - közölte.  

A Jobbik támogatja a jogszabályt  

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, alapvetően minden  olyan jogszabály-módosítást támogatnak, amelyik ezt a rendszert  átláthatóbbá és egyszerűbbé teszi.  

Fontosnak nevezte, hogy egy olyan internetes felületre van  szükség, amelyiken kereshetőek a napi adatok. Egy ilyen adatbázisból  a vállalkozói szféra vagy a civil társadalom is megtudhatná, hogy  egyes környezeti elemek mennyire terheltek, kik a legnagyobb  szennyezők, a vállalkozások pedig rendelkeznek-e engedéllyel arra a  tevékenységre, amit éppen végeznek - sorolta.  

A képviselő közölte: összességében támogatni tudják a  jogszabályt.  

Kormány: a korábbinál jóval szélesebb lesz a nyilvános adatok  köre  

V. Németh Zsolt a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta,  véleménye szerint jó rendszert alkottak. Hozzátette, bízik abban,  hogy a rendszer létrehozása során felhasználták a korábbi  hiányosságokból fakadó tapasztalatokat.  

A nyilvános adatok köre jóval szélesebb lesz a korábbiaknál -  folytatta, leszögezve, hogy ezek az információk ingyenesek lesznek.  



Napirend után


A Balatonról, élővilágról, adópolitikáról, és a  lengyel függetlenségről
  

Napirend utáni felszólalásra négy képviselő jelentkezett. Az  elsőként felszólaló jobbikos Kepli Lajos a Balaton fejlesztési  stratégiáról beszélt, Sallai R. Benedek (LMP) pedig a Magyarországon  élő védett és fokozottan védett fajokra hívta fel a figyelmet.  Magyar Zoltán (Jobbik) a kormány adópolitikájának veszteseire hívta  fel a figyelmet, míg frakciótársa, Mirkóczki Ádám az egy héttel  ezelőtti varsói függetlenségi menetről emlékezett meg.  

Ezt követően Hiller István levezető elnök lezárta a keddi  ülésnapot. A képviselők szerda reggel folytatják a munkát: péntekig  a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitáját  folytathatják le a képviselők, összesen 30 órás időkeretben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Alaposan átírnák a köznevelési törvényt

A szülő nem kérhet évfolyamismétlést, a taneszközök beszerzését a KLIK biztosítja, önkormányzat pedig csak óvodát tarthat fenn a tervezet szerint. Tovább olvasom