Kisalföld logö

2016. 09. 27. kedd - Adalbert 10°C | 21°C

Gázár, szökés, napszám

Az Országgyűlés kedden lefolytatta a naptári napban való határidő-számítással összefüggő törvénymódosítások általános vitáját.
1. rész
A nők elleni erőszakról, a gáz áráról, a kártalanításról és a közművek köztulajdonba vételéről beszéltek a kedden napirend előtt felszólalt képviselők a parlamentben.

Az LMP hatékonyabb fellépést sürget a nők elleni erőszak felszámolásáért
Átfogó és hatékony fellépést lehetővé tévő koncepció elfogadását és alkalmazását sürgette az LMP-s Szabó Tímea a nők elleni erőszak megszüntetésének november 25-i világnapja alkalmából elmondott felszólalásában. Felhívta a figyelmet a családon belüli erőszak, a prostitúció és az emberkereskedelem jelentette problémákra. A jelenlegi intézményrendszer nem biztosít megfelelő védelmet az áldozatok számára, a nemi erőszak és a szexuális zaklatás törvényi szabályozása is hiányos - mondta az ellenzéki képviselő, szóvá téve azt is, hogy nem folyik társadalmi párbeszéd a nők elleni erőszak megnyilvánulásairól.
Répássy Róbert államtitkár azon az állásponton volt, hogy a családon belüli erőszak kizárólag a jogalkotás eszközeivel nem kezelhető. Felsorolta azokat a törvényi, többek között a büntető törvénykönyvben rögzített tényállásokat, amelyek érintik a témát. Kitért többek között a távoltartás intézményére, illetve a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségét elősegítő nemzeti stratégiáról szóló kormányhatározatra, és leszögezte: a magyar kormány kiemelt feladatként tekint a családon belüli erőszak visszaszorítására.

Fidesz: a kormány a gázárszabályozásban is a családokat védi
2002 júliusa és 2010 májusa között a kormányzó szocialista és szabad demokrata kormányok idején háromszorosára emelkedett a földgáz végfelhasználói ára - közölte Rogán Antal (Fidesz), aki szerint ez az előző kormány felelőtlen energiapolitikájának és a túlzottan a szolgáltatóknak kedvező árszabályozás kialakításának is köszönhető. Kitért arra, hogy az Orbán-kormány első akciótervének részeként az Országgyűlés befagyasztotta a gázárakat, az új árszabályozás pedig a fogyasztási helyek 57 százalékánál egyáltalán nem, 9 százalékánál pedig alig eredményez áremelkedést. A kormány végre a közérdeket, a befektetők helyett a családok érdekét védi - összegzett.
A kormány szerint feltétlenül szükséges a szociális biztonságot megerősítő, arányos árszabályozási rendszer bevezetése, amelynek biztosítania kell, hogy az egyetemes szolgáltatási körben vételezőket indokolatlan költségekkel a szolgáltatók ne sújtsák, ugyanakkor az új árszabályozásnak biztosítania kell a szolgáltatóknak is a hosszú távú kiszámíthatóságot, a valós költségek megtérülését - mondta a felszólalásra reagáló Fónagy János államtitkár. Rámutatott: a 2011 január elsejétől életbe lépő szabályozás értelmében a nagycsaládosok gyermekenként további plusz 200 köbméter/év erejéig fogyaszthatnak a jelenlegi moratórium szerinti árakon és az áremelkedés semelyik kategóriában sem éri el a két számjegyű mértéket.

Az MSZP elégedetlen a kárenyhítés tempójával
A Kármentő Alapba befolyt források felhasználásáról szóló kormányrendelet felülvizsgálatát sürgette a szocialista Gőgös Zoltán, emlékeztetve arra, hogy 50 nap telt el a kolontári vörösiszap-katasztrófa óta. Szavai szerint a kártalanítás kapcsán információhiány van, az érintettek és az adományozók lassúnak találják a tempót.
Az érintett családok teljes kártalanításban részesülnek - szögezte le Tállai András államtitkár. Megalapozatlannak találta az információhiánnyal kapcsolatban elhangzottakat, mint emlékeztetett, rendszeresek a lakossági fórumok a térségben.
Felhívta a figyelmet arra a hétfő esti hírre, hogy a devecseriek nem fognak tüntetni, mert - mint mondta - a kormánytól megfelelő válaszokat kaptak arról, hogyan történik a kármentesítés. Hangsúlyozta, a kártalanításnak kellően átgondoltnak kell lennie, megalapozott döntéseket kell hozni.

Jobbik: köztulajdonba a közműcégeket!
Egyetért-e ön azzal, hogy a privatizált közművállalatokat a területileg illetékes önkormányzat teljes egészében köztulajdonba visszavegye? - ilyen értelmű helyi népszavazási kezdeményezéseket indít majd a Jobbik országszerte Hegedűs Lorántné szavai szerint. A jobbikos képviselő egyebek között arról beszélt, hogy a külföldi tulajdonosok extraprofitjukat beépítették az árakba, évi több milliárd forintos hasznukat kiviszik az országból.
A Fidesz-KDNP soha nem volt privatizációpárti - kommentálta a felszólalást Fónagy János államtitkár, hozzátéve: a privatizációs szerződések felülvizsgálata folyamatban van. A kormány elvi álláspontját megvilágítandó közölte, a közműszolgáltatások és a nemzeti stratégiai vagyon elválaszthatatlan egymástól, ezek a nemzeti önrendelkezés fundamentális elemei. A kormánynak garantálnia kell az ellátási biztonságot és a megfizethetőséget - hangsúlyozta.


2. rész
Fogolyszökésnek minősítené a kormány a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályainak súlyos megszegését - közölte az igazságügyért felelős államtitkár az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat keddi általános vitájában, a parlamentben. A Fidesz támogatja az indítványt, az MSZP-nek, a Jobbiknak és az LMP-nek azonban vannak aggályai.

Módosítaná a kormány a fogolyszökés tényállását
Fogolyszökésnek minősítené a kormány a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályainak súlyos megszegését - közölte az igazságügyért felelős államtitkár.
Répássy Róbert expozéjában kifejtette: a törvényjavaslat szerint fogolyszökést követ el az a terhelt, aki abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, megszegi a lakhelyelhagyási tilalom vágy a házi őrizet szabályait.
Az előterjesztés módosítaná a büntetőeljárásról szóló törvényt is, hogy a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervek tagjaival szemben - ha azok a megbízhatósági vizsgálat keretében bűncselekményt követnek el, és az bűnfelderítési érdeket szolgál - a feljelentést el lehessen utasítani, hasonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó szabályokhoz.
Az indítvány emellett több, szakmai szempontból szükséges módosítást javasol - tette hozzá az államtitkár.

A Fidesz támogatja a javaslatot
Cser-Palkovics András (Fidesz) külön kiemelte a javaslatból a titkos információgyűjtésről szóló részt. Ez lehetővé tenné például, hogy az ügyész igénybe vehesse a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eszközeit is. A kormánypárti politikus szerint ez rendelkezés komolyabb fellépési lehetőséget teremtene a korrupció elleni küzdelemben.
A Fidesz támogatja a kormány javaslatát - közölte Cser-Palkovics András.
Frakciótársa, Budai Gyula úgy látja, a házi őrizetet és a lakhelyelhagyási tilalmat érintő változtatások elegendő visszatartó erőt jelentenek majd.

MSZP: a kormány kivételezett státuszt biztosít az ügyészségnek
Bárándy Gergely (MSZP) a fogolyszökés tényállásának tervezett megváltoztatásával kapcsolatban azt mondta: érdemes megfontolni, szükséges-e egy ilyen irányú módosítás, hiszen a lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet szabályainak megszegése esetén elégséges szankció lehet az előzetes letartóztatás, és kissé túlzó szerinte ehhez egy külön eljárásban plusz büntetést adni.
A titkos információgyűjtés szabályainak módosításával kapcsolatban azt mondta, feltűnő, hogy a kormány kivételezett státuszt biztosít az ügyészségnek. Hozzáfűzte, reméli, nem az ügyészség lojalitásának megszerzésére törekednek.
A javaslat anyagi jogi rendelkezéseinek túlnyomó többségével egyetért az MSZP, viszont az egész indítványt csak akkor tudják támogatni, ha elfogadják módosító javaslataikat - közölt Bárándy Gergely.

A Jobbik üdvözli a fogolyszökés tényállásának tervezett módosítását
Staudt Gábor (Jobbik) közölte, támogatják, hogy a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályainak súlyos megszegését fogolyszökésnek minősítsék, de szerintük talán még kevés is az egy évig terjedő büntetési tétel.
A megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos módosításokat problémásnak tartják, ez ugyanis szerintük alkalmas lehet a "vegzálásra".
Üdvözlik azt is, hogy kiegészül a hivatalos személy fogalma a választott bírával, de hiányolják, hogy a közfeladatot ellátó személyek körébe még mindig nem kerültek bele a szociális, az egészségügyi és a gyermekvédelmi dolgozók - mondta, megjegyezve, hogy szerintük az előterjesztő a titkos adatszerzést gumijogszabállyá tenné.

LMP: alapvető problémákat nem orvosol a javaslat
Dorosz Dávid azt mondta, hogy a technikai módosításokat támogatni tudják, örülnek a környezetkárosító bűncselekmények további szabályozásának, illetve, hogy a tanúk adatait zártan kezelnék.
Problémának tartotta ugyanakkor a lakhelyelhagyási tilalom és a fogolyszökés összekapcsolását. Ágyúval lőnek verébre - fogalmazott. A belső ellenőrzés érdekében bűncselekmény elkövetésének lehetőségét sem támogatják, ez a legfelháborítóbb pontja a javaslatnak - mondta, hozzátéve: az alapvető problémákat nem orvosolják az indítvánnyal.
Szabó Tímea azt mondta, hogy a javaslatnak nagyobb terjedelme, mint a súlya. A pontosítás fontos, de túlzásba sem kellene esni - közölte. Egyes változások emberi jogi szempontból pozitív változást jelentenek, ugyanakkor módosító javaslatokat tartanak szükségesnek. Fontosnak tartanák, hogy magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgár Magyarországon tölthesse le külföldön kiszabott büntetését - jelezte, hozzátéve: a tisztességes eljáráshoz való jog terén visszalépés történik a tervezetben.

Jobbik: további szigorítások szükségesek
Apáti István több ponton további szigorításokat szorgalmazott, s úgy fogalmazott: "legfőbb ideje visszatérni, nemhogy a drákói, hanem a Szent László-i szigorhoz".
Érthetetlennek nevezte, hogy életfogytig tartó szabadságvesztés arra szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetéskor betöltötte huszadik életévét. Azt javasolják, hogy ezt a korhatárt 18. életévre csökkentsék. Ez a társadalom igazságérzetét is helyreállítaná - vélte. Legyenek forradalmiak e téren is - buzdította a kormánytöbbséget. Azt helyesnek nevezte, hogy legkorábbi szabadságra bocsátás időtartamát megemeljék. Kitért arra is, hogy a különös, többszörös elkövetőként kiszabható büntetést a jelenlegi húsz évről szükséges lenne megemelni akár 25 vagy 30 évre.
Gaudi-Nagy Tamás kifogásolta többek között, hogy nem változna az előzetes letartóztatással kapcsolatos kártalanítás intézménye. A jelenlegi szabályozás hathónapos jogvesztő határidőt ír elő ennek érvényesítésére, szerinte méltatlan, hogy ezen nem akarnak módosítani. Tartalmi elemek döntő többségével egyetértenek.


3. rész
Az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat vitája után a képviselők áttértek a határidő-számítással összefüggő törvénymódosítás általános vitájára. A jövő évtől a közigazgatási hatósági eljárásokban ismét naptári napokban, nem munkanapokban számolják majd a határidőket - közölte Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kedden a parlamentben.

Jobbik: gyakrabban kellene ellenőrizni a színesfém-, valamint a nemesfémátvevő helyeket
Volner János közölte: pártja támogatja, hogy a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályainak súlyos megszegését fogolyszökésnek minősítsék, de a Jobbik szerint talán még kevés is az egy évig terjedő büntetési tétel.
Beszélt arról is: a Jobbik fontosnak tartaná, hogy a színesfém-, nemesfémátvevő-helyeket gyakrabban ellenőrizzék a hatóságok.
Volner János szerint rendszeres drogszűréseket kellene végezni egyes szórakozóhelyek környékén. Feltette a kérdést: miért tart egy évig az, hogy egy partidrogot kábítószernek minősítsenek?

Répássy: minden, a javaslathoz benyújtott módosító indítványt megvizsgál a kormány
Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra azt mondta: a benyújtott törvényjavaslat inkább technikai jellegű volt.
Közölte: minden, a javaslathoz benyújtott módosító indítványt megvizsgál a kormány.
Kifejtette, hogy az új Büntető törvénykönyvet (Btk.) a kormány 2011-ben nyújtaná be. Mint mondta, az új Btk.-ban össze kívánják egyeztetni a szigorú, következetes büntetőpolitikát és a humánus, európai büntetőjogot.
Az Országgyűlés alelnöke, a jobbikos Balczó Zoltán az általános vitát lezárta.

Ismét naptári napokban számítanák a határidőket
Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a határidő-számítással összefüggő törvénymódosítás általános vitájának kezdetén kedden a parlamentben azt mondta: jövő évtől a közigazgatási hatósági eljárásokban ismét naptári napokban, nem munkanapokban számolják majd a határidőket.
Kiemelte: a kormány szándéka a közigazgatás megújításával a jó állam megteremtése, a közigazgatás gyökeres átalakítása, valódi szolgáltató állam létrehozása. Ezért a közigazgatás szerkezetét és működését is ésszerűsíteni kell - tette hozzá.
Mint mondta, az előterjesztés szerint a naptári napban való határidő-számolást a 2011. január 1., azaz a törvény hatálybalépése után induló hatósági eljárási ügyekben és megismételt eljárásokban kell majd alkalmazni.
Hangsúlyozta, hogy a rendszer a 2009. október 1. előtti állapotra áll vissza, akkortól tértek át ugyanis a munkanapokban való határidő számítást.
Az államtitkár kiemelte: a határidők naptári napban való megállapítása alapvetően az ügyfeleknek kedvez, mert nem kell attól tartaniuk, hogy az ügyintézési határidő munkanapokban való számítása miatt ügyük intézése elhúzódik; a hatályos szabályozás ugyanis alapvetően a hatóságoknak kedvez.

Fidesz: kedvező az új határidő-számítás
Vas Imre (Fidesz) úgy vélekedett, hogy a naptári napokban való számításhoz való visszatérés kedvező, mert nem kell majd attól tartani, hogy az ügyintézés elhúzódik, illetve az ügyfelek e rendszerben jobban eligazodnak majd.
Emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat 92 törvény módosítását tűzte ki célul, ebből 91 átvezeti a kormányhivatalokról szóló törvényben már rögzített új határidőszámítást az ágazati törvényeken; egy törvénymódosítás pedig az integrált ügyfélszolgálati irodák kormánytisztviselő megfelelő díjazását biztosítja.
Beszélt arról is, hogy a módosítás eredményként az egyes eljárási határidők 3 munkanapról 5 napra, 5 munkanapról 8 napra, 8 munkanapról 10 napra, 10 munkanapról 15 napra, 15 munkanapról 20 napra, 22 munkanapról 30 napra, 35 munkanapról pedig 50 napra változnak. Az ettől eltérő mértékű határidők is változnak: például a 60 napos határidők helyett 2 hónapot, a 90 napos határidők helyett pedig 3 hónapot írnak majd elő; a 10 napos és annál hosszabb határidők esetén pedig a határidők - lehetőség szerint - öttel oszthatókra változnak meg jövőre.

Az MSZP nem tudja támogatni a "dafketörvényt"
Simon Gábor (MSZP) szerint a kormány "dafketörvényt" alkotott; a törvényjavaslatban nincs reformszándék, csak az, hogy visszaállítsa a 2009. ősze előtti határidőket.
Úgy vélekedett, hogy nem állják meg a helyüket a kormányoldali indokok, miszerint az állampolgárok ma nem tudnak eligazodni a határidőkben, illetve, hogy az új szabályokkal gyorsabb lesz az ügyintézés.
Lesz olyan eset, amikor az állampolgárok az ügyintézésnél 1-2 nappal "jobban járnak", de ez nem általános, mert a törvényjavaslatból kiolvasható az is, hogy bizonyos határidők nem csökkenek, hanem növekednek - tette hozzá.
Hozzátette: a határidő-számítással összefüggő törvénymódosítás nem felel meg a hétfőn elfogadott új jogalkotás törvény rendelkezéseinek sem, hiszen nem áll majd elegendő idő a hatóságoknak a felkészülésre, és vélhetően nem készült előzetes hatásvizsgálat sem.
A szocialista képviselő üdvözölte az integrált ügyfélszolgálati irodák rendszerét.

Fidesz: átláthatóbb lesz az új rendszer
Kerényi János (Fidesz) szerint nem "dafketörvényről" van szó, hanem arról, hogy a javaslat része a közigazgatás átszervezésének.
Leszögezte: közel 50 évig élt a naptári napban való határidő-számítás a közigazgatásban, ezt a tradíciót változtatták meg 2009-ben, azzal az indokkal, hogy gyorsabbak lesznek az eljárások, jól járnak az ügyfelek. Ezt a gyakorlat nem igazolta - húzta alá.
Hozzátette: a most hatályos rendszer megtévesztette az ügyfeleket a munkaszünetei napok miatt. A kormánypárti politikus úgy vélekedett, az új számítás átláthatóbb lesz.


4. rész
Az Országgyűlés kedden lefolytatta a naptári napban való határidő-számítással összefüggő törvénymódosítások általános vitáját, majd a rendészeti tárgyú törvények részletes vitájára tért rá.

A Jobbik támogatja a javaslatot
A jobbikos Egyed Zsolt határidő-számítással összefüggő törvénymódosítás vitájában leszögezte, hogy pártja módosító indítványok benyújtása mellett támogatni fogja a javaslatot, annak ellenére, hogy túldimenzionáltnak tartják.
Véleménye szerint a jogalkalmazói tapasztalat azt támasztja alá, hogy akár munkanapban, akár naptári napban határozzák meg az eljárási határidőt, annak egyetlen lényeges eleme, hogy nyomon követhető és betartható legyen. Kijelentette: az a fontos, hogy az ügyfél tudja, mikor indult az eljárás, és hogy annak lefolytatását milyen napok szakíthatják meg.

LMP: nincs lényegi változás az időhatárokban
Szilágyi Péter (LMP) szerint a törvényjavaslat kontraproduktív és felesleges, nem hoz lényegi változást az időhatárokban. Hozzátette: a naptári és a munkanapalapú számítás nem különbözik az ügyfelek érdeksérelmi esélyének esetében.
A politikus aggályosnak nevezte a hónap kategóriát, amely véleménye szerint nem elég kiszámítható, különösen február esetében.
Úgy összegzett, hogy a javaslat nem jár előnyökkel, de megnehezíti a közigazgatásnak az ügyfelek számára kiszámítható módját.

MSZP: indokolatlan a határidők visszaalakítása
Lamperth Mónika (MSZP) emlékeztetett arra, hogy az előző ciklusban megtörtént a közigazgatás átalakításának több fontos lépése is. Példaként említette a kistérségek átalakítását. Szavai szerint ez a rendszer jó, továbbfejlesztésre érdemes, és sok fideszes polgármester is támogatja. A szocialista politikus véleménye szerint ezért nem szabad mindent megváltoztatni, amiről korábban döntöttek.
A határidők rendszerének visszaalakítását indokolatlannak és feleslegesen drágának nevezte.

Kormány: egyszerűbb a 30 napot értelmezni
Szabó Erika, a területi közigazgatásért felelős államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy az ügyintézés egyszerűsítése, végső soron az egyablakos ügyintézés, több lépésben, több törvénymódosítással érhető el.
Közölte, hogy a harminc napot mindenki számára egyszerűbb lesz értelmezni, mint a 22 munkanapot.
A levezető elnök az általános vitát ezután lezárta.

Az MSZP ellenzi a rendészeti törvények módosítását
Harangozó Tamás (MSZP) a rendészeti tárgyú törvények módosításának részletes vitájában közölte: meg akarják szüntetni azt a lehetőséget, hogy a Terrorelhárító Központ és a Nemzeti Védelmi Szolgálat állományába be lehessen rendelni rendőröket. Elmondta: nem támogatják, hogy a miniszterelnök "személyi testőrségét" és "a rendőrök, kormánytisztviselők, közalkalmazottak vegzálására hivatott" bűnmegelőzési szervet az általános rendőri szervek rovására állítsák fel.
Felhívta a figyelmet: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvénymódosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a hivatásos állomány tagjait beleegyezésük nélkül áthelyezzék. A szocialista politikus azt kezdeményezte, hogy ezekben az esetekben biztosítsák számukra a megfelelő lakhatási feltételeket.
Összegezve a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt.
Párttársa, Varga László (MSZP) azt mondta: alapjogi kérdéseket vet fel, hogy a törvényjavaslat egyes esetekben bírói engedély nélkül is lehetővé tenne lehallgatást, adatgyűjtést.

Jobbik: megengedhetetlen a lehallgatás szabályozása
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) közölte: a javaslat megengedhetetlen módon biztosít lehetőséget az állampolgárok megfigyelésére és "külföldi intervenciós csapatok" magyarországi bevetésére. Azt is mondta: a jogbiztonság elvét súlyosan sérti, hogy a kormány rendeletben határozhatja meg a terrorizmussal kapcsolatos hatáskör- és feladatleosztást.
Ismertette továbbá azt a módosító javaslatát is, amely kimondaná, hogy a rendvédelmi szerv tagjaként eljáró személy által okozott kár esetén a kárért az állam felel. Indoklásul hozzátette: a 2006 őszi rendőri jogsértések bizonyították, aggályos, ha a károsultaknak több különböző eljárást kell indítaniuk az "egyablakos ügyintézés" helyett.

LMP: a terrorelhárítás vezetőjének alkalmasságát is véleményezhesse a parlamenti szakbizottság!
Szabó Tímea (LMP) kijelentette: az elfogadni kívánt szabályozás korlátlan beleszólást biztosítana a szakminiszternek az érintett szervezetek munkájába, ami egy jogállamban nem megengedhető. Veszélyesnek nevezte az utasítással történő hatáskörelvonás tilalmának eltörlését is.
A számítástechnikai eszközökön tárolt adatok megismerhetőségéről azt mondta: bírói engedély nélkül egy jogállamban nem megengedhető.
Párttársa, Dorosz Dávid azt indítványozta, hogy az Országgyűlés szakbizottsága az országos rendőrfőkapitány mellett a Terrorelhárítási Központ és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatójának kinevezni kívánt személyt is meghallgathassa, valamint alkalmasságukról állást foglalhasson.

Kontrát: továbbra sem lesz lehetőség külföldi intervenciós csapatok bevetésére
Kontrát Károly belügyi államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva megismételte: nincs és ezután sem lesz lehetőség arra, hogy külföldi rendőri alakulatok Magyarországon tömegoszlatást végezzenek. Mint mondta, erre nincs szükség, és ezt sem a kormány, sem a Fidesz-KDNP nem támogatná.


5. rész
Az Országgyűlés kedden délután lefolytatta az egyes rendészeti tárgyú törvénymódosítások, a minisztériumok felsorolásáról szóló és az iparjogvédelmi jogszabályok részletes vitáját. Ugyancsak befejeződött a 2011-es népszámlálásról szóló törvényjavaslat részletes vitája.

Lezárult az egyes rendészeti tárgyú törvénymódosítások részletes vitája
Kontrát Károly az egyes rendészeti tárgyú törvények törvénymódosítások részletes vitáját összegezve úgy vélekedett: a fontos, nagy terjedelmű és jelentőségű törvényjavaslatot a súlyának megfelelően tárgyalta az Országgyűlés.
Hozzátette: kritikát elsősorban a Terrorelhárítási Központ, a megbízhatósági vizsgálat, és a külföldi rendőri erők magyarországi alkalmazásának lehetősége miatt kapott. Utóbbival kapcsolatban megismételte, hogy tömegoszlatása például a hatályos jogszabályok és elfogadása esetén ez a törvénymódosítás sem ad lehetőséget.
Az államtitkár megalapozatlannak tartja a Terrorelhárítási Központ felállítása miatti kritikai észrevételeket. Véleménye szerint szembe kell nézni a terrorizmus kihívásaival, hogy képesek legyenek korszerű eszközökkel megvédeni az ország polgárait. Kontrát Károly minden magyar állampolgár testőrségének nevezte a központot.
Kontrát Károly úgy látja: a megbízhatósági vizsgálatra szükség van a rendőrség morális megerősítése érdekében.
A vitában elhangzottakkal kapcsolatban kitért arra is: nem csökken az utcán szolgálatot teljesítő rendőrök száma, mivel 9 milliárd forintból 4100 új rendőrt képeznek ki.
A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésen szavaz a Ház.

Lezárult a minisztériumok felsorolásáról szóló és az iparjogvédelmi jogszabályok módosítását kezdeményező törvényjavaslat részletes vitája
Lamperth Mónika (MSZP) a minisztériumok felsorolásáról szóló és az iparjogvédelmi jogszabályok módosítására vonatkozó indítvány részletes vitájában aggályát fejezte ki amiatt, hogy a kormány olyan ágazati területek újraszabályozását is elvégezné, amely ebben a formában jogbizonytalanságot okozhat. Példaként a gyámügyi szabályokat emelte ki. Azt javasolta, hogy a kabinet alkossa meg ezeket külön törvényekben. Volner János (Jobbik) azt javasolta a kormánynak, hogy szabadalmi bejelentés iratait ne tegyék nyilvánossá, mert ha él valaki ezzel a bejelentéssel, az nem jelent nemzetközi védelmet. Kezdeményezte, hogy továbbra is csak egy zárt kör számára biztosítsák a betekintést.
Répássy Róbert államtitkár azt ígérte, hogy minden egyes módosító javaslatot alaposan megvizsgálnak majd.

A jövő héten szavaz a Ház a 2011-es népszámlálásról szóló törvény módosító javaslatairól
Lampert Mónika (MSZP) a részletes vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat kevés időt hagy az összeírásra. Hasonlóan vélekedett Szabó Tímea (LMP) is. Mindkét politikus felhívta a figyelmet arra, hogy ha tízévente van ilyen, akkor arra kell, hogy legyen elég idő.
A szocialista politikus megismételte azon aggályát, hogy a lakásra vonatkozó adatatok alapján beazonosíthatóvá válhatnak az emberek, de jelezte azt is, hogy az adatvédelmi biztos ezt nem tartja annyira aggályosnak, mint ők.
A vitában Szávay István (Jobbik) azt javasolta, hogy az összeírásba vegye bele a kormány a vendek, a bunyevácok és a sokácokat is, amelyeknek önálló kultúrájuk, nyelvük, identitásuk van.
Az előterjesztő nem reagált a vitában elhangzottakra, az ülést vezető elnök közölte, hogy a módosító indítványokról várhatóan a következő ülésén szavaz az Országgyűlés.


6. rész
Megkezdte az egyes állami tulajdonú, szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosításáról szóló javaslat általános vitáját az Országgyűlés kedden.

Fónagy: hatékonyság, idomulás, átláthatóság, egyszerűsítés az állami banki finanszírozásban
Az állami tulajdonú, szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények praktikus módosításának a hatékonyság, az idomulás, az átláthatóság és az egyszerűsítés a lényege - közölte a törvényjavaslat expozéjában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Fónagy János úgy fogalmazott: hatékonyság a fejlesztési lehetőségek megvalósítása tekintetében, idomulás az élet adta helyzetekhez, átláthatóság az állami tulajdonban lévő bankkal kötött ügyletek terén és egyszerűség a szabályozás vonatkozásában.
Hangsúlyozta: a négy törvény módosítását tartalmazó csomag kormányzati célja a gazdasági élénkítésének gyakorlati érvényesítése. Ennek egyik eleme, hogy megteremtsék a normatív lehetőséget a gazdasági élet szereplőinek a minél szélesebb forráshoz jutásához - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az állam a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül sajátos eszközökkel támogatja a kormányzat gazdaságpolitikáját. Ezzel összefüggésben véleménye szerint szélesíteni kell fejlesztési banki eszközök rendelkezésre állását.
Az államtitkár tájékoztatása szerint az MFB a jövőben új elemként befektetett pénzügyi eszköz, forgóeszközigény, fejlesztési- vagy forgóeszközhitel, illetve kölcsön kiváltásának és - az MFB-törvény mellékletében felsorolt - gazdasági társaságok működésének finanszírozására is nyújthatna hitelt.
Az államtitkár kitért arra: a javaslat az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében megengedi, hogy az MFB alkalmazottja vezető tisztségviselő legyen olyan gazdasági társaságban, amellyel szemben a pénzintézetnek kitettsége áll fenn.
Kiemelte: az indítvány áttöri a banktitoknak a hitelintézeti törvényben megfogalmazott szabályát: az ügyfél személyére és az ügylet összegére vonatkozó adatok a jövőben nem minősülnének banktitoknak.

MSZP: a javaslat előkészítetlen és nem segíti elő az MFB hatékony működését
Bolvai László (MSZP) álláspontja szerint a törvényjavaslat tartalma nem áll összhangban az indoklásában megfogalmazott célokkal, előkészítetlen és nem segíti elő az MFB kiszámítható, hatékony működését.
Úgy fogalmazott: az MFB mindent finanszírozni fog, amit a "Szentkirályi utcában eldöntenek". Hiányolta a konkrétumokat arra vonatkozóan, hogy a javaslat szerint az MFB kormányhatározat alapján "egyéb fejlesztésekben" is részt vehet.
Az ellenzéki képviselő szerint szükségtelen törvényben rögzíteni az osztalékelvonás tilalmát, mivel a tulajdonos erről bármikor dönthet.
Boldvai László kitért arra: a törvényjavaslat lehetőséget adna bukott hitelek kiváltására is az MFB-nek.

Jobbik: az MFB mankója lehet a fellendülésnek és a költségvetésnek
Pősze Lajos (Jobbik) úgy vélekedett: az MFB mankója lehet a fellendülésnek és a költségvetésnek.
Emlékeztetett arra, hogy a jövő évi költségvetésben kevés fejlesztési forrás van, pedig az ilyen pénzekre óriási igény lenne.
Álláspontja szerint a törvényjavaslattal a kormánynak az a szándéka, hogy a kockázatos fejlesztéseket az MFB-be viszi, így ezeket nem látja azonnal az Európai Unió. Hozzátette: ez nem rossz, mert megnő a kormány finanszírozó képessége.
A politikus hiányolta: az indítványból nem derül ki, mit jelent az, hogy az MFB köteles gondoskodni a rábízott vagyon megőrzéséről. Javasolta, hogy kerüljön be a törvényjavaslatba: az MFB csak magyar többségű alapokba fektethet be.

LMP: a finanszírozott projekt minden részlete legyen nyilvános
Vágó Gábor (LMP) értékelése szerint a javaslat nem tükrözi, hogy az MFB a gazdaság motorja lenne. Kifogásolta, hogy az indítványban nem jelenik meg az önkormányzati forgóeszköz-beruházások támogatása és kikerül a támogatási lehetőségek közül a kis- és közepes vállalkozások kísérleti fejlesztési projektjeinek finanszírozása nincs szó benne a fenntartható fejlődés projektek támogatásáról.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a nettó kitettség felemelése óriási kockázatokat rejt. Áttérünk a "kaszinókapitalizmusra" - fogalmazott.
Az ellenzéki képviselő - Schiffer András frakcióvezetővel együtt - amellett érvelt, hogy nem csak az alap adatokat, hanem a finanszírozandó projekt részleteit is nyilvánosságra kell hozni, különben a "vudugazdaságot elrejti a titokerdőben".
Vágó Gábor elfogadhatatlannak tartja, hogy az MFB igazgatóságát és a felügyelőbizottsági tagokat egyszemélyi kinevezés alapján választanák meg.

Jobbik: a magyar vállalkozások rossz feltételekkel jutnak hitelhez
A magyar kis- és középvállalkozások nyugati versenytársaikhoz képest csak jelentős kockázati kamatfelárral juthatnak hitelhez, ami olyan mérvű versenyhátrányt okoz számukra, amelyet nem tudnak legyőzni pusztán szorgalmas munkával és megfelelő szervezéssel - mondta Volner János (Jobbik).
A politikus szerint Magyarországon tudásalapú társadalom építésre lenne szükség, ami nagy tőkeigényű és meglehetősen kockázatos projektek menedzselését teszi szükséges.
Hozzátette: különösen fontos lenne, hogy az MFB maga is olyan pénzügytechnikai eszközöket alkalmazzon, amelyek serkentőleg hathatnak a bankpiacra.

Fónagy: a gazdaság fejlesztése az alapvető cél
A kormány alapvető gazdasági célja a gazdaság fejlesztése - mondta Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár zárszavában.
A kormány képviselője szerint a kkv-k nehéz helyzetéért elsősorban nem a tőkehiány, hanem a helyi fizetőképes kereslet hiánya tehető felelőssé. Fónagy János szerint azonban a gazdaság élénkítése ezen problémára is megoldást kínálhat.
Az elnöklő Lezsák Sándor ezt követően lezárta az általános vitát.


7. rész
Az Országgyűlés kedden lefolytatta a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslat általános vitáját.

Nyitrai: törvény születik a biztonságos adatvédelemről
A kormány törvényi garanciákkal kívánja körülbástyázni a magyarok adatainak biztonságos védelmét - mondta Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára kedden, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényjavaslat általános parlamenti vitájában.
Az államtitkár expozéjában hangsúlyozta: a jövőben csak azok férhetnek hozzá mások adataihoz, akit erre jogszabály felhatalmaz, a magyar polgárok adatait ugyanis nem kezelheti és őrizheti más, csak akinek erre jogosítványa van.
Nyitrai Zsolt kiemelte továbbá, hogy az elmúlt években üzleti lehetőségként tekintettek az állam adatvédelmi feladataira, azok privatizációja pedig évente 12 milliárd forintjába került. A kormány az ilyen esetek megakadályozása érdekében most visszahelyezi az államot az őt megillető szolgálati helyére - ismertette a kormány képviselője.

Fidesz: csak állami szerv végezhessen adatkezelést!
Koszorús László (Fidesz) szerint csak állami szerv, vagy állami tulajdonban lévő társaság dolgozhat fel adatokat, amelyek a nemzeti adatvagyon részét képezik. Akik ezt ellenzik, a magánérdekeket képviselik a közérdek helyett - tette hozzá.
Elmondása szerint a Fidesz támogatni fogja a javaslatot, de szükségesnek tartják a kiemelt fontosságú, nemzetbiztonsági érdekeket érintő adatok erősebb védelmét.
Párttársa, Román István hangsúlyozta: a javaslat azért is fontos, mert bizonyítja, hogy a kormány szakítani akar az eddigi gyakorlattal. Védelem alá kerül az üzemeltetés és a felépítés is, ezek a lépések a biztonságot fokozzák - mondta.

A Jobbik támogatja a törvényjavaslatot
Németh Zsolt jobbikos képviselő közölte: pártja támogatja a javaslatot, majd hozzátette, nem értik, hogy eddig miért kezelhetett magáncég adatokat. Hangsúlyozta azonban: nem biztos az adatok teljes védelmében, amíg Windows operációs rendszert használnak az államigazgatásban.
Párttársa, Kulcsár Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy tiltani kellene a választók adatainak kiadását a pártok felé.

Az LMP a törvény céljával egyetért
Az LMP a törvényjavaslat céljával egyetért, de aggályaik vannak az adatkezeléssel kapcsolatban. Schiffer András frakcióvezető elmondta: pártja hívta fel a figyelmet arra, hogy az adatkezelési feladatokat kiszervezték, ami tarthatatlan.
Közölte ugyanakkor, hogy veszélyeket rejt magában a törvény, mivel ha egy cég kapja meg az adatbázisok kezelését, akkor "egy kéz" hozhat létre integrált adatokat, profilokat az emberekről. Hozzátette: ezt az adatvédelmi törvény elvileg szabályozza, de úgy vélekedett, el kell gondolkodni olyan módosító indítványon, amely az adatvédelmi törvény ezen passzusait az adatfeldolgozási folyamatban is érvényessé teszi.
Koszorús László (Fidesz) a felszólalásra úgy reagált: "nem fognak az 50-es évek visszatérni", biztonságos, más országokban is jól működő rendszert szeretnének bevezetni a javaslat elfogadásával.

MSZP: a piac újrafelosztása zajlik
Gőgös Zoltán (MSZP) szerint az adatkezelési piac újrafelosztása zajlik, és most a kormányközeli cégek juthatnak előnyhöz. A képviselő azt mondta: nem volt minden hibátlan az előző adatkezelési rendszerben, de azt nem lehet mondani, hogy káosz volt, és nem működött semmi.
Nyitrai Zsolt infokommunikációs államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált: határozott jogi szabályozásra van szükség, s ha a javaslatot elfogadják, a rendszer sokkal biztonságosabb, átláthatóbb és olcsóbb lesz. Elmondta továbbá: az év végén indítanak egy kísérleti programot, amelyben nyílt forráskódú számítógépes rendszereket használnak majd.


8. rész
Az Országgyűlés kedden lefolytatta a mezőgazdasági, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz kapcsolódó eljárásról szóló törvénymódosítás, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosításának általános vitáját. Az előbbit a támogatások felgyorsításának szándékával indokolta a kormány, az utóbbi pedig semmissé nyilvánítaná a termelőket fedezeti vásárlásra kötelező terményértékesítési szerződések jó erkölcsbe ütköző pontjait.

Gyorsítaná a támogatások kifizetését az agrártárca
A támogatások kifizetésének felgyorsításával indokolta V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosítását az indítvány általános vitájában elmondott expozéjában.
Az államtitkár felidézte, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kifizető ügynökségként 2,3 millió támogatási döntést hozott, 2500 milliárd forint sorsáról határozva. Hozzátette, hogy az eljárások gyorsítása és a támogatások mielőbbi kifizetéséhez szükséges jogi feltételek megteremtése feltétlenül indokolt. Arról is beszélt: a kormány célja, hogy szemléletváltás történjen az ügyintézésben.
Azzal kapcsolatban, hogy ugyanakkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet az eddigi 45 munkanap helyett a jövőben a beérkezést követő három hónapon belül bírálja el, közölte: ezt az eljárás összetettsége és a kérelmek nagy száma indokolja.
Gőgös Zoltán (MSZP) felszólalásában arra kérte a kormányt: állítsa le a törvényjavaslat tárgyalását, mert az termelőellenes, és módosító indítványokkal együtt sem elfogadható. A szocialista politikus a többi között kifogásolta, hogy a javaslat az új tényre, új bizonyítékra hivatkozás megtiltásával szűkítené az ügyfelek fellebbezési jogát, és ezzel elfogadhatatlan előnyt biztosítana a hivatal számára.
Kitért arra is: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt csak akkor lehet a határidők betartására kényszeríteni, ha biztosítják, hogy ha három hónap elteltével sem születik döntés, akkor a pályázatot automatikusan érvényesnek kell tekinteni.
Ódor Ferenc (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy a tervezet biztosítja: haladéktalan intézkedést igénylő esetekben, így például árvíz idején, lehetőség legyen a jogszabály soron kívüli kiadására és módosítására.
Varga Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy indokolatlan a javaslat sürgős tárgyalása, mivel az eljárási rend módosításához meg kell várni az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtásáról szóló értékelést. Hozzátette: a javaslat célja az egyszerűsítés, azonban sok esetben nem a termelők, hanem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal dolgát teszi könnyebbé.
Az LMP szerint a kormánypárti indoklással ellentétben a törvényjavaslat a jelenleginél hosszabb ügyintézési határidőket vezetne be, továbbá sértené a jogbiztonságot és rontaná a mezőgazdaságban dolgozók megélhetési lehetőségein - mondta Szabó Rebeka, a párt képviselője. A szocialista Gőgös Zoltánhoz hasonlóan elfogadhatatlannak nevezte, hogy a fellebbezési eljárások alkalmával a javaslat értelmében nem lehetne új tényekre hivatkozni.

Semmissé tenné a terményértékesítési szerződések jó erkölcsbe ütköző pontjait a Fidesz-KDNP
Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását kezdeményezte a fideszes Jakab István és Font Sándor, valamint Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP). A valamennyi parlamenti frakció által támogatott javaslat lényege, hogy a mezőgazdasági termelők vis maior esetén ne legyenek kötelesek a jó erkölcsbe ütköző terményértékesítési szerződések maradéktalan betartására.
Az indítvány semmissé tenné azokat a szerződéses kikötéseket, amelyek alapján a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok miatt képtelen termelő köteles a hiányzó terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más szolgáltatást nyújtani.
Az általános vitában az előterjesztők nevében felszólaló Sáringer-Kenyeres Tamás emlékeztetett, hogy a Magyarországot sújtó rendkívüli időjárás miatt a termelőket idén 100 milliárd forintos nagyságrendű kár érte. Így - folytatta - vis maior helyzetben egyértelműen a jó erkölcsbe ütköző őket fedezeti vásárlásra kötelezni, amely akár csődhelyzetbe is juttathatja a termelőket.
Hozzátette: a javaslatnak nincs visszamenőleges hatálya, mert az sértené a jogbiztonságot.
Czerván György államtitkár a kormány támogatásáról biztosította a javaslat beterjesztőit.
A szocialista Gőgös Zoltán felszólalásában szükségesnek nevezte a törvénymódosítást, ugyanakkor megjegyezte, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene fordítani a szövetkezetek erősítésére is, azok ugyanis segítséget nyújthatnak a kisebb gazdáknak az erőfölényükkel visszaélő nagykereskedőkkel szemben.
Magyar Zoltán (Jobbik) szintén időszerűnek nevezte a javaslat által felvetett problémát. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta továbbá, hogy a Jobbik egyértelműen támogatja a törvénymódosításban foglalt megoldási módokat.
Az LMP-s Szabó Rebeka - a termelők védelmére hivatkozva - pártja támogatásáról biztosította a kormánypárti előterjesztőket, azonban kiemelte, hogy hosszabb távon egy olyan mezőgazdasági rendszer kialakítására lenne szükség, amely a kis léptékű, helyi gazdaságokat helyezi előnyben.


9. rész
Az agrárkamarai rendszer módosításának általános vitája volt az utolsó napirendi pont a parlament keddi ülésnapján. A jobbikos Z. Kárpát Dániel egy Hamburger-adó bevezetését javasolta napirend utáni felszólalásában.
Módosítanák az agrárkamarai rendszert
A kormány átalakítaná az agrárkamarai rendszert, hogy versenyképesebbé tegyék az agrárágazatban dolgozókat. Jakab István (Fidesz) előterjesztő expozéjában elmondta, indokolt egy olyan hálózat kialakítása, amely az összes gazdasági szereplő érdekeire figyelemmel van, és szolgáltatást is nyújt a gazdák számára. Rögzíteni kívánják a jelenlegi állapotot, majd ideiglenesen, az új rendszer felállásáig, de legkésőbb 2011 június végéig kamarai biztost neveznének ki és megőriznék a felhalmozott vagyont is.
Ángyán József államtitkár hangsúlyozta, hogy a nyugodt párbeszéd feltételeit szeretnék megteremteni, mivel széleskörű vitát kell lefolytatni arról, hogy milyen kamarára lenne szükség. Olyan, biztos lábakon álló rendszert kell létrehozni, amelyet a tagok által választott képviselők irányítanak, így lehet partner a kamara egy hárompólusú partnerségben.
Horváth István (Fidesz) felszólalásában úgy fogalmazott, azért fontos ez a felülről jövő kezdeményezés, mert az agráriumból élők már nem hisznek abban, hogy az ő érdekeiket bárki is eredményesen tudja képviselni. Mindenki egyetért abban, hogy kell egy jól működő agrárkamara - hangsúlyozta.
A jobbikos Magyar Zoltán azt kérte, ne szűköljön le a tagsági kör kizárólag a termelőkre, tanulmányozzanak külföldi példákat, és a jó elemeket vegyék át. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a cél nem egy kormány által kézi vezérelt csúcsszervezet létrehozása.
Az LMP helyesnek tartja a vagyonmérleg elkészítését, és a kamara felépítésének átgondolását, de a "teljhatalmú" kamarai biztos kinevezését nem támogatják. Szabó Rebeka elmondta, nem tudják, hogy milyen szerepe lesz a kamarai biztosnak és miért van rá szükség, főleg ilyen erős jogosítványokkal.
Jakab István a vitában elhangzottakra úgy reagált: egy cél van, hogy a kamara minden piaci szereplőt szolgáljon. Hangsúlyozta, az új kamarai törvény kidolgozása a konszenzus jegyében zajlott és zajlik, nem az a cél, hogy "bárki bármit megszerezzen magának".

Hamburger-adót javasol a Jobbik
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) napirend utáni felszólalásában egy úgynevezett "hamburger-adó" bevezetését javasolta az egészségtelen gyorsételek, valamint szénsavas üdítő italok és burgonyaszirmok, továbbá az alkohol és dohánytermékek után. A jobbikos képviselő szerint Magyarországnak semmi szüksége az "idegen szemétre", hiszen hazai alapanyagokból is kiváló minőségű élelmiszereket lehet előállítani.
Ángyán József államtitkár válaszában úgy fogalmazott, hogy a kormány a közeljövőben nem tervezi új adónem bevezetését. A kabinet ugyanakkor vizsgálja a népegészségügyi szempontból káros élelmiszerek visszaszorításának lehetőségét.

A kárpátaljai magyarok deportálására emlékeztek napirend után
A jobbikos Baráth Zsolt a kárpátaljai magyarság 1944-es deportálására emlékeztetett napirend utáni felszólalásában. Az ellenzéki képviselő szerint több tízezer ember esett áldozatául a szovjet "halálos gépezetnek", amiről a magyar közvélemény mind a mai napig sem tud.
Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés szerdán folytatja munkáját.

Olvasóink írták

  • 1. szocdem 2010. november 24. 10:28
    „Jobbik: köztulajdonba a közműcégeket!

    A vezetékes ivóvíz és csatrona szolgáltatás alapfeltétele a közműhálózat!
    A szolgáltatás kötelező állami közfeladat, következésképp ebebn profitorientált cégeknek semmi keresnivalója nincs.
    VAgyis ha oylan cégeket privatizáltak, amik a kötelező állami közszolgáltatásokat végezték, azt nem köztulajdonba kell venni, (mert abban vannak) hanem semmissé kell nyílvánítani az erről szóló önkoris határozatokat és szerződéseket!
    A népszavazás ennél sokkal de sokkal többe kerül!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szabadságvesztésre ítélték a halálos balesetet okozó volt rendőrfőkapitányt

Nem jogerősen kilenc hónap letöltendő fogházbüntetéssel sújtotta a Pécsi Városi Bíróság a halálos… Tovább olvasom