Kisalföld logö

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 25°C Még több cikk.

Interjú Orbán Viktorral

Orbán Viktor a Big Brotherről: "...ez az ember lecigányozott ..." A „tettmagyarokról”, eltűnéséről, a jobboldali uniópárt szükségességéről, a Medgyessy-ügyről és a cigányozásról is szólt lapunknak Orbán Viktor. Az exminiszterelnök a Kisalföldnek tegnapi megyei kampánykörútján adott interjút.
Orbán Viktor
– Orbán Viktorral legutóbb szinte napra pontosan öt hónapja találkoztunk. Akkor egy magabiztos kormányfőt láttunk a biztos győzelem tudatától diadalittas párthíveivel együtt, három nappal a parlamenti választások első fordulója előtt. Tudható-e már, mi történt azon a három fordulatot hozó napon? – kérdeztük elsőként.

– Csornán valóban diadalittasak voltunk és azok is maradtunk. Országosan viszont más lett a helyzet. Elsősorban Budapesten – válaszolta a kormányfő.
– Tehát a főváros a bukás egyetlen oka...
– Nagyon nehéz ezt egyetlen okra visszavezetni, de tény, hogy Budapesten 32 mandátum van, s abból csak négyet szereztünk meg. Vidéken viszont megnyertük a választásokat.
– Ön a második forduló után gratulált Medgyessy Péternek, aztán mintha eltűnt volna. Politikai ellenfelei szerint egyenesen magára hagyta az övéit.
– Ezt a rosszindulatú emberek állítják. Itt voltam, s először is el voltam foglalva az átadás-átvétel nem kicsiny munkájával. Utána arról kellett gondoskodni, hogy a polgári értékrend tizenkét év alatt felnőtt hívei ne széledjenek szét. Ezért meg kellett szervezni a polgári köröket. Egy hónap alatt tízezer ilyen kört sikerült létrehozni – ez szép teljesítménynek mondható. Két hónap alatt pedig meg kellett teremteni számukra a második nyilvánosságot a napi- és hetilapok szintjén. A polgári világ azt is megmutatta, hogy esze ágában sincs bánkódni, hanem készen áll az újabb megmérettetésekre. Ezt bebizonyította a Dísz téren, a Margitszigeten, vagy legutóbb a tévé székháza előtt. Azt hiszem, ez derekas munkának mondható.

– Ráadásul nem hanyagoltam el külföldi kötelezettségeimet sem, például Magyarország uniós csatlakozásának ügyét. Jártam Washingtonban, találkoztam Bush elnökkel, aztán Madridban és Oxfordban is előadást tartottam.
– Most viszont visszatérni látszik a napi politikai dzsungelharcokba, s úgy fest, önre vár, hogy rendezze a Fidesz ziláltnak tűnő sorait. Már vissza is hozták Pokorni Zoltánt frakcióvezető-helyettesnek.

A Fidesz nincs szétzilált állapotban

– A Fidesz nincs szétzilált állapotban. Inkább arról van szó, hogy az elmúlt négy év nem volt elegendő arra, hogy a CDU-CSU mintájára létrehozzuk az egységes jobboldali uniópártot. A Fidesznek kell biztosítania azt, hogy az 1996-ban elkezdett jobboldali összefogás után most ne a széttartás, hanem az egyre szorosabbá váló együttműködés legyen a meghatározó. Rám tehát itt, a jobboldal sikeres együttműködésének erősítésében vár sok munka.
– Ha eddig nem sikerült az unió, lehet-e nevesíteni, hogy kik miatt, vagy konkrétan miért nem?
– Az együttműködés eddig is jó volt. ’98-ban létrejött egy szorosabb összefogás, amivel megnyertük az ország többsége bizalmát. Ez elegendő volt a négyéves sikeres kormányzáshoz, s ahhoz is, hogy az idei választásokon még szorosabb együttműködési formában vegyünk részt. Ez tehát egy folyamat, amit folytatni kell az önkormányzati választások után is.
– A polgári körök vagy a párt fontosabb-e önnek? Ez annak fényében érdekes, hogy néhány nagyobb városban, Szegeden, Miskolcon, Egerben a Fidesznek több polgármesterjelöltje is van, volt, s a polgári körösök látszanak erősebbnek.
– A két szervezeti forma nem zárja ki vagy helyettesíti egymást, s nem egymásnak riválisai. Az országban a legtöbb helyen az „egy a tábor, egy a zászló" jegyében a teljes összefogásra törekednek az emberek. Ott meg, ahol ez még nem jött létre, a hátralévő néhány hétben mindent megteszek annak érdekében, hogy az esélyes jelölt maradjon talpon.
– A polgári körökről szólva önnek mi a véleménye arról, hol van az utcai politizálás határa? Különösen a „ha kell, együtt mozduljunk" kijelentése fényében.

Közösségi politizálás

– Az utcai politizálás kifejezés elég rosszízű. Én ezt inkább közösségi politizálásnak nevezném. Nézzünk egy egyszerű példát: ha összejön mondjuk százezer ember – mint legutóbb a sajtószabadság ügyében –, vagy a Kossuth téren másfél millió, akkor ön szerint melyik az a nagyterem, ahová be tudnánk menni, hogy ne kelljen hallanunk ezeket a megjegyzéseket? A polgári-nemzeti oldal közösségben szeret politizálni. Országos ügyekben pedig készek vagyunk tereken és utcákon is összegyűlni. Mindenki láthatja azonban, hogy nagy különbség van tömeg és polgári körök között, hiszen mi sohasem az öklünket, hanem a fejünket szoktuk fölemelni. Európában egyébként teljesen természetes, hogy az emberek akaratukat sok száz ezres tüntetéseken fejezzék ki. Így van ez Olaszországban, Franciaországban s a német választási kampányban is. És ezt senki sem tekinti utcai politizálásnak.
– A honi napi politikánál maradva, a végkifejlet ismeretében elindítanák-e még egyszer a Medgyessy-féle D–209-es verziót?
– Ez ügyben legutóbb a Wall Street Journalban olvastam egy érdekes cikket. Nem tudom, milyen forrásból szerezték be az információikat, de azt írták, hogy ez a szocialista párt belső harcainak az eredménye. Washingtonban ezt így tudják.
– Ön szerint hány Magyarország van?

Tizenötmillió külön világ

– Magyarország egy van, s tízmillió külön világból áll. Magyar nemzet is egy van, az meg tizenötmillió külön világ. Aki azt gondolja, hogy egyszínűvé lehet tenni Magyarországot, az téved.
– S hány tévé legyen?
– Ahányféle gondolkodásmód van. Ahány uralkodó értékrend és szellemi irányzat. Aki szocialista értékrendű ember, attól nem várható el, hogy polgári tévét nézzen. Ez fordítva is igaz. S ez nemcsak politikai kérdés, hanem értékrend és világlátás dolga.
– Legutóbb önt durván megsértették egy igen nagy nézettségű kukkolós tévéshow-ban. Jó-e, hogy jogi útra terelik az ügyet? Ezzel alighanem felemelik a produkciót. Nem lehetett volna másként?
– Azt hiszem, ha romboló jelenséget tapasztalunk, azt szóvá kell tenni. A mi mottónk szerint gyűlöletből megélhet egy kormány, de egy nemzetet csak szeretetből lehet építeni. A gyűlölet hangjai közepette meg kell szólaltatni a szeretet hangjait, s világossá kell tenni, mi a helyes. Én sajnálom ezt az engem, meg az egyházakat minősítő szerencsétlen embert, s a történteket keresztényi alázattal viselem. Ez egyébként sem az ő felelőssége, hanem azoké, akik nyilvánosságra hozták. (A tévécsatorna elhatárolta magát a kijelentéstől, amely a műsor internetes változatán volt látható. A szerk.) Szeretném hinni, hogy Magyarország egy olyan ország lesz, ahol másfajta lelkületű emberek nevelődnek majd. Hogy a jog eszköze itt alkalmas-e bármire, azt majd a jogászok eldöntik. Ám arról – éppen a cigányság miatt – érdemes beszélni, hogy ez az ember „lecigányozott" engem. Magyarországon több százezer cigány ember él. Úgy vélem, a miniszterelnöknek tízmillió honfitársáért kell felelősséget éreznie – s én így is tettem. Ebben mindenki benne van, legyenek magyarok, cigányok, németek, zsidók vagy tótok.

Szájmagyarok, tettmagyarok

– Ehhez kapcsolódik utolsó kérdésem. Szerdán Bicskén ön azt mondta, a mostani a szájmagyarok, míg az önöké a tettmagyarok kormánya volt. Mintha áthallás lenne ebben a „hígmagyar-mélymagyar" harmincas évekbeli megfogalmazással.
– Ennek ehhez semmi köze. Azt mondtam, lehet-e nemzeti az a kormány, amely arra készül, hogy eladja a nemzeti vagyon maradékait, noha erre semmi szükség. Lehet-e nemzeti kormány az, amelyik kiszorítja a magyar vállalkozókat, s szándékosan a külföldieket engedi be? Ez a kifejezés egyébként Széchenyi Istvántól származik. P mondta, hogy aki szájal, az csak szájmagyar, aki tesz is, az meg tettmagyar. Mi cselekedtünk.
„ Aki szocialista értékrendű ember, attól nem várható el, hogy polgári tévét nézzen. Ez fordítva is igaz. S ez nemcsak politikai kérdés, hanem értékrend és világlátás dolga."

„ Európában egyébként teljesen természetes, hogy az emberek akaratukat sok száz ezres tüntetéseken fejezzék ki. Így van ez Olaszországban, Franciaországban s a német választási kampányban is."

A Kisalföld megkérdezte Orbán Viktort, az utóbbi hónapokban miért nem sikerült interjút készítenünk vele, noha ezt lapunk többször kérte. Az exkormányfő erre mindössze annyit mondott, az interjúk megszervezése a sajtóosztály feladata.


hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pető Zoltán – orvos

Tovább olvasom