Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 18°C Még több cikk.

Meghalt Csurka István

Életének 78. évében meghalt Csurka István - tudatta Papolczy Gizella, az író, politikus hozzátartozója szombat délelőtt az MTI-vel.

Az író életének utolsó nyilvános megszólalása február 2-án volt, a budapesti Új Színház társulati ülésén, amikor Dörner György, az új igazgató felolvasta a kórházban fekvő Csurka István társulathoz intézett levelét. Ebben arra bíztatta a jelenlévőket, hogy attól függetlenül, ki hova érzi magát tartozónak, mit gondol a politikáról, szeretetben dolgozzanak együtt.

Csurka István Budapesten született 1934. március 27-én. Írói munkásságáért 1969-ben és 1980-ban József Attila-díjat, 1980-ban Alföld-díjat kapott. Színházi dramaturgként is dolgozott, de írói munkássága mellett politikusként is sokan ismerték.

Fotó: mtv.hu
Fotó: mtv.hu

Az író Wikipedia-adatlapján olvasható, hogy 1956 után fél évre internálták, majd beszervezték III/III-as ügynöknek. A kilencvenes évek elején az elsők között tárta a nyilvánosság elé ügynökmúltját. Állítása szerint a beszervezési nyilatkozatot az internálás során, kényszer hatására írta alá, és soha nem írt jelentést. Az átvilágítások eredményei és a levéltárakban fellelhető dokumentumok szerint az együttműködés teljes hiánya miatt alkalmatlannak nyilvánították.

1985-ben részt vett a magyar politikai ellenzék monori tanácskozásán. 1987-ben részt vett az MDF megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja, 1991-1992 között alelnök.

1992-ben egy írásában keményen kritizálta a kormány politikáját, és bizonyos társadalmi folyamatokat. A cikk miatt számos támadás érte, és az MDF más vezetőivel is ellentétbe került. Egy évvel később tagja lett az MDF-en belül megalakult a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportnak. Az ellentét közte és az MDF más vezetői között egyre fokozódott; végül 1993. június 5-én az MDF Országos Választmánya kizárta a pártból.
Júniusban a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot és a Magyar Út Köröket felhasználva megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, melynek azóta is elnöke, és a párt parlamenti tagsága alatt frakcióvezetője is volt 1998 – 2002 között.

2006-ban pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen indult az országgyűlési választásokon Harmadik Út néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a Parlamentbe (2,3%-ot értek el).

A politikai színtéren Csurka az utóbbi években már nem tudta komolyan észrevétetni magát, a Jobbik teljesen kiszorította, ugyanakkor az általa kiadott Magyar Fórum azóta is működik, radikális és rendre antiszemita írásokat közölve.

A rendszerváltás előtti években kezdődő politikai aktivitása miatt drámaírói pályája hosszú ideig háttérbe szorult, 2011-ben viszont megírta a trianoni témájú A hatodik koporsót és az Írószövetségek harcát, ami az értelmiség mai állapotáról szól.

Jelentősebb művei:
Novellák: Hamis tanú (1959), A ló is ember (1968), Nász és pofon (1969), Kint az életben (novelláskötet); drámák: Ki lesz a bálanya (1962), Szájhős (1964), Moór és Paál (1965), Az idő vasfoga (1967), Deficit (1970), Döglött aknák (1971), Szék, ágy, szauna (1972), Eredeti helyszín (1976), Nagytakarítás (1977), Versenynap (1977), Házmestersirató (1980), A hatodik koporsó (2011), Írószövetségek harca (2011).
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Normalizálódott az utasforgalom a repülőtéren

Normalizálódott az utasforgalom a Liszt Ferenc repülőtéren, a Malév-jeggyel rendelkező utasok tájékozódtak a lehetőségekrő. Tovább olvasom