Kisalföld logö

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 1°C Még több cikk.

Megsemmisítette a Kúria a fővárosi hajléktalan rendelet egyes pontjait

Megsemmisítette a Kúria önkormányzati tanácsa a közterületi tartózkodás jogellenességét szabályozó fővárosi hajléktalanrendelet mellékletének egyik pontját, valamint az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a jogszabály miatt. A Kúria eljárását Székely László, az alapvető jogok biztosa kezdeményezte.
Az ombudsman a tavaly decemberi "Budapest főváros közigazgatási területén a közterületek azon részének kijelöléséről, ahol az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek minősül" elnevezésű fővárosi közgyűlési rendelet törvényességi felülvizsgálatát és több rendelkezésének megsemmisítését kérte a legfelsőbb bírói fórumtól, mert álláspontja szerint a rendelet túllépi a 2012-es szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit.

Az alapvető jogok biztosa szerint a törvényi felhatalmazás korlátja, hogy a tiltott zónák kijelölésére kizárólag a szabálysértési törvényben meghatározott védendő értékekhez, célokhoz kötötten, azaz a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében van lehetőség. Továbbá az önkormányzat nem tilthatja meg az egész közterületen, csak annak meghatározott részein az életvitelszerű tartózkodást.

A Fővárosi Önkormányzat a kúriai eljárásban megalapozatlannak minősítette az ombudsman indítványát, és kérte annak elutasítását. Hivatkozott többek között arra, hogy csak a legforgalmasabb közlekedési csomópontoknál rendeltek el tilalmat, a fővárosban pedig 6500 férőhelyet tartanak fenn azért, hogy az arra rászoruló embereknek ne kelljen közterületeken életvitelszerűen tartózkodniuk.

A Kúria döntése szerint az ombudsman indítványa részben megalapozott.

A Kúria önkormányzati tanácsa döntésének indokolásában kimondta: a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseinek keretét túllépő önkormányzati szabályozás formai törvénysértést és a norma megsemmisítését eredményezi.

A Kúria határozata szerint megállapítható, hogy "a törvényalkotó elsődlegesen a szabálysértési szankcionálás és a helyi közösségek szintjén kívánta kezelni a hajléktalansággal kapcsolatos különböző helyzeteket". Az Ab azonban nem tartja összeegyeztethetőnek az alaptörvénnyel - ezen belül a jogállamisággal és a hajléktalanok méltóságával - a lakhatási szegénység és az ahhoz kapcsolódó magatartások, például a guberálás kriminalizálását.

"A lakhatási szegénység - és az azzal szoros összefüggésben álló guberálás - létállapot, amely a közösség számára is szociális kötelezettségeket teremt. A hajléktalan életvitel társadalomra veszélyesség hiányában nem büntethető. (...) A jog eszközei önmagukban nem alkalmazhatóak hatékonyan arra, hogy a közösséget +védjék+ a lakhatási szegénység és az azzal járó körülmények látványától" - áll a Kúria határozatában.

Az Ab által megfogalmazott követelmény, hogy a hajléktalan személy nem rekeszthető ki a települések, egyes önkormányzatok illetékességi területének egészéből, sőt egyes összefüggő településrészekből sem, hiszen az ilyen szabályozás a hajléktalan embert, a hajléktalanságot sújtaná. Továbbá a szabályozásnak kellően pontosnak kell lennie, nem megengedhetőek a helyi jogalkotásban az olyan megfogalmazások, amelyek bizonytalanná teszik annak a közterületnek a lehatárolását, relativizálják a tilalmazott közterület kiterjedését, amelyen a hajléktalan ember életvitelszerű tartózkodásával szabálysértést követ el.

A Kúria osztotta az ombudsman álláspontját a tekintetben, hogy a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezéseit megszorítóan kell értelmezni, ez pedig azt jelenti, hogy "a közterületen való életvitelszerű tartózkodás csak ott lehet tilalmazott - teret engedve ezzel a szabálysértési eljárásnak és a szankció esetleges alkalmazásának -, ahol a védendő értékek kifejezetten, tényszerűen igazolhatóan érvényesülést kívánnak, (...) ahol az életvitelszerű tartózkodás és az azzal szükségképpen, elkerülhetetlenül együtt járó körülmények kifejezetten összeegyeztethetetlenek a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmének szempontjaival."

A Kúria az önkormányzattal egyetértve elutasította az indítványnak azt a részét, amely kifogásolta, hogy a több mint 70 fővárosi kezelésű aluljáró közül 34-ben megtiltották a hajléktalanok életvitelszerű tartózkodását. A Kúria szerint ezek fizikai jellege indokolja zavartalan megközelíthetőségüket, illetve a biztonságos kijutást, továbbá nem egyeztethető össze rendszeres, tömeges használatuk és a közbiztonság garantálhatósága az életvitelszerű lakhatással.

Ugyanakkor a Kúria az indítvány alapján megsemmisítette a vitatott rendelet 1. melléklet 8. pontját, amely a parkolási rendeletre utalva tiltja ki a hajléktalan embereket, ami a szabálysértési törvény felhatalmazásának kereteit meghaladja, továbbá az egyértelműség követelményének sem tesz eleget.

A Kúria önkormányzati tanácsa a szabálysértési törvény felhatalmazó rendelkezését "a Fővárosi Közgyűlés jogalkotói jogkörének korlátozottságára tekintettel alkotmányosan aggályosnak ítélte, ezért ebben a körben az Alkotmánybírósághoz fordult", és erre tekintettel az indítvány egyes vonatkozásait elkülönítette, amelyekről majd az Ab döntése után határoz.

A Kúria szeptember 9-ei keltezésű határozata a Magyar Közlöny október 30-ai számában jelent meg, és ez év végéig ad határidőt a fővárosnak a döntés végrehajtására, tekintettel az október 12-ei helyhatósági választásokra és a jogalkotás időigényére.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy gyengénlátó solymári férfit raboltak ki segítséget színlelve

Őrizetbe vettek egy 27 éves férfit, aki vasárnap késő este Budapesten először "segített" egy gyengénlátónak, majd solymári lakásáig kísérte és kirabolta. Tovább olvasom